Veres Péter, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa Segédlet falumonográfia írásához /Litera Kiadó, Székelyudvarhely/ című kiadvánnyal jelentkezett. A szerző 399 pontba tömörítve sorolta fel, hogy mit kell tartalmaznia egy ilyen jellegű munkának. /Segédlet falumonográfia írásához. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./
2002. január 9.
Megjelent a Litera Kiadó /Székelyudvarhely/ Falufüzetek sorozatának 12. kiadványa, mely Nyárádgálfalvát mutatja be. Ez a sorozat az unitárius felekezetű faluközösségek monográfiáját, népességi mutatóit, a sorsfordulókat és a közösség meghatározó személyiségeit mutatja be. A kiadó két fontosabb év végi kiadványa egy gyerekek által illusztrált mesekönyv és Szigethi Gyula Mihály Székely Udvarhelynek, a Nemes Székely Nemzet Anya-Városának leírása, mely 1828-ban Kassán a Minerva Nemzeti Folyó-Írásban jelent meg. - Az Erdélyi Művészet negyedévente megjelenő folyóiratot szintén a Litera adja ki, Veres Péter szerkesztésében. Újdonság, hogy a kiadó nyitott egy internetes honlapot is, ahol a művészeti, kulturális eseményekről ad hírt. /Bágyi Bencze Jakab: Litera-könyvek Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./
2004. február 4.
Megjelent Kós Károly: Mátyás király születési háza /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, Pro memoria sorozat/ című kiadvány. /A Kós Károly: Mátyás király születési háza
2004. április 16.
Kóka Rozália előadóművész, érdi néprajzi gyűjtő meséket, mondákat, anekdotákat tartalmazó kötetének /Mátyás király rózsát nyitó ostornyele. Mesék, mondák, anekdoták. Timp Kiadó, Budapest, 2003/ második kiadása is napvilágot látott. Megjelent Kós Károly kis munkája /Mátyás király születési háza, Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2004/ is. Kós Károly tanulmánya élethű képet fest a királyról, családjáról és koráról. /Sarány István: Mátyás király fényből és mesékből. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./
2004. május 10.
A Falufüzetek címen ismert sorozat 15. kiadványa a Kovászna megyei Nagyajta községről szól, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a helyi unitárius egyházközség és a székelyudvarhelyi Litera kiadásában jelent meg. Nagyajta 953 lakosából 871 magyar, 77 román, 4 roma és 1 német, felekezeti megoszlás szerint 487 unitárius, 270 református, 100 római katolikus, 69 görögkeleti, 11 adventista és 3 görög katolikus. A füzet bemutatja a nagyajtai unitárius egyházközség rövid történetét, a nagyajtai erődített vártemplom históriáját, orgonáját és harangjait. Nem maradt ki hasonló a nagyajtai református egyházközség bemutatása, a felekezeti iskolák rövid története sem. /Fejér László: Nagyajta kismonográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2004. június 29.
Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a Nagyajtai Unitárius Egyházközség gondozásában látott napvilágot 2003 decemberében a Falufüzetek 15., Nagyajtát bemutató kiadványa /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ a 986 lelket számláló Nagyajta földrajzi, történelmi-társadalmi, kulturális vonatkozásait tárja fel. A falu központjában van a Kriza János Művelődési Otthon. A kötetben szó esik a helyi unitárius egyházközség múltjáról és a nagyajtai erődített vártemplom történetéről és a híres nagyajtaiakról, többek között Kriza Jánosról is. Mellszobra – Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotása – a költő születésének 180. évfordulójára, 1991-ben készült el. A nagyajtai református egyházközséget Nagy Károly Kázmér református lelkész mutatja be. /(nj): Falufüzetek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
2004. szeptember 1.
Megjelent Hermann Gusztáv Mihály Székely történeti kistükör 1848-ig című munkája /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. "A mítoszokat nem lerombolni kell, hanem a megfelelő időben a helyükre tenni. A realitás-alapjától megfosztott mítosz nem történetünk selejt-eleme, hanem azáltal, hogy századokon át milliók tudatában valóságos történetként élt, nemzeti – vagy éppen regionális – lényünk kitörölhetetlen részévé vált." /Székely történeti kistükör. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2004. november 26.
Megjelent Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész legújabb könyve: Székely történeti kistükör 1848-ig /Litera, Székelyudvarhely, 2004/. Meggyőződése szerint „ha bebizonyosodik egy mítoszról, hogy a valós múlttal egyeztethetetlen, még nem válik történelmünk selejt-elemévé: azáltal, hogy századokon át milliók tudatában valóságos történetként élt, nemzeti – vagy éppen regionális – lényünk kitörölhetetlen részévé vált". A szerző összefoglalta a székely eredetkérdésben megfogalmazott elméleteket. Ezek három jelentősebb csoportba sorolhatók. Egyikük a László Gyula-féle kettős honfoglalás-elmélet, amely a késő avarok utódainak tekinti a székelységet – de ezt az elméletet Hermann Gusztáv Mihály szerint a régészek és történészek túlnyomó többsége elutasítja. Második feltevés a magyar származás lehetősége, emellett törnek lándzsát Benkő Loránd, Balázs János, Bóna István és Benkő Elek. A harmadik variáció egy török eredetű, a honfoglalás előtt a magyarokhoz csatlakozott katonai segédnéptől való eredeztetés (Kristó Gyula, Györffy György, Makkai László, Fodor István és Kordé Zoltán fogalmazza meg ezt, többek között). A szerző ismertette a székely székek rendszerét, illetve a népcsoport történetét. /Sarány István: Székely történelem és mítosz. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./
2005. január 8.
Homoródalmásról jelent meg falufüzet az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a homoródalmási unitárius egyházközség és önkormányzat, valamint a székelyudvarhelyi Litera Könyvkiadó kiadásában. Az Unitárius Falufüzetek sorozatban ez a tizenhatodik kiadvány, szerzője Oláh Sándor. /Unitárius Falufüzetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./
2005. október 11.
Megjelent Kolumbán Zsuzsánna Székely asszony, székely család – a hagyományos rendtartás és a modernizáció mezsgyéjén /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, Pro Memoria sorozat/ című munkája. A kötet a 19. századi székelyföldi nők életének fontosabb szakaszait mutatja be. Foglalkozik a szerző többek között a mátkaság és a házasság kérdéskörével, a nő családon belüli szerepével és helyzetével, a különböző deviancia esetek sem kerülik el a figyelmét. /Nőkről, nem csak nőknek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
