Intézménymutató:
Kolozsvari Magyar Torteneszhallgatok Egyesulete /KOMATE/
1995. május 17.
Nincs egy hónapja sem, hogy Kolozsváron megalakult a KOMATE, a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete, a KMDSZ szakosztályaként, tagjai a másodéves magyar történészhallgatók. A történelem szak magyar csoportjába évről évre többen járnak: a negyedévesek 3-an, a harmadévesek 9-en, a másodévesek 19-en, az elsősök 29-en vannak. Szükség is van rájuk, mert nagy a tanárhiány. Székelyföldön évente 70-80 tanári állás marad betöltetlenül. /Népszabadság, máj. 17./
1998. május 21.
Ápr. 25-én Kolozsváron megtartotta közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Benkő Samu, az EME elnöke hangsúlyozta, hogy a hazai tudományosságnak két lábon kell állnia, egyrészt az EME-re, másrészt az állami segédlettel létrehozandó teljes magyar oktatásra támaszkodva. A multikulturális elmélet mögött kimondatlanul a magyar nyelv fölöslegességének gondolata húzódik meg. Abodi Nagy Béla felhívta a figyelmet, hogy a magyar népművészet elindult a többségibe való beolvadás útján. Az EME taglétszáma 1994-ben 1789 fő volt, jelenleg 3170, a növekedés az egyetemi hallgatók beiratkozásának tulajdonítható /a taglétszámból 1348 egyetemista/. Az EME tevékenyen működő ifjúsági szervezetei: a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete /KOMATE/, a biológia szakos hallgatók ÖKO-STÚDIUM csoportja, valamint a földrajz és geológia szakosok /GEKKO/ csoportja. Az EME két könyvtára a Jordáky Lajos Könyvtár és a nyelv-, irodalom- és történettudományi szakkönyvtár mellett az EME-házban van a Természettudományi és Matematikai Szakosztály szakkönyvtára. /Kiss András: Változatlanok az Erdélyi Múzeum-Egyesület céljai. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
2008. február 26.
Elfelejtett magyar királyok arcképcsarnoka címmel nyitott tárlatot február 25-én a Kolozsvári Magyar Színház emeleti előcsarnokában a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) és a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete (KOMATE). Azokat a királyainkat szeretnék népszerűsíteni, akikről keveset lehet tudni a történelemkönyvekből. Zsigmond József KMDSZ-elnök szerint céljuk felkelteni a fiatalok érdeklődését, és lerakni az alapjait egy hosszú távú együttműködésnek a Mátyás-kultuszt ápoló Amaryllis Társasággal. Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi tanár is üdvözölte a KOMATE aktív szerepét, arra célozva, hogy az iskolákban egyre inkább háttérbe szorul a történelem oktatása. Bolyai Csaba KOMATE-elnök a 21 „elfelejtett király” portréit sorra véve röviden méltatta azok uralkodásának jelentőségét. /Ö. I. B. : Koronás fők a színházban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2008. április 9.
Kolozsváron egy „Corvinus Legenda” címet viselő történelmi versenyt láthattak az érdeklődők. A versenyt a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete (KOMATE) szervezte, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) és az Amarillys Társaság megbízásából. A rendezvény a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel együttműködésben zajlott, a verseny zsűrije: Dr. Vekov Károly, a középkortörténeti tanszék docense a zsűri elnöke, Lupescu Makó Mária tanársegéd és Mátyus István végzős hallgató a zsűri tagjai. Lupescu Makó Mária beszélt a Mátyás Napok hagyományairól és László Bakk Anikóról, aki Kolozsváron mindenkinél többet tett Mátyás király emlékének megőrzéséért. A rendezvényt Rüsz-Fogarasi Enikő a BBTE Történelem-Filozófia karának dékán-helyettese nyitotta meg. A versenyt a Báthory István Líceum csapata nyerte. /Bolyai Csaba Zoltán: Keresztes sereg a Studházban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2009. november 6.
Kivezette az egész évfolyamot Kolozsvár főterére tiltakozni T. Szabó Csaba, Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete elnökeként, volt köztük csíkrákosi, gyergyóremetei, szamosdarai, magyargéresi és kolozsvári magyar is. Kolozsvár emberemlékezet óta Erdély kulturális – és egy ideig politikai – fővárosa, központja volt. Ide sereglett a környék java. Ennek a városnak az utcái, száz és száz költőt, írót inspiráltak, születtek újjá itt emberek, közösségek. Ma Kolozsvár egy multikulturális város, mégis rendelkezik egy sajátos identitással. Kolozsvárnak szelleme van. A város múltja eltörölhetetlen, része marad jelenlegi identitásának is. A szatmári diák is lehet kolozsvári polgár, ahogy a csíki is. Amíg lesz egy maréknyi magyar egyetemista és olyan kolozsvári magyar, aki szívében hordozza ennek a városnak a szellemét, addig lesz múlt, jelen és jövő! /T. Szabó Csaba: Ki a kolozsvári polgár? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
