A trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója alkalmából két helyszínen koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott június 4-én, vasárnap Budapesten a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ székházában, majd a Hősök terén emlékeztek meg az 1920. június 4-én történtekről. Az MVSZ megkoszorúzta a Szabadság téren Bandholz tábornok szobrát, majd a Szabó Ervin Könyvtár előtt a Rothermere kútnál tartott megemlékezést. Ezt követően a közel százötven fős csoport az Erzsébet térről az Andrássy úton gyalogosan vonult a Hősök terére, a központi megemlékezés helyszínére. Gyetvay György Gergely, a Magyarok Világszövetsége fővárosi szervezetének elnöke kijelentette: a nemzetellenes parlamenti politika miatt mára fekéllyé nőtte ki magát a Trianon okozta seb. A tömeg az egymást követő beszédek közben többször azt skandálta: Vesszen Trianon! A Felvonulás a nemzetért címmel tartott megemlékezés résztvevői közösen elénekelték a magyar, valamint a székely himnuszt, majd a Hősök teréről átvonultak a lebontásra ítélt turul-szoborhoz. Ugyanezen a napon a magyar szervezők szerint nyolcszázan, a francia rendőrség közlése szerint háromszázan vonultak fel Versailles utcáin. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet (HVIM) és a Kárpátia zenekar szervezésében a Magyarországról érkező tüntetők a versailles-i kastély előtt gyülekeztek, majd szoros rendőri kísérettel a kisvárosnak a forgalom elől előzetesen lezárt utcáin haladva a Trianon Palace hotelbe vonultak. A magyar csoport „Vesszen Trianon”, „Justice for Hungary”, „Ria, ria Hungária” és „Nem, nem soha” jelszavakat kiáltva vonult a szállodáig, amelynek konferenciatermében tartották magyar és francia nyelvű megemlékezésüket az első világháborút lezáró békeszerződés 86. évfordulóján. A rendezvény szóvivője hangsúlyozta: a demonstráció elsődleges célja a francia közvélemény figyelmét felhívni arra az igazságtalanságra, amely Magyarországgal 1920-ban történt. A szállodában tartott egyórás megemlékezésen először határon túli magyar szervezetek képviselői tartottak beszédeket, amelyek francia nyelvű fordítása is elhangzott, majd Toroczkai László, a HVIM vezetője szólt a magyar hallgatósághoz, aki megköszönte a szervezet francia barátainak támogatását a figyelemfelhívó felvonulás megszervezésében. Toroczkai beszéde végén a „trianoni békediktátum felülvizsgálatát és a trianoni határok eltörlését” követelte. A rendezvény zárásaként a Kárpátia zenekar adott koncertet. /Trianoni megemlékezés Budapesten és Versailles-ban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./ A Hősök terére jelen voltak a Trianon Társaság, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Hun Szövetség, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Kovács Imre Társaság, az Egyesült Magyar Ifjúság, a Lelkiismeret ’88 Csoport és a Magyar Nemzeti Front tagjai. /”Vesszen Trianon!” = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 6./
2007. április 25.
Szokásosnak mondható támadás érte az EMI-t egy szélsőséges román szervezet részéről a Kárpátia-koncert kolozsvári megszervezése után. Ezzel párhuzamosan támadta az EMI-t egy magyar etnikumú szélsőséges liberális. Ezek a liberálisok kevesen vannak, közpénzek garmadája szükséges működésben tartásukhoz. Ez a mostani támadás tartalmazza szinte az összes olyan, az SZDSZ által használt toposzt, amelyet a megnevezett párt használ. Joggal tarthatunk attól, hogy Erdélyben is meghonosodik ez a beszédmód, írta Bagoly Zsolt. A támadó liberális szerint szélsőjobboldali az, aki: nemzetben gondolkodik, ismeri történelmét, keresztény, kommunistaellenes, heteroszexuális, nem Gyurcsány-párti, csatlakozik egy szervezethez, magyar gyereket nevel. Czika Tihamér Transindex-közeli RMDSZ-es alkalmazott blogger, saját bevallása szerint szabadkőműves, aki blogján rendszerezte az érveket. Czika Tihamér az EMI-t egy platformra helyezte a szélsőséges Noua Dreaptával. Czika felvázolta az alaptételeket. Szerinte szélsőjobboldali az, aki nemzeti szellemben való nevelésben gondolkodik, fontosnak tartja a történelmi érzést, aggódik az országhatárok által tőle elválasztva élő magyarokért, hangsúlyozza a népfogyatkozás veszélyeit, foglalkozik a második világháborúval és az „ősmúlttal”, konkrétan a honfoglalással. Czika Tihamér második ideológiai csomagja az Ultrakonzervativizmus és kereszténységmánia címet viseli. Ebből kiderül, hogy a szélsőjobboldali ember ellenzi a kommunizmus, szocializmus és liberalizmus nevű közösségromboló eszméket, szeretné megvédeni a keresztény értékeket, „egészséges családot” szeretne, tehát „nyíltan” homofób és abortuszellenes, rendezvényeiken esetenként jelen vannak a „nemzeti egyházak”, papok, teológusok. Ráadásul „muszlimfóbiája” is van. A szélsőjobboldaliak továbbá elutasítják a globalizációt a kultúrában és a kereskedelemben egyaránt, „immigráns-ellenesek” és paranoiásan félnek a többség rendőreitől. ”Szervezkedjünk, hogy átvegyük a hatalmat” érzés jellemzi a szélsőjobboldaliakat, derül ki Czika Tihamér következő szempontjából. A szélsőjobboldali a nacionalista gondolatot terjeszti a fiatalság körében. Czika Tihamér mindebből levonta a következtetést: az EMI sötét és káros. /Bagoly Zsolt: Miért vagyunk szélsőjobboldaliak és hogyan ne legyünk azok? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./
2007. április 27.
A Monitorul de Cluj nevű kolozsvári napilap április 17-i számában részletesen beszámolt a nemzeti rockzenét játszó budapesti Kárpátia zenekar április 15-én Kolozsváron tartott koncertéről. Eszerint a rendezvényre magyar lobogókkal érkeztek az együttes helyi rajongói, a buli hemzsegett a Trianon-ellenes bekiabálásoktól, a koncertet olyan erdélyi magyar ifjúsági szervezetek hozták tető alá – az Erdélyi Magyar Ifjakról és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomról van szó –, melyek „tevékenységükkel a román állam egységét hivatottak megbontani”. A tudósító szerint Petrás János, a Kárpátia énekes-basszusgitárosa megjegyezte: „Gheorghe Funar forogna a sírjában, ha tudná, milyen zenekar játszik a kincses városban. ” Petrás nem tudja, hogy Funar él és virul, szenátor, vezető tisztséget tölt be a Nagy-Románia Pártban. A Monitorul de Cluj újságírója megnyugtatott: a buli csetepaték nélkül zajlott le, ami annak köszönhető, hogy a román ifjúság első számú nacionalista szervezete, a Noua Dreapta kolozsvári fiókjának tagjai későn tudták meg, miről is szól a Kárpátia-koncert. Alexandru Santu a Noua Dreapta helyi elnöke elmondta, az ügyet törvényszék elé viszik, mert „amit ezek itt véghezvittek, az tűrhetetlen és alkotmányellenes. ” /Kárpátia-botrány Kolozsváron. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 27./
2007. május 9.
Megtörtént a politikai rendszerváltás, megindult a gazdasági rendszer átalakítása, formálisan megszűnt a kommunista diktatúra, de nem kerültek helyükre a dolgok. Történtek kinyilatkoztatások a 15 millió magyar összetartozásáról (amit a balliberális sajtó össztüze fogadott), törvénybe iktatták az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét, de nem kerültek bíróság elé a sortüzek vezénylői, a rendszer működtetői, a koncepciós perek mögött álló politikusok, nem adták vissza a rabolt vagyont, sőt a rendszer haszonélvezői hihetetlen gazdasági előnyökhöz jutottak, ezeket médiaelőnnyé tudták konvertálni, majd ennek birtokában először 1994-ben, majd 2002-ben a politikai hatalmat is megszerezték, írta Borbély Zsolt Attila. Az új rendszer előnye, hogy az öntudatos polgárok immár nyíltan szervezkedhetnek. Ha kisebbségben is, de van magyar nyilvánosság. A Kárpátia nemzeti rock-együttes legutóbbi albumának egyik dalában, melyben Wittner Mária szabadságharcos is megszólal, kimondja 1956 kapcsán: „gyilkos és áruló szent földben nem nyughat”. Kádár Jánosnak nincs mit keresnie a Nemzeti Sírkertben Batthyány, Deák, Jókai s a nemzet számtalan más nagyja között. Kádár a szovjet tankok által hatalomra juttatott tömeggyilkos volt. Érdemes elgondolkozni, hogy nem baloldali provokációról van szó? A sírját ért támadást mindenki elítéli. S el is követ a baloldal mindent, hogy médiapolitika szempontjából maximálisan kihasználja a helyzetet. Előszedték Moldova Györgyöt, aki nem kevesebbet állított, mint azt, hogy ha Kádár akasztatott, jól tette. A ma kormányzóknak semmi sem drága, semmi sem szent, tavaly októberben minden erkölcsi határt átléptek, népszerűségük mélyrepülésben, vesztenivalójuk nincs. S miként tavaly minden bizonnyal ők álltak a tévé ostroma mögött, minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a minap történt kegyelsértést is az ő boszorkánykonyhájukon főzték ki, írta Borbély Zsolt Attila. /Borbély Zsolt Attila: „Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat” = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./
2007. június 15.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete két rendezvényt is tartott Trianonnal kapcsolatban. Június 3-án a Vigadó Művelődési Házban Bejan András történelem szakos tanfelügyelő, a Nagy Mózes Gimnázium pedagógusa előadásában a békediktátum megkötésének körülményeiről beszélt, azt követően pedig levetítették az Igazságot Magyarországnak! című dokumentumfilmet, melyet a HVIM magyarországi szervezete készített a Kárpátia zenekar közreműködésével, tájékoztatott Szőcs Zoltán főszervező. Június 4-én a kézdivásárhelyi szervezet 13 tagja a kézdiszentkereszti világháborús emlékműnél emlékezett meg a magyar történelem gyászos eseményéről. A megemlékezés egyik helyszínén sem volt jelen helyi politikus, polgármester vagy önkormányzati képviselő. /Trianonra emlékeztek, elöljárók nélkül. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 15./
2007. szeptember 1.
Székelyföld mindig román föld volt, és az is marad! Csatlakozz a magyar szeparatizmus ellen, a nemzeti egységért vívott harcunkhoz! – az Új Jobboldal mozgalom felhívását röplapokon terjesztik, többek között Brassóban, ahol parkoló, elsősorban Kovászna megyei rendszámú gépkocsik szélvédőjére tűzik ki. A 2000-ben alakult szervezet évente megemlékezik Corneliu Zelea Codreanuról, a Vasgárda atyjáról, idén megünnepelték a román legionárius mozgalom 80. évfordulóját, a magyarországi Karpatia együttes kolozsvári koncertje után pedig büntetőjogi feljelentést tettek az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete ellen. Tavaly március 15-én Bukarestben Székelyföld autonómiája ellen tüntettek. 2005-ben ellentüntetést szerveztek a Bolyai Egyetemet követelő magyar egyetemistákkal szemben, tiltakoztak a Kovászna megyei magyar prefektus ellen. /Szekeres Attila: Szórólapos mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./
2008. július 30.
Az idei, augusztus 6–10 között Gyergyószentmiklóson megrendezésre kerülő IV. EMI-tábor mottója Wass Alberttől származik: „Legyen Erdély újra, ami volt!”. Az Erdélyi Magyar Ifjak táborának központi témái: a magyar nyelvhasználat Erdélyben, az őshonos európai kisebbségek nyelvhasználata, valamint Wass Albert élete és munkássága. Nagy Feró és a Kárpátia zenekar is fellép. Az Egyesült Magyar Ifjúság naponta bekapcsolódik a sátor rendezvényeinek sorába. /EMI-tábor negyedik alkalommal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
2009. augusztus 10.
Koncertekkel ért véget augusztus 10-én az V. EMI-tábor Gyergyószentmiklóson. A román sajtóban foglalkoztak a „szélsőséges magyar” táborral. A rendezvényeket incidens nem zavarta meg, csupán annyi történt, hogy mivel az Új Jobboldal (Noua Dreapta) bejelentette: 10-én, vasárnap Gyergyószentmiklósra látogatnak, a táborban megjelent a csendőrség. A többezer táborozó háborítatlanul követhette a színpadon zajló előadásokat, hallgathatta az előadósátor meghívottait, hódolhatott a bőséggel kínált szabadidős tevékenységeknek. Film- és borsátor, művész sátor működött a táborban, a gyerekeket kézműves tevékenységekkel, rajzolással, festéssel, játékkal, sok mesével szórakoztatták. Minden estére jutott egy vagy több nevezetes vendégegyüttes, fellépett például a Transylmania, a Kormorán, az Ismerős Arcok, a Beatrice, a Kárpátia, a Zanzibár, a Knock Out, a Moby Dick és a Kalapács. /Véget ért az EMI-tábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./
