Intézménymutató:
Magyar Tudos Tarsasag /kesõbb Magyar Tudomanyos Akademia/
2007. június 27.
A helyesírás a 18. század végéig, a felvilágosodás koráig felekezeti megoszlású: a katolikusok írása a kiejtés szerinti láttya, tuggya stb., a protestánsoké a szóelemek szerinti látja, tudja jelölésmódot tükrözte. Az írásjelek alkalmazásában összevisszaság, következetlenség uralkodott sokáig. Ilyen előzmények után jelent meg 1832-ben a Magyar Tudós Társaság, azaz a Magyar Tudományos Akadémia első kiadványaként helyesírásunk első szabályzata: Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai. Ez a korszakos, alapvető mű véget vetett a sok évszázados zűrzavarnak, áldatlan állapotnak. Az Akadémia helyesírási szabályzatának eddigi tizenegy kiadása (az utolsó 1984-ben jelent meg) több-kevesebb bővítéssel, jobbítással módosult, de ez lényegében nem érintette a már kialakult és megszilárdult helyesírási elveket, módokat. /Kósa Ferenc: Százhetvenöt éve jelent meg a korszakalkotó első helyesírási szabályzatunk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2007. augusztus 31.
A Magyar Fotográfia Napja tiszteletére a napokban nyílt meg a margittai Helios Fotóklub tagjainak kiállítása Kolozsváron, a Reményik Sándor Pincegalériában. A klub tagjai immár másodszor állítják ki munkáikat Kolozsváron. Magyarországon nyilvánosan az első „fény-képet”, azaz dagerrotípiát, ahogyan azt akkor nevezték. 1840. augusztus 29-én mutatta be Vállas Antal, az akkori Magyar Tudós Társaság rendes tagja, aki ezen a napon az egybegyűlt társaság előtt „leleplezte” az általa készített két fényképet. Ezt megelőzően a találmány hírét 1839. január 7-én hozták nyilvánosságra Párizsban. /Vas Géza: Magyarországi fotósok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
