Cholnoky Győző 51 éves közgazdász, könyvtáros 1991-ben megalapította a Kisebbségkutatás folyóiratot ezzel segítséget akart adni az eligazodáshoz a kérdés rohamosan növekvő szakirodalmában. Cholnoky Győző, a folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy a kisebbségkutatás reneszánszáról beszélhetünk. Erik Erikson ezt azzal magyarázta, hogy a század végére az identitás kérdése stratégiai jelentőségűvé válik a gondolkodásban. Nyugaton az egységesnek tudott nemzetállamokban állnak talpra már-már elfeledett népcsoportok. Ennek következtében kutatóműhelyek, egyetemi tanszékek alakulnak a kérdés tudományos vizsgálatára. Érthető, hogy a kényszerű hallgatás után annyi fontos közlemény, folyóiratcikk és könyv lát napvilágot. "Az viszont nehezebben érthető, hogy a két világháború között igényesen megalapozott kisebbségkutató intézményrendszer helyreállítása vontatottan halad előre: a Teleki László Alapítvány az egyetlen, amely intézményesen foglalkozik a kisebbségben élő magyar közösségek demográfiai és kulturális viszonyaival, egyebekben pedig mind a magyarság, mind a kisebbségkutatás művelése - ide értve az egyetemeken folyó munkát is - egy-egy kutató érdeklődéshez, elkötelezettségéhez kapcsolódik." Ezt a hiányt csak részben ellensúlyozza az olyan új folyóiratok megjelenése, mint a Kisebbségkutatás, a Régió /alcíme: Kisebbségi Szemle/, a Pro Minoritate, és az egyszerre Nagyváradon és Budapesten szerkesztett, 53 év után újraindított Magyar Kisebbség. - Cholnoky Győzőnek nemrég jelent meg Állam és nemzet. Uralkodó nemzet- és nemzetiségpolitikai eszmék Magyarországon /1920-1941/ (Hatodik Síp Alapítvány, Budapest, 1996/ című tanulmánykötete. /Varga Lajos Márton: A Kisebbségkutatás és a népcsoportok. Cholnoky Győző az etnikai reneszánszról. = Népszabadság, okt. 16./
1997. december folyamán
Péntek János /Kolozsvár/ professzornak a Nemzetközi Hungarológiai Központ 1997. évi konferenciáján /aug. 27-én/ elhangzott előadásának szövegét közölte a Kisebbségkutatás. A peremrégiók magyar népessége határozottan igényli a magyarságtudományt, szomszédaink viszont nem igénylik, sőt többnyire elutasítják a hungarológiát - hangsúlyozta. Mindez a magyar nyelv külső megítélésének romlására utal. "A negatív mélypontra jellemző, hogy a szlovák nyelvtörvény 6. paragrafusa gyakorlatilag megtiltja a hivatalnokoknak a magyar nyelv megtanulását, vagy hogy óriási felháborodás fogadta és a román nyelv elleni merényletnek tekintette a közvélemény jelentős része a nyomán oktatási törvénynek azt az »engedékenységét«, hogy sajátos helyzetben lehetővé teszi a magyar nyelv tanulását román tanulók számára is." A szomszédoknak észre kell venni a magyar nyelvterület centrális fekvésének előnyét, a peremrégiók kétnyelvűségének előnyét, állapította meg Péntek János, idézett egy tanulmányból: "Ezzel a nyelvvel - a történelmi okok miatt - 8-9 országban lehet ügyeket intézni, informálódni" /Balázs Géza-Marácz László: Nyelvgeopolitika. Példák, tételek és feladatok. Magyar Nyelvőr, 1996., 44. o./ - Hiányzik a szomszéd államok tudományos életéből a hungarológia működése. /Kisebbségkutatás (Budapest), 4. sz. - 6. évf./
2002. július 31.
Júl. 30-án kezdődött el az I. Torockói Diáktábor, amelynek címe Kisebbségi jogok és kisebbségvédelem a 21. században. A kolozsvári Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület szervezésében és az MTA Kisebbségkutató Intézet támogatása révén megrendezett táboba politológus és újságíró szakos hallgatókat hívtak. Bodó Barna egyetemi oktató, a Politeia elnöke tart előadást a Kisebbségvédelem és az egyetemi oktatás címmel, majd Salat Levente, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi Karának oktatója a kisebbségi jogok liberális elméletével foglalkozik. Bakk Miklós, a BBTE Politikatudományi Karának oktatója az RMDSZ autonómiakoncepciójáról fog beszélni, a meghívott előadók között van Toró T. Tibor és Varga Attila képviselő. A következő napokban szó lesz az EU-integrációról és kisebbségi jogokról, a kisebbségvédelemről. Székely István, a lap főszerkesztője bemutatja a Magyar Kisebbség folyóiratot. A szórvány kérdéskörről Vetési László, az Erdélyi Szórványtanács tagja fog beszélni. A Kisebbségkutatás című lappal ismerkedhetnek meg a diákok. /B. T.: I. Torockói Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
