A szlovák külügyminisztérium augusztus 8-án állásfoglalásban ítélte el a magyar zászlóégetésről készült internetes videofelvételt, egyúttal meglepődésének adott hangot, amiért a magyar diplomácia afelől tájékozódott a pozsonyi tárcánál: vajon a szlovák hatóságok milyen lépéseket kívánnak tenni a videofilm készítői és terjesztői ellen. Pozsony attól tart, hogy Magyarországon Szlovákia elleni kampány kezdődött. „A szlovák diplomácia nyomatékosan elítéli a Szlovákia és Magyarország jó kapcsolatait károsító lépések mindegyikét, s ezek közé sorolja az állami jelképekkel való visszaélést, azok meggyalázását. Szlovákia kormánya kategorikusan elutasítja a fajgyűlölet, az intolerancia, a xenofóbia és az agresszív nacionalizmus mindennemű megnyilvánulását” – fogalmazott a szlovák külügyi tárca A szlovák külügyminisztérium „aránytalannak találja”, hogy a minden felelőtlen egyén által elkövetett hasonló cselekedet kormányszintű intervenciót vonjon maga után, hiszen az ilyen gyakorlat a folyamatos feszültségkeltés légkörét alakítaná ki. Pozsonyt nyugtalanítják „a szélesebb spektrumot alkotó magyar politikai körök nemzetközi kontextustól sem idegen, Szlovákia elleni lépései, a magyar kormányzati körökből érkező felszólítások pedig azt a benyomást kelthetik, hogy Magyarországon céltudatos nyomásgyakorló kampány indult Szlovákia ellen, ami végső fejleményeiben a két ország közti kapcsolatok megromlásához vezethet.” Pozsonyt meglepi az is, hogy a magyar kormány a videofilm ügyét az államközi kapcsolatok szintjére emelte, ami ezzel egyidejűleg Szlovákia budapesti ügyvivőjének, illetve Magyarország pozsonyi nagykövetének bekéretését vonta maga után. /Pozsony Szlovákia elleni céltudatos kampányt sejt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./
2007. július 10.
A szlovák külügyminisztérium nyilatkozatban adott hangot nyugtalanságának, amiért egyes magyar politikusok Malina Hedvig ügye kapcsán megkérdőjelezik a szlovák bűnüldöző szervek pártatlanságát. A nyilatkozat „ismételten és nyomatékosan elutasítja a politikai beavatkozás minden módozatát”, és megengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Parlament magyar képviselői megpróbáljanak nyomást gyakorolni a független szlovák nyomozószervekre és a bíróságokra. Az „ilyen sajnálatos eljárás nem kedvez a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti jelenlegi jó légkör javításának”. Ezzel reagáltak arra, hogy az Európai Parlament két magyar képviselője, Tabajdi Csaba (MSZP) és Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) jelezte: a civil európai nőszervezetek elé viszik Malina Hedvig ügyét. Malina Hedviget, a Nyitrán tanuló csallóközi magyar egyetemistát állítása szerint azért verte meg két szlovák bőrfejű, mert magyarul beszélt. A szlovák rendőrség nem hisz a magyar egyetemistának: panaszát két hét nyomozás után azzal zárta le, hogy a történetet a lány csak kitalálta. Malina Hedvig ügyében az sem hozott fordulatot, hogy jelentkezett egy nyitrai férfi, aki megnevezte a támadók egyikét, de a szlovák rendőrség a Hedvig mellett valló férfit alkalmatlannak találta arra, hogy tanúként hallgassa ki. /Pozsony beszól Budapestnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
2007. augusztus 23.
A hazafias szlovák kulturális intézményhez, a Matica Slovenskához közeli „aláírók” csoportjának tagjai tiltakoztak, amiért Sólyom László magyar köztársasági elnök augusztus 19-én a felvidéki Deákin részt vett és beszédet mondott a falu Szent István napi emlékünnepén. A magyar megnyilvánulások ellen másfél évtizede rendszeresen fellépő, magukat nagysurányi aláíróknak nevező személyek szerint az államfő látogatása nem tekinthető magánjellegűnek, Sólyom László jelenlétében a független és önálló Szlovák Köztársaság területén egy idegen állam ünnepét rendezték meg. Ez szerintük megengedhetetlen, tiltakozásukat eljuttatják Sólyom Lászlóhoz is, az esetről pedig tájékoztatni fogják Ivan Gasparovic szlovák államfőt és Ján Kubis külügyminisztert. Stanislav Bajaník, a Matica Slovenská titkára előbb tagadta, majd újságírói firtatás nyomán kényszeredetten elismerte, hogy a magyar államfő nem a „hátsó kiskapun”, hanem a szlovák elnöki iroda és a pozsonyi külügyminisztérium tudtával, az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelő módon járt Szlovákiában. Bajaník ennek ellenére kifogásokat emelt, jóllehet, a magyar államfő Deákin azt is hangsúlyozta: „Jó lenne, ha térségünk országainak államfői úgy járnának át egymás országába, hogy az magától értetődő legyen. ” Sólyom szólt arról is, jómaga mennyire örül, ha Ivan Gasparovic egy magyarországi szlovák faluba látogat. A pozsonyi sajtótájékoztatón mégis kifogásként hangzott el: „A köztársasági elnök, mint az első közjogi méltóság, egy ilyen jellegű akción aligha léphet fel magánszemélyként. ” /Magyarellenes szlovák „aláírók” tiltakozása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2007. szeptember 24.
Mind a vezető budapesti politikusok, mind a pártok bírálták a Benes-dekrétumok megerősítését. A pozsonyi magyar nagykövetség szeptember 21-én ismertette a szlovák külügyminisztérium vezetésével, hogy a magyar kormány nem ért egyet a Benes-dekrétumok megerősítésével. Sólyom László köztársasági elnök a Visegrádi Négyek keszthelyi találkozóján leszögezte: Magyarország elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, egyben visszautasítja a határozatot. Az államfő szerint a pozsonyi parlament határozata semmiképpen sem szolgálja a magyar–szlovák kapcsolatok fejlődését. Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök egyes magyarországi és a szlovákiai magyar politikusok felvetéseire született reakcióként értékelte a határozatot. A pozsonyi törvényhozás döntése nyomán Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő telefonon beszélt Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. A magyar miniszterelnök leszögezte, az Európai Unió és a jószomszédi kapcsolatok elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament határozatát. Robert Fico belpolitikai okokkal magyarázta a döntést. Fico „a szlovák politikai erők természetes reagálásának tartja, egyben az MKP élén álló Csáky Pál Benes-dekrétumok semmissé nyilvánításával kapcsolatos provokációira adott válasznak” tekinti a döntést. Ugyancsak megdöbbenését fejezte ki a szlovák parlamenti döntéssel kapcsolatban Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Szeptember 22-én Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke lemondta a szlovák külügyi bizottsággal tervezett közös testületi ülést. Németh hangsúlyozta: a bizottsági ülés lemondásával tiltakoznak a döntés ellen. Hozzátette: a Fidesz támogatja a magyar kormányt abban, hogy határozottan lépjen fel a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon a Szlovák Nemzeti Tanács döntése ellen. A többi párt is elítélte a határozatot. A magyar európai parlamenti képviselők – Gál Kinga (Fidesz), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) és Surján László (KDNP) – közös nyilatkozatban ítélték el a szlovák parlament döntését. Radoslav Procházka szlovák alkotmányjogász szerint ugyanakkor a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét megerősítő határozatnak nincs semmilyen jogi hatálya. A pozsonyi Új Szó című magyar napilapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, a nyilatkozat elfogadásával semmilyen szinten sem változik a jogrendszer és a jogi szabályozás. „A parlamentet az elfogadott dokumentum semmire sem kötelezi, tehát bármikor visszatérhet akár a Benes-dekrétumokhoz is. Azt sem akadályozza meg, hogy olyan megoldást válasszon, mely nem lesz összhangban a jelenlegi nyilatkozattal” – mondta a szlovák alkotmányjogi szakértő. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja továbbra is fontosnak tartja azoknak a polgároknak a megkövetését, akiket a háború utáni megtorlások érintettek, s továbbra is úgy véli, mérlegelni kellene kárpótlásuk lehetőségét is. /Magyar össztűz Pozsonyra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./
2008. április 21.
A pozsonyi parlament által tavaly megerősített Benes-dekrétumok ellen tiltakoztak a hétvégén New Yorkban és Los Angelesben a szlovák konzulátusok előtt. Az akciókkal a szervezők a világ magyarjai nevében emelték fel szavukat „a tűrhetetlen benesi dekrétumoknak az eltörléséért, amelyek (...) Európa szégyenfoltját képezik”. A petíció szerint a szlovák parlamentnek a Benes-dekrétumok megerősítéséről szóló 2007-es határozata – amely megdöbbentette a világ demokratikus közvéleményét – „összeegyeztethetetlen a 21. század egyesült Európájának az eszméjével és az emberi jogokkal”. Az Európai Parlamenthez jövő kedden eljuttatandó tiltakozás szerint a magyar nemzetet nem terheli a kollektív bűnösség vádja, ez nem egyeztethető össze az egyetemes emberi jogokkal. A szlovák külügyminisztérium nyugtalanságának adott hangot a beharangozott tüntetések miatt, amelyek mögött a pozsonyi diplomácia szerint szélsőséges, irredenta magyar szervezetek állnak. Az állásfoglalás szerint az Európai Bizottság lezártnak tekinti a Benes-dekrétumok ügyét, és Szlovákia elutasítja a történelem átpolitizálását, a „befeketítő, történelemtagadó nyomásgyakorlás módszereit”. A Benes-dekrétumok a szlovákiai magyarok és németek második világháború utáni meghurcoltatásait a kollektív bűnösség elve alapján törvényesítették. /Pozsony hajthatatlan. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./
