Intézménymutató:
KAM Regionalis es Antropologiai Kutatasok Kozpontja
1990. január 25.
Jan. 25-én Csíkszeredában hivatalosan is bejegyeztette magát az elmúlt években nem hivatalosan működő Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport /KAM/. A tudományos műhely kiadványa lesz az Átmenetek, alcíme: A mindennapi élet antropológiája. A KAM képviselői: Bíró A. Zoltán, Magyari Nándor László és Gagyi József/Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
1990. január 25.
Jan. 25-én Csíkszeredában hivatalosan is bejegyeztette magát az elmúlt években nem hivatalosan működő Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport /KAM/. A tudományos műhely kiadványa lesz az Átmenetek, alcíme: A mindennapi élet antropológiája. A KAM képviselői: Bíró A. Zoltán, Magyari Nándor László és Gagyi József/Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
1990. október 4.
Akik majd megírják az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetének legújabb fejezetét, azoknak három dátumot kell majd kiemelkedő helyen rögzíteniük: gyászkeretben 1950. febr. 12-ét, amikkor az EME kényszer hatására kimondta feloszlását, 1990. márc. 22-ét, az újraalakuló közgyűlést és 1990. szept. 21-22-ét, amikor a jogi, közgazdasági és társadalomtudományi szakosztály Gyergyószárhegyen tartott értekezletével kezdetét vette a tudományos munka. Gyergyószárhegyen Jakó Zsigmond professzor, az EME ideiglenes elnöke nyitotta meg az értekezletet. Négy előadás hangzott el a romániai magyarság jelenlegi helyzetéről és a belőle következő jogtudományi feladatokról. Pillich László kolozsvári társadalomkutató, parlamenti képviselő: Demográfiai támpontok egy új kisebbségi közgondolkodáshoz, Nagy György kolozsvári egyetemi tanár: A kisebbségi kérdés a nemzetközi jogban, Király Ernő nagyváradi jogász: A romániai magyarság jogvédelmének időszerű kérdéseiről és Magyari Nándor László, a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport tagja: Adalékok egy válságjelző társadalmi jelenség [kivándorlás] vizsgálatának problémaköréhez. /Dávid Gyula: Az első lépés ? negyven év után. = A Hét (Bukarest), okt. 4./
1994. szeptember 16.
Dávid Gyula "Nemzeti vagy /?/ tudományos alapon" /A Hét (Bukarest), júl. 29./ című cikkében vitatta D. Lőrincz Józsefnek a román nyelvű Polis első számában megjelent "Miképpen építsük fel a civil társadalmat: nemzeti vagy tudományos alapon?" című írásában foglaltakat. Erre reagált, igazát védve D. Lőrincz József Hiteles kép és tudomány címen. Dávid Gyula a nemzeti irányzat híve, a cikkíró a tudományos irányzaté, amelyet a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Kutatócsoport /KAM/ dolgozott ki. Dávid Gyula vitapartnere nézeteit áltudományosnak látja. Dávid Gyula nemzetben gondolkodik, a nemzetépítő állásponton van, D. Lőrincz József és a KAM társadalomban gondolkozik. Dávid Gyula a "nemzeti tudományok" /nyelvészet, történelem, folklorisztika/ által megfogalmazott értékeket, a másik fél az elméletileg kidolgozott és alkalmazott modern társadalomtudományt részesíti előnyben. "A nemzetépítő gyakorlat kritikájával tele van a nemzetközi szakirodalom, ez a "nacionalizmus-kutatás" egyik legtermékenyebb ága manapság." A "KAM igyekszik ezt a feladatot itthon is elvégezni". A KAM tanulmányai szerint a mai romániai magyar értelmiségi elit nem szaktudása révén mentette át hatalmát, hanem nemzeti szlogenekkel. Hatalomvágy él bennük, a társadalmat nem ismerik. /A Hét (Bukarest), szept. 16./
1994. szeptember 16.
Dávid Gyula "Nemzeti vagy /?/ tudományos alapon" /A Hét (Bukarest), júl. 29./ című cikkében vitatta D. Lőrincz Józsefnek a román nyelvű Polis első számában megjelent "Miképpen építsük fel a civil társadalmat: nemzeti vagy tudományos alapon?" című írásában foglaltakat. Erre reagált, igazát védve D. Lőrincz József Hiteles kép és tudomány címen. Dávid Gyula a nemzeti irányzat híve, a cikkíró a tudományos irányzaté, amelyet a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Kutatócsoport /KAM/ dolgozott ki. Dávid Gyula vitapartnere nézeteit áltudományosnak látja. Dávid Gyula nemzetben gondolkodik, a nemzetépítő állásponton van, D. Lőrincz József és a KAM társadalomban gondolkozik. Dávid Gyula a "nemzeti tudományok" /nyelvészet, történelem, folklorisztika/ által megfogalmazott értékeket, a másik fél az elméletileg kidolgozott és alkalmazott modern társadalomtudományt részesíti előnyben. "A nemzetépítő gyakorlat kritikájával tele van a nemzetközi szakirodalom, ez a "nacionalizmus-kutatás" egyik legtermékenyebb ága manapság." A "KAM igyekszik ezt a feladatot itthon is elvégezni". A KAM tanulmányai szerint a mai romániai magyar értelmiségi elit nem szaktudása révén mentette át hatalmát, hanem nemzeti szlogenekkel. Hatalomvágy él bennük, a társadalmat nem ismerik. /A Hét (Bukarest), szept. 16./
1995. május 16.
A csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, régebbi nevén a KAM azt vizsgálta, hogy milyen következményekkel jár a közösségre és az egyénre székelyek körében tömegessé váló magyarországi munkavállalás. Ezt a programjukat /A székelyföldi vendégmunka típusú migráció/ az Illyés Alapítvány is támogatta. Kutatásuk eredményeit az Antropológia Műhely 6. és 7. számában tették közzé. Első következtetésük az, összegezte Bíró A. Zoltán társadalomkutató, hogy a székelyföldi társadalom egészét, az életvitelt, a szokásokat, a munkamorált ez a vendégmunka nem változtatta meg. Ennek az a magyarázata, hogy itt a lokális közösségek nagyon erősek. A közösségi életnek ez a szervezési módja 1989 után érdekes módon megerősödött. Az elmúlt évtizedeket átugorva az emberek a kollektivizálás előtti minták szerint akarják alakítani életüket. Ennek ellenére várható, hogy évek múlva megindul az individualizáció, csökkenni fog az egymáshoz való igazodás több évszázada tartó gyakorlata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./
1995. október 4.
A csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport /KAM/ Regionális és Antropológiai Kutatások Központja bemutatta a Pro Print Kiadóval közösen indított sorozatuk első kötetét: Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról című tanulmánykötetét. A házigazdák nevében Túrós Endre és Bíró A. Zoltán beszélt a KAM eddigi eredményeiről, terveiről, a Helyzet-könyvek néven induló új sorozatukról. Ez a sorozat a KAM és a Pro Print Kiadó által elindított Társadalomtudományi Könyvkiadási Program részét képezi. A sorozat következő két kötete lesz: Elvándorlás? Vendégmunka és életforma a Székelyföldön, illetve Egymás mellett élés. A román-magyar, magyar-cigány kapcsolatokról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 4./
1995. október 4.
A csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport /KAM/ Regionális és Antropológiai Kutatások Központja bemutatta a Pro Print Kiadóval közösen indított sorozatuk első kötetét: Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról című tanulmánykötetét. A házigazdák nevében Túrós Endre és Bíró A. Zoltán beszélt a KAM eddigi eredményeiről, terveiről, a Helyzet-könyvek néven induló új sorozatukról. Ez a sorozat a KAM és a Pro Print Kiadó által elindított Társadalomtudományi Könyvkiadási Program részét képezi. A sorozat következő két kötete lesz: Elvándorlás? Vendégmunka és életforma a Székelyföldön, illetve Egymás mellett élés. A román-magyar, magyar-cigány kapcsolatokról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 4./
1995. november 27.
Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője nov. 27-én Budapesten, az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja rendezésében tartott előadásában kifejtette, hogy a romániai magyarságban kialakulóban van az etnikai tömb létrehozására irányuló folyamat. Veszélyesnek nevezte, hogy az RMDSZ a szerveződő etnikai tömb védőernyőjeként működjön. Nehezményezte, hogy sem Budapest, sem Bukarest nem figyel eléggé a "periférián elhelyezkedő" romániai magyarok iránt. Molnár Gusztáv szerint Magyarország csapdahelyzetbe kerül, ha támogatja a romániai és szlovákiai magyarok autonómiatörekvéseit. /A romániai magyarok kivárnak. = Népszabadság, nov. 28./
1995. december 9.
Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatási Központ vezetője Budapesten, az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja által rendezett konferencián mutatta be kutatócsoportjuk legújabb kötetét, melynek címe: Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról. Bíró A. Zoltán kutatásaikról nyilatkozott a Népszabadságnak. 1989 után Székelyföldön, de nem csupán ott, hanem a tömbmagyar területeken is, a falvak élete fokozatosan visszatért a szokott kerékvágásba. A diktatórikus szorításból kiszabadulva egy nemzeti helyreállítási igény jelent meg az emberekben. - Másik kutatási témájuk a romániai magyar elit, a magyar közélet. "Az elit világa és a hétköznapok világa között valóságos szakadék alakult ki." "Az elit által képviselt eszméknek, az általa működtetett intézményeknek viszont semmiféle hatása nincs a hétköznapok világára." /Népszabadság, dec. 9./
1996. február 16.
Bíró A. Zoltán és társai megváltoztatták csoportjuk nevét: KAM /Kulturális Antropológiai Munkacsoport/ helyett Regionális és Antropológiai Kutatások Központja néven dolgoznak Csíkszeredában. Kiadványukat /Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról, Pro Print Kiadó, Csíkszereda,1995/ ismerteti Gáll Ernő, kiemelve, hogy könyvük a csoport szemléletében bekövetkezett bizonyos változásokat mutat. A könyv alcíme: Elemzések a romániai magyar társadalomról. Vizsgálódásaik többnyire Székelyföld hétköznapi valóságát mutatják be, azonban az egész romániai magyar társadalomra vonatkoznak. A csíkszeredai kutatók a változó Erdély felfedezőivé válnak. Megállapították, hogy a magyar és román társadalom kapcsolata "szerkezetileg nem konfliktusos", a két népcsoport kapcsolatában erőteljesen jelen van az asszimetria, a magyarság és a románság nem együtt, hanem egymás mellett él. A csíkszeredai kutatócsoport a romániai magyar elitet is vizsgálja erősen bíráló hangon, megállapítva, hogy a magyar elit működésében "1989 nem hozott szerkezeti változást", legitimációjukhoz újabb és újabb intézményeket hoznak létre. Szerintük ez az elit legitimációs válsággal küzd. Gáll Ernő felveti: nem érti "honnan az az indulat, ami szinte kisüt a romániai magyar értelmiség tegnapi és mai szerepét taglaló írásaikból?" Nem érti, mi tagadtatja meg velük a folytonosságot, "ami őket az erdélyi magyar önismeret régebbi próbálkozásaival összeköti?" /A Hét (Bukarest), febr. 16./
1996. szeptember 4.
A Csíkszeredában működő KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja új, az intézet eddigi gyakorlatától eltérő programot indított, amely egyetemet végzett fiatal szakemberek támogatására irányul. A munka elvégzésének idejére az intézet állandó szakmai konzultációt biztosít. Ezt időnként képzés egészíti ki. A támogatás ösztöndíj típusú fiztetés-kiegészítést is jelent. Programjavaslatokat várnak a település- és régiófejlesztés, művelődési élet szervezése, szociális munka, oktatási intézmények menedzselése és egyéb témakörben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
1996. szeptember 27.
Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai KAM egyik vezetője élesen elítéli a romániai magyar elitet. Bíró szerint a "romániai magyar elit számára a temesvári aláírással egy álom ért véget." Most már a nem tud a nemzetiség nevében bejutni a hatalomba. A hatalomba bejutásnak ezek után csak egyéni útjai tűnnek járhatónak." /Bíró szerint tehát az egész elit csak a hatalomba akart bekerülni./ Az elit kisebbik része előtt eddig nem nyíltak meg a hatalom kapui, ők nem is nagyon tiltakoztak az alapszerződés ellen, s ők tettek a legtöbbet a karrier megalapozása érdekében. A nagyobb résznek csak akkor lenne esélye a hatalomba bejutásra, ha etnikai alapon lehetne kiszakítani egy "saját" részt. Mindez jelzi - Bíró szerint -, hogy a kisebbségi elit hatéves munkája mint "politikai vállalkozás" nem bizonyult igazán sikeresnek. A cikkíró szerint az alapszerződés családi, baráti beszélgetésekben alig fordul elő. - 1994-ben a nemzeti elemekre alapozó MDF-es gesztuspolitika szűnt meg egyik napról a másikra. Végül Bíró említ egy másik csoportot, a negyvenes fiatal technokratákét, akiknek Románia a működési lehetőséget, Magyarország a modernizációs modellt jelenti. Ennek a csoportnak az alapszerződés működési lehetőségekről üzen. /Bíró A. Zoltán: A magyar-román alapszerződés üzenetei. = Népszabadság, szept. 27./ A cikkíró szerint az egész romániai magyar elit csupán a karrierépítéssel törődik...
1996. december 18.
Emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forint jutalmat kaptak a Kisebbségi Díj kitüntetettjei. A díjakat dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök adta át. A határon túli magyar kitüntetettek között volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/, az újvidéki Forum Kiadó, a drávaszögi magyar közösség, kassai Thália Színház együttese, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja /Csíkszereda/, Böjte Csaba ferences szerzetes /Déva/, a Szent Ferenc Alapítvány alapító elnöke és Rudolf Chmel irodalomtörténész, volt nagykövet. Kaptak mások is Kisebbségi Díjat, így az Erdélyből áttelepült Bodor Pál, a Népszabadság publicistája, Csepeli György szociológus, az ELTE Szociológiai Intézetének tanszékvezető tanára, Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Heltai Péter televíziós szakember és Schöpflin György londoni politológus professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., Új Magyarország, dec. 19./
1998. február 2.
Cs. Gyimesi Éva közzétette a múlt év végén megfogalmazott tervezetét: A Kolozsvár központú erdélyi magyar felsőoktatási hálózat kifejlesztésének támogatási koncepciója. Közös erővel mindent meg kell tenni a magyar felsőoktatási struktúra bővítése, modernizációja érdekében. A koncepciónál figyelembe veszi a következőket: a/ azok a szellemi feltételeket, amelyek Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, az egyházakon belül és a működő civil szervezeteken belül /EMKE, EME, EMT, KAM stb/ adottak, b/ a román állam által adott finanszírozási feltételek, c/ a magyar állam által kezdeményezett támogatások rendszere, d/ a Soros Alapítvány támogatása, e/ a hivatalos nemzetközi pénzforrások, a nyugati szakemberek, közéleti és üzleti személyiségek támogatási lehetőségei. A koncepció alapja, hogy mindenekelőtt a romániai magyar szellemi potenciált kell mozgásba lendíteni. A tervezet számol azzal, hogy egyházak visszakapott vagy visszaszerezhető egyházi ingatlanaik egy részét, továbbá az erdélyi magyar civil szervezetek saját /részben kihasználatlan/ ingatlanait, könyvtárait az egyetemi oktatás rendelkezésére bocsátják. Cs. Gyimesi koncentrálni akarja az erőket, a tanszékfejlesztési támogatást kivonva az Illyés Alapítvány fennhatósága alól. A tervezet Szervezési Bizottság felállítását tartja célravezetőnek.A jövőben ez a bizottság tárgyalna az RMDSZ-szel, a rektorátusokkal, a tanügyminiszterrel. - Végül Cs. Gyimesi megjegyezte, hogy hiába küldte el 30 kollégának, egyetlen gyakornok jelzett vissza. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ Cs. Gyimesi Éva eszerint megváltoztatta elutasító nézetét, hiszen ő a multikulturális egyetem heves támogatója volt, szerinte az önálló magyar egyetem ezt jelentette: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallotta Cs. Gyimesi Éva. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12./
1998. június 6.
Hargita megye önkormányzati oktatási szakbizottsága jún. 4-i ülésén az önálló felsőoktatás megvalósításáról tárgyalt. Csíkszeredában ugyanis kudarcba fulladt a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőivel folyó tárgyalás magyar nyelvű főiskola létesítésére, közben úgy látszik, hogy megszűnik a hét éve létező, magyarországi egyetemek által támogatott távoktatás, annak ellenére, hogy itt kialakult a főiskolai oktatás infrastruktúrája a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány jóvoltából. Mindezek miatt a megyei önkormányzat vállalta fel a főiskola megindítását. Megrendelésükre a KAM - Kommunikációs és Regionális Antropológiai Munkacsoport tanulmányt készített a székelyföldi főiskolai oktatás lehetőségeiről. Az ülésen megjelent Kötő József államtitkár megerősítette a megyei elképzelést: egy gyakorlat-orientált, regionális gazdaságtanra szakosodott felsőfokú képzés beillik az RMDSZ oktatási koncepciójába. Kötő József annál is inkább helyeselte az elképzelést, mert a multikulturalitás nem a kultúrák esélyegyenlőségéről, inkább kultúrimperializmusról szól. /Oláh-Gál Elvira: Önálló felsőoktatási szándék Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./
1998. október 14.
Okt. 8-9-én tartották meg a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a Pax Romana tanulmányi találkozóját. Az előadók között volt Máthé-Tóth Miklós, Tomka Miklós /Erdélyi tények, kilátások, kelet-európai összehasonlítások/, András Imre a csíkszeredai KAM által készített Az egyház a társadalom szemszögéből című áttekintését elemezte, Birtók József a Szilágyi N. Sándorral készített előadásában a kisebbség, nemzetiség és felekezet kérdését vizsgálta a számok tükrében. Szilágyi Gyöngyi és Flóra Gábor a romániai egyházak társadalmi szerepét és a felekezeti oktatás távlatait taglalta. /Pax Romana találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
1998. december 8.
Dec. 8-án Budapesten a magyar-magyar tudományos kutatások lehetőségeiről szervezett kerekasztal-beszélgetést a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete, Kisebbségkutató Műhelye, valamint a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatási Központja. A magyarországi és a határon túli magyar kutatóknak jobban át kellene gondolniuk az együttműködés lehetőségeit" - javasolta Bíró A. Zoltán /KAM/. Az erdélyi magyarság részéről az elmúlt időszakban erős igény mutatkozott a Magyarországgal való kapcsolatteremtésre. A nyelvi azonosságból fakadóan Magyarország "menedzselési háttérbázist" ad a romániai magyaroknak. Bíró A. Zoltán fontosnak nevezte, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos tudományos vizsgálódásokba ne csak alkalomszerűen vonják be az érintetteket, mert az időnkénti bekapcsolódás - megfogalmazása szerint - ellenőrizhetetlen eredményekhez vezethet. Szarka László /Budapest/ történész felszólalásában kiemelte: a nemzetközi kisebbségkutatásban nemigen szerepel a magyar kisebbség helyzete. Az anyanyelvi kultúra kutatása például éppen csak megkezdődött. A történész kijelentette: Magyarországon a szolidaritás és az utálat együtt van jelen nemcsak a közgondolkodásban, hanem a tudományszervezésben is. A rendezvény keretében mutatták be a KAM kiadásában újonnan megjelent köteteket. A Stratégiák vagy kényszerpályák? című kiadvány tanulmányokat tartalmaz a romániai magyar társadalomról, Bíró A. Zoltán szerkesztésében. Másik kiadványuk a székelyföldi elszegényedési folyamatokat elemzi. /Fórum a magyar-magyar kutatásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1998. december 8.
Dec. 8-án Budapesten a magyar-magyar tudományos kutatások lehetőségeiről szervezett kerekasztal-beszélgetést a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete, Kisebbségkutató Műhelye, valamint a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatási Központja. A magyarországi és a határon túli magyar kutatóknak jobban át kellene gondolniuk az együttműködés lehetőségeit" - javasolta Bíró A. Zoltán /KAM/. Az erdélyi magyarság részéről az elmúlt időszakban erős igény mutatkozott a Magyarországgal való kapcsolatteremtésre. A nyelvi azonosságból fakadóan Magyarország "menedzselési háttérbázist" ad a romániai magyaroknak. Bíró A. Zoltán fontosnak nevezte, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos tudományos vizsgálódásokba ne csak alkalomszerűen vonják be az érintetteket, mert az időnkénti bekapcsolódás - megfogalmazása szerint - ellenőrizhetetlen eredményekhez vezethet. Szarka László /Budapest/ történész felszólalásában kiemelte: a nemzetközi kisebbségkutatásban nemigen szerepel a magyar kisebbség helyzete. Az anyanyelvi kultúra kutatása például éppen csak megkezdődött. A történész kijelentette: Magyarországon a szolidaritás és az utálat együtt van jelen nemcsak a közgondolkodásban, hanem a tudományszervezésben is. A rendezvény keretében mutatták be a KAM kiadásában újonnan megjelent köteteket. A Stratégiák vagy kényszerpályák? című kiadvány tanulmányokat tartalmaz a romániai magyar társadalomról, Bíró A. Zoltán szerkesztésében. Másik kiadványuk a székelyföldi elszegényedési folyamatokat elemzi. /Fórum a magyar-magyar kutatásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1999. szeptember 29.
Megjelent a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja legújabb kiadványa Ismerős terepen /ProPrint Kiadó, Csíkszereda/ címmel. Gagyi József, a könyv szerkesztője elmondta, hogy ez a kötet korábbi írásaikból készült válogatás. A könyv a társadalomtudományokat tanuló fiataloknak, a társadalomtudományok, főként a kulturális és szociál-antropológia, annak módszertana iránt esetleg érdeklődőknek készült. Összegezve: a kötetben antropológiai leírásról van szó és ez azt jelenti, hogy az idő és tér folyamatosságából kiemelünk egy meghatározott helyzetet, és azt megvizsgáljuk, körbejárjuk. Ez a leírás egyrészt tényszerű, tehát rögzíti mi és hol történik, másrészt értelmezés, választ ad arra, hogy miért történik. A történésen túl mindig valamilyen szabályszerűséget kell keresni, azt, hogy mi működteti a vizsgált emberi csoportot, társadalmat. /Az apró részletektől a monografikus igényig. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./
1999. október 7.
Csíkszereda és vidéke oktatásába kívánunk szervesen beépülni, színvonalas képzési hely kialakítása révén - összegezte a júniusban bejegyzett Regionális Képzési Központ (RKK) létrejöttének célját Bíró Albin, a központot működtető egyesület elnöke. A csíkszeredai helyi és a megyei önkormányzat, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, valamint a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány által létrehozott új intézmény a felsőfokú oktatás befogadására kíván megfelelő feltételeket teremteni. /Regionális Képzési Központ Csíkszeredán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./
2000. április 4.
Tíz év terméséből adott válogatást az angol nyelvű tanulmánykötet /Szekleland in Transition, Pro Print Kiadó, Csíkszereda (Székelyföld átmenetben)/ a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja gondozásában. A könyv a székelyföldi lehetőségekről adott számot, az embereknek a hagyományokhoz való viszonyáról, továbbá a migráció gondjáról, Székelyföld gazdasági helyzetéről, végül a magyar-román és a magyar-cigány viszonyról. /Mihály László: Angol nyelvű tanulmánykötet jelent meg. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./
2000. szeptember 14.
Szeptember 19-24. között zajlik a III. Csíkszeredai Társadalomtudományi Szeminárium Vidék és Globalizáció a harmadik évezred küszöbén címmel. Egyúttal megünnepelte 20. születésnapját a csíkszeredai társadalomkutató munkacsoport, illetve 10. születésnapját a belőle kifejlődött Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport (KAM), illetve az immár intézményként működő KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. A rendezvénysor keretén belül mutatják be a Helyzet-könyvek 10. kötetét: Miénk a tér? Szimbolikus térhasználat a székelyföldi régióban, illetve megnyitják a KAM - történet dokumentumokban (1980-2000) című kiállítást. /Vidék a Világban - Világ a Vidékben. III. Csíkszeredai Társadalomtudományi Szeminárium. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./
2000. szeptember 14.
Szeptember 19-24. között zajlik a III. Csíkszeredai Társadalomtudományi Szeminárium Vidék és Globalizáció a harmadik évezred küszöbén címmel. Egyúttal megünnepelte 20. születésnapját a csíkszeredai társadalomkutató munkacsoport, illetve 10. születésnapját a belőle kifejlődött Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport (KAM), illetve az immár intézményként működő KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. A rendezvénysor keretén belül mutatják be a Helyzet-könyvek 10. kötetét: Miénk a tér? Szimbolikus térhasználat a székelyföldi régióban, illetve megnyitják a KAM - történet dokumentumokban (1980-2000) című kiállítást. /Vidék a Világban - Világ a Vidékben. III. Csíkszeredai Társadalomtudományi Szeminárium. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./
2000. szeptember 19.
Kettős ünnepet ül a szept. 19-én kezdődő társadalomtudományi szeminárium alkalmával a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja: húsz éve folyik Csíkszeredában informális keretek között társadalomkutatói csoportmunka és tizedik születésnapját ünnepli a Kommunikációs Antropológia Munkacsoport, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja elődje. A csoportmunkáról, a kezdetről számolt be Biró A. Zoltán, az intézet vezető munkatársa. Szerencsés véletlen folytán többen kerültek frissen végzett magyar szakos tanárok Csíkszeredába a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején. Akkor már itt tanítottak Túros Endre, Kósa-Szánthó Vilma, Demény István Pál, és itt dolgozott már Oláh Sándor. 1970-ben az iskola és a magyar nyelv és irodalom tanítása helyzetéről szerveztek kerekasztal-beszélgetést, amelyre felfigyelt a Korunk című folyóirat is. E társaság tagja volt Borbély Ernő is. Biró A. Zoltán elmondta, hogy 1979-ben indult Bukarestben A Hét hetilap mellékleteként a TETT, ennek volt egy kommunikációs száma, amit jórészt csoportjuk tagjai jegyeztek. Sokszor szerepeltek a TETT egy-egy tematikus számában. Először Etnológia Kör néven működtek, míg be nem tiltották. 1984-től már csak az esti összejárások maradtak. 1985-től már nem volt lehetséges a nyilvános találkozás, beszélgetés. A csoport most már teljesen informálisan, "repülő egyetemként" működik tovább. Tagjai: Bara Katalin, Biró Zoltán, Bodó Julianna, Gagyi József, Oláh Irén, Oláh Sándor, Túros Endre, valamint Magyari Nándor László és Magyari Vincze Enikő. - A munkacsoport tagjai egyre többet közölnek A Hétben és a TETT-ben. 1989-ben megjelent az Embertől emberig, a munkacsoport tagjai által írott és szerkesztett TETT-szám. 1987-ben megjelent az első közös tanulmánygyűjtemény: Néphagyományok új környezetben (Tanulmányok a folklorizmus-kutatás köréből), a Kriterion Könyvkiadónál, 1989-ben pedig az Albatros Könyvkiadónál a második közös tanulmánygyűjtemény: "Hát ide figyelj, édes fiam..." (Esszék az ifjúságkutatás köréből). 1989-ben jöttek a Kommunikációs Antropológia Füzetek. 1990 februárjában bejegyeztették hivatalosan a KAM-ot. Kiadták az Átmenetek (a mindennapi élet antropológiája) című, negyedévenként megjelenő társadalomtudományi folyóiratot és létrehozták a dokumentációs központot. Két különálló csoportot képeztek. Az egyiket a tényleges kutatómunkát végző munkatársak alkotják, emellett van a pártoló tagok csoportja. Társadalomkutatói munkát végzik heten, ebből öten élnek Csíkszeredában: Bodó Julianna, Gagyi József, Oláh Sándor Túros Endre és Biró A. Zoltán, a csoport tagja még Rostás Zoltán és Lőrincz József. Az intézményépítés a Soros Alapítvány és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával kezdődött. A támogatás a szükséges összeg 10%-át képezte, a többit a sikerrel megpályázott kutatási programokból teremtették elő. Jelen pillanatban három nagy munkája van az intézetnek: 1. Székelyföld hétköznapi világának feltérképezése kulturális antropológiai elemzések révén; 2. a romániai magyar társadalom, elit és intézményrendszer elemzése; 3. a regionális fejlesztést megalapozó adatbázisok készítése, fejlesztési programok készítése, a politikai döntéseket megalapozó helyzetelemzések, helyzetértékelések készítése. - Külön kell szólni a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadóval közösen megvalósított könyvkiadási projektről. A Helyzet-könyvek 10. kötetét most mutatják be: Miénk a tér? Szimbolikus térhasználat a székelyföldi régióban. - Munkájuk része az oktatás. Évi rendszerességgel tartanak féléves előadásokat különböző magyarországi egyetemeken. - Jelenleg nemzetközi projektekben vesznek részt: összehasonlító szociológiai vizsgálatot végeznek egy magyarországi régió és a csíki régió között. Szintén nemzetközi projekt a helyi identitás és a magyarságtudat helyzete alakulásának vizsgálata. /Sarány István: Társadalomismeret. Húszéves társadalomkutatói munka. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./
2001. június 29.
Az RMDSZ és az EMKE által folyó év februárjában meghirdetett, a Kisebbségi Tanács 2001. évi célalapjából a sajtótermékek támogatására kiírt pályázaton - melyet az idei esztendő június 1-től a Communitas Alapítvány gondoz - a június 22-én hozott kuratóriumi döntés értelmében, a következő hazai magyar kiadványok részesülnek támogatásban: Zarándi Zarándoklat - Arad Belvárosi Református Egyházközség kiadványa (Arad); Matlap - Radó Ferenc Matematika Társaság kiadványa (Matematikai Lapok, Kolozsvár); Helikon (Kolozsvár); Levél - Diaszpóra Alapítvány szórványkiadványa (Kolozsvár); Látó (Marosvásárhely); Interaktív - EMT szerkesztette Szabadság melléklet (Kolozsvár); Firka (Kolozsvár); LélekJelenLét - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa; Erdélyi Pszichológiai Szemle - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa (Kolozsvár); Korunk és Magropress (Kolozsvár); Mi magunkról - Moldvai Csángómagyar Szövetség lapja (Klézse); Erdélyi Gyopár (Kolozsvár); A Hét (Bukarest); Mégis mozog a Föld - Kéthavonta megjelenő egyházi ifjúsági kiadvány (Kolozsvár); Moldvai Magyarság (Csíkszereda); Székelyföld (Csíkszereda); Napsugár és Szivárvány (Kolozsvár); Kríza János Néprajzi Társaság Értesítője (Kolozsvár); Diákabrak (Kolozsvár); Quo Vadis - Protestáns Teológiai Intézet negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Művelődés (Kolozsvár); Kalotaszeg (Bánffyhunyad); Közgazdász Fórum - Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Híradó - Szabadság melléklet (Kolozsvár); Armenia - Magyarörmény időszaki szemle (Szamosújvár); Partium - Partium és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad); Erdővidéki Lapok - Gaál Mózes Közművelődési Egyesület negyedévi kiadványa (Barót); Lk.k.t. - Láthatatlan Kollégium egyesület kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Kórus - Seprődi János Kórusszövetség negyedévi kiadványa (Marosvásárhely); Szászrégen és Vidéke (Szászrégen); Nagykároly és Vidéke (Nagykároly); Szigeti Turmix - Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet hetilapja (Máramarossziget); Collegium Geologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Geographicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Biologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Erdélyi Múzeum - EME negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Református Szemle - Erdélyi Református Egyházkerület kiadványa (Kolozsvár); Közbirtokossági Hírvivő (Kézdivásárhely); Hunyad Megyei Hírvivő - Hunyad-megyei havi kiadvány (Vajdahunyad); Antropológiai Műhely - KAM - Regionális Antropológiai Központ kiadványa (Csíkszereda); Romániai Magyar Szó - Törvénytár (Bukarest); MMDSZ Hírlap - Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség kétheti kiadványa (Marosvásárhely); Hírhordó - Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kéthavi kiadványa (Sepsiszentgyörgy); Filmtett (Kolozsvár); Tasnádi Tükör (Tasnád) ; Brassói Lapok (Brassó); BeMonDo - Brassói Magyar Diákszövetség (Brassó) ; Nyugati Jelen (Arad); Értesítő - Magyar Újságírók Romániai Egyesületének havi kiadványa (Marosvásárhely); Cimbora (Sepsiszentgyörgy); Kellék - Pro Philsophia Alapítvány kiadványa (Kolozsvár); Új Majomsziget - Nagyváradi Magyar Diákszövetség havi kiadványa (Nagyvárad); Szatmári Figyelő (Szatmárnémeti); Pulzus (Marosvásárhely); Üzenet - Erdélyi Református Egyházkerület kéthetenként megjelenő kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Nimród (Székelyudvarhely); Érted Szól - Temesvári Magyar Diákszövetség (Temesvár); Szemfüles (Nagyvárad); EMKE füzet - Balázs Ferenc memento (Kolozsvár). /A Kisebbségi Tanács 2001. esztendőre kiírt sajtópályázatának támogatott kiadványai. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 29. - 1929. sz./
2001. július 11.
Vegyes érzelmekkel fogadta a "székelyföldi információs társadalom" elérhető közelségű megvalósításáról, a "kistelepülések térinformációs rendszerének kialakításáról és elérhetőségéről", a "Hargita megyei ipari agglomerációk vizsgálatáról" a "tudáscentrikus megye megteremtéséről" szóló írásokat Székedi Ferenc újságíró. A KAM-Regionális Antropológiai Kutatások Központja egyik munkacsoportjának vizsgálata szerint ugyanis a Csíki-medencében az elmúlt évtizedben nem valósítottak meg semmiféle életképes helyi stratégiát, emiatt Székelyföld visszafordíthatatlanul a peremvidékre sodródhat, felzárkózásképtelen marad. A régió családi háztartásainak nagyobb része stagnálásra, kivárásra, szintentartására rendezkedett be. Az iskolázottság és a szakképzés szintje a régióban ma komoly problémaként vetődik fel, az iskolarendszernek a piaci rendszerhez igazodása késik. Feltételezhető, hogy a fiatalok egy igen jelentős csoportja a térségen kívül fog megélhetési lehetőséget keresni - állítja a KAM jelentése. Sok konferenciát rendeztek már, anélkül, hogy megvizsgálták volna: vajon hol vannak azok a területek, ahol 89 után leginkább megindult az élet. /Székedi Ferenc: Zsögödből a világ. Földközelben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2001. szeptember 25.
Az Ifjúsági és Sportminisztérium, más intézményekkel karöltve, nagyszabású felmérést készít a Kárpát-medencében élő magyar, illetve más nemzetiségű fiatalok életkörülményeiről. A sajtótájékoztatón dr. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter elmondta: igen hasznosnak bizonyult a tavaly lefolytatott Ifjúság 2000 nevet viselő program, amelynek keretében a magyarországi fiatalok - 15 és 29 év közöttiek - szociális, gazdasági és oktatási helyzetét mérték fel. A miniszter kijelentette: büszke a sikerre, mivel az egy-két évtizeddel ezelőtt megfogalmazott igénynek sikerült eleget tenniük. Deutsch Tamás szerint a most életbe lépő program 80 év után először nyújt átfogó képet a környező országok kisebbségben élő magyar ifjúságának életéről. A munkát idén ősszel kezdik el, és előreláthatólag 2002 márciusában fejezik be. Fábri István, a kutatás vezetője a vizsgálat témaköreit (pl. a határon túli magyar fiatalok társadalmi mobilitása, a családi helyzet, oktatás, munkaerő-piaci jellemzők, életmód, vallásosság, kulturális fogyasztás, stb.) ismertette. A felmérésre a Felvidéken, Kárpátalján, a Vajdaságban és Erdélyben egyazon időben kerül sor. Erdélyben kb. 2000 magyar, illetve 800 román nemzetiségű fiatalt kérdeznek. A magyarországi kutatók munkáját Romániában a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológiai Tanszéke, valamint a KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja segíti. /Nánó Csaba: Felmérés a Kárpát-medencei fiatalok helyzetéről. 2000 magyar és 800 román fiatalt kérdeznek meg Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2001. szeptember 27.
A székelyföldi felsőfokú oktatás gondolatát első ízben a gyergyószentmiklósi Garda Dezső fogalmazta meg még 1990-ben. Az ötletet felháborodottan utasította el az akkori RMDSZ-vezetés, mint olyan kezdeményezést, amely veszélybe sodorja a rövidesen újrainduló kolozsvári Bolyai Egyetemet, emlékeztetett Papp Kincses Emese. Akkor a tanügyi törvényben bízva többen támadták Garda Dezsőt. "Van tanügyi törvény, amit egy kivétellel megszavazott az RMDSZ parlamenti képviselete, és Markó Béla több ízben is az RMDSZ legjelentősebb sikereként értékelte. Nincs Bolyai Egyetem, mert a jelenlegi tanügyi törvény nem teszi lehetővé az önálló állami magyar egyetem létrehozását." - állapította meg a cikkíró. Jelenleg a magyar fiatalok több mint hatvan százaléka román nyelven folytatja egyetemi tanulmányait. - 1998-ban Kolumbán Gábor akkori tanácselnök amely kiemelt fontosságot tulajdonított egy székelyföldi egyetem mielőbbi megalapításának. Zsombori Vilmos alelnök és Gagyi József (a KAM részéről) megvalósíthatatlan elképzelésnek tartotta az egyetem gondolatát. Tudományos érvként használták azt a felmérést, amelyből a KAM szerint az derül ki, hogy a székelyföldi közösség nem igényli az egyetemi szintű oktatás létrehozását. Kolumbán kitartott eredeti egyetem-elképzelése mellett. Elkészült egy alapítványi - önkormányzati és közösségi finanszírozású - székelyföldi egyetem megalapításának terve. E célból a Gyergyószentmiklóson tartott tanácskozáson a három megye (Hargita, Kovászna, Maros) képviselői konzorciumot szerettek volna alapítani. Ezt a kezdeményezést a csíkszeredai küldöttség két tagja: Bíró Albin (RMDSZ-elnök, alpolgármester) és Zsombori Vilmos (a megyei tanács akkori alelnöke) megfúrta. Megbélyegezték Lászlófy Pált, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökét és dr. György Antalt is. Papp Kincses Emese felidézte, Markó Béla elnök 1998-ban az MSZP-SZDSZ-kormány oktatásügyi miniszteréhez írt levelében azt állította, hogy a gödöllői egyetem csíkszeredai "kihelyezett karai a román minisztérium engedélye nélkül működnek, kellemetlen helyzetbe sodorták az RMDSZ kormánytisztviselőit és nem utolsósorban késleltették a hazai felsőoktatási hálózat kialakítását". - Az erdélyi magyar egyetem létrehozásáért folytatott küzdelem történelmi pillanata volt a "tusványosi" nyári szabadegyetemen Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy támogatni fogja a székelyföldi (erdélyi) önálló egyetemalapítási kezdeményezéseket. A magyar parlament által megszavazott kétmilliárd forint anyagi támogatás lehetővé tette az egyetemépítők munkájának folytatását. Zsombori Vilmos jelenlegi tanácselnök megválasztása utáni első tanácsülésen megszüntette ezt az egyetem-előkészületi munkájában fontos szerepet játszó ügyosztályt. Ezzel a megyei tanács kivonult az egyetemszervezéssel járó, több évet felölelő építő tevékenységből. - Papp Kincses Emesét felháborította Zsombori megállapítása: "Nem a térség termelte ki magából az egyetemet". - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem székelyföldi karát igenis a székely közösség akarata hívta életre. /Papp Kincses Emese: Egyetem lesz, gaudeamus, örvendezzünk! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27.
2001. október 4.
Bíró A. Zoltán elutasította Papp Kincses Emese állítását /Egyetem lesz, gaudeamus, örvendezzünk!, Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./. Szerinte Papp Kincses Emese nem akarta tudomásul venni, hogy elvesztette hatalmát, és vádolja azt, aki útjába esik. Papp Kincses Emese azt állította, hogy a Bíró vezette KAM akadályozta az egyetem létrehozását. Bíró szerint az egyetem esetében nem lehet térségi közösségi összefogásról beszélni. Bíró a szerkesztőséget is hibáztatta, hogy közölte ezt a cikket. /Bíró A. Zoltán, KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja: Mondani bármit lehet... = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./
