A bármilyen árnyalatú bukaresti hatalom rendületlenül segíti kisebbségbe jutott nemzettársait. A Nastase-kormány országlása utolsó napjaiban a székelyföldi ortodox egyháznak egész vagyonokat adott birtokába Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen, ami csak utólag derült ki. Az új kormány – benne az RMDSZ miniszterei is – jó néhány nappal beiktatása után úgy döntött, 300 000 megawattóra áramot szállít a Pruton túli testvéreknek, mert a Dnyeszter menti „köztársaság” nem hajlandó energiát szolgáltatni Chisinaunak. Ráadásul Moldávia további 30 millió dollárral tartozik Romániának, ugyancsak kormánydöntések nyomán szállított áramért. Igaz, hogy Magyarország nagyobb összegekkel segíti a határon túliakat, de annak megpályázása, elosztása nehézkes, a körülötte zajló pártpolitikai viták, marakodások visszataszítóak. Miközben a Tariceanu-kabinet áramsegélyt ad, Budapesten az Állami Számvevőszék megrótta az Illyés Közalapítványt, mert úgymond jogtalanul költött el pénzeket a határon túlról érkezett magyar politikusok budapesti elszállásolására. Ferencz L. Imre, a lap munkatársa szerint Markó Béla például szenátori fizetéséből kb. öt-hat éjszakát tölthetett volna egy valamire való budapesti szállodában. S ha nem az IKA, illetve a HTMH állja a budapesti utak kiadásait, akkor hányan vehettek volna részt a különféle rendezvényeken? Bukarest évek óta román állampolgárságot ad mindazon Pruton túliaknak, akik kérik ezt, miközben Budapest az ilyen vonatkozású próbálkozást megtorpedózza. A Romániában ösztöndíjaskén tanuló moldáviai diákok száma többszöröse a Magyarországon tanuló erdélyi magyarokénak. /Ferencz L. Imre: Prúton innen, Tiszán túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2005. február 7.
Az Illyés Közalapítvány (IKA) reményei szerint a tavalyi 800 millió forint helyett idén mintegy egymilliárd forintot költhet a határon túli magyarság önazonosságának támogatására – mondta a közalapítvány elnöke, Pomogáts Béla. Az Illyés Közalapítványnak idén három fő célkitűzése van. Mintegy 50 millió forinttal kívánja támogatni az európai uniós pályázatokhoz szükséges önerő előteremtését, 90 millió forintot osztana szét a már megkezdett határon túli iskola- és kulturális intézmény-beruházások befejezésére és további 50 millió forintot különböző informatikai fejlesztésekre. Az elképzelések között szerepel, hogy 50 millió forinttal támogatnák új létesítmények építését, 30 millió forinttal a közművelődést, újabb 30 millió forintot az önazonosság megőrzésére, hitéleti programokra költenének. A tavaly szétosztott 800 millió forintra 7000 pályázat érkezett, melyből 1500-at tudtak támogatni. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló összeg mintegy ötszörösére lenne igénye a határon túli magyar szervezeteknek. Magyarország évente mintegy 13 milliárd forintot fordít a különböző határon túli programokra. A kuratóriumi ülésen felvetődött, hogy a környező országok európai integrációval kapcsolatos többletfeladatainak ellátása érdekében ennél jóval többre, a magyar költségvetés 3 százalékára, idei összegekkel számolva mintegy 240 milliárd forintra lenne szükség. Az elnök szólt az Állami Számvevőszéknek a közelmúltban megjelent, a közalapítványt elmarasztaló jelentéséről is, melyben a 2000 és 2003 közötti kiadások majdnem felét kifogásolta a szervezet gazdálkodásának ellenőrzésekor. – Bizonyos technikai szabálytalanságokról van szó, egyes pályázatok nem feleltek meg a magyar szabályozásoknak. Ugyanakkor egyetlen olyan kifogás sem volt, amelynek erkölcsi vonatkozásai lettek volna – mondta Pomogáts. /Egymilliárd forint az idei „Illyés-apanázs”? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2006. április 7.
A magyarországi országgyűlési választások előtti utolsó nagy televíziós vita április 6-án zajlott le, ezúttal mind a négy kormányfőjelölt részvételével. A munkahelyteremtés, az egészségügy, a korrupció és a fejlesztés témájában Orbán Viktor, a Fidesz–MPP, Kuncze Gábor, az SZDSZ, Gyurcsány Ferenc, az MSZP és Dávid Ibolya, az MDF miniszterelnök-jelöltje csapott össze. Orbán azt mondta: a munkahelyteremtéshez radikális társadalombiztosítási járulékcsökkentésre van szükség, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás bevezetésére, valamint a fogyatékkal élők foglalkoztatásának esetében a régi szabályozás visszaállítására. Kuncze szerint az államnak a kereteket kell megteremtenie ahhoz, hogy a gazdaság fejlődjön. Gyurcsány szerint a munkahelyek létrejöttéhez szükség van a piacra, a közlekedés fejlesztésére, a szakképzésre és az állam kiszámítható működésére. Dávid Ibolya közölte: a munkahelyeket nem a politikusok, hanem a vállalkozások és a beruházások teremtik. Az egészségügy kérdéskörében Kuncze hangsúlyozta, a megoldást a több-biztosítós rendszer létrehozása jelentheti. Gyurcsány szerint az egészségügyet nemzeti kockázatközösségben kell tartani, különben szegények és gazdagok biztosítója jön létre. Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy a magántőkét be kell vonni az egészségügybe. Orbán kijelentette: pártja nem támogatja a kórházak privatizációját. A korrupció témakörében Dávid Ibolya a Gazdasági Versenyhivatal és az Állami Számvevőszék megerősítésére, valamint a pártpolitikától mentes, közpénzek felhasználását ellenőrző, úgynevezett Tiszta Kezek Hivatalának felállítására tett javaslatot. Orbán a Költségvetési Tanács létrehozásáról, a rendőrség megerősítéséről, esetlegesen a kormánytagok és parlamenti képviselők adóbevallásának kötelező nyilvánosságra hozásáról, valamint a privatizációhoz kötődő korrupció elleni fellépésről beszélt. /(MTI – Sz. A.): Tessék választani! (Kormányfőjelöltek vitája). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./
2006. augusztus 24.
A tömeges emlékezet- és tudatvesztés korában parancsoló szükségszerűséggel bírnak ezek a találkozók – jelentette ki Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök augusztus 22-én Debrecenben, a Magyar Reformátusok V. Világtalálkozójáról szólva. A világtalálkozó záró istentiszteletén, a Református Nagytemplomban a püspök emlékeztetett a 2004. december 5-i népszavazásra, amely „kérdőjelként, felkiáltójelként végigkísérte vagy árnyékolta a világtalálkozó szinte minden mozzanatát, minden helyszínét”. A Nagytemplomban ott volt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke is. Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a záró istentiszteleten tolmácsolta az erdélyiek üdvözletét, majd az egységről beszélt, s kijelentette: Erdély népe több mint 80 esztendeje szívében, lelkében hordozza a magyar nemzethez tartozását. „Erről lemondani nem akarunk és sohasem fogunk” – tette hozzá. Papp Géza szerint a mostani világtalálkozó is nyilvánvalóvá tette, hogy „hibás politikai diktátumok, hibás politikai döntések nem fognak közénk állni”. /Véget ért a magyar reformátusok világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./
2008. augusztus 23.
A jövőre százötven éves sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium lesz a házigazdája 2009-ben a Kárpát-medencei Magyar Református Középiskolák XIV. Találkozójának. Huszonhat magyarországi és tizenöt határon túli református iskola diákjai és tanárai számolnak majd be közösségük sikereiről. Ezen túl azonban legfontosabb a személyes találkozás, a magyarországi és az elcsatolt területekről érkező diákok és pedagógusok ismerkedése. Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetője, a halásztelki Bocskai István Református Középiskola igazgatója emlékeztetett: 1996-ban, tizenkét évvel ezelőtt, a millecentenárium esztendejében Kecskeméten tartották a Kárpát-medencében működő református középiskolák első találkozóját. Az 1989-es változások után feléledő nagy múltú intézmények egymást keresték, hogy tapasztalatot gyűjtsenek. Évente változó helyszínen, kétévenként Magyarországon, a közbeeső esztendőben határon túl tartották a találkozókat, Erdélyben mindeddig három városban, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben. Minden ilyen találkozó egyben közösségépítés is. A mai világban egyre kevesebb figyelem övezi a határon túli magyarságot, a találkozón a diákok felfedeznek egy számukra új világot, jelesen azt, hogy 700 km-re Budapesttől a magyar kultúra sokkal virágzóbb, mint Magyarországon. Magyarországon 1997-től a támogatást tanulóhoz telepítik, és ha a szülő egyházi iskolát választ a gyermeke számára, akkor az ő oktatásához szükséges támogatás eljut az egyházi fenntartóhoz, az egyházi intézményhez. Ez jól működött 2005-ig. Azóta az egész elszámolási rendszert manipulálták, és jóval alacsonyabb támogatást kapnak az egyházi iskolák, mint az államiak. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy diszkrimináció történik. Megszűnt az azonos s mértékű támogatás, nem tartják be a vonatkozó törvényt. /Fekete Réka: Az egyházi oktatás felette szükséges voltáról (Beszélgetés Papp Kornéllal, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetőjével) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./
