Fordulatra van szükség a magyarság életében erkölcsileg, szellemileg, ha ez a nép élni akar – hangoztatta Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke a Magyarok VII. Világkongresszusának augusztus 16-i megnyitóján, a Budapest Kongresszusi Központban. Patrubány Miklós kiemelte, hogy az előző, 2004-ben tartott világkongresszus óta tekintetüket Kelet felé fordították, „ahonnan származunk”. Az elmúlt négy év során az Egyesült Államokban létrejött a Magyarságtudományi Intézet, amelynek célja „áttörni azt a hitet, hogy finnugor származékok vagyunk”. Ez az intézet adta ki a Magyarságtudományi tanulmányok című gyűjteményt, amelynek angol nyelvű változatát az augusztus 20-án záruló világkongresszuson mutatják be. Az intézet gondozásában megszületett az első angol nyelvű magyarságlexikon, a Magyarság Világ Enciklopédia Pungur József szerkesztésében. A nemzet jelenlegi állapotáról szólva Patrubány Miklós arról beszélt, hogy sorra olyan események történnek, döntések születnek, amelyek a magyarság számára negatív üzeneteket fogalmaznak meg. Ezek közé sorolta, hogy a magyar parlamenti képviselők gyakorlatilag olvasatlanul szavazták meg a nagy horderejű lisszaboni szerződést. Támadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt is, aki véleménye szerint „bocsánatkérés nélkül káromolhatja a hazát”. Az augusztus 20-án záruló, hetedik világkongresszusra összesen ezer küldött kapott meghívást a világ minden tájáról. A kongresszus keretében tizenkét konferenciát rendeznek a magyarság múltjával és remélt jövőjével kapcsolatban. /Patrubány: fordulatot a magyarság életébe. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2008. szeptember 24.
Az USÁ-ban működő Magyarságtudományi Intézet elnöke, Botos László, a Magyarságtudományi tanulmányok című kötet főszerkesztője úgy válogatta össze az írásokat, hogy átfogó képet adjon a magyarságtudományról. A kötet 37 tanulmányban mutatja be eleink, rokon népeink történelmét – az őstörténettől kezdve az ’56-os forradalomig –, a magyarság kultúráját – zenéjét, írását, nyelvét, népi hagyományait, nem feledkezve meg a Szent Koronáról sem. A kötet 29 hazai és emigrációban élő kutató munkáját fogta egybe. /Pásztori Tibor Endre: Magyarságtudományi tanulmányok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./
