Ráduly János a székely (magyar) rovásírás egyik legelszántabb erdélyi kutatója. Tanárkodott, gyűjtött egy életen át – választott falujában, Kibéden. Közleményeit úgy szerkesztette kötetté, hogy az olvasó „szemrevételezhesse” a legkorábbi erdélyi emlékanyag java részét. Úgy öröklődött ránk, mondja 2004-es kötetében (Titkok a rovásírásban), akár csodálatos szépségű mesekincsünk és népballada-költészetünk. Most újabb könyvet tett az asztalra Ráduly János: A székely (magyar) rovásírásról /Kreatív Könyvkiadó, Marosvásárhely 2006/. A kiadvány legterjedelmesebb fejezete számba veszi a teljes eddig előkerült erdélyi feliratos emlékanyagot. /B. D.: Újabb könyv. A székely (magyar) rovásírásról. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./
2007. január 13.
Egy tanulmány keletkezéstörténete, egy tanító élete, cikkek, emlékezések, recenziók adják Ráduly János legújabb, sorrendben a negyvenedik kötetének /Néphagyomány az idő sodrában. Tanulmányok, közlések. Kreatív Könyvkiadó Marosvásárhely, 2006/ anyagát. A kis könyv „középpontja”, mint egyébként a néprajzos gyűjtő egész életének is, a Kis-Küküllő-parti székely falu: Kibéd. Róla és népéről szólnak a szövegek, akkor is, ha a folklóröntudatról, a folklórszociológiáról, Seprődi Jánosról beszél, ha együttműködéséről szól néhai Faragó József kolozsvári kutatóval. Kibéden Ráduly még mindig talál újabb és újabb feltárni való folklóranyagot. /Bölöni Domokos: Új könyv. Néprajzgyűjtő az idő sodrában. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
