Ápr. 21-én Kolozsváron Woth Imre Szent Korona-kutató, a Magyar Koronaőrök Egyesületének elnöke tartott előadást A magyar Szent Korona a legújabb ötvöskutatások tükrében címmel. Woth Imre eredeti szakmája szerint aranyműves-ékszerész. Elhangzott: egy időben két csoport, aranyművesek és fizikusok is vizsgálták a koronát. A fizikusok megállapítása szerint egybeszerkesztett tárgyról van szó, amelyet az aranymetszés szabályai szerint építettek, és amely egyszerű matematikai képlettel is leírható. Szerepe szerint beavató szent korona, uralkodásra avatják be vele azt, akinek a fejére kerül, tulajdonosa pedig a magyar nép, nem az uralkodó birtokolja. Egyetlen nép nevezi szentnek a koronáját, a magyar. Ennek pedig csak egyik oka az, hogy az ékszer Szent Istváné volt. Szentségét az is alátámasztja, hogy István király felajánlotta országát a Szűzanyának a koronán keresztül, aki elfogadta ezt a közjogi felajánlást, így lett Magyarország Regnum Marianum. /Sándor Boglárka Ágnes: Szent Koronánk évszázadai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
2007. május 10.
A Szent Koronáról tart előadást Székelyudvarhelyen május 11-én Woth Imre, a Magyar Koronaőrök Egyesületének elnöke, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom székelyudvarhelyi tagszervezete rendezésében. /Előadás a Szent Koronáról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 10./
2008. november 15.
A Szent Korona élethű mását készítette el Rónai Attila kaposvári ötvös. A míves replika hamarosan a Koronaőrséghez kerül, nemzeti ünnepeken helyettesíti majd a Parlamentben őrzött eredetit. A mester fényképek és történeti dokumentumok alapján csaknem egy évig dolgozott a nemzet jelképén. A másolat nem aranyból, hanem nehezebben kezelhető és zománcozható aranyozott ezüstből készült. Rónai Attila 2000-ben már készített a Szent Koronáról egy háromnegyedes méretarányú változatot, amely a csopaki templom Mária-szobrán látható. /A Szent Korona élethű mása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./
