Lászlóffy Csaba /Kolozsvár/ számolt be arról, hogy kislányát és osztálytársait leköpdösték és hazátlannak nevezték a román fiatalok, fia hazajött, a délutáni órák elmaradtak, mert a Vatra Romaneasca tüntetést szervezett Kolozsváron. A Vatra hívei megfenyegették a román tanárokat és a román tanulókat: el ne merjék hagyni végleg az épületet /megállapodtak, hogy az újra magyar középiskola lesz/. A Vatra Romaneasca fasisztoid jelszavaival a románokat akarja mozgósítani az RMDSZ ellen. Kolozsváron valamikor 16 önálló magyar iskola volt, most kettőt sikerült több hetes huzavona után közös erőfeszítéssel előkészíteni az oktatáshoz. A Ceausescu beolvasztó politikáját szolgáló Ion Lancranjan jan. 17-én a Libertatea bukaresti lapban reményét fejezte ki, hogy ismét kiadhatja a soviniszta ideológiát propagáló munkáit. Lászlóffy Csaba mindezek ellenére bizakodó, mert reménytelennek érez minden olyan tüntetést, amelyet "gyertyáink és könyveink ellenében szerveznek". /Lászlóffy Csaba: Százfejű hidra (Háromszor is "különben"). Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
1992. október 9.
A budapesti Erdélyi Magyarság folyóirattal rendkívül sokat foglalkoznak a román sajtóban, dühödten támadják cikkeit a román újságok, de a román politikusok is. Irányított kampányról van szó, ezt mutatja az azonos idézetek és kommentárok gyanús egybecsengése. Barabás István bemutatta, hogyan sorakoztak a román sajtóban a folyóiratot elítélő cikkek. Silviu Achim: Az Erdélyi Magyarság határozottan megy a maga útján /Adevarul, máj. 29./. Ebben a szerző elsősorban Jónás Endrének a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló írása miatt háborodott fel. Ion D. Goia /Flacara, jún. 3./ vezércikkében azt állította, hogy a romániai magyar kisebbség örökös elégedetlensége az Erdélyi Magyarság manipulálásának következménye. Az akkor második legnagyobb példányszámú bukaresti napilap, a Tineretul Liber következett: jún. 5-i számában Ioan Lascu Magyarország meg akarja nyerni az első világháborút cikke szerint világszerte évi 1500 irredenta kiadvány jelenik meg Románia ellen. Írásában Jónás Endrének az Erdélyi Magyarság 9-es számában a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló tanulmányát támadta /ugyanazokkal az idézetekkel, mint előbb az Adevarul/. Jún. 10-én újra az Adevarulban Silviu Achim az Erdélyi Magyarságból Habsburg Ottót idézte, aki egyetért Erdély föderalizálásával. A Romanul hetilap jún. 4-i számában két cikk is támadta a folyóiratot Petre Valeriu és Sorin Petrescu tollából. Jún. 15-én a Libertateaban Dorin Suciu budapesti tudósításából megtudhatjuk, milyen keserűséget okoznak neki olyan sovén, szélsőjobboldali irredenta-revizionista kiadványok, mint a Szent Korona, a "Hunya" és "Erdélyi Magyarország" /így!/. A Hunya Hunnia akar lenni. Jún. 15-én a Romanulban Doru Rotaru Zadar Miklós "határtalan arcátlanságát" leplezi le az Erdélyi Magyarság 10-es számából, ahol az inkriminált szerző abszurdnak minősíti a dákoromán kontinuitást. A Romania Mare szélsőséges hetilap jún. 26-i számában Armand Nicolau szintén kikelt a folyóirat egyik cikke ellen. Júliusban a Romanul 27-es számában Sorin Petrescu felhívta a figyelmet arra, hogy az Erdélyi Magyarság szerzői között sok romániai magyar szerző van. Adrian Paunescu hetilapjában /Totusi Iubiera, júl. 23./ Hajdu Győző, a lap munkatársa felhívta a figyelmet a készülő Erdélyi Világtalálkozó hallatlan veszélyére, Zolcsák Istvánnak, az Erdélyi Világszövetség brazíliai társelnökének nyilatkozatára, amelyet az Erdélyi Magyarság is közölt. Júl. 25-én a Romania Mare hetilapban Furo Iuliu Ioan a nyilvánvalóan románellenes Erdélyi Magyarság ellen emelt szót, a kiadvány "gazembersége és alattomossága minden mértéket meghalad, amikor a 10-es számban bizonyos Zadar Miklós tagadta a dák-római kontinuitás elméletet". Júl. 28-án a Romanulban Petre Valeriu "tiszta revizionizmusnak" könyvelte el az Erdélyi Magyarságot. A Totusi Iubiera (Bukarest) júl. 30-i számában Hajdu Győző Irredenta ugatás és böfögés címmel Beke Györgyöt támadta az Erdélyi Magyarságban napvilágot látott írása miatt, mert nem nevezte fasiszta tettnek a bécsi döntést, ugyancsak elmarasztalta Jónás Endrét, akinek szintén ebben a folyóiratban publikált cikke a népszámlálásról nem egyéb, mint "RMDSZ-ugatás". A Romanul aug. 3-i számában Sorin Petrescu kelt ki az Erdélyi Magyarság ellen, majd közölt egy magyarellenes kiáltványt. Raoul Sorban hetilapja, a Timpul aug. 4-i száma fenyegető szalagcímmel újraközölte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámából Jónás Endre terjedelmes cikkét Romániáról, az utolsó gyarmati birodalomról. A Romania Mare aug. 21-i számában jelent meg Furo Iuliu Ioan cikke: szerinte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámában gazemberek, haza- és nemzetárulók intéztek támadást Románia integritása ellen. Amennyiben a román kormány nem intézkedik, ő, mint magyar nemzetiségű román állampolgár a nemzetközi szervezetekhez fordul, hogy rámutasson, milyen alattomos terveket táplál Magyarország. Az aug. 17-i Romanulban két cikk is foglalkozott az Erdélyi Magyarsággal: Petre Valeriu szerint Kreczinger István főszerkesztő nyilatkozata /a békeszerződések alapján létrejött államok széthullásáról/ puskaporszagot áraszt, Sorin Petrescu pedig Pomogáts Béla tanulmányát irredentának minősítette. A Timpul aug. 25-i számában Adria Rizea főszerkesztő feltette a kérdést, ki fedezte az Erdélyi Magyarság különszámának költségeit. Ugyanebben a számban Horea Brestoiu megállapította: "A régi és mai hungarizmus, ez a hivatásos agresszor eszeveszett orkán dühével sújt le Románia. Úgy véli, elérkezett a hazánk elleni roham végső pillanata." Aug. 28-án a Romania Mare közölte, hogy más nemcsak Romániában, hanem Londonban is olvassák az Erdélyi Magyarságot, ugyanis "dr. Michel Titus" kirohant a budapesti folyóirat ellen. A durva, primitív fogalmazásból, abból, hogy ismét intézkedéseket sürget, feltételezhető, hogy a "londoni" szerző nem más, mint Furo Iuliu Ioan. /Barabás István: Az akció fedőneve: "ERDÉLYI MAGYARSÁG". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
1993. január 20.
Az RMDSZ kongresszusa utáni első sajtóértekezleten a Libertatea című román napilap azt szerette volna tudni, hogy bátrabb lesz-e az RMDSZ vonalvezetése. Markó Béla elnök nem mérséklődést vagy radikalizálódást ígért, hanem világosabb programot, és ehhez fontos lépést jelentett a Kolozsvári Nyilatkozat. Tokay György leszögezte, hogy az RMDSZ az autonómiával kapcsolatos terminológiánál ahhoz a dokumentumhoz igazodik, melyet az EBEÉ tett közzé 2992. nyarán. Markó Béla szerint az autonóm törekvésektől nem kell rettegni. Borbély Imre az európai modelleket sorolta fel: a dél-tiroli németeke, a finnországi svédek, a belgiumi németek példáját. /(máthé): A sajtó támadásba lendül. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./
1993. március 6.
A Libertatea bukaresti, kormányhoz közel álló lap forrás megjelölése nélkül "szenzációs leleplezést" közöl egy állítólagos "titkos kupaktanácsról", amelyet Jeszenszky Géza külügyminiszter tartott az RMDSZ vezetőivel. A Jeszenszkynek tulajdonított kijelentés: "Romániának csak két lehetősége van: vagy elfogadja a magyarság autonómiáját és önrendelkezését, vagy boszniai típusú interetnikai konfliktusoknak teszi ki magát." Hermann János külügyi szóvivő a bulvárlap "leleplezését" abszurdnak minősítette, hozzátéve, hogy az RMDSZ küldöttsége magyarországi látogatásának minden részlete nyilvános volt. /A Libertatea szerint. = Népszava, márc. 6./
1993. május 11.
Gheorghe Florica vezérőrnagy, a pénzügyi ellenőrző gárda nemrégiben leváltott főbiztosa parlamenti meghallgatásán azt állította, hogy román vezetők feketézésben vettek részt. Florica 18 nevet tartalmazó listáján szerepel a Florian Georgescu pénzügy- és George Dunaescu belügyminiszter, Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára /aki megfenyegette a főbiztost, ne forduljon az ügyészséghez/ és több magas rangú katonatiszt. Florica a névtelen, fenyegető telefonok miatt kénytelen volt rejtekhelyre vonulni. /Bogdán Tibor, Bukarest: Dagad a romániai korrupciós botrány. = Magyar Hírlap, máj. 11./ Florica az Evenimentul Zilei lapban közölte a megvesztegetéssel, korrupcióval vádolt vezetők névsorát, köztük van a minisztereken kívül Costica Voicu tábornok, a román rendőrség gazdasági ügyosztályának parancsnoka, Andronic, a kormány által pénzelt Libertatea lap főszerkesztője, Marcu és Agache főtisztek a Román Hírszerző Szolgálattól, az SRI-től, Ioan Popa államtitkár, Gheorghe Badescu, a Vámhatóság aligazgatója.../Szondy Zoltán, Csíkszereda: Korrupciós botrány Romániában. = Pesti Hírlap, máj. 12./
1997. április 22.
Az RMDSZ szokásos sajtóértekezletét ápr. 22-én tartották meg a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök beszámolt amerikai útjáról. Elmondotta, hogy a HHRF meghívására látogatott el az Egyesült Államokba, és ez alkalommal számos amerikai politikussal, kormánytisztviselővel, illetve a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel találkozhatott, akikkel a Romániában végbement politikai és gazdasági változásokról, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a nemzeti kisebbségek, elsősorban a magyar közösség helyzetére vonatkozó, a kormányprogramban szereplő és megoldásra váró célkitűzésekről folytatott eszmecserét. Szólt e találkozókon arról, hogy megalakult a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, és hogy a kormányprogram első ízben tartalmazza a kisebbségi kérdés megoldása szempontjából kulcsfontosságú szabályozások módosítását, elsősorban a tanügyi törvényben szereplő megszorító rendelkezések törlését, továbbá a helyhatósági törvény módosítását, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. Beszélgetőpartnerei egybehangzóan elismerően értékelték a Romániában végbement változásokat, az RMDSZ részvételét a kormányban. Valamennyi találkozón hangsúlyosan szóba került Románia euro-atlanti integrációja, s az amerikai politikusok szerint Románia előtt csak a novemberi választások utáni változások teremtettek reális esélyt a NATO-ba való felvételhez. Markó Béla amerikai partnereivel folytatott megbeszélései során is kifejtette, hogy az RMDSZ határozottan támogatja Románia mielőbbi NATO-integrációját, és meggyőződéssel vallja, hogy ez egyaránt érdeke az egész romániai társadalomnak és a Romániában élő nemzeti kisebbségeknek, így a magyar nemzeti közösségnek is. Ugyanakkor kérdésre válaszolva a szövetségi elnök elmondotta, hogy az euroatlanti integrációt nem lehet a madridi csúcsértekezlethez kötni, ez egy folyamat, a meghívott országok a nyári madridi NATO-csúcs után kezdik el a tárgyalásokat a betagolódás módjáról, körülményeiről, és a "16-ok" csak 1998 nyarán hoznak döntést a felvételről. Az amerikai politikusok nagy többsége egyértelműen amellett foglal állást, hogy a NATO-t bővíteni kell ? és fogják is ? Kelet felé, arról azonban még nincs döntés, hogy mely országokat hívják meg az első körben. Ám minden országot külön bírálnak el, egyik sorsa sincs a másikéhoz kötve. Markó Béla kifejtette, hogy amerikai politikai körökben három ország ? Csehország, Lengyelország és Magyarország nevét említik az első kör esélyesei között, ezekhez az utóbbi időben felzárkózott Románia és Szlovénia, amelyek egy évvel ezelőtt szóba sem jöhettek, majd ezután következhetnek más kelet-európai országok. Romániának ? fogalmazott a szövetségi elnök ? lemaradást kell behoznia az esélyesebb országokhoz képest, hiszen voltaképpen csak az 1996 novemberi változások után kezdődött meg a kötelező kritériumok teljesítése. Egy másik, a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésével kapcsolatos koalíciós egyeztetésekre vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy a koalíciós egyeztetések parlamenti szinten Romániába küldéséből, az európai egyetemi rendszeren belüli közös tervek kidolgozásából és az egyetemi oklevelek kölcsönös elismeréséből fog állni. Az ápr. 19-i Ziua ismerteti a magyar küldöttség vezetőjének kijelentését, Magyarország mégis Bolyai Egyetemet akar címmel. Az ápr. 18-i Libertatea Magyarország kedvezően tekint Romániára címmel tájékoztat. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 21., 73. sz./
1997. május 12.
Másodízben rendezett polgárfórumot Csernátonban, a falumúzeumban az Erdélyi Magyar Civil Társadalom Székelyföldi Csoportosulása. A fő téma az erdélyi magyarság önrendelkezési joga volt. Vitaindító Király Károly, egykori RMDSZ-szenátor, jelenleg a Székely Faluért Alapítvány elnöke Félelem nélkül, valamint Fábián Ernő /Kovászna/ filozófiatanár Pesszimizmus, félelem és optimizmus a magyarok történelmében című tanulmánya volt. A máj. 12-i Libertatea úgy véli, hogy Markó Béla ihletett volt, amikor nem vett részt azon a csernátoni találkozón, amelyen Király Károly Félelem nélkül című, autonómiaformákról szóló tanulmányát vitatták meg. A lap megemlíti, hogy a találkozón többek között a baróti lelkész kijelentette, hogy az alapszerződés és az RMDSZ részvétele a kormányban megzavarta a romániai magyarságot, amely nem számíthat az anyaország támogatására és oda került, hogy elfogadja a kompromisszumokat. A rendezvényről Király Károly úgy véli, hogy a magyaroknak és a székelyeknek területi autonómiára van szükségük nemzeti identitásuk megőrzése érdekében címmel tájékoztat a Jurnalul National. A Félelem nélkül tanulmány szerzője kijelentette a lapnak, hogy az önkormányzás /autoguvernare/ szót tévesen önrendelkezésnek /autodeterminare/ fordították, ami a Romániától való elszakadást jelentené. A lap szerint Király Károly hevesen bírálta az RMDSZ-t, "amiért az hagyja, hogy ámítgassák". A lap megemlíti, hogy az Erdélyi Naplóban megjelent tanulmányban a szerző végül is az önrendelkezés szót használja, amivel kapcsolatban Király Károly kijelentette, hogy ez attól függ, hogy hogyan fordítjuk. "Hátra van annak az eldöntése, hogy a szó melyik értelmére gondolt a baróti magyar lelkész" ? jegyzi meg a lap, majd végül hozzáteszi, hogy a szerző nem fejtette ki, hogy milyen módszerekkel lehet megőrizni a nemzeti identitást, tekintve, hogy az az autonómia követelésének valódi célja. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 14., 88. sz./ Az Adevarul szerint a rendezvény egyik szervezője, Krizbai Imre baróti lelkipásztor kijelentette: "a román-magyar alapszerződés, valamint az RMDSZ részvétele a kormányzásban zavart keltettek a romániai magyarságban, mely oda jutott, hogy elfogadja a kompromisszumokat és nem reménykedik az anyaország segítségében, mely egyszerűen lemondott az erdélyi magyarokról. Területi autonómiát követelünk, önkormányzatot, azt amit az emberek titokban kívánnak és amiről az RMDSZ nem mer beszélni". A lap szerint a lelkipásztor felszólította az RMDSZ-t, hogy követelje az autonómiát és "szemtelenül kijelentette, hogy ha nem érik el azt parlamenti úton, akkor megvalósítják egy lentről szerveződő mozgalommal". A vita után elfogadott határozat kiállt az autonómia, az önálló magyar egyetemi oktatás, a Bolyai Egyetem mellett. A Cronica Romana is beszámol az eseményről, a Rompres hírügynökségre hivatkozva, és megjegyzi, hogy "Magureanunak igaza volt; a székelyek területi autonómiát követelnek és önkormányzatot". Mindkét lap megemlíti, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök, Tőkés László a szövetség tiszteletbeli elnöke, Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, valamint Eva Maria Barki kisebbségi jogszakértő a meghívások ellenére nem vettek részt a rendezvényen, de levélben üdvözletüket küldték. /cseke/: Értekezlet a székely autonómiáról. = Magyar Nemzet, máj. 13./
1997. május 14.
A kolozsvári tanácsban ellenzékben lévő, de kormánypárti tanácsosok közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben tiltakoznak Funar Göncz Árpád látogatásáról szóló, ellenséges nyilatkozataival kapcsolatban. Boros János a Kolozs megyei RMDSZ elnöke elmondta, hogy az ellenzéki tanácsosok ez alkalommal is kivonulni szándékoznak a tanácsülésről. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ A Mesagerul Transilvan is tájékoztat a tanácsosok tervéről kiemelve, hogy azok azzal vádolják Funart, hogy aláássa a nemzeti biztonságot. A Libertatea Funar programot készít a magyar államfőnek címmel ismerteti a kolozsvári polgármester kijelentését Göncz Árpád május végi romániai látogatásával kapcsolatban. Az Adevarul de Cluj ismerteti a Kolozs megyei prefektus kijelentését, miszerint reméli, hogy a kolozsvári helyi tanácsban lesz annyi jóérzés, hogy úgy fogadja a magyar államfőt, ahogy illik. Farcas szerint Funar egy olyan kérdésben nyilvánította ki a véleményét, melyben nem kérték azt tőle. A prefektus úgy értékeli, hogy Funar ezen kijelentéseivel akarja visszaszerezni bizonyos pozíciókat a pártjában. Kijelentette, hogy amennyiben a megyei tanács elfogadja Funar javaslatait, akkor a prefektusi hivatal ellenőrzi azt és amennyiben törvénytelenséget tapasztal a dokumentumban megteszi a szükséges intézkedéseket. Farcas kijelentette végül, hogy "nem vetődik fel annak kérdése, hogy eltűrjük az olyan degenerációt, mint amilyenre a polgármester készül". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 14., 88. sz./
1997. május 15.
Máj. 15-én 23.30 órakor a PRO TV "Találkozó a sajtóval" című késő esti műsorában a vendég Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke lesz. A moderátor Iolanda Stniloiu mellett a sajtót ez alkalommal is Dumitru Tinu és Cristian Tudor Popescu, az Adevrul című központi napilap igazgatója, illetve főszerkesztője, valamint Octavian Andronic, a Libertatea című fővárosi lap igazgatója ? a műsor állandó meghívottai ? képviselik. A minden bizonnyal érdekesnek ígérkező "találkozó" alkalmat ad az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával kapcsolatos kérdések megválaszolására, ugyanakkor ? a műsor szerkesztőinek szándéka szerint ? arra is, hogy a PRO TV nézői megtudják, mit gondolnak az egyszerű magyarok az RMDSZ kormányzásban való részvételéről, és mit várnak a szövetségtől ebben az új helyzetben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1027. sz./
1997. május 29.
A máj. 27-i Libertatea című lap tájékoztatott arról hogy máj. 26-án Bukarestben a romák tiltakozó felvonulást rendeztek a fajgyűlölet, idegengyűlölet, valamint a hazai kisebbségekkel szembeni intolerancia ellen. Nicolae Gheorghe a Romani Criss Szövetség elnöke kijelentette, hogy a tüntetés nem a román többség ellen szól, hanem a hatóságok, nevezetesen a kormány és a Külügyminisztérium ellen. Kifogásolták, hogy a hivatalosan cigányoknak nevezik őket, amit nem fogadnak el a roma szervezetek, valamint azt, hogy a rendet felügyelő szervek dokumentumaiban diszkriminatív nyelvezetet használnak velük szemben. A szövetség az általa kiadott közleményben értékeli, hogy a Külügyminisztérium bocsánatot kért a Németországba kivándorolt szászoktól, de bocsánatkérést igényel az Antonescu ideje a romákat ért fajüldözés miatt is. A roma tüntetők követelték a roma nyelvű oktatás bevezetését is, mellyel kapcsolatban a Libertatea megjegyzi, hogy "biztos, gondot fog okozni a Tanügyminisztériumnak". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 29., 99. sz./
2001. március 29.
Eugen Jurca, a temesvári Ortodox Teológiai Fakultás professzora, ortodox pap nyilvánosan elismerte, hogy a Ceausescu-rendszer alatt a titkosszolgálat besúgója volt. Paptársaihoz és a közvéleményhez intézett nyílt levelével arra buzdított más egyházi személyeket is, hogy "a nemzeti megbékélés érdekében" kövessék példáját a beismerésben. Levele a Cotidianul és az Evenimentul Zilei lapokban jelent meg, ebben hangoztatta, hogy "Az igazságnak napvilágra kell kerülnie, bármilyen fájdalmas és szégyenletes is." A kommunista hatalom idején Romániában a Szekuritáté 700 ezer fős besúgói hálózatot épített ki, sok papot és szerzetest is együttműködésre kényszerítve. A 125 millió aktából álló titkosszolgálati archívum megnyitása mostanában zajlik, de csak nagyon lassan; eddig nagyon kevés jelentősebb közszereplőről láttak napvilágot kompromittáló adatok - jegyezte meg az AP. A hírügynökség rámutat, hogy alig pár nappal korábban látott napvilágot Romániában az a titkosszolgálati feljegyzés, amely szerint Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház jelenlegi feje hajdan egy nácibarát és antiszemita csoport tagjaként 1941-ben részt vett egy bukaresti zsinagóga elleni pogromban, amely 120 emberéletet követelt. Az irat több tanúvallomást tartalmaz az egykori szerzetes homoszexualitásáról is. Ez utóbbi azért feltűnő, mert Teoctist pátriárka vezényli a dühödt egyházi kampányt annak megakadályozására, hogy Romániában legalizálják - az Európa Tanács elvárásainak megfelelően - az azonos neműek szexuális kapcsolatát. A pátriárkára vonatkozó, 1949-es keltezésű titkosszolgálati iratot a Libertatea című napilap közölte, nagy felzúdulást keltve. Az ortodox egyház rágalmazást emleget, Ion Iliescu államfő pedig kijelentette, hogy "több tiszteletet érdemelne egy 87 éves ember". Ioan Robu katolikus püspök tagadta, hogy a katolikus egyháznak köze lenne a kínos információ napvilágra kerüléséhez. A botrány nyomán leváltották az egykori román állambiztonsági szervek iratainak feldolgozásával foglalkozó országos hivatalnak (CNSAS) azt a kutatóját, aki az információt kiszivárogtatta. Teoctist, akit a Ceausescu-rezsim bukása után heves bírálatok értek a diktatúrával való cinkossága miatt, 1990 elején még távozását ígérte tisztségéből, de aztán néhány hónap múlva meggondolta magát. /Könnyítene az egyházon a papok beismerő vallomása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2004. április 27.
Felemás módon tükrözték az ápr. 26-i romániai napilapok a román–magyar megbékélési park megnyitását, a Szabadság-emlékmű újbóli köztérre állítását Aradon. A bukaresti román lapok egy része elhallgatta, vagy inkább negatív tálalásban foglalkozott az eseménnyel. A legjelentősebbnek tartott román politikai napilap, az Adevarul például csak egy eldugott hírügynökségi jelentést közölt az aradi eseményről. Viszont kiemelte, hogy "a megbékélési park felavatásán részt vett meghívottakat lehurrogták". A Ziua című napilap rövid tudósításában idézőjelbe tette az Aradon megnyitott park nevében a megbékélés szót, a Szabadság-emlékművet pedig "a szégyen szobrának" nevezve megismételte a 13 aradi vértanúval kapcsolatos román történelmi hazugságokat. A Romania Libera, a Cronica Romana, a Libertatea, a National és más román lapok teljesen elhallgatták a Szabadság-emlékmű felavatását. /Felemás a Szabadság-emlékmű újbóli felállításának sajtóvisszhangja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2008. június 26.
Egyre nagyobb teret hódít Romániában a bulvársajtó, melynek zászlóvivője eladott példányszám tekintetében egyharmaddal múlja felül négy mértékadó lap eladásait együttesen. A lapok auditálását végző iroda (BRAT) adatai szerint a legolvasottabb napilap a Libertatea. Az első negyedévben naponta átlagosan 230 ezer példányt adtak el, miközben négy mértékadó országos napilapból összesen csak napi 173 ezer kelt el. A négy mértékadó lap között szerepel a két legolvasottabb közéleti napilap is, a Jurnalul National és az Evenimentul Zilei. Mindkét kiadványnak csökkent a napi eladott példányszáma. A Jurnalul Nationalból tavaly több mint 81 ezret értékesítettek, az idén már csak 66 ezret adtak el napi átlagban. Az Evenimentul Zilei eladása a tavalyi 64 ezres példányszámról 53 ezerre esett vissza. A másik két mértékadó napilap, a Gandul és az Adevarul értékesítése alig változott, 28 ezer, illetve 24 ezer eladott példányszámon stabilizálódtak. A bulvárlapok térhódításának másik jele, hogy az elmúlt két évben két új versenytársa akadt a Libertateának. A Click! bulvárlapból 120 ezer példányt adtak el az első negyedévben, a Cancan lapból pedig 92 ezret értékesítettek naponta. /Hódít a bulvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2008. november 4.
Az elmúlt egy évben a minőségi és bulvárlapoknak egyaránt sikerült visszahódítaniuk olvasóikat – derül ki az országos felmérés alapján. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke szerint az írott sajtóé a jövő. A felmérés szerint a Jurnalul National és a Ziua napilapok kivételével az ország minden nyomtatott médiatermékének nőtt az olvasottsága. A legnagyobb olvasói növekedést a Gandul, illetve a Romania Libera lapok érték el, 17,8, illetve 14,5 százalékos növekedéssel Ezzel a Romania Libera elérte a 253 ezres példányszámot. A minőségi írott sajtó élén álló Jurnalul National viszont 0,8 százalékos veszteséggel zárja az évet. A bulvárlapok sem panaszkodhatnak. A három legnagyobb példányszámban megjelenő lap – a Cancan, a Click, illetve a Libertatea –megtartotta olvasóit, sőt a Cancan majdnem százezer újabb olvasóra tett szert. A Libertatea továbbra is piacvezető, 1,353 millió olvasóval. Ambrus Attila elmondta, a romániai magyar lapok két nagy problémával küszködnek: elsősorban is nehéz megtalálni a forrásokat, másodsorban meg kellene oldani az újságíró-utánpótlást. /Fleischer Hilda: Feléledt az írott sajtó. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
2009. augusztus 19.
„A sajtótörténetet végig az jellemezte, hogy lapok szűntek meg, majd újak alakultak. ” – válaszolta Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke arra a felvetésére, hogy még hangsúlyosabbá vált a nyomtatott sajtó válsága. A MÚRE-elnök szerint a nyomtatott sajtónak továbbra is van jövője, csak most egy átmeneti időszak következik. Vagy változtatnak eddigi formájukon, vagy megszűnnek. Komoly bajban van a kétszáz éves brit The Observer című vasárnapi újság is, melynek eladása 1,3 millió példányról 400 ezerre esett vissza. Romániában viszont a válság ellenére a vezető lapok olvasottsága nőtt, néha a példányszámok is emelkedtek. Toronymagasan vezet a Libertatea (1 450 000 olvasó naponta) és a Jurnalul National (668 000 olvasóval). Az Adevarul olvasottságban a harmadik (473 000 olvasó), de több lapot ad el, mint a Jurnalul National. /F. I. : Románia még lapozgat. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
