Intézménymutató:
Keresztelõ Szent Janos Romai Katolikus Plebania (Marosvasarhely)
2005. április 29.
Egyre nagyobb az érdeklődés Marosvásárhelyen Belvárosi Szerdák iránt, melyet a katolikus Deus Providebit tanulmányi házban tartanak, szervezője Markó Enikő, aki nem szakfelügyelői minőségében szervezi ezeket a találkozókat, hanem a marosvásárhelyi belvárosi Keresztelő Szent János római katolikus plébánia munkatársaként. Legutoljára a neves iparművésszel, Bandi Katival, a közismert népművész, Bandi Dezső lányával találkozhattak a megjelentek. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Belvárosi Szerdák. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./
2005. június 19.
A marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébánia ősztől kollégiumot indít olyan középiskolás diákok és egyetemi hallgatók részére, akik nem csak lakást keresnek, hanem keresztény közösségben szeretnének lelkileg, szellemileg kibontakozni. A kollégiumban rendszeres lesz a közösségi ima, az esti szentmise, közös hétvégi program lesz havonta két alkalommal. 12 manzárdszoba (2-3 ágyas szobák), áll rendelkezésre. /Kollégium Marosvásárhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 19./
2005. szeptember 13.
Negyven éve kórusvezető Hajdó Károly zenetanár, jelenleg két kórust irányít: a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kart és a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia Laudate Dominum ifjúsági karát. Az új évadot a jubileumi kórushangversennyel nyitják. Előkészítik a Marosszentgyörgyi Tavasz kórustalálkozót, de nem hagyják ki a Bárdos Lajos Kórusfesztivált sem. Vállalják a Maros megyei keresztény ifjak hangszeres és énekegyütteseinek fesztiválját is. /B.D.: Derűs jövőképet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./
2006. január 30.
A hét végén a budapesti Márton Áron Társaság, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az RMDSZ és a Keresztelő Szent János Plébánia közös szervezésében ötödik alkalommal tartották meg Marosvásárhelyen a „Kereszténység és Közélet” tanulmányi napokat. A meghívóban az szerepel: lehet-e jövője a keresztény társadalomtanításnak. A politikai szférát Csáky Pál szlovák és Markó Béla román miniszterelnök-helyettesek, Borbély László miniszter, és Kelemen Kálmán, a Romániai Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke képviselte. A sajtó és közélet viszonyáról Peták István és Pálfy G. István értekezett. /Lokodi Imre: Kereszténység és közélet. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2007. szeptember 5.
Csintalan László /sz. Csíkszépvíz, 1950/ a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia augusztus elsejétől kinevezett plébánosa egyben a Marosi és Küküllői Főesperesi Kerület esperese. Több mint három évtizedes katolikus lelkipásztori tevékenysége során körbejárta Erdélyt, változatos helyeken kellett helytállnia. A csíkszeredai mai Márton Áron Gimnáziumban tanult, majd a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológia elvégzése után 1975-ben a Márton Áron püspök szentelte pappá. Engedelmességből vállalta el jelenlegi helyét, szíve szerint falusi plébániára vágyott. Szeretné elődje, Csató Béla által megkezdett dolgokat befejezni. A Deus Providebit ház fontos szerepet töltött be a Sapientia EMTE megalakulásában, most, hogy kiköltözött az egyetem, meg kell találni a rendeltetését az új körülmények között. E téren a Pro Vita Christiana Alapítványnak kell döntenie, amelynek továbbra is Csató Béla plébános az elnöke. /(bodolai): Egyházi tröszt potyogó „könyvekkel”. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./
2009. október 12.
Biblianapot tartottak október 10-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban, illetve a Keresztelő Szent János plébánián, amelyet a Katolikus Magyar Bibliatársulat szervezett. Előadást tartott és szentmisét celebrált dr. Jakubinyi György, a főegyházmegye érseke. Az a cél, hogy a hívek a Szentírás olvasóivá váljanak. A Katolikus Magyar Bibliatársulat 15 évvel ezelőtt azért jött létre, hogy népszerűsítse a Szentírást. /Mezey Sarolta: Biblianap a központi plébánián. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./
2009. november 30.
November 28-án Marosvásárhelyen az egykori főtéri ferences templom árván maradt tornyánál emléktáblát helyeztek el. A marosvásárhelyi Szent Imre római katolikus egyházközség a ferences szerzetesek nyolc évszázados tevékenysége valamint a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye alapításának 1000. évfordulója alkalmából kívánt emléket állítani. Az ünnepségen jelen voltak a marosvásárhelyi egyházak képviselői, Sebestyén Péter, az emléktábla-állítást kezdeményező plébános, Csató Béla, a Keresztelő Szent János-plébánia volt főesperese, ferences szerzetesek és Csegzi Sándor alpolgármester. Az emléktáblán négy nyelven ez olvasható: „A Ferenc-rendiek (kisebb testvérek) a XIII-XVI. században a vár területén működtek. 1735-1972 között ezen a helyen volt a kolostoruk. Itt mozdították elő a lelkek üdvösségét és az ifjúság nevelését. 1972-ben, a színház építésekor a templomot és kolostort lebontották. A ferencesek székhelyét a város nyugati szélére, az Ady negyedbe költöztették. Ennek emlékét őrzi ez a torony. ” Sebestyén Péter köszönetet mondott mindazoknak, akik tervének kivitelezését segítették, közöttük Keresztes Gyula műépítésznek, Csegzi Sándor alpolgármesternek, Nagy Károly kőfaragónak és Bende Sándor református gondnoknak. /Mezey Sarolta: Emléktábla a ferenceseknek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./
