Intézménymutató:
Maros Megyei Konyvtar (Marosvasarhely)
1990. október 9.
Az Országos Széchényi Könyvtár százezer Ft-os könyvajándékát dr. Vekerdi József átadta a marosvásárhelyi Megyei Könyvtárnak. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./
1997. július 4.
Románia közkönyvtári állománya 47 millió kötet. Minden 21. lakosra jut egy új könyv. Az UNESCO normái szerint minden negyedik lakosra kellene, hogy jusson. Jún. 26-27-én ülésezett Kolozsváron a Romániai Közkönyvtárosok Egyesülete, ezen csak két magyar könyvtáros vett részt, Kopacz Katalin /Csíkszereda/, a Hargita Megyei Könyvtár igazgatója és Fülöp Mária, a marosvásárhelyi Megyei Könyvtár főkönyvtárosa. - Az EMKE mellett is működik könyvtári szakosztály, vezetője Kiss Jenő /Sepsiszentgyörgy/, de ő nem jött el az értekezletre. Fülöp Mária ismertette a kolozsvári tanácskozást. A könyvtárakkal foglalkozó törvény tervezetével foglalkoztak, ugyanis az 1951-ből való törvény már nem felel meg a kor követelményeinek. A könyvellátó rendszer felbomlott, a számítógépesítésre nincs elég pénz, nincs nemzetközi információcsere, a könyvtárosok ismerethiánya elképesztő. - Az EMKE szakosztályának nem szabad kimaradnia az országos szövetségből, mert akkor egy lehetőséggel kevsebb lesz a magyar írásbeli kultúra terjesztésére. A két székely megyében jól megszervezte az EMKE a könyvtárosok továbbképzését. Maros megyében azonban katasztrofális a helyzet. - A marosvásárhelyi Megyei Könyvtár állományának 60 %-a 1956-ban még magyar nyelvű volt /akkor a város lakosságának 73 %-os magyar többsége volt/. 1992-ben az állomány 58 %-a román nyelvű, miközben a román lakosság aránya 46 %-os. Marosvásárhely magyar többségű /51 %-os/, de a könyvtár könyvállományának jelenleg csak 33 %-a magyar nyelvű. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Fülöp Mária a kolozsvári napilapban is ismertette a tanácskozást, hozzáfűzve észrevételeit. Közzétett egy figyelmeztető adatot: a kölcsönzésekben eltolódás tapasztalható a román nyelvű könyvek irányában: 72 %-os volt. Ennek egyik oka az, hogy sok olvasó úgy gondolja, hogy a könyvtárban nem találja meg anyanyelvén az őt érdeklő könyveket. A másik ok az, hogy minden tájékoztatás csak román nyelvű és egyre kevesebb a magyar könyvtáros. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./
1998. január 24.
A készülő törvény értelmében az elevett egyházi ingatlanok visszaigényelhetők, tájékoztatott Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár. A művelődésügyi törvénytervezet szerint a magántulajdonban levő műemlék restaurálása is finanszírozható állami támogatásból. Pozitív változtatás az, hogy a megyei tanácsok finanszírozhatják a civil szféra programjait. Eddig erre nem volt mód. Kelemen Hunor vezeti a kisebbségi igazgatóságot, a hivatásos művészetek igazgatóságát /színházak, operák, filharmónia, zenei és színházi fesztiválok/ és a képzőművészeti igazgatóságot. Egy éve vár a marosvásárhelyi Teleki Téka arra, hogy újra önálló legyen, mert jelenleg a megyei könyvtár része. Ebben a megyei tanács az illetékes, Kelemen Hunor bízik abban, hogy a Teleki Téka megkapja önállóságát. 1996 novemberében, leköszönése előtt két nappal a Vacaroiu-kormány hozott határozatot arról, hogy Árkoson, a kastélyban létrehozzák a Keleti Kárpátok Múzeumát. A helyi közösség ebbe nem egyezett bele, az államtitkárnak sikerült elérnie, hogy ne Árkoson kapjon helyet a tervezett múzeum. /Szonda Szabolcs: Beszélgetés Kelemen Hunorral, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24-25./
1998. március 11.
Az 1989 utáni román sajtóban a fő célpont a mindenkori hatalom, írta Máthé Éva /Marosvásárhely/, emellett "sajnos a romániai magyarság az, melyet garantáltan büntetlenül a legválogatottabb, legváratlanabb övön aluli ütések érnek." Ezek a cikkek például azt állítják, hogy az erdélyi magyarság anyaországi segédlettel az erdélyi gazdasági élet uralmára tör. Valójában szó sincs erről. Máthé Éva cikkében keserűen jegyzete meg: "1990 után valahogy azt reméltük, hogy még pislákolnak valahol a nemzeti szolidaritás gyertyalángocskái." - A román államnak viszont 1989 után egyetlen nagyobb székelyföldi beruházása "az a 3 milliárd lej, amit ortodox templomok felújítására utalt ki olyan falvakba, ahol néhány ortodox él, vagy éppenséggel egy sem." - A rendszerváltás óta a magyar kormány mellett létezik a Határon Túli Magyarok Hivatala, van az Új Kézfogás Alapítvány, "meg minden egyéb, jól hangzó nevű egylet, társaság, szervezet, és ezek teszik is a magukét..." Az embernek mégis az az érzése, hogy nem éppen a leglényegesebb célokra pazarlódnak el azok az összegek, melyeket a magyar kormány némi fenntartással irányít Erdély felé. Máthé Éva városát említi, a 180 ezer lakosú Marosvásárhelyt, melynek Vártemplomában 37 országgyűlés tartottak, "ahol kilencvenezer magyar él, egyetlen magyar nyelvű folyóirathoz sem lehet hozzájutni." Az embereknek nincs pénze sajtóra. "A megyei könyvtárba egyetlen magyarországi sajtótermék sem jár, de még a romániai magyar lapokhoz sem lehet hozzájutni." A határon túli magyarság támogatására elkülönített összegből nem kellene a nagyobb városokba eljuttatni az anyaországi legfontosabb sajtótermékeknek legalább egy példányát, tette fel a kérdést az újságírónő. Ugyancsak siralmas helyzetben van a Teleki Könyvtár, sajtótermékekre nem tud előfizetni. - A Teleki Téka könyvtárosai hajlandók lennének internetre tenni a könyvtár anyagát, de ehhez számítógép meg pénz kellene. A Teleki Téka egyébként a megyei könyvtárhoz tartozik, melynek vezetősége a legmagyarellenesebb körökből kerül ki. /Máthé Éva: Ezredvégi helyzetünk a határon innen. = Magyar Hírlap, márc. 11./
1999. május 25.
Az elmúlt évben 11 000 kötettel gyarapodott a Maros Megyei Könyvtár könyvállománya, ebből a magyar nyelvű kötetek száma alig 3000. A könyvtár igazgatója azzal magyarázta ezt az aránytalanságot, hogy a magyar importkönyvek jóval drágábbak mint a hazai román könyvek. Valójában itthon is szép számban nyomtatnak magyar nyelvű könyveket, melyeknek helyük lenne a könyvtárban. - Az intézmény saját rendezvényei között szinte nincs olyan, melyen magyar meghívottak is szerepelnek, arról nem is beszélve, hogy a Teleki Tékának máig sincs az intézmény rangjához méltó felirata. /Nemcsak a pénzen múlott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
1999. augusztus 3.
Júl. 31-én Marosvásárhelyen, a fehéregyházai Petőfi-ünnepség után fórumot tartottak, melyen Martonyi József külügyminiszter és Hámori József a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője marosvásárhelyi üzletemberekkel, értelmiségiekkel, a helyi politikai és közélet képviselőivel találkozott. Marosvásárhelyen az Illyés Közalapítvány többek között jelentős támogatást nyújtott a Teleki Téka renoválására, a kulturális tárca pedig támogatta a Nemzeti Színházat, a Bábszínházat, a megyei könyvtárat, s közreműködött abban is, hogy a budapesti Nemzeti Színház Marosvásárhelyre elhozhassa Sütő András A balkáni gerle című darabját - hangzott el fórumon. A fórumon Martonyi a magyar kormány nemzetpolitikájáról, a magyar-magyar állandó értekezletről, a koszovói válság rendezésének esélyeiről és természetesen itt is bukaresti tárgyalásairól beszélt. Hámori József elmondotta azt is, hogy a magyar kormány külön keretet fordít a határon túli szellemi örökség finanszírozására, melynek 1999-re elkülönített összege mintegy 200 millió forint. A két tárca hároméves közös munkatervet írt alá, melynek keretében már hozzáláttak az erdélyi műemlékek felméréséhez és rekonstrukciójához. /(Bögözi Attila): Nemzetpolitika és kulturális örökség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./
1999. október 2.
A megyei könyvtár Marosvásárhely legszebb épületében, a Kultúrpalotában található. Sok magyar folyóiratot, újságot, könyvet a nedves, penészes pincében tartanak. Fülöp Mária, a nemrég nyugdíjba vonult főkönyvtáros ezt azzal indokolta, hogy nincs hol tárolni a könyveket. A második, harmadik emeletről a könyvtárosnak egy-egy kiadványért a földszintre és a pincébe is le kell mennie, ki felel addig a biztonságért? Az olvasó becsületességére van bízva minden. A Vatra Romaneasca több termet tarthat szinte kihasználatlanul, itt pedig a kultúra vész kárba. - Romániában 1989 után teljesen felborult a könyvtárellátó rendszer. Addig rendszeresen küldték a kiadók a katalógusokat. Most teljes káosz uralkodik. - Fülöp Mária helyismerettel foglalkozik, szeretne mindent gyűjteni, ami helyi vonatkozású. /Antal Erika: Könyvtári beszélgetés Fülöp Máriával. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 2./
2000. április 20.
Sebestyén Spielmann Mihály szerint a Teleki Téka ügyének "az elintézése Kelemen Hunor államtitkár dolga lett volna, és ő nem küldött semmilyen utasítást a megyének". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ Erre reagált Kelemen Hunor államtitkár, mondván, a Teleki Téka leválasztása a megyei könyvtárról nem az ő dolga lett volna. A helyi közigazgatási törvény jelenlegi módosított formája értelmében a megyei és helyi önkormányzatokhoz tartozó intézmények sorsáról a fenntartó dönt. A Teleki Téka esetében a fenntartó a megyei tanács. Kelemen Hunor 1997-ben és 1998-ban több alkalommal is tárgyalt a megye és a város vezetőivel. Míg a városi tanács és személyesen Fodor Imre polgármester az első pillanattól elfogadta a Teleki Téka átvételének fontosságát, a megyei tanács vezetői sohasem lelkesedtek ezért a megoldásért (kivételt képez Virág György alelnök). Kelemen Hunor szerint Sebestyén Spielmann Mihály a közvéleményt félretájékoztatta. Sem a miniszter, sem az államtitkár nem utasíthatja a megyei tanácsot. /Kelemen Hunor: "Döntéseimről lehet és kell beszélni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
2001. február 10.
Fülöp Mária örömmel nyugtázta, hogy Faragó József professzor felvetette az erdélyi magyar könyvtárügy és bibliográfia ügyét /Helikon (Kolozsvár), dec. 10./. A könyvtárakban is "jogosztottak lettünk" - állapította meg Fülöp Mária. A könyvtárak állománya nem felel meg a lakosság nemzetiségi összetételének. A könyvtárakban, levéltárakban alig van magyar, a könyvtárakból mér régen eltűntek a magyar nyelvű feliratok, útmutatók. Létkérdés az Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár létrehozása. Ennek alapjait lerakni legcélszerűbb lenne az önálló magyar egyetem mellett. Elképzelhető az is, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárából fejlesztenék ki ezt a könyvtárat. Ebben a jövendő erdélyi magyar könyvtárban kellene létrehozni az erdélyi magyar bibliográfia műhelyét, amely összehangolná az országban folyó bibliográfusi tevékenységet. Az EMKE Könyvtári Szakosztálya összefoghatná ezt a munkát. Össze kell állítani a kurrens Erdélyi Magyar (Nemzeti) Bibliográfiát. Ennek magába kellene foglalnia a doktori disszertációkat és egyéb kiadványokat, az elekronikus kiadványokat is. Emellett el kellene indítani a folyóiratok repertóriumát /Romániai Magyar Időszaki Kiadványok Repetóriuma/. - Jelenleg sok helyen készülnek bibliográfiák. Kuszálik Péter elkészítette a Romániai Magyar Sajtóbibliográfia 1940-1989 összefoglalót s most folytatja /1990-1997/. Egyes megyék is kiadnak bibliográfiákat, a Maros Megyei Könyvtár például kiadta a megyében megjelenő időszaki kiadványok bibliográfiáját 1990-1995-re és lesz folytatás: 1996-2000. Meg kell tehát indítani a munkát, ehhez az EME, az EMKE és a Sapientia Alapítvány segítsége szükséges. /Fülöp Mária: Kis szerény visszhang. = Helikon (Kolozsvár), febr. 10./ Fülöp Mária /Marosvásárhely/ nyugdíjas könyvtáros, bibliográfus.
2001. május 1.
Spielmann Mihály történész, a marosvásárhelyi Teleki Téka vezetője bemutatta a könyvtárat. A könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel 1796-ra elkészítette, sőt ki is nyomtattatta az első katalógust. Ezt 1819-ig még további három követte, amelyekben tematikusan csoportosította a könyveket, és folyamatosan besorolta az új szerzeményeket is. Egy ötödik kötet is megszületett, de kéziratként hevert a kolozsvári levéltárban addig, amíg a Teleki Sámuelről szóló doktori disszertációját író Deé Nagy Anikó fel nem fedezte. A könyvtár 1948-ig maradt a Teleki család tulajdonában. 1948-ban államosították, ekkor a város kezelésébe került. 1954-ben költöztették ide a Református Kollégium tanári könyvtárát, amely Bolyai Gyűjtemény néven vált ismertté. Ez egy 80 ezer kötetes hagyaték, amely a Bolyai-kéziratokat is tartalmazta. A kettőt 1960-ban egyesítették Teleki-Bolyai Könyvtár néven. 1974-ben Teleki-Bolyai Állomány néven a Maros Megyei Könyvtár egyik részlege lett a könyvtár. Az 1974-ben hozott, a kultúrjavak állami kezelésbe való utalását kimondó törvénnyel a levéltári anyagok, valamint a kéziratos könyvek egy része a megyei levéltár birtokába került át. Spielmann reméli, egyszer majd visszakerülnek a könyvtárba. Az állomány jelenleg 210 ezer kötetből áll, ennek kb. 70 százaléka 1800 előtti kiadás, köztük 66 ősnyomtatvány. 1973-ban a bukaresti Nemzeti Múzeum szervezésekor felsőbb utasításra számos ritka példányt - könyveket, kéziratokat - kölcsönkértek a könyvtárból, ezeket a mai napig nem kapták vissza. Egy Bolyai János-kéziratról, egy, a legkorábbiak közé sorolt brassói orvosi nyomtatványról és egyebekről van szó. - Évente körülbelül ezer olvasó fordul meg itt, ennek egynegyede tudományos kutató, a többiek egyetemi és középiskolai diákok, nyugdíjasok. - Hamarosan megjelentetik a könyvtár 14. századi nyomtatványainak katalógusát, amelyből háromezernyit őriznek a Tékában. Készülőben van a 17. századiaké is, amely kb. hatezer címet fog tartalmazni. /Szentgyörgyi László: Gondolatok a könyvtárról. Beszélgetés Spielmann Mihály történésszel, a Teleki Téka vezetőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./
2001. június 11.
Jún. 7-én Marosvásárhelyen Évforduló címmel Incze István marosvásárhelyi fotóművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Maros Megyei Könyvtárban. Incze István /sz. Marosvásárhely, 1943/ közel 20 nemzetközi kiállításon vett részt. /(logodi): Egy fotó, egy modell, egy kiállítás. Incze István begyűjtött pillanatai. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./
2001. szeptember 18.
Az erdélyi magyar szerzetesrendeket 1949-ben oszlatta fel a hatalom. A mikházi ferences szerzeteseket kényszerlakhelyre, Esztelnekre vitték. Spielmann Mihály, a Teleki Téka kutató főkönyvtárosa elmesélte, mi lett a mikházi rendház értékes könyvtárának sorsa. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtár leltárkönyve tanúsága szerint 1952. január 31-én bejegyezték a Mikházáról átszállított könyvállomány. A leltárkönyvben 1292 kötetről van szó, de ez valamivel több könyvet is jelent, mert a többkötetes munkák is ide kerültek. A mikházi zárda könyvtárából elszállított nyomtatványok külön állományként vannak nyilvántartva. A könyvanyag legnagyobb része XVI- XVII. századi nyomtatvány, frissebb kiadványokból kevés van a Telekiben, valószínűleg a megyei könyvtárban tartják nyilván azokat. A könyvállomány feldolgozásra került, ezek a könyvtár nemrég megjelent XVI. századi nyomtatványainak katalógusában vannak, minden alkalommal feltüntetve a tulajdonos is. Szinte kizárólag latin nyelvű könyvállományról van szó, egy-két szerb, egy-két görög nyelvű nyomtatvány is előfordult, de vannak magyar nyelvű könyvek is, elsősorban Pázmány Péter munkái, Kájoni János által összeállított énekeskönyv. A csíksomlyói nyomtatványok Mikházára is lekerültek, a dévai ferences kolostorból, Gyulafehérvárról, de még a bákói ferences klastromból is jutott el a mikházi kolostor könyvtárába nyomtatvány, mert tudjuk, hogy nem csak csíksomlyói, hanem a mikházi ferencesek is felvállalták a csángóföldi magyarság lelki-gondozását. - Nem lehet tudni, mi történt a kéziratos könyvekkel. Ezek 1947-48-ban elkerültek a kolostorból, amikor az összes erdélyi ferences rendházakban a nagy értékeket elrejtették a szerzetesrend várható feloszlatása előtt. Ezek a könyvek Székelyudvarhelyre kerültek, a ferences kolostorba, onnan kerültek elő a nyolcvanas évek derekán, vagy Csíkszeredában találhatók. /(lokodi): Hová lett a mikházi ferencesek könyvtára? =Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./
2002. szeptember 27.
Teleki Sámuel tékájának 1802-ben történt megalapításával két évszázada közkönyvtár működik Marosvásárhelyen. A kerek évforduló alkalmával szept. 26-án a Művelődési Minisztérium, a megyei könyvtár, a prefektúra és a polgármesteri hivatal közös szervezésében háromnapos országos szimpózium kezdődött, az ország szinte valamennyi megyeközpontjából érkeztek könyvtárosok. A Teleki Téka tudományos ülésszakára két hét múlva kerül sor. Florin Rotaru művelődési minisztériumi államtitkár úgy ítélte meg, hogy a júliusban kijött könyvtári törvény az első modern jogszabály a romániai közkönyvtárak történetében. Fodor Imre román és magyar nyelven köszöntötte az ülésszak mintegy 120 főnyi résztvevőjét, emlékeztetve az Aranka György Nyelvmívelő Társaságra, melyet akár a Tudományos Akadémia elődjének is tekinthető. A rendezvénysorozat keretében megnyílt kiállításon a rendszerváltás után létrejött kiadók mutatták be könyvtermésüket. /(lokodi): 200 éves a megyei közkönyvtár. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./
2003. január 22.
Megjelent a hiánypótló kétnyelvű kiadvány, Fülöp Mária tízévnyi munkájának köszönhetően. A marosvásárhelyi bibliográfus 1618 megyei vonatkozású könyvet ismertető szakmunkája /Judetul Mures in carti - Maros megye könyvekben/ az 1990-1999 közötti időszakot öleli át. Fülöp Mária most dolgozik a Maros megyére vonatkozó, 1945 előtt megjelent, a Megyei Könyvtárban levő könyvek, információk feltárásán. /N. M. K.: Maros megye - könyvekben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./
2004. március 11.
Ha sürgősen nem költöztetik ki a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárnak is helyet adó épületegyüttesből a soha nem látogatott Ion Vlasiu állandó kiállítást és a Román Tudományos Akadémia kutatóintézetét, akkor hamarosan nem lesz hely egyetlen új kötet számára sem, jelentette ki Sebestyén-Spielmann Mihály, az intézet vezetője. A 2002-2003-ban végrehajtott belső nagyjavítás óta jobbak a tárolási körülmények, mint korábban. Az ablakokat kicserélték, megduplázták, mindegyiket egy-egy Teleki családtag finanszírozta, az ablakokon szerepel a nevük. A könyvtár számítógépeket kapott, most kezdődik a széles sávú internetezés. Évente 250–300 millió lejt költhetnek vásárlásra – ezt az összeget a Megyei Könyvtár költségvetéséből kapják. Ezenkívül a szerzőktől is kapnak néha tiszteletpéldányokat, illetve a marosvásárhelyi Mentor, az aradi Jelen Kiadó, a csíkszeredai Pallas-Akadémia és mások juttatnak el egy-egy példányt kiadványaikból. A NKÖM, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, az Illyés Közalapítvány pályázatok alapján összegeket utal ki a könyvtárnak, így a jelentősebb köteteket: irodalomtörténeti, vallástörténeti, művészettörténeti, filozófiai, könyvtártani, történelmi, néprajzi és más könyveket, szakszótárakat, lexikonokat be tudják szerezni. Az Országos Széchényi Könyvtár, az Akadémiai Könyvtár is juttat nekik köteteket. Az utóbbi időben a Nyugaton élő egyes magyar családok is rájuk testálják magánkönyvtáraikat. Az 1990-es évek végén kb. 200 ezer kötetük volt, azóta mintegy 50-60 ezerrel nőtt az állomány. Ezenkívül újsággyűjteményeik is vannak, de e téren sok a hiányosság. A Teleki család megszervezte a bázeli és marosvásárhelyi helyszíneken működő Teleki Alapítványt. Tőlük lényeges anyagi és erkölcsi támogatást kap a könyvtár. Egy Connecticut-ban működő, amerikai magyar alapítvány az utóbbi években két-három fiatal kutató ténykedését is finanszírozta, és most egy könyvrestaurátor képzését támogatja. Elkészült a Teleki Téka ősnyomtatvány- katalógusa és az ezer oldalas másik katalógus, amely a 16. századi anyag ismertetését tartalmazza. Most készül a háromezer oldalas 17. századi katalógus. Ez utóbbit digitális formában is hozzáférhetővé teszik. /Máthé Éva: „Telt ház" a Teleki Tékában: Évente több ezer kötettel nő az állomány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2004. április 23.
Ápr. 24-én Erdőcsinádon tizenegyedik alkalommal szervezik meg a Gyöngykoszorú hagyományőrző találkozót, ahol a színpompás lovas-zenés felvonulás, dalos-táncos előadás mellett népművészeti és népviseleti, valamint fotókiállítás nyílik. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének az elnöke sérelmezte, hogy a Marosvásárhelyen működő, a megyei tanács által fenntartott tizenegy művelődési intézmény közül mindössze egynek van magyar vezetője (a Látó folyóiratnak). A Népi Alkotások Házánál, a Maros Megyei Könyvtárban, a Népművészeti Iskolában nincsenek magyarok a vezetőségben. Azt is jelezte, ha a jelentős civil szervezetek, mint az EMKE nem kapnak normatív, azaz előrelátható, biztos anyagi támogatást, akkor kétségessé válik a működésük. – Ápr. 23-án, Marosvásárhelyen, a Református Diakóniai Központban az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskola Társaság továbbképzést szervez Maros, Beszterce és Szeben megyei közművelők részére. /(Máthé Éva): Anyagi gondokkal küzd az EMKE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2005. március 5.
A Maros Megyei Könyvtár bibliográfiai osztályán immár másfél évtizede végzik ezt a gyűjtő munkát, helyismereti- helytörténeti bibliográfiai műhelyről lehet beszélni. A mostani a nyolcadik ilyen jellegű munka, a hat bibliográfia mellett a második biobibliográfia. (Az első a Scriitori romani mureseni volt.) A most megjelent kötet /Oameni de stiinta mureseni/ Maros megye és Marosvásárhely tudós alkotóinak, a reáltudományok művelőinek a leltára, katasztere. Azoké, akik a mai megyehatárok között születtek, itt tanultak, hosszabb-rövidebb ideig itt éltek, itt dolgoztak vagy itt adták ki műveiket. Mindenki szerepel benne, aki legalább egy könyvet kiadott. 861 név, 861 tudós ember – orvosok, gyógyszerészek, biológusok, matematikusok, fizikusok, vegyészek, geológusok, csillagászok, mérnökök, mezőgazdák, közgazdák – élete és munkássága tárul fel az olvasó, kutató elé. A „legöregebb” az 1508-ban született Franz Joel gyógyszerész, a legfiatalabb az 1979-ben született Radoiu Sanda közgazdász. /Fülöp Géza: Maros megyei „tudóslexikon”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./
2005. augusztus 6.
A Maros Megyei Könyvtár igazgatói posztjára hirdetett versenyvizsgát nemrégen új jelentkező nyerte el. Dimitrie Poptamas utódja, az új igazgató Corina Teodor a vele készült beszélgetésben leszögezte, a könyvtárat az európai normákhoz viszonyított nagyfokú elmaradás jelenti. Gyenge az informatikai ellátottság, az internetes népszerűsítés foka, jelenleg ennek megoldása a legsürgetőbb. Adatbázissá szeretnének válni, enciklopedikus könyvtárrá, amelynek könyvállománya a nagyon széles érdeklődési körrel rendelkező olvasó igényeit is ki tudja elégíteni. Folytatják az évkönyv, az eddig három kiadást megért Libraria megjelentetését. /Nagy Botond: A közösség lelke, a város emléktára. Beszélgetés Corina Teodor könyvtárigazgatóval. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./
2006. január 24.
Corina Teodor, a Maros Megyei Könyvtár tavaly kinevezett igazgatója elmondta, hogy a könyvtár közel kilencszázezer kötettel rendelkezik, ebből körülbelül 3000-re tehető a XVI. században nyomtatott kiadványok száma, és hetven ősnyomtatványuk is van. Arra törekedtek, hogy a vásárlások tükrözzék az olvasótábor etnikai összetételét, amely a város lakosságához hasonlóan 50/50 százalék. Ezért sok magyar nyelvű kiadványt is beszereztek. Felújították az olvasótermet, a hozzájuk tartozó Teleki Könyvtár azonban továbbra is felújításra szorul. Több számítógépre van szükség, létre akarják hozni egy úgynevezett Közösségi Információs Központot. A könyvtár adatbázisa, a katalógus, az internetes oldal hamarosan elkészül, románul és magyarul is lehet majd olvasni. /Nagy Botond: Nélkülözhetetlen a korszerűsödés. Beszélgetés dr. Corina Teodor könyvtárigazgatóval. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2006. április 12.
A Maros Megyei Könyvtár jelentős vállalkozása, a Maros megyei bibliográfiák könyvsorozat 7., kétkötetes darabja, a Maros megye retrospektív helyismereti könyvészete a közelmúltban jelent meg. A közel 900 oldalas kiadvány egyedülálló a maga nemében. A két szerző, Fülöp Mária és Ferencz Klára hat évet dolgozott rajta. Nyugdíjazásuk óta naponta rendszeresen bejártak a könyvtárba, gyűjtötték az anyagot, szakszerűen feldolgozták, számítógépes adatbázissá, majd könyvvé alakították. Fülöp Mária főkönyvtáros rámutatott, a könyv anyaga jelentőségében túlmutat a megye határain. Munkájuk az 1944-ig megjelent könyveket vette számba: hat év alatt mintegy három-négyszázezer kötetet néztek át, ezekből választották ki a Maros megyei szerzők műveit, a megyei kiadású könyveket, mindent, amiről feltételezték, hogy Maros megyei vonatkozásai lehetnek. Végül 4141 címet gyűjtöttek össze és közöltek róluk minden szükségeset. A kötet kétnyelvű, a bibliográfia pedig a magyar, román, német, latin nyelven írt munkákat és néhány világnyelven kiadott művet tartalmaz. Tiltások és egyéb akadályok miatt nehezen ment a feldolgozásuk. A most feldolgozott rész is zárt anyag volt, csak engedéllyel lehetett tanulmányozni, és nem készült szakkatalógusa. Kiadványsorozatuk előző hat kötete kiterjed az időszaki kiadványok bibliográfiájára, a megyében kiadott könyvek, albumok, térképek könyvészetére, a megye tudományos szakembereinek, íróinak a bibliográfiájára. Fülöp Máriának még több terve van. El kellene készíteni a Maros megyei életrajzi lexikont. Jelenleg a könyvtár számítógépes ellátottsága sem kellőképpen megoldott. Vannak olyan lelkes kollégák, akik bekapcsolódtak ebbe a munkába, így például a fiatal Vintila Anna. /N.M.K.: Könyvtár és helyismeret. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./
2006. november 29.
Az elmúlt héten szervezte meg a Maros Megyei Könyvtár hagyományos rendezvényét, a könyvtárnapokat. Voltak kollokviumok, szakmai és kerekasztal-beszélgetések, könyvbemutatók, de volt képzőművészeti tárlatnyitó és filmvetítés is. Csupán egy magyar nyelvű rendezvény volt, Sütő András-megemlékezésre várták az olvasókat. A diákok számára szerveztetett az irodalmi délutánra számos fiatal érdeklődő ellátogatott. Sütő András életpályáját mutatta be az Agyagási Hajnal könyvtáros által összeállított rövidfilm. Azonban a Maros Megyei Könyvtár Napjai rendezvénysorozat bőséges kínálatában kevés az egyetlen magyar nyelvű rendezvény. Sem a város lakosságának arányát, sem az olvasói, könyvtárlátogatói réteg arányát nem tükrözi. /Nagy Botond: Sütő Andrásra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
2007. április 20.
A Hargita Népe február 21-én közölte Dakó Magdolna tölgyesi pedagógussal készült riportot. Dakó, az egykori könyvtáros tagja volt a szárhegyi Ferenc-rendi kolostor értékes könyveit felleltározó csoportnak. Nem tudja, mi lett az értékes könyvekkel. Az írás megjelenése után Bákai Magdolna, a gyergyószentmiklósi városi könyvtár igazgatója közölte, hogy megtalálták az akkori jegyzőkönyvet, sőt egy 1969. május 31-én kelt átiratot is, Bencze Katalin, a könyvtár akkori vezetője aláírásával, amelyben kéri a Hargita Megyei Kulturális és Művészeti Bizottságot, hogy segítse a városi könyvtárat a Lázár-kastély és a kolostor megőrzésében. Ennek részeként a ferencesek könyvtárának állományát a gyergyószentmiklósi könyvtárban képzelik el. Azért is, mert a könyvek Marosvásárhelyre szállításuk óta ott hevernek a könyvtár pincéjében, senki nem foglalkozott velük. Néhai Mészáros Józsefet, az egykori Maros Magyar Autonóm Tartomány tartományi könyvtárának főkönyvtárosát hatalmazták fel a leltár elkészítésére és az értékes könyveknek a megfelelő feltételeket biztosító helyre szállítására. A könyvek a marosvásárhelyi tartományi könyvtár állományába kerültek. Egy részük a Teleki Téka leltárában található, szakszerű felügyeletet biztosítanak számukra. Spielmann Mihály, a Teleki Téka igazgatója arról tájékoztatott, hogy 1973–74-ben kezdték katalogizálni a megyei könyvtár pincéjébe addig összehordott könyvek közül az 1800 előtt kiadottakat. Ebből a korból 56 könyv került hozzájuk a gyergyószárhegyi könyvek közül. Nem kizárt, hogy még lehetnek a megyei könyvtár pincéjében vagy akár az igazgatói iroda régi könyvei között is olyanok, amelyek a szárhegyi kolostorból származnak. A már katalogizált anyag digitalizálható. /Bajna György: Dakó Magdolna elégtétele. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 20./ Előzmény: Bajna György: A félelem nem múlik el. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./
2007. november 15.
November 14-én kezdődött a Philobiblon című rendezvénysorozat, közérthetőbb nevén a Maros Megyei Könyvtár Napjai, amely ez évben is több rendezvénnyel, kerekasztal-beszélgetéssel, könyvbemutatóval és kiállítással várja az érdeklődőket. Az olvasóteremben Arany Jánosról értekezik Agyagási Hajnal könyvtáros, ezt 12 órától a Teleki Tékában tartandó „történelemóra” követi bolyaisoknak a vásárhelyi skóláról. /Nb. : Könyvtárnapok 2007. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./
2008. április 24.
Rendezvénysorozattal ünnepelte a könyvtárosok napját a Maros Megyei Könyvtár: kiállításmegnyitók, könyvbemutatók követték egymást. A Teleki Tékában bemutatták a könyvtár által megjelentetett, A Maros megyében kiadott könyvek, albumok, térképek bibliográfiája 2001-2005 című kötetet, melyet Fülöp Mária könyvtáros ismertetett. A könyv Maros megye kiadványainak bibliográfiája. A most megjelent kötetből, illetve a sorozat korábbi kiadványaiból kiderül, a három kötetben folyamatosan majdnem megduplázódtak a címek, a legutóbbi 2700 újonnan megjelent kiadvány címét tartalmazza. Ezeknek harminckét százaléka szépirodalmi könyv 887 kötettel, a második helyen a technikai- és orvostudomány áll. A megyében jelenleg 102 kiadó van. A Teleki Tékában megnyílt a 450 éves a Református Kollégium című könyvkiállítás. /Nagy Botond: Könyvünnep a könyvtárosnapon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./
2008. május 3.
1990-től kezdve, a Maros Megyei Könyvtár tájékoztató és bibliográfiai műhelye a Marosi Bibliográfiák – román nyelven feliratozva Bibliografii muresene – sorozatban gyűjti össze, mutatja be a megye „szellemi kincseit”. Eddig három típusú kiadványt adtak ki 8 kötetben: a megyében időszaki kiadványok bibliográfiáját; a megyében megjelent könyvek; valamint főleg az országban, de a hozzáférhetőség határain belül akár külföldön is megjelent, a tartalmukban megyei vonatkozású, a megyéről szóló könyvek bibliográfiáját. Ezek szakozott-osztályozott, mutatókkal ellátott bibliográfiák. Jelentős kiadványsorozat még a bio-bibliográfiák eddig megjelent két kötete, a román szépírókról és a megye területén élt és élő vagy innen elszármazott természet-, műszaki, mezőgazdasági tudományok jeles alkotó képviselőiről. Most mutatták be a könyvtár új kiadványát, a megyében kiadott és megjelentetett könyvekről készített bibliográfiát. A román és magyar címmel ellátott A Maros megyében kiadott könyvek, albumok, térképek bibliográfiája harmadik kötete a 2001-2005 közötti időszakot öleli fel. Az első kötet az 1990-1995, a második pedig az 1996-2000 évek kiadványait tartalmazza. Vintila Anna bibliográfus gyűjtötte össze a megye területén működő kiadóknál megjelent köteteket. /Fülöp Mária: Gondolatok egy bibliográfia kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./
2008. június 13.
A régi könyvek, a történelem kedvelői és azok számára, akik a könyvtártan rejtelmeiben szeretnének elmélyülni, megjelent a LIBRARIA: Bibliológiai tanulmányok és kutatások évkönyv 2007-es száma. A kötet a Maros Megyei Könyvtár és a Maros Megyei Tanács közös gondozásában látott napvilágot, és az európai felvilágosodással, valamint a XVI. századi nyomdatörténettel kapcsolatos tanulmányokat és esszéket közöl. /Bibliológiai tanulmányok és kutatások. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./
2008. június 30.
Sok-sok zene volt jellemző az idei Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozat kulturális kínálatára, négy napon át szólt a muzsika a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előtti téren felállított ideiglenes színpadon. A megyei könyvtár gyermekrészlegén könyvvásár, a Mészárosok bástyájában könyvbemutató, a várban báb- és színházi előadás, a Maros Művészegyüttes székházában családi hangverseny, az unitárius templomban madrigálkoncert várta az érdeklődőket. A színházban Meister Éva adta elő Kocsis István Árva Bethlen Kata című monodrámáját. /Antal Erika: Muzsikás vásárhelyi napok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
2008. november 7.
Harmadik helyszínére érkezett a marosvásárhelyi Bolyai Alkotótábor kiállítása. November 6-án Párizsban a Román Kulturális Intézetben nyitották meg a tárlatot, romániai magyar és román képzőművészek alkotásai láthatók. Csegzi Magdolna, a projekt vezetője elmondta, a budapesti és bécsi sikeres bemutatkozás után a párizsi tárlattól várja a legtöbbet. Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester a megnyitón a Bolyai-szellemről beszélt, Sebestyén-Spielmann Mihály, a Teleki Téka vezetője pedig a marosvásárhelyi könyvtárban őrzött Bolyai-hagyatékról, Bolyai Farkas és Bolyai János tevékenységéről. /Antal Erika Szajna partján Bolyai. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2008. november 11.
A Maros Megyei Könyvtár Marosi Philobiblon címen szervezi a könyvtár napjait. November 10-én kezdődtek a könyvtárnapok a 100 éve alapították a Nyugat folyóiratot című rendezvénnyel, melyet Agyagási Hajnal könyvtáros vezetett. November 11-én könyvtárostalálkozó lesz, régi, román nyelvű könyvekkel foglalkozó előadás hangzik el. A következő napokban bemutatnak román könyvkiadókat, román nyelvű előadások lesznek. Magyar nyelvű rendezvény: november 14-én Mészáros József /1928-2004/ könyvtárosra emlékezik Fülöp Mária. /Nb. : Marosi Philobiblon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./
2008. november 15.
Marosvásárhelyen a könyvtárnapok a Pro Libro Senator érdemoklevél átadásával értek véget. A legújabb kitüntetettek: Aurelia Veronica Filimon bibliológus, tanár, régiséggyűjtő és Nagy Pál irodalomtörténész, szerkesztő. Nagy Pált Nagy Miklós Kund méltatta. Sütő András 1997-ben, az irodalomtörténész Visszanéző című könyvének beajánlójában írta: Nagy Pál olyan aranytollas író, szerkesztő, újságíró ember, aki "az írástudók mindenkori kötelezettsége szellemében segít embertársainak az eligazodásban". Nagy Pál 1942-ben, hatodikos gimnazista korában lépte át először a Maros Megyei Könyvtár küszöbét. Hat és fél évtized távlatából így tekintett vissza a könyvtárban eltöltött órákra: Világéletemben otthon éreztem magam itt, szellemi hajlékom volt ez az olvasóterem. Ígérem, hogy amíg mozogni tudok, ennek a könyvtárnak barátja, híve és adósa maradok. /Nagy Székely Ildikó: Könyvek szenátorai. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./
