Egy Csoma Sándor-rajongó "idegen", a Nagyenyedtől a Himalájáig Kőrösi Csoma Sándorral című könyv /Bethlen Gábor Kiadó, Sopron/ francia szerzője Bernard Le Calloc'h. A Sorbonne-on jogot végzett és a közép-európai népek történelmét tanulmányozta, ezért kérte 1947-ben a francia külügyminisztériumot, hogy Magyarországra helyezzék. Diplomáciai pályáját Budapesten kezdte, de ezt megelőzően, míg meg nem szüntették, a gödöllői premontreiek francia nyelvű gimnáziumában tanított. Mint nyugati követségi titkárt, az ötvenes évek kommunistái nem nézték jó szemmel. "Gyanús" magyarbarátként ellenségnek számított. Figyelték, követték, zaklatták. 1949-ben, a Rákosi-korszakban idegennek magyar nőt venni feleségül kész kálvária volt. Öt év magyarországi tartózkodás után, 1953-ban, éppen Sztálin halála napján tért haza Párizsba magyar családjával. Rövid diplomáciai karrierje során megtanult magyarul, oroszul, szerb-horvátul, s részben finnül is. Tudományos munkássága eredményeként számtalan történelmi és földrajzi vonatkozású cikket, tanulmányt írt. Hat könyve jelent meg a témában. Kőrösi Csoma sorsa, tudós magatartása, példája élete fontos részévé vált. Eddig közel 300 cikket közölt és két könyvet írt róla magyar nyelven. A Francia Földrajzi Társaság választmányi tagja, a Francia Finnugor Társaság alelnöke és a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja. Le Calloc'h minden írást, könyvet, dokumentumot áttanulmányozott, ami Kőrösi Csoma Sándorról szólt. Szerkesztett is egy 4000 szócikket és fotókat tartalmazó Kőrösi Csoma-lexikont és összegyűjtött minden rá vonatkozó, vele kapcsolatos cikket, tanulmányt, relikviát. A Magyar Tudományos Akadémián is többször tartott előadást. Két földrajzi kutató expedíciót szervezett Közép-Ázsiában, járt a Himalájában és Ladakhban is. Élményeit, tapasztalatait nagy sikerű útikönyvben írta le. Újabban a magyarbarát kutatót más magyar nagyságok - Ujfalvy Károly finnugor szakértő, Munkácsy Mihály festőművész, gróf Pállfy Mária, Kinsky herceg feleségének az élete és múltja is foglalkoztatja. Idén a Kőrösi Csoma Sándor-napok előadó vendége volt. /Kicsoda Ön, Bernard Le Calloc'h? = Brassói Lapok (Brassó), 2000. máj. 5./
2006. november 3.
Vofkori László Székelyudvarhelyen élő egyetemi előadótanár és szakíró munkássága a földrajztudományból kiindulva fedi le a kultúra és a honismeret számos vetületét. Vofkori László Bukarestben védte meg doktori értekezését, jelenleg, a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára. A többlépcsős művelődési modell híve, a természettudományos, a műszaki és a humán műveltség együttes átadása ma korigény. Vofkori könyvei közül sok a Székelyföldről szól. Nagyjából elkészült egy közel 900 oldalas kézirata: A nemzetközi turizmus földrajza, amely egyetemi jegyzet is lenne. Ezt követi az Általános településföldrajz című egyetemi jegyzetének befejezése. Ha minden jól megy, két-három éven belül elkészül egy tanulmánykötete „Az erdélyi magyarság kulturális földrajza” címmel: ez egy alkotásföldrajzi monográfia, és egy körülbelül 120 térképet tartalmazó munka, ezt „Az erdélyi magyarság művelődéstörténeti atlasza” fogja majd kiegészíteni. Régebbi tervei között van egy háromkötetes földrajzi szakmunka: „Székelyudvarhely. Városföldrajzi tanulmányok”. Tervei között szerepel továbbá az Emberkalauz munkacímet viselő, ezer szócikket magába foglaló emberismereti és szociográfiai gyűjtemény is. Ide kapcsolódik Tanulás, tudás, alkotás című tervezett esszékötete. Ugyancsak diákoknak, egyetemistáknak készítené el Tudományok kisenciklopédiája című, közel 2500 tudományágat és szaktárgyat magába foglaló munkáját. Vofkori László (sz. Brassó, 1944. márc. 3.) a kolozsvári Babes-Bolyai TE földrajz-biológia szakán diplomázott 1966-ban, több iskolában és főiskolán tanított, 2001-től a Sapientia EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kara Gazdaságtudományi Tanszékének oktatója Csíkszeredában. A földrajztudomány doktora (1979, Bukarest), kutatási területe felöleli ennek számos ágazatát. Eddig húsz könyve jelent meg, legutóbbi munkája: Románia turizmusföldrajza (Csíkszereda, Pro-Print, 2006). Többek közt a Román és a Magyar Földrajzi Társaság, az EME és az MTA Köztestületének tagja. /Tóth Adél: Az „aprómunka” nagy szerepe. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
2008. március 19.
Hatvannégy éves korában elhunyt dr. Vofkori László /Brassó, 1944. márc. 3. – Székelyudvarhely, 2008. márc. 18./, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense, a felsőoktatási intézmény csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Karának előadótanára. A Székelyudvarhelyen élő földrajzi szakíró, szociogeográfus, tankönyvfordító fő tudományos kutatási területe a népesség- és településföldrajz, településszociológia, honismereti-regionális földrajz és a turisztikai marketing volt. Vofkori László több földrajztudományi tárgyú kötet és dolgozat szerzőjeként elismert szaktekintélynek számított. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Műszaki és Tudományos Egyesület és több külföldi tudományos társaság (Magyar Földrajzi Társaság, Magyar Szociológiai Társaság, Magyar Marketing Szövetség) tagja volt. Temetése március 20-án lesz. /Elhunyt Vofkori László egyetemi docens. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./ Dr. Vofkori László könyvek sorozatát tette le az asztalra. Ismeretterjesztő, szak- és tudományos könyveket. Nemzedékeket irányított. Fő tudományos kutatási területe a népesség- és településföldrajz, a településszociológia, a honismeret-regionális földrajz és a turisztikai marketing. (Tan)könyveivel 1988-tól volt jelen a magyar tudományosságban. 1969-től több mint hetven hazai és nemzetközi szakkonferencia előadója. Tudományos intézetek, társulatok és egyesületek megbecsült tagja. Írásait (közel 300 tanulmány, mintegy 20 könyv szerzője) mindig a tudományos igény, a történetiség ismerete, a tájékoztatási kényszer és szükségszerűség jellemezte. Távozása veszteség az erdélyi magyar tudományosság számára. Felhalmozott szerkesztésre váró jegyzetei új tudósra várnak. /Róth András Lajos: Az emberarcú tudomány szolgálatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./ Jelentősebb munkái: Erdély társadalom – és gazdaságföldrajza /1994/, Székelyföld útikönyve /Budapest, 1998/, A földrajztudomány rendszertana /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2003/, Románia turizmusföldrajza (Csíkszereda, Pro-Print, 2006).
2008. október 27.
Október 25-én Kolozsváron, a Református Kollégium dísztermében mutatták be azt a tiszteletkötetet, amelyet a Magyar Földrajzi Társaság (MFT) és a helyi Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság (CJFT) az egykori neves kolozsvári földrajztudós és -tanár, dr. Tulogdy János /Torda, 1891. okt. 12. – Kolozsvár, 1979. okt. 1./ emlékére adott ki. Imecs Zoltán CJFT-elnök bevezetője után Pál Zoltán, az egyesület titkára vázolta, mit is jelent ez a könyv a mai fiataloknak. A kötet szerkesztője, Nagy Arisztid nyugdíjas földrajztanár, egykori Tulogdy-tanítványként emlékezett vissza arra az emberre, aki tizenkét évet diákként és huszonnyolc évet népszerű tanárként töltött el a Református Kollégiumban, majd az egyetemen tanított. Az MFT képviseletében Kovács Zoltán titkár több évtizedes oktató és tudományos munkája elismeréseként a Pro Geographica oklevelet nyújtotta át Nagy Arisztidnek. /Ö. I. B. : Emlékkötet dr. Tulogdy Jánosról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2009. április 23.
Temesváron, a Piarista Gimnázium diákja volt Dr. Déchy Mór (1851–1917) a jeles földrajzi felfedező, a Kaukázus hegység kutatója, az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Magyar Földrajzi Társaság és számos más nemzetközi földrajzi társaság tagja. A teljesség igénye nélkül, ennyi áll három nyelven (magyarul, románul és németül) azokon az emléktáblákon, melyeket a Bánsági Kárpát Egyesület helyezett el a Gerhardinum Római Katolikus Gimnázium egyik belső falán. Az ünnepélyes avatás április 29-én lesz. /Pataki Zoltán: Emléktábla a Kaukázus-kutató Déchy Mórnak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./
