Intézménymutató:
LAM Alapitvany lasd meg RaiffCoop-LAM
1993. május 25.
A múlt héten Kolozsvárott és Sepsiszentgyörgyön megalakultak a leendő Erdélyi Falufejlesztő Társaság területi csoportjai, megválasztották mindkét városban az ideiglenes intézőbizottságot. A háromszéki területi csoport vezetője Orbán Miklós agrármérnök, a sepsiillyefalvi LAM Alapítvány kuratóriumának tagja. Az egyesület alakuló ülésén jelen volt a magyarországi Falufejlesztő Társaság részéről Kemény Bertalan agrármérnök. Magyarországon falugondnokok vannak és az aprófalvakban a minisztérium kisbuszokat működtet, ezek viszik a gyerekeket iskolába. Célszerű lenne a falugondnoki hálózatot az erdélyi kis falvakban is létrehozni. Erdélyben a falvak elszigetelődése, pusztulása felgyorsult. Modell értékű viszont az illyefalvi mezőgazdasági alapítvány, a LAM, amely felkarolja a Háromszéken gazdálkodni akaró fiatalok ügyét. /Sylvester Lajos: Erdélyi falufejlesztő egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./
1993. június 10.
Szentivánlaborfalva hiába van közel a városhoz, mégis elszigetelt település. Az ugyancsak Uzonhoz tartozó Sepsimagyarós még elszigeteltebb, akár Lisznyó, Sepsibükszád, Újkász és így tovább. A frissen alakult Falufejlesztő Társaság hívására Sepsiszentgyörgyön összegyűltek értelmiségiek, hogy a bomló, elárvult falvak helyzetéről tanácskozzanak. Van egy siketes próbálkozás a megyében, a LAM Alapítvány. A szervezés szakaszában van a Székely Falusi Alapítvány és Csernátonban is történtek erőfeszítések. /Flóra Gábor: Törpefalvak magánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1995. június 12.
Ismét Illyefalván /jún. 6-8./ tartották meg a száznál több erdélyi magyar alapítvány képviselőinek találkozóját. A házigazdák bejelentették, hogy a pénzügyőrök valóságos bírságözönt zúdítottak a KIDA és a LAM alapítványokra, sőt 120 millió lej értékű berendezést akarnak elvenni. Kifogásolták, hogy miért adta el a KIDA a segélyszállítmánnyal érkezett ruhák tíz százalékát, holott erre törvényes joga volt, továbbá kifogásolták, hogy a KIDA könyvelését magyarul vezeti, közben ehhez az egyházi alapítványnak joga van. A LAM-nál pedig abba kötöttek bele, hogy miért vezeti könyvelését három nyelven, miért van Brassóban is kirendeltsége, azt el fogják kobozni. Az alapítvány bírósághoz fordult, a per folyamatban van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ 1993-tól Svájc, Kelet-európai Fejlesztési Irodáján keresztül, belépett a LAM Alapítványba és azt a román-svájci kormányközi egyezmény keretében technikai és managament-tevékenységgel támogatja. Az alapítványok ügyében a bírósági tárgyalás jún. 22-23-án tartják Sepsiszentgyörgyön. A tárgyalást követő bírósági határozat példa értékű lehet, írta Udvardy Zoltán, az alapítványok anyagi tönkretétele után nem kizárt, hogy a többi erdélyi magyar alapítvány is hasonló sorsra kerülhet. /Új Magyarország, jún. 19./ Kató Béla sajtónyilatkozatban kérte, hogy a közvélemény kövesse figyelemmel az ügyet. Az ügy egyértelműen politikai, nem gazdasági jellegű. /MTI, jún. 15./
1995. június 22.
Jún. 22-én a sepsiszentgyörgyi bíróság júliusra halasztotta az illyefalvi KIDA és LAM alapítványokkal kapcsolatos tárgyalást. A bíró kiegészítő dokumentumokat kért a pénzügyőrségtől. A svájciak érdeklődéssel követik az ügy alakulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1995. június 23.
A jún. 22-én kezdődő bírósági tárgyalás előtt Kató Béla sepsiillyefalvi tiszteletes elmondta, hogy bizakodó a per kimenetelét illetően, de tisztában van azzal, hogy megpróbálják elhúzni az ügyet, hogy időközben újabb "bizonyítékokat" gyűjthessenek. A KIDA és a LAM Alapítvány mind a magyar, mind a román nemzetiségűeket támogatja. Az alapítványokat támogató svájciak érdeklőnek a bírósági ügy iránt, már több svájci diplomata jelent meg, hogy érdeklődjön. Jún. 22-én kellett megkezdeni a tárgyalást, azonban azt elhalasztották, így a két alapítvány működhet tovább. /Új Magyarország, jún. 23./
1995. július 10.
A sepsiillyefalvi KIDA és LAM alapítványok ügyében júl. 10-én volt az újabb tárgyalás. A pénzügyőrség azt állította, hogy az alapítványok kereskedelmi tevékenységet fejtettek ki, az alapítványok ügyvédje azonban mindezt tételesen cáfolta. A tárgyaláson részt vett Franz Schule, a svájci állam képviselője. Az első részleges ítéletet júl. 17-re ígéri a Lidia Stambirt vezette bírói tanács. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./
1995. augusztus 2.
A táblabíróság 120 millióról 3,9 millió lejre csökkentette az illyefalvi KIDA és LAM alapítványokra kirótt bírság összegét, mivel úgy találta, hogy a pénzügyőrség követelése jogtalan. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./
1995. augusztus 2.
A táblabíróság 120 millióról 3,9 millió lejre csökkentette az illyefalvi KIDA és LAM alapítványokra kirótt bírság összegét, mivel úgy találta, hogy a pénzügyőrség követelése jogtalan. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./
1995. október 3.
Az illyefalvi LAM Alapítvány lehetővé tette, hogy háromszéki fiatalok svájci farmerek mellett dolgozhassanak. Hazatérve mezőgazdasági felszerelést hozzanak magukkal, a svájciak ajándékát. A vámosok nem engedélyezték a kirakodást közel két hétig, közben hatalmas mértékben nőtt a fekbér, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági gépekre vámmentesség van. Hiába volt Svájc segítsége, a LAM Alapítvány gyarapodása nem mindenkinek tetszik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
1995. december 18.
A magyar kormány dec. 18-át a kisebbségek napjává nyilvánította és ezen a napon az Országházban Horn Gyula miniszterelnök húsz magyarországi és külföldi személyiségnek, illetve szervezetnek adta át a Kisebbségekért Díjat. Az eseményen jelen volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Lábody László, a HTMH elnöke. A díjazottak emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forintot vehettek át. A díjazottak között külföldi: Sütő András író, Kató Béla illyefalvi református lelkész, a KIDA és a LAM alapítványok létrehozója, Gabriel Andreescu, a Helsinki Emberjogi Bizottság romániai elnöke, Hungarian Human Rights Foundation /New York/ négy igazgatója /Hámos László, Szekeres Zsolt, Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza, Latkóczy Emese, továbbá Veress Bulcsú/, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség létrehozása érdekében kifejtett tevékenységéért Orosz Ildikó, Csemadok /Szlovákiai Magyarok Társadalmi és Közművelődési Szövetsége/, Csubela Ferenc /post mortem/, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Európai Népcsoportok Európai Uniója /FUEV/, melyben kiemelkedő szerepe van Christoph Pan professzor és Komlóssy József, Szépfalusi István /Bécs/ evangélikus lelkész és irodalmár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., a díjazottak névsora: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Ugyanezen a napon Budapesten a határon túli magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek csúcstalálkozóját tartották a Miniszterelnöki Hivatalban. /Magyar Nemzet, dec. 19./
1996. március 2.
A Sepsiillyefalván működő KIDA és LAM Alapítvánnyal kapcsolatban joggal lehet beszélni lejáratási kampányról. Az illyefalvi Hentil Kft. részére Svájcból olyan korszerű felszerelés érkezett az ottani egyházi segélyszervezettől, amely a kezdetleges taglót helyettesíti. Már fél éve használták a készüléket, amikor rendőrség szállt ki a helyszínre, megállapították, hogy a berendezéshez használt töltények engedélyezésre szoruló "robbanószereknek" tekinthetők. A felhasználók nem tudtak az engedélyezési kötelezettségről, mert a szállítmány a vámhivatalon keresztül érkezett hozzájuk. Ezután egymást érték a rendőrségi kiszállások, sőt az egyik központi napilap "Robbanószer az evangélikus segélycsomagban" címmel adott tudósítást. Kató Béla tiszteletes szerint egy rosszindulatú előítéletről van szó: a magyar egyházak fegyvereket kapnak külföldi segélyek formájában. A svájci segélyszervezetek joggal háborodtak fel a rosszindulatú gyanúsításon, immár másodszor, mert 1995 tavaszán a pénzügyőrség kifogásolta a KIDA és a LAM tevékenységét. A pénzügyőrök akkor 120 millió lej értékű pénzbírságot és vagyonelkobzást rendeltek el. A bírósági tárgyalások azonban a két alapítványnak adtak igazat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./
1996. május 10.
1995 nyarán folyt a pénzügyőrség több rosszindulatú pere az Illyefalván Kató Béla tiszteletes által irányított KIDA és LAM alapítványok ellen. Az alapítványok több pert megnyertek, viszont a pénzügyőrség 500 ezer lejes /kb. 22 ezer forintos/ bírságot rótt ki a KIDA alapítványra, mert könyvelését magyar nyelven vezette. Hiába indokolta az érintett azzal, hogy magyar református egyházon belüli alapítványról van szó, a bíróság mégis jogosnak tartotta a bírságot. /Új Magyarország, máj. 10./
1996. augusztus 9.
Sepsiszentgyörgy mellett, Sugásfürdőn a Romániai Magyar Cserkészszövetség másodszor rendezte meg a Moldvai Magyar Ifjúsági Tábort. Több mint negyven fiatal gyűlt össze Szabófalváról, Lészpedről, Pusztináról, Forrófalváról, Külsőrekecsinből, Klézséből, Magyarfaluból, Somoskútról, Szamócáról és Bákóból. A gazdag programot Csicsó Antal történelemtanár /maga is csángó/ és a Pusztinából származó Erőss Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A résztvevők meglátogatták Illyefalván a Keresztény Ifjúsági Központot és a Lam Alapítványt, majd részt vesznek a református világtalálkozó sepsiszentgyörgyi zárórendezvényén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1996. augusztus 9.
Sepsiszentgyörgy mellett, Sugásfürdőn a Romániai Magyar Cserkészszövetség másodszor rendezte meg a Moldvai Magyar Ifjúsági Tábort. Több mint negyven fiatal gyűlt össze Szabófalváról, Lészpedről, Pusztináról, Forrófalváról, Külsőrekecsinből, Klézséből, Magyarfaluból, Somoskútról, Szamócáról és Bákóból. A gazdag programot Csicsó Antal történelemtanár /maga is csángó/ és a Pusztinából származó Erőss Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A résztvevők meglátogatták Illyefalván a Keresztény Ifjúsági Központot és a Lam Alapítványt, majd részt vesznek a református világtalálkozó sepsiszentgyörgyi zárórendezvényén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1997. január 9.
Illyefalván folyamatosan történik a gazdaképzés, a LAM Alapítvány jóvoltából, azonban egy alapítvány nem birkózhat meg a szakképzéssel, ezt a szaktárcának kellene felvállalnia. PHARE-program támogatással már felkészítettek egy szakember-csoportot, megyénként három-négy embert, azonban a pénz elfogyott, a képzés leállt. A gazdáknak szükségük lenne információkra, dönteni kellene arról, hogy mit termeljenek, mit igényel a piac, milyen támogatást nyújt az állam, szaklapok és szakkönyvek kellenének. /Flóra Gábor: Illyefalva fényes ablakai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
1997. február 24.
A gazdák egyre nagyobb számban keresik fel Illyefalván a LAM Alapítvány tanácsadó szolgálatát. Nemcsak a válaszadást tekintik fontosnak, mondta Orbán Miklós mérnök, hanem a megoldás keresését is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
1997. április 12.
Kivételes teljesítmény hitelszegény időkben az, hogy az illyefalvi LAM Alapítvány öt év során megközelítőleg tízmilliárd lej kölcsönt folyósított a modern gazdálkodás biztosításához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
1998. október 15.
Okt. 15-én a mezőgazdasági miniszter kinevezte Dr. Sikó Barabási Sándort a Fajlovak Országos Érdekeltségű Vállalat élére. Dr. Sikó Barabási Sándor 1956. július 19-én született Marosvásárhelyen. Az egyetem elvégzése után, 1982- től folyamatosan Kovászna megyében dolgozott mint állatorvos. 1992. óta a Kovászna megyei Állategészségügyi Igazgatóság egyik vezetője. Számos cikke jelent meg a Magyar Állatorvosok Lapjába. Az illyefalvi LAM Alapítvány igazgatótanácsának tagja, több állatvédő vagy állategészségügyi civil szervezet tagja, illetve vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16. évf. 1349. sz./
1999. január 16.
Jan. 15-17-e között tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a nemkormányzati szervezetek konferenciáját. Civil szféra az ezredfordulón címmel. A jan. 15-én elhangzott előadások után jan. 16-án párhuzamos kerekasztal-megbeszélések zajlottak a tudomány és környezetvédelem, művelődés és oktatás, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem, illetve ifjúsági kérdések témakörben. Kulcsár László (Magyarország, Pro Professione Alapítvány) a civil szervezetek szerepéről értekezett. Gyarmathy György (Svájc) A nyugati magyarság szerepe a civil szervezetekben címmel tartott előadást. Nyugat-Európában jelenleg megközelítőleg háromszáz magyar civil szervezet működik, ezek szakosodási megoszlása: 60% kultúra, 20% egyház, 10-10% politika és szociális. Valamennyien az önazonosság megtartásán fáradoznak. Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szólva kiemelte, hogy az alkotmány adta joggal élve több mint tízezer alapítvány és egyesület fejt ki tevékenységet. Annak ellenére, hogy Romániában a civil társadalom nem képes teljes mértékben fedezni feladatait, hogy a vállalkozói réteg lassú kialakulásával a polgári társadalom reformja várat magára, a magyar önszerveződés mégis jó irányba halad. Megteremtődtek a civil társadalom csírái és, dacolva a politika gáncsoskodásával, a higgadt építkezést folytatni kell. Kató Béla, a legendássá vált illyefalvi LAM Alapítvány elnöke, arról beszélt, hogyan lehetünk sikeresek a civil szférában. Szerinte az alapítványi munka egyik nehézsége, hogy a lakosság negatív tapasztalatokat szerzett erről. Meghatározó, hogy milyen emberi kvalitások állnak az ilyen szervezetek mögött. Vissza kell adni az embereknek a közösségi munkában való hitet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője előadásában a magyar állam és a civil szféra támogatási stratégiájával foglalkozott. Magyarországon hatvanezer civil szervezetet tartanak számon, és ez a térségben kiemelkedő eredmény. Minden híresztelés ellenére a magyar állam az utóbbi években költségvetésének alig 0,5 ezrelékét (!) fordította a határon túli magyarok támogatására, és erre az sem mentség, hogy utóbbiak szervezettsége meglehetősen gyenge. A hatékonyság fokozása érdekében a mostani kormány szeretné, ha a már ismert közalapítványok mellett EU-s támogatásban is részesülnének az anyaországon kívül élő nemzetrészek. "A jövőben, ahelyett, hogy a kisszámú, kevés vállalkozó szájába halat adnánk, inkább hálót próbálunk adni a kezükbe, inkább a vállalkozói közeget, a vállalkozói képességet igyekszünk feljavítani" - ígérte Szabó Tibor. A hivatalos látogatáson Kolozsváron tartózkodó Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kiemelte a polgári kezdeményezések jelentőségét, azt, hogy a politikának és a polgárságnak egymásért kell dolgozniuk. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltétele a polgárságnak, azaz a felelős, cselekvőképes emberekből álló középosztálynak a kialakulása. A magyar kormány egész nemzetben gondolkodik, ösztönzi a szülőföldön való maradást. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság önszerveződése az utóbbi kilenc évben dicséretesen fejlődött. - A finanszírozó és információs szervezetek fórumán részt vett az Illyés Közalapítvány, Románia Kisebbségi Minisztériuma, az Új Kézfogás Közalapítvány, Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány, az EUROTIN, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Pro Professione Alapítvány, az AIDRom, Az Európa Ház, a Szatmárnémeti Vállalkozásfejlesztési Központ, a Mocsáry Lajos Alapítvány és más szervezetek képviselői. A délután a szekcióüléseké volt. A Tudomány, környezetvédelmi szekció vezetője, Pungor Ernő akadémikus, vitaindítójában a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének a műszaki és szakmai szervezetek együttműködésében vállalt szerepéről szólt. Benkő Samu Magyar tudományosság Erdélyben című előadását Havass Miklós és dr. Gyarmathy György referátumai, továbbá más hozzászólások követték. Művelődés, oktatás szekció /vezető: dr. Kötő József/. Dáné Tibor Kálmán vitaindítóját /Művelődés-szervezés/ Tavaszi Hajnal és Nagy Júlia referátumai, más hozzászólások egészítették ki. Általános konklúzió, hogy a közművelődés és az oktatás terén is meg kell tanulni profi módon végezni az intézménymegtartást, az önellátó modell kialakítását. Somai József vitaindítója /A civil szervezetek pénzügyi menedzsmentje és kötelezettségei/ vezette be a Gazdaság, szociális szekció (vezetője dr. Kerekes Jenő) munkálatait, majd Farkas Mária, Kemény Bertalan és Várhegyi Júlia referátumai, hozzászólások következtek. A Műemlékek, emlékművek, gyűjtemények szekció /vezető: dr. Entz Géza/ ülését Balogh Ferenc indította /A civil szféra lehetőségei a műemlékvédelem és a helyi gyűjtemények létrehozásában/, majd dr. Szabó Bálint, Dukrét Géza és dr. Pozsony Ferenc referátuma, vita alakította ki a következtetést: Erdélyben már beszélhetünk a teendők felméréséről, van tudományos alap (a minden évben megrendezett tusnádfürdői tanácskozás nemzetközi mércével is ritka értékű), alakulóban az oktatás, a szakemberek utánpótlása. Szorgalmazni kell viszont a honismereti mozgalmat, a műemlékvédelmi propagandát, a helyi mecénások bevonását. Romániában az idén először nyílik lehetőség arra, hogy a helyhatóságok segíthessék a restaurálást, a műemlékvédelmet. Jan. 17-re, vasárnapra is maradt az Ifjúsági kérdések szekció munkálataiból. A vitaindítók (Egri István, Makkai Zsolt, Lőrincz Ildikó) olyan témákkal foglalkoztak, mint a megélhetés és itthonmaradás; a magyar nemzetstratégia és az abortusszal kapcsolatos rendelkezések; az ifjúság szerepe a civil szférában. Referátumokkal járultak hozzá a vita kibontakoztatásához Soós Ágnes, Szigeti Annamária, Nagy László, Horváth László, Kányádi Kati, Magyari Tivadar és Veres Valér. A fiatalok hasznos "kovászfélének" tekintették ezt a fórumot, amelyből a jövőben tovább kell és, úgy tűnik, tovább lehet lépni. - A rendezők nevében Nagy Károly azt a következtetést vonta le, hogy a kétnapos tanácskozás bebizonyította: a romániai magyar civil szervezetek előtt álló sokrétű és sürgős tennivalóknak akkor lehet eredményesen eleget tenni, ha a jövőben kapott támogatások nem felaprózódva, hanem egy közös szervezetbe, az Erdélyi Magyar Szervezetek Fórumába érkeznek be. Az erre vonatkozó alapszabályzat tervezetét a konferencia részvevői tanulmányozás végett magukkal vitték, végleges formájáról, elfogadásáról a későbbiekben születik döntés. /Ördög I. Béla: Civil szféra az ezredfordulón: lehetőségek és kihívások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
1999. március 24.
Illyefalván pénzintézet felállításáról határoztak. A cél a gazdák támogatása ? általában a hitelfolyósítás ? intézményes kereteinek megteremtése. A LAM Alapítvány biztosította hitelek ügyvitele ugyanis túlnőtte egy civil kezdeményezés nyújtotta lehetőségeket. Ezért határoztak hitelszövetkezeti alapon létrejövő pénzintézet megalakításáról. A kezdeményezés létrejöttéhez minimálisan 100 fizető tagra van szükség (az alapító tagsági díj 500 ezer lej), ami különösebb erőfeszítés nélkül biztosítható. A pénzintézetbe betársul a LAM Alapítvány is, ám túl ezen, a rendelkezésre bocsátandó háromezer dollár révén megalapozzák az induláshoz szükséges forgótőkét is, ugyanakkor a közismert alapítvány kölcsöneit a hitelszövetkezeten keresztül folyósítja a gazdáknak. A szervezés szakaszában lévő gazdabank az ősszel kezdi meg konkrét tevékenységét, és úgy tervezik: a jelenlegi követelményekhez igazodva alapozzák meg a hitelszövetkezet hatékony munkáját. /Gazdabank Illyefalván? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
1999. június 11.
Jún. 11-én Sepsiillyefalván megalakult a RaiffCoop-LAM hitelszövetkezetet. Kató Béla református lelkész, a LAM Alapítvány elnöke elmondta, hogy ennek modelljét és szervezési elveit a svájci Raiffeisen szövetkezeti bank szolgáltatta. Az ajándékozások ideje lejárt, hangsúlyozta, immár a saját tőke után bevonható források segítségével valósítható meg a gazdaság élénkítése, a regionális fejlesztés. A bizalom és a szakmaiság kell hogy legyen a két alappillére a most útnak indított hitelszövetkezetnek - fogalmazott Birtalan Ákos, aki nem képviselőként, hanem szakemberként csatlakozott a kezdeményezéshez. Az illyefalvi után jún. 13-án Csernátonban is alakul hasonló hitelszövetkezet, majd a tervek és az igények szerint Barót, Bodzaforduló és Kovászna következik, és létrehozzák az illyefalvi székhelyű Területi Házat is. Tőkéjét a jegyzett tőkerészek, valamint a Területi Házon keresztül megszerezhető külföldi hitelek fogják képezni. /Hitelszövetkezet alakul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 11./
2000. február 7.
Sepsiszentgyörgyön febr. 5-én összegyűltek a megye fával foglalkozó vállalkozói, hogy megbeszéljék az őket érintő gondokat. A székelyudvarhelyi kiadású immár negyedik éve havi rendszerességgel két nyelven megjelenő asztalosszaklapot, az Intarziát Kovács Judit főszerkesztő mutatta be, és ajánlotta "fások" figyelmébe. Kató Béla illyefalvi lelkész a RAIFFCOOP hitelszövetkezetről beszélt, amelynek gyökerei a LAM Alapítványig nyúlnak. A RAIFFCOOP folyosó a nyugati pénzek hozzáférhetőségéhez, bárki kap hitelt bizonyos feltételek mellett. A Kis- és Középvállalkozók Kovászna Megyei Szövetségét (Asimcov) Bagoly Miklós elnök és Vajda Lajos ügyvezető igazgató képviselte. Az Új Kézfogás Közalapítvány, a Saxonia Közalapítvány programjai, a Sapard-programok vállalkozókért vannak, élni kell velük. /Faiparosok fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
2000. május 3.
Alig kétszázan laknak a háromszéki Cófalván. A kis falut a diktatúra idejében lebontásra ítélték, temetőjét is fel akarták szántani. Az elmúlt tíz évben Cófalva talpra állt. Az illyefalvi LAM Alapítvány segítségével pékséget és malmot hoztak létre. A faluban szívesen vállalják a gyermekáldást, az egyik családban most várják a tizenharmadik gyermeket. /Antal Erika: Tíz év alatt talpra állt Cófalva. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2001. január 17.
Háromszék legkülönbözőbb övezeteiből érkezett Illyefalvára az a 34 fiatal, akik az immár tizedik alkalommal kaputnyitó (agrár)oktatási központ elsőéves hallgatói. A LAM Alapítvány által elindított gazdanevelő program alighanem egyedi az országban. A kurzus háromhetes elméleti képzést, havonkénti - hétvégi - összejövetel követ, továbbá négyhónapos Svájcban történő képzés. /Ők, harmincnégyen... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./
2003. október 28.
Sepsiillyefalván a KIDA-központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője fogadta Mádl Ferenc köztársaság elnököt és Dalma asszonyt. A magyar államfő a LAM Alapítvány által indított vállalkozókkal is találkozott. Az esemény végén Kónya Ádám a Székely Nemzeti Tanács nevében átadta Mádl Ferencnek a kettős állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatot és az SZNT elfogadott dokumentumait. A köztársasági elnök Berszán Lajos (Gyimesközéplok), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Szegedi László (Kőhalom), Haszmann Pál (Alsócsernáton) és a házigazda Kató Béla társaságában vacsorázott.Szerre bemutatkoztak azok a vállalkozók, akik a LAM Alapítványtól kapott hitelből indították tevékenységüket, bemutatkozott a Diakónia Keresztyén Alapítvány, Kató Ibolya pedig ismertette a gyermekfalu-programot. /Fekete Réka: Itthon otthonra lelni (Mádl Ferenc Illyefalván). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./
2003. november 13.
A dec. 12-13-án megrendezésre kerülő második Apáczai Konferenciáról és a most megjelent Apáczai Emlékkönyvről tartott sajtótájékoztatót nov. 11-én a közalapítvány budapesti székházában Kőnig Sándor, a kuratórium elnöke és Csete Örs irodaigazgató. Erdélyből meghívottként jelen volt Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, a KIDA és a LAM Alapítvány létrehozója, Felvidékről Szabó Zoltán, a Selye János Kollégium igazgatója, a Selye János Egyetemért Alapítvány elnöke. Kőnig Sándor rámutatott, általános volt az a kérés, hogy a közoktatás teljes területét támogatni kell, az óvodától az egyetemig, illetve egy új elem, a felnőttképzés szükségessége, így a kuratórium az igényeknek megfelelően alakíthatta támogatáspolitikáját. A második konferencián is várják a visszajelzéseket az elmúlt egy év munkájáról. A közalapítvány az elmúlt öt esztendőben 321 szervezet 726 pályázatát támogatta több mint 3 milliárd forinttal. Az első konferencián mintegy százan vettek részt, a másodikra eddig közel másfélszázan jelezték részvételi szándékukat. Csete Örs hangsúlyozta, a tanácskozásra az előző év győztes projektjeinek vezetőit várják. A közalapítvány által kiadott Apáczai Emlékkönyv - Szemelvények a határon túli magyar oktatásból c. kötet a határon túli magyar oktatás szereplői közül mutat be 67 személyt: iskolaalapítókat, szórványkollégiumok fenntartóit, oktatásszervezőket. A kötet Csete Örs munkája. A könyv saját internetes oldalán (www.magyariskola.hu) megtalálható az interjúk teljesebb változata, a szereplőkről szóló fényképek és videofelvételek. /(Guther M. Ilona): Emlékkönyvet adott ki az Apáczai Közalapítvány. Készülődés a második konferenciára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2004. november 23.
Az országban alighanem egyedülálló agrárképzést működtet Illyefalva alapítványa, immár tizennegyedik alkalommal hirdetve meg oktatási gazdatoborzóját. A LAM Alapítvány az elmúlt időszakban közel ötszáz falusi fiatalnak nyújtott képzést, közülük sokan azóta sikeres farmerek. A képzés 5 hét elméleti és 7 hét gyakorlati oktatást jelent, a sikeresen vizsgázók 4–6 hónapos gyakorlaton vehetnek részt Svájcban, illetve Németországban. /Flóra Gábor: Illyefalvi gazdahívogató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2005. február 16.
Csíkszeredában a Sapientia EMTÉ-n négy végzős szak van idén, több mint 150 egyetemistával. Az államvizsga dolgozatok témái sokszínűek. Néhány példa. Alkalmazott szociológia szak: Posztszocialista társadalmi átalakulás egy székelyföldi kisvárosban – Szentegyháza. – Médiakutatás Csíkszeredában. – Az információs társadalom és a fiatalok. Agrár- és Élelmiszeripari Gazdasági szak: Minőségi császárkörte-pálinkafőzés – A LAM-alapítvány tevékenységének hatása a helyi fejlődésre – Hollandiai és székelyföldi családi gazdaságok. Román-angol szak: Motivul hanului in literatura romana. – Women is Shakespeare Comedies – A román modernizmus kezdetei. Könyvelés és Gazdasági Informatika szak: Vállalatértékelés – Készletek könyvelése – Amortizáció könyvelése. /Államvizsga dolgozatok a Sapientián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
2005. március 23.
Március 22-én Csíkszeredában, a Sapientia – EMTE aulájában jeles személyiségek tartottak előadást az európai tapasztalatokról, az erdélyi mezőgazdaság és vidék esélyeiről a csatlakozási időszakban. Glattfelder Béla magyarországi agrárszakértő, európai parlamenti képviselő ismertette a csatlakozást követő kihívásokat. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke /akit nemrég a legnagyobb magyarországi agrárdemonstráció alkalmával naponta lehetett látni a tévében/ beszélt a magyar csatlakozás körülményeiről, a csalódások okairól. Ha nem épül ki az intézményrendszer, ha a kormányok nem veszik komolyan az agráriumot és annak a háta mögött cselekednek – bekövetkezik a dráma. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke és az Erdélyi Református Egyház főjegyzője a veszélyeket vázolta, számos eddigi megvalósítás nem felel meg az EU-s követelményeknek. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke kifejtette, hogy az elsietett csatlakozás Románia esetében felelőtlenség, mert nincsenek meg hozzá a feltételek. /Ferencz Imre: A mezőgazdaság és a vidék esélyei. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./ Tárgyalják újra a mezőgazdasági fejezetet, és halasszák el Románia uniós integrációját – kérte a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, Sebestyén Csaba Csíkszeredában a Sapientia Egyetemen tartott nemzetközi szemináriumon. Ellenőrök járták végig a feldolgozóipar egységeit, és kiderítették többek között a LAM Alapítvány által felállított tíz háromszéki kis sajtgyárról és az összes kis húsgyárról, hogy azokra bezárás vár, ha nem képesek technológiai megújulásra, jelezte Kató Béla püspök-helyettes, a LAM mentora. Kolumbán Gábor, a Sapietia regionális és vidékfejlesztési kara adjunktusának előadása szerint a székelység teljességgel felkészületlen az integrációra, azt ennek ellenére a nyugat-európaiak tető alá fogják hozni, mert itt lényegében az EU bővítéséről van szó mindenekelőtt, és nem a romániai beilleszkedésről. /(b. kovács): A székelység felkészületlen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./
2005. március 24.
Háromszéken az illyefalvi székhelyű, svájci alapítványi és kormánytámogatással létrehozott LAM Alapítvány tizenhárom éve azon munkálkodik, hogy a mezőgazdaságban teret hódítson egy, a piacgazdasági körülmények között is életképes gazdálkodási forma. Orbán Miklós mezőgazdasági szakember, a LAM oktatási programjainak felelőse a kezdetektől részt vett a szervezet stratégiájának kidolgozásában. Elmondta, hogy 1992-ben beindítottak vállalkozásokat a mezőgazdaságban. Hitelt folyósítottak gépvásárlásra. Az alapítvány sok gépet hozott be Nyugatról, ezeket nagyon olcsón adták. Beindultak az állattenyésztő telepek, de sokan tönkrementek. A tejár, a sertéshúsár kedvezőtlenül alakult. Növénytermesztésben viszont volt fejlődés, ma egyes gazdaságok európai szinten is versenyképesek. Az agrárvállalkozás fellendítését célozta az oktatási program is. Elméleti oktatás mellett tangazdaságot működtettek. Földvásárlásra is nyújtanak hitelt. Az Új Kézfogás Közalapítvány adott támogatást erre a célra. Időközben ez leállt, mert az új magyar kormány már nem támogatta a földvásárlást. Orbán Miklós mérnök emlékeztetett: 1992 és 1998 között, amikor Háromszéken a burgonyának aranykora volt, akkor gépesítette magát a földművesek nagyobb része. Azonban a traktorokat nem tudják megfelelően kihasználni. Célszerű lenne gépköröket működtetni, de nagy a bizalmatlanság az emberekben. /B. Kovács András: Ahogyan a LAM szeretné. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./
