Kallós Zoltán elmondtam hogy a magyar televízió Hét műsorának szerkesztőségéből Péter Benz Anikóval voltak Moldvában, érdekes műsort készítettek a csángó falvakban, de még nem vetítették az anyagot. A statisztikai hivatalban kikérték Luizikaluger népszámlálási dossziéját. Ebben a községen nyolcezer csángómagyar él. A népszámlálási adatok szerint azonban mindössze tizenhárom. Somoskán egyetlen csángó sincs, a hivatalos adatok szerint. Kallós elmondta, hogy Luizikaluger mellett sorakozank további csángómagyar falvak, Nagypatak, Bogdánfalva, Somoska, Külsőrekecsin, Gajdár, Esztufuji, Kápota, Dioszén, így lehetne még folytatni. A népszámlálás nem vette ezeket csángó falvaknak. A katolikus papok a templomban felszólították őket, hogy se csángónak, se magyarnak ne vallják magukat, hanem román katolikusnak, mert a római katolikus a román katolikusból ered. Szabófalván akadt egy bátor tanárnő, Perka Margit, aki tiltakozott az ellen, hogy a pap milyen propagandát folytat a népszámlással kapcsolatban, kérte, állítsák le mindezt. Nem adtak neki igazat, sőt a pap megfenyegette a népet: vigyázzanak, mert deportálni fogják a csángókat, ha annak vallják magukat. Kallós beszámolt arról is, hogy levelet írt néhány hónapja Bukovskynak, a romániai pápai nunciusnak. Bemutatkozott, hogy népdalgyűjtő, és még soha sem látott román-csángó népdalgyűjteményt. Nincs is ilyen, csak magyar van. A legszebb, legrégebbi magyar balladákat, magyar archaikus imádságokat a csángók körében gyűjtötték. Kallós levelében feltette a kérdést, miért nem segít a Vatikán abban, hogy a moldvai csángómagyaroknak magyarul misézzenek? /Csáky Zoltán: Hány ezer a tizenhárom csángó? = Ring (Budapest), júl. 12. ? 28. sz./
1993. március 5.
A romániai Központi Statisztikai Hivatalnak az 1992-es népszámlálásról kiadott összefoglalója szerint "Románia magyar lakossága 1 620 199 fő." Az 1977-es népszámlálás szerint 1 713 928 magyar élt Romániában, a csökkenés 93 729 fő. Ezért is megalapozott Tőkés László kijelentése. /Transinfo: Fogy a magyarság. = Pesti Hírlap, márc. 5./
1993. június 11.
Megjelentek az 1992. jan. 7-i népszámlálás legfontosabb adatai a Statisztikai Hivatal kiadásában. Románia lakossága 1992-ben 22 760 449 fő, ebből román 20 352 980 fő /89,4 %/, magyar 1 620 199 /7,1 %/, cigány 409 723, német 119 436, ukrán 66 833, orosz 38 688? és így tovább. A magyarok lélekszáma az előző, 1977-es népszámláláshoz viszonyítva 93 729 fővel csökkent. Vallásszerinti megoszlás szerint a népesség 87,1 %-a ortodox /19 817 683/, 5,1 %-a római katolikus /1 144 820/, 3,5 %-a református /801 577/, 1 % görög katolikus /228 377/, 1 % pünkösdista /220 051/, 0,5 % baptista /109 677/. A kisebb lélekszámú egyházakból unitárius 76 333 fő, evangélikus 21 600 fő. A legnagyobb magyar lélekszámú városok /10 ezer magyar lakosig/: Marosvásárhely 83 681 magyar lakos /51,14 % a magyarok aránya/, Kolozsvár 74 483 fő /22,71 %/, Nagyvárad 73 272 /33,18 %/, Szatmárnémeti 53 826 /40,82 %/, Sepsiszentgyörgy 50 886 /74,76 %/, Székelyudvarhely 38 926 /97,41 %/, Csíkszereda 38 204 /83,0 %/, Temesvár 32 024 /9,58 %/, Brassó 31 271 /9,66 %/, Arad 29 788 /15,67 %/, Nagybánya 25 746 /17,3 %/, Kézdivásárhely 20 964 /91,74 %/, Gyergyószentmiklós 18 938 /88,31 %/, Nagykároly 13 901 /52,81 %/, Zilah 13 544 /19,82 %/, Nagyszalonta 12 615 /61,56 %/, Szászrégen 12 378 /31,75 %/, Szováta 10 748 /89,02 %/, Székelykeresztúr 10 059 /94,93 %/, Barót 10 006 /96,22 %/. /Z. Albu Zoltán: A legutóbbi népszámlálás a legfontosabb egyházi adatok tükrében. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 11./
1994. február 7.
A Román Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1993-as év egy százalékos növekedést jelzett, ez a mezőgazdaságnak köszönhető. Az 1993-a össztermelés közel 30 százaléka a magánvállalatoktól származik. A mezőgazdaságban 80 százalékos a magántermelők részaránya. - Az újabb áremelések febr. elején történtek, a kenyér ára 30 százalékkal nőtt. Az év végén az átlagbér meghaladta a 100 ezer lej, azonban az árak még mindig nagyobb ütemben nőnek. /Pesti Hírlap, febr. 7./
1996. február 20.
A Statisztikai Hivatal hivatalos jelentése szerint az elmúlt évben 32,3 százalékos volt az infláció Romániában. Mindamellett ez az eredmény is jónak számít az 1994. évi mintegy 60 százalékos áremelkedéshez képest, nem is szólva az 1993-as katasztrofális 300 százalékról. A jelentés azonban erős kételyeket támasztott. Az Adevarul című bukaresti lap statisztikákkal igazolta, hogy ha az élelmiszerárak átlagban csak 25,6 százalékkal nőttek is 1994 decemberéhez képest, számos alapvető élelmiszer drágulása messze meghaladta ezt, például a tej 33,4, az édesáruk 42,5, a tojás 55,8, a burgonya 80 százalékkal került többe. A szolgáltatások ára átlagban 40,4 százalékkal nőtt, viszont például a városi közlekedés 60,6, az orvosi kezelés 61,6 százalékkal lett drágább. /Statisztika és valóság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
1996. augusztus 14.
Az Országos Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1996-ban Románia lakossága 22 655 ezer volt, 56 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az 1992. januárjában megtartott népszámlálás óta a lakosság lélekszáma 150 ezerrel csökkent. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
1996. augusztus 14.
Az Országos Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1996-ban Románia lakossága 22 655 ezer volt, 56 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az 1992. januárjában megtartott népszámlálás óta a lakosság lélekszáma 150 ezerrel csökkent. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
1996. augusztus 23.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszéke román fordításban adta közre az 1850. évi - az akkori osztrák hatalom céljait szolgáló - erdélyi népszámlálás adatait. Dr. Traian Rotariu irányításával, Maria Semeniuc és Mezei Elemér informatikus közreműködésével a Studia Censualia Transsilvanica sorozatban: Recensamantul din 1850, Studia Censualia Transsilvanica, Editura Staff, 1996. A Tanügyminisztérium és a Soros Alapítvány támogatásával megjelentetett munka forrása egy, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal munkatársai által 30 gépiratos példányban készített dolgozat szolgált, mely dolgozta a hivatal archívumában 1974-ben felfedezett eredeti anyagra épült. A kolozsvári tanszék munkaközössége a román változatban az erdélyi településhálózat mai, kétségkívül módosult településrendszerére vetítette ki az 1850-es adatokat. Az 1850-es népszámlálás szerint Erdély lakossága /Bánság, Bihar és Máramaros nélkül/ 2 061 645 fő volt, a nemzetiségek százalékos megoszlása: románok 59,4 %, magyarok 17,3 %, székelyek 8,8 % /magyarok tehát összesen 26,1 %/, szászok 8,5 %, németek 0,8 %, cigányok 3,8 %, zsidók 0,8 %, örmények 0,4 %, más nemzetiség 0,2 %. Kolozsvár lakosságának akkor megoszlása a következő volt: 12 317 magyar, 4116 román, 626 szász, 961 német, 585 cigány, 205 örmény, 535 zsidó, más nemzetiségű 267 fő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Megjegyzés: Az 1850-es népszámlálást a nemrég Budapesten elhunyt Dávid Zoltán demográfus fordította le és dolgozta ki 1983-ban, azonban a megjelenését nem engedélyezték az akkori kommunista hatóságok, még Köpeczi Béla, az akkori művelődési miniszter sem tudott segíteni. /Ezt Dávid Zoltán mondta el nekem/
1998. február 9.
Rosszabbodott a román gazdaság, amióta több mint egy évvel ezelőtt a reformelkötelezett pártok képviselői kerültek hatalomra - derül ki a román statisztikai hivatal febr. 9-én nyilvánosságra hozott adataiból. 1997 végén az infláció üteme 151,4 százalékra növekedett az egy évvel korábbi 100 százalékról. A munkanélküliségi ráta 8,8 százalékos volt, ami közel 3 százalékos bővülés 1996-hoz viszonyítva. A közkiadások eközben 6,4 százalékkal zsugorodtak. A román hazai össztermék tavaly 6,6 százalékkal hanyatlott az 1996 évi 4,5 százalékos növekedés után. A GDP 33,9 százalékát adó szolgáltatási szektor tavaly 11,2 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbi szinthez mérten. 1997-ben jelentősen, 5,9 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbi 9,9 százalékos növekedést követően. A mezőgazdasági termelés viszont tavaly 3,1 százalékkal bővült. A statisztikai kimutatások szerint tavaly 6,4 százalékkal csökkent a hazai fogyasztás 1996-hoz viszonyítva. A román külkereskedelmi hiány 1997 első 11 hónapjában 2,279 milliárd dollárt tett ki; ez 18 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 2,807 milliárd dollárhoz képest. A január-november közötti időszakban az export 4,4 százalékkal 7,755 milliárd dollárra nőtt, az import 2 százalékkal 10,034 milliárd dollárra csökkent. /MTI/
1998. április 11.
1997-ben a román külkereskedelmi mérleg hiánya 2,847 milliárd dollár volt, ez kedvezőbb az 1996-os 3,351 milliárd dollárhoz képest, jelentette a Statisztikai Hivatal. Az export 1997-ben 4,3 %-kal növekedett az előző évhez viszonyítva és 8,428 milliárd dollárt tett ki, az import - 11,275 milliárd dollár - 1,4 %-kal csökkent. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
1998. augusztus 13.
A vártnál kisebb infláció és az első félévi gyenge gazdasági teljesítmény miatt bizonyára módosítani kell Románia költségvetését augusztus végén, vagy szeptemberben - közölte Daniel Daianu román pénzügyminiszter. Júliusban 1,3 százalékos volt a havi infláció Romániában, ugyanannyi, mint júniusban. Az év első hét hónapja alatt összesen 25,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A kormány éves inflációs célszáma 45 százalék. Daianu azt is mondta, hogy a román GDP az idén 4 százalékkal csökkenhet. A statisztikai hivatal legutóbbi jelentése szerint az első negyedévi GDP 9,4 százalékkal maradt el a tavalyi első negyedévitől. /MTI/
1999. február 2.
Az Országos Statisztikai Hivatal febr. 1-jén közzétett adatai szerint az 1998-as év "szomorú rekordot döntött meg" - írja az Adevarul. Az adatok szerint az ipari termelés 17%-kal csökkent, az infláció 40,6%-kal nőtt, a munkanélküliség pedig 10,6% lett. Visszaesés figyelhető meg a mezőgazdasági és energia termelésben, nőtt a kereskedelmi deficit. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 2. - 21. sz./
1999. március 11.
Emil Constantinescu elnök szerint Romániát a hadsereg felkészültsége és a demokrácia állapota politikailag alkalmassá tenné a NATO-csatlakozásra, az ország gazdaságilag azonban most képtelen lenne erre. Az elnök kijelentését mintegy alátámasztva, a román statisztikai hivatal márc. 10-én közölte, hogy az ország bruttó hazai termékének értéke tavaly 7,3 százalékkal zuhant. A gazdaság egy évvel korábban is már 6,6 százalékos visszaesést mutatott. Románia tavalyi gazdasági teljesítménye jócskán elmaradt a korábbi hivatalos előrejelzéstől is, amely még 5,5 százalékos GDP-csökkenéssel számolt 1998-ra. A visszaesés januárban is folytatódott: az ipari termelés volumene az idei első hónapban 7,8 százalékkal volt kevesebb a decemberben mértnél, s 12,8 százalékkal maradt el a tavaly januáritól. /Emil Constantinescu: Románia gazdaságilag alkalmatlan a NATO-csatlakozásra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
1999. december 28.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint Romániában 1995-ben 5,7 millió, '97-ben 7 millió, az idén pedig 7,6 millió szegény él. Jelenleg a román állampolgárok egyharmada hivatalosan is szegény, akikhez még hozzá kell számolni azt a kb. 20%-ot, akik a "szerény jövedelmûek" kategóriájában szerepelnek. A legnagyobb fizetés már a 26-szorosa a legkisebb jövedelemnek. - A szegények tábora elsõsorban a munkanélküliek, a nyugdíjasok, a nagycsaládosok és a csonka családok körébõl verbuválódik. Az sem titok, hogy a szegények között a kisebbségiek száma nagyobb, mint azt az országos arányok indokolnák. A munkanélküliek között mindig több a kisebbségi. /Karmazsin Ferenc: 7,6 millióan. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./
1999. december 29.
A Statisztikai Hivatal szerint 1997-ben Románia aktív lakosságának több mint egyharmada (37,5 százaléka) a mezőgazdaságban dolgozott. Az EU-tagállamokban az arány a következőképpen alakult: Belgium - 2,5%, Dánia - 3,4%, Németország - 2,9%, Hollandia - 3,5%, Franciaország - 4,7%, Nagy-Britannia - 1,8%. Az említett időszakban a Cseh Köztársaságban a lakosság 4,7, míg Magyarországon 7,9 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban. A lengyelek 20,5 százaléka, a bolgároknak pedig csaknem egynegyede fejtette ki tevékenységét ezen a területen. Az ipar a románok 27,2 százalékának biztosított munkát, s ezzel az aránnyal Románia felsorakozott az európai szinthez (Nagy-Britannia - 20%, Lengyelország, Olaszország és Németország - 24%, Csehország 31%). Két évvel ezelőtt az építkezésben a románok mintegy öt százaléka dolgozott. Ez az arány drasztikusan csökkent az 1989 előtti időszakhoz képest. Románia lakosságának 45 százaléka 1997-ben falusi környezetben élt, s ezzel magyarázható, hogy a munkaerő inkább a mezőgazdaságban fejtette ki tevékenységét. Nyugati gazdasági szakértők azonban úgy vélik, hogy a viszonylag magas mezőgazdasági foglalkoztatási adat mögött a rejtett munkanélküliség található. A kötelező munkaszerződés-kötés, amelyet a kormányzat január elsejétől kíván bevezetni, többek közt ezt a jelenséget szeretné felszámolni. /A lakosság egyharmada a mezőgazdaságban dolgozik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2000. május 19.
Évente Romániában közel háromszázezer ember változtat lakhelyet - derül ki az Országos Statisztikai Hivatal adataiból. Ez 30 %-os növekedést jelent a kommunista időszak népvándorlási adataihoz képest. 1983-1989 között évente 217 ezer ember változtatta meg lakhelyét. 1990-ben ez a szám elérte a 786 ezer, ezután visszaesett (1991-ben 265.000 fő), majd enyhe növekedést mutatva napjainkra megközelítette az évi háromszázezer főt. A Transilvania Jurnal regionális napilap A moldvaiak elárasztották Erdélyt című cikkéből kiderült, hogy a régiók közti migrációt illetően /a lakhelyváltoztatások 32 %-a/ az emberek továbbra is Munténiából, Moldvából és Olténiából vágyakoznak el leginkább. A fő cél elsősorban Erdély, de jelentős vonzerővel bír a Bánság, Bukarest, illetve Dobrudzsa is. Általában a szegényebb megyékből vándorol a lakosság a gazdagabb megyék felé. - Erdélyben a legiskolázottabb (líceumi, posztlíceumi és egyetemi képzésben részesült) lakosságú Kolozs és Brassó megye, ahol a lakosság 28 %-a iskolázott. Ezt követi Hunyad és Szeben megye 25-27 %-kal, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna 22-24%-kal, legvégül pedig Szilágy és Beszterce-Naszód megye 19-21 %-kal. - 1991 óta jelentős mértékben (szinte a felére) esett vissza a lakosság faluról városra történő vándorlása, ennek fordítottja pedig megnőtt. A rendszerváltozás óta városról falura költözött lakosság jelen pillanatban a falusi lakosság 6%-át teszi ki. A falusi lakosság 14%-át pedig azok képezik, akik feladták városi munkahelyüket, abbahagyták az ingázást. Elsősorban a 20 és 35 év közötti korosztály adja legszívesebben fejét lakhelyváltoztatásra. /Népvándorlás Romániában. Erdély tele van moldvaiakkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2000. május 24.
Magyarországon csökkent a halálozások száma és folytatódott a születések lassan emelkedő üteme az idén az első negyedévben, ezért a népesség természetes fogyása kisebb mértékű volt, mint egy évvel korábban, 5,5 ezreléket tett ki - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentéséből Az idei év első három hónapjában 766 gyermekkel született több, mint egy évvel korábban. Számottevően csökkent a halálozások száma, az előző év első negyedévéhez viszonyítva 2.632 fővel, 6,5 százalékkal haltak meg kevesebben. Magyarország népességének lélekszáma 10 millió 29 ezer fő volt a vizsgált időszak végén. /Mérséklődött a magyar népességcsökkenés üteme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2000. június 20.
Az Országos Statisztikai Hivatal pénzhiány miatt 2001-ben sem tudja elvégezni a népszámlálást. Utoljára 1992-ben végeztek népszámlálást a szakemberek. /Nem lesz népszámlálás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./
2001. január 25.
Kolozsvár magyar nemzetiségű lakosságának részarányáról egyetlen hivatalos és érvényes adat létezik: az 1992-ben végzett népszámlálás során megállapított 22,77 százalék - jelentette ki Codrea Pop, a Kolozs megyei Statisztikai Igazgatóság vezérigazgatója. Akkor Kolozsvár lakóinak száma 328 607 fő volt, közülük 74 824 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, vagyis a város lakosságának 22,77 százaléka. /Népszámlálást csakis a Statisztikai Hivatal rendelhet el. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./
2001. május 24.
Gheorghe Funar polgármester közleménye szerint 1992-2000 között a magyar nemzetiségű kolozsváriak születési aránya 13,64%, az elhalálozási ennek kétszerese, azaz 26,93% volt. Véleménye szerint ez világosan jelzi "a magyar nemzetiségű kolozsváriak természetes úton történő csökkenését". Ehhez még hozzáadódik több ezer kivándorolt is. Adrian Nastase kormányfőhöz intézett nyílt levelében Gheorghe Funar Ionel Flesariu közigazgatási államtitkár tisztségéből való felmentését kérte, azzal indokolva: a politikus a "bécsi diktátumot követő magyar megszállás idejéből származó" helységnévtáblák elhelyezését szorgalmazta. - A helyi közigazgatási törvényben előírt kétnyelvű feliratokat azokon a településeken lehet alkalmazni, ahol a kisebbségek száma az 1992-ben végzett népszámlálási adatok szerint meghaladja a 20 százalékot - nyilatkozta máj. 23-án Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Egyetlen hiteles okmány az Országos Statisztikai Hivatal által 1992-ben kibocsátott népszámlálási adatokat tartalmazó okirat. /Magyar születési statisztika a hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2002. január 7.
Újvári Ferenc ügyvéd nyílt levéllel fordult a romániai magyar püspökökhöz, közös álláspont kidolgozását kérte. "Nyolcvan év telt el és önrendelkezési jogaink gyakorlása helyett évről-évre beszűkített, megalázott nemzetiségi kisebbségi státust kaptunk." – állapította meg. Újvári Ferenc szerint a nemzetiségi kisebbség helyett a társnemzeti jogi státust kell elérni. Kolozsvárott az 1800-as évek végén hat román családot tart nyilván a Statisztikai Hivatal: nyolcvan év alatt az "ahogy lehet" politikai koncepcióval húsz százalék köré nyomtak la a magyarság lélekszámát. Újvári szerint vállalni kell a Hymnusz éneklése miatt számunkra kilátásba helyezett büntetéseket. A már meghozott büntetésekről értesíteni kell Brüsszelt, Strasbourgot, Bécset, Washingtont, az ENSZ illetékes szerveit. "Kérjük a mindenkori magyar kormányt, vállalja fel ügyünk képviseletét az illetékes nemzetközi szervek-fórumok előtt." /Újvári Ferenc ügyvéd: Nyílt levél a romániai magyar püspökökhöz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./
2002. január 16.
Az Országos Statisztikai Intézet jelentette, hogy az elmúlt évben 30,3%-os volt az infláció. Ez valamivel több, mint az utólagosan beütemezett 30% (az eredeti célkitűzés 25–27% volt). Mindenképp jobb, mint a megelőző esztendei (40,7%). A kormányprogram szerint 2002-ben az infláció 22%-os lesz. Az elmúlt évi 30,3% átlagszám, ezen belül a szolgáltatások díjszabásai 36,2%-kal emelkedtek. A szolgáltatásokon belül a vasúti személyszállításé több mint 100%-kal, a földgázfogyasztásé több mint 99%-kal, a hőenergiáé pedig több mint 57%-kal. Az élelmiszerek 27%-kal drágultak, de azon belül a marhahús 60,5%-kal, a sertéshús 52,2%-kal. /Hecser Zoltán: Infláción innen és túl. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./
2002. március 17.
Márc. 18-án kezdődik a népszámlálás Romániában. Aurel Camara, az Országos Statisztikai Intézet elnöke aggódik: egy levélből értesült róla, több személy dák nemzetiségűnek óhajtja vallani magát. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter "megnyugtató" válasza szerint a dákokat és az oltyánokat is románokként fogják bejegyezni. Octav Cozmanca leszögezte: a csángók és más nemzetiségek ügye az adatfeldolgozáskor oldódik majd meg, mindenkinek jogában áll kívánsága szerinti nemzetiségűnek vallani magát. A Beszterce-Naszód megyei romák ugyanakkor attól tartanak, amennyiben megvallják nemzetiségüket, Indiába deportálják őket. Funar, Kolozsvár polgármestere felkérte a romákat, vallják meg nemzetiségüket, hogy igazolják, ők a legfontosabb kisebbség Romániában. /Ma kezdődik az évezred első népszámlálása. Oltyán, dák, netán római nemzetiség a láthatáron? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2002. március 22.
Nem közelednek a népszámlálási visszaélésekkel kapcsolatos álláspontok a Bákó megyei Pusztinán. A statisztikai hivatal megalapozatlannak minősítette a vádakat. A panasztevők szerint viszont el akarják tussolni a visszaéléseket. Egy személytől a számlálóbiztos a magyar igazolvány felmutatását kérte."Számomra már pusztinai ügy nincsen – jelentette ki Eugenia Harja, a Bákó Megyei Népszámlálási Bizottság alelnöke. – Fölöslegesen küldtük ki a terepre az embereinket. Világos, hogy ott valaki propagandát folytat amellett, hogy magyaroknak nyilvánítsák magukat." Az alelnöknő az RMDSZ magyar nyelvű szórólapjára utalt, amelyet kerítésre kifüggesztve találtak az ellenőrök, és amely a számlálóbiztosok kötelezettségeiről tájékoztat. László Otília azt sérelmezte, hogy Ioan Calin számlálóbiztos megtagadta az anyanyelv rovat kitöltését. E rovatokat a szomszédjánál, László Máriánál is üresen hagyta. Utóbbi a második szomszédnál érte utol a számlálóbiztost, és ott is csak a határozott fellépése nyomán érte el, hogy a biztos magyarként és magyar anyanyelvűként vegye nyilvántartásba. Nyisztor Demeter azt sérelmezte, hogy az édesapját – noha magyarnak és magyar anyanyelvűnek vallotta magát – Teodora Zaharia biztos csángónak és csángó anyanyelvűnek írta be. Másnap új ívet töltöttek ki Nyisztor János nevére, immár a magyar bejegyzéssel. A László Otília panaszára vonatkozóan a jelentés hangsúlyozza, a fiatalasszony aláírta a hiányosnak mondott ívet. A jelentés arra is kitér, hogy a faluban olyan nyomtatványokat találtak, melyek a magyar etnikum és a magyar anyanyelv bejelentését sugallják.Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke keserűen állapította meg, csak azoktól vettek írásos nyilatkozatot az ellenőrök, akik számukra megfelelő véleményt mondtak. /Gazda Árpád: Magyar igazolványt kért a biztos. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 27.
Az RMDSZ értékelése szerint, országos szinten a népszámlálás rendben zajlik - nyilatkozta Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Kevés számban ugyan, de elég lényeges kihágásokat is tapasztaltak. Például a nemzetiségre, az anyanyelvre vonatkozó mezőket több helyen ceruzával próbálták kitölteni, a kettős állampolgárok vagy a huzamosabb, illetve rövidebb ideig külföldön tartózkodók adatainak felvételét megtagadták, Marosvásárhelyen és Kolozsváron pedig olyan eseteket jeleztek, ahol a kérdőívet nem íratták alá az érintett személyekkel. Kolozsvárra vonatkozóan Nagy Zsolt kiemelte Gheorghe Funar polgármesternek a város magyar nemzetiségű lakosságának megfélemlítési kísérleteit. A polgármester szavainak nem szabad hitelt adni, hangsúlyozta. A polgármesternek nincs utólagos ellenőrzési joga. Nagy Zsolt megerősítette: törvénytelen a Funar jelezte márc. 28-i kolozsvári eredményhirdetés. Az eredményhirdetés az Országos Statisztikai Hivatal kizárólagos hatásköre. Az első gyorsjelentés hónapokat vehet igénybe. Az ügyvezető alelnök kijelentette: törvénytelen a polgármester azon szándéka, hogy a népszámlálási adatlapokat egy ideig a polgármesteri hivatalban tartsák, átvegyék az adatokat, s csupán ezt követően adják át a statisztikai hivatalnak. A Kolozs megyei RMDSZ elnöksége felkérte Kolozsvár magyar lakosságát, hogy őrizze meg továbbra is nyugalmát. /Kiss Olivér: Diverziókeltő, megfélemlítő a polgármester. Törvénytelen a csütörtökre tervezett eredményhirdetés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2002. március 27.
Márc. 28-án befejeződött az összeírás. Júniusra ígérik az első részleges népszámlálási adatokat Mától nincs már lehetőség arra, hogy azokat a személyeket is számba vegyék, akiket az elmúlt tíz napban nem keresett fel a népszámláló biztos – jelentette ki Stefan Trica, az Országos Statisztikai Hivatal népszámlálási osztályának igazgatója. Egyes hiányzó adatokat ugyanis a telekkönyvek és a házkönyvek beírásai vagy a szomszédok nyilatkozata alapján is pótolni tudnak. "Az ilyen módon összegyűjtött adatok azonban nem utalnak az illető nemzetiségére, anyanyelvére és vallására– jelentette ki Stefan Trica. Trica csupán a Bákó megyei Pusztináról jelentett "vélt" visszaéléseket említette. Az RMDSZ figyelemmel követi a népszámlálási adatok feldolgozását – hangzott el az RMDSZ ügyvezető elnökségének márc. 27-i kolozsvári ülésén. /Gazda Árpád: Befejeződött a lakosságösszeírás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./
2002. március 30.
Annak ellenére, hogy még mindig nem sikerült begyűjteni az összes népszámlálási űrlapot, Kolozsvár polgármestere máris bejelentette, hogy "jelek szerint" a város lakosságának 18,45%-a magyar. Számítása szerint ez azt jelenti, hogy 59 974 magyar él a városban. Szerinte az arány a lehető legderűlátóbb, és megtörténhet, hogy az új adatok hozzáadásával az arány csökken, de "semmiképp sem nő". Funar szerint egyes személyeket megvásároltak, másokat pedig autóbusszal hoztak Kolozsvárra annak érdekében, hogy mesterségesen növeljék a magyarság számát. Vasile Soporan azt nyilatkozta: a hivatalos adatokat a Statisztikai Hivatal hozza nyilvánosságra. A polgármesternek nem áll jogában ilyen jellegű bejelentéseket tennie. /Kiss Olivér: Törvénytelen polgármesteri eredményhirdetés. A prefektus "elemzi a kérdést", Kolozsvár magyarsága 21% körül lehet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
2002. április 11.
Funar, Kolozsvár polgármestere kijelentette, hogy a népszámlálási biztosok összegzésének feldolgozása alapján Kolozsvár magyar lakosságának aránya 18,83 százalék. Közvetlenül a népszámlálás befejezése után a polgármester bejelentette: a városban 18,45 százalék a magyar. Korábban Vasile Soporan prefektus azt nyilatkozta, a hivatalos adatokat kizárólag a Statisztikai Hivatal hozza nyilvánosságra. - A polgármesternek nem áll jogában ilyen jellegű bejelentéseket tennie - tette hozzá a prefektus. A polgármesteri hivatal adatai szerint Kolozsváron 59 781 magyar él, a város állandó lakossága 317 379. Ebből 252 334 román nemzetiségű. Funar szerint 1992-höz képest a többségiek száma nőtt. A fenti szám a lakosság arányának 79,5 százalékát jelenti. (Az 1992-es népszámlálás végleges adatai szerint Kolozsvár lakossága 328 602 volt. Ebből 74 871 magyar, 3 201 roma, 1 149 német és 344 zsidó volt.) Funar "párhuzamos" népszámlálása azt mutatta ki, Kolozsváron 2 982 roma, 587 német, 194 zsidó, 108 ukrán, illetve 62 olasz nemzetiségű polgár él. A többi nemzetiséghez tartozók száma 50 alatti, 104-en pedig nem voltak hajlandók elárulni etnikai hovatartozásukat. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: az eredeményhirdetés újabb bizonyíték arra, hogy az adatoknak semmi közük a valósághoz. Az RMDSZ szerint a kolozsvári magyarság aránya "nem csökkent lényegesen" az elmúlt tizenegy év alatt. Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, az RMDSZ adatbázisa még nem teljes, hiányoznak a Pata?Györgyfalvi negyed, a Belmonostor és a Tóköz adatai, de már így is több mint 50 000 kolozsvári magyart vettek nyilvántartásba. Ha a hiányzó adatok is bejönnek, akkor könnyen bizonyíthatóvá válik, hogy a kolozsvári magyarok száma nem esett 20% alá. Eckstein Kovács Péter szenátor szerint a közvélemény tudatos és sorozatos félrevezetéséről van szó. Javasolni fogja az RMDSZ vezetőségének, hogy a polgármestert jelentsék fel az ügyészségen. /Kiss Olivér: Újabb polgármesteri eredményhirdetés. A népszámlálás hivatalos eredményeinek nincs közük ezekhez az adatokhoz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2002. július 5.
Veress Valér szociológus a Korunk demográfiai számában megjelent tanulmányában előre jelezte: 1 530 000 magyar nemzetiségű személy él Romániában. A közzétett hivatalos népszámlálási adatokban csupán 1 430 000 magyar nemzetiségű román állampolgár szerepel. Veress jelezte, a most közölt adat előzetes, ami azt jelenti, hogy mintegy 10-20 ezerrel növekedhet még a magyarok száma. Az ország össznépessége mintegy 700 000 személlyel kevesebb, mint amit a statisztikai hivatal előre jelzett. 2000. január elsejétől feltehetően még évi 20-22 ezer személlyel csökkent a magyarok száma, a természetes fogyás és a kivándorlás együttes hatásaként. A Nyugat-Európába irányuló magyar migráció 1992-2002 között nagyobb mértékű lehetett, mint ahogy feltételezték. /S. M. L.: Veress Valér: sokkal súlyosabb a helyzet, mint előre láttuk Egyed Ákos: egymillió körül stabilizálódhat az erdélyi magyarság. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./
2002. július 18.
Kolozs megye prefektusa egyetért az RMDSZ-szel abban, hogy továbbra is maradhatnak a kétnyelvű táblák. Vasile Soporan, aki egyben a Megyei Népszámláló Bizottság elnöke, kijelentette: július elején a statisztikai hivatal csupán részleges adatokat hozott nyilvánosságra, a végleges adatok nyilvánosságra hozataláig a legutóbbi, tehát az 1992-es cenzus tekintendő hivatalosnak. A prefektus ekképp válaszolt Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkárának felvetésére, hogy a megye több falvában és községében 20 százalék alá csökkent a magyar lakosság aránya, így az itt elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblákat le kell szedni. /K. O.: Maradhatnak a kétnyelvű táblák. A polgármesternek nincs igaza. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./
