A kormánypárti kommunisták mellett szavaztak az ellenzéki moldovai kereszténydemokraták, így április 4-én Vladimir Voronin államfőt újraválasztotta a chisinaui parlament. Megválasztása után a kommunista elnök többek között a Pruton túli ország európai integrációját, átfogó gazdasági reform végrehajtását, az államapparátus megreformálását és a transznisztriai válság rendezését nevezte prioritásának. Voronint a moldovai Kommunista Párt jelölte az elnöki tisztségre – korábban Moszkva hű szövetségese volt, az utóbbi hónapokban az Európai Unióhoz való közeledés híveként nyilatkozott. Voronint először négy évvel ezelőtt választották meg a 4,5 millió lélekszámú ország elnökévé. /Rostás Szabolcs: Újraválasztották Vladimir Voronin moldovai államfőt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./
2008. szeptember 18.
Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének részvételével elindították szeptember 17-én a moldovai fővárosban azt a programot, amelynek keretében a következő két évben magyar és a francia tapasztalatok alapján az európai uniós szabályokkal kapcsolatos ismeretekre készítik fel a moldovai parlament képviselőit és munkatársait. Szili Katalin a program elindítása után Chisinauban találkozott Zinaida Greceanii moldovai kormányfővel. /Szili Katalin „ikerprogramot” indított Chisinauban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
2009. április 6.
A Moldovai Köztársaságban a hatalmon lévő kommunisták 50 százalékos eredménnyel abszolút többséget szereztek az április 5-én tartott parlamenti választásokon, a szavazatok 95 százalékának összeszámlálása alapján. A kommunistáknak 61 vagy 62 képviselői helyük lesz a 101 tagú parlamentben. Ennyi képviselővel elérik a 60 százalékos többséget, amellyel meg tudják majd választani az új államfőt az április 8-a és június 8-a között tartandó választáson. /A kommunisták nyertek Moldovában. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 6./
2009. április 8.
Tüntetők rohamozták meg a Moldovai Köztársaságban az elnöki hivatal és a parlament épületét. A tízezres tömeg csalással vádolja a hétvégi választást megnyerő kommunistákat. Az ellenzék szerint csak így magyarázható, hogy abszolút többséget szereztek a törvényhozásban a kommunisták. /Csalással vádolják a kommunistákat, megrohamozták az elnöki hivatalt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./
2009. április 10.
A moldovai kommunista hatóságok durva megtorlási eszközökkel próbálják rendre utasítani a kormányellenes lázadások résztvevőit. Eddig körülbelül 200 személyt vettek őrizetbe, miután a moldovai főügyészség „államcsínykísérlet” címén eljárást indított a parlamentet és az elnöki hivatalt elfoglaló fiatalok ellen. Cristian Diaconescu román külügyminiszter tájékoztatást kért a moldáv hatóságoktól, hogy az őrizetbe vett személyek között hány román állampolgár van. Az Európai Unió a Romániával való normális diplomáciai kapcsolatok helyreállítását kérte Chisinautól. Cristian Diaconescu külügyminiszter bejelentette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságért felelős biztosánál tett panaszt amiatt, hogy a moldovai hatóságok több külföldi újságírót – közöttük románokat is – akadályoztak munkájuk végzésében. /Őrizetbe vették a moldovai lázadókat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2009. április 11.
Vladimir Voronyin moldovai államfő kijelentette: bizonyítékaik vannak arra, hogy az államcsínykísérletben, a zavargásokban román állampolgárok is részt vettek. Voronyin bírálta, hogy valamennyi román média aktívan támogatta az utcai megmozdulásokat. A moldovai főügyészség bejelentette, hogy őrizetbe vették Nicolae Iordan román állampolgárt, akit a parlament és az elnöki hivatal épületének kifosztásával végződött zavargások megszervezésével gyanúsítanak. Voronyin felkérte a moldovai alkotmánybíróságot, hogy rendelje el a parlamenti választások voksainak teljes újraszámlálását az ország stabilitásának helyreállítása érdekében. /Voronyin bizonyítékokat lobogtat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./
2009. április 23.
A román titkosszolgálat szervezte a kommunista hatalom elleni tüntetéseket Chisinauban – állítják a moldovai hatóságok. Bukarest már hosszú ideje vissza akarja szerezni egykor volt területét. Románok vagyunk, románok vagyunk! – skandált a tömeg minap Moldovában, a chisinaui parlament előtt. A tüntetés az után robbant ki, hogy az április 5-i törvényhozási választások első részeredményei nyilvánosságra kerültek. Az előrejelzések szerint a kommunisták a 101 tagú parlamentben 61 helyet szereztek, ezzel Vladimir Voronin kommunista elnök újból megszerezheti a legmagasabb közjogi méltóságot. A szervezők a twitter nevű blogszolgáltatáson és a Facebook nevű közösségi oldalon keresztül szinte pillanatok alatt egyik helyről a másikra irányították a harmincezres tömeget. Vladimir Voronin elnök éles kirohanást intézett Románia ellen, azzal vádolva a szomszédos országot, hogy beavatkozik hazája belügyeibe, és cselszövést sző Románia és Moldova egyesülésére. Kiutasították Filip Teodorescut, Románia chisinaui nagykövetét, akit a kormányhoz hű sajtó azzal is megvádolt, hogy a bukaresti titkosszolgálat tábornoka. A moldovai lakosság, melynek anyanyelve és kultúrája román, előszeretettel folyamodik román állampolgárságért. Jelenleg már majdnem egymillió állampolgársági kérelem fekszik a román hatóságok előtt. A román fővárosban az ott tanuló több ezer moldovai egyetemista követelte Románia és Moldova – román nevén Besszarábia – egyesülését. Traian Băsescu román államfő beszédet mondott a bukaresti törvényhozás két háza előtt. Bejelentette: azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy módosítsa a vonatkozó törvényt, hogy azok a moldovaiak, akik akaratuk ellenére veszítették el állampolgárságukat, „visszatérhessenek az európai népek családjába”. Traian Băsescu szerint az emberi jogok és a szólásszabadság megsértésének számos esetét jegyezték fel Moldovában, ezért Románia európai uniós vizsgálatot kér az ottani kommunista kormány ellenzékének elnyomása ügyében. /Megtartani Erdélyt és újabb területeket szerezni? = Erdély. ma, 2009. ápr. 23./
2009. május 5.
Lemondott a moldovai kormány. Az alkotmány értelmében a miniszterek tanácsának még az új parlament megalakulása előtt be kell nyújtania lemondását. Vladimir Voronin államfő arra kérte a kabinet tagjait, hogy az új kormány megalakulásáig ügyvezetői minőségben folytassák munkájukat. Az új parlament május 5-én tartja alakuló ülését, valamint döntenek az új államfő megválasztásának időpontjáról. /Lemondott a kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2009. május 21.
A Moldovai Köztársaság parlamentjében nem sikerült államfőt választani május 20-án, így várhatóan május 28-án kénytelen ismét összeülni. Egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy a kommunista párt jelöltjét, Zinaida Greceaniit, a jelenlegi ügyvezető kormányfőt megválasszák. A kommunista párt az áprilisi parlamenti választásokat nagy fölénnyel nyerte meg, de egy mandátum hiányzik ahhoz, hogy akaratát szabadon érvényesíthesse a 101 tagú törvényhozásban. A három ellenzéki párt nem vett részt a szavazáson. Céljuk az, hogy sikertelen legyen az elnökválasztási procedúra, kikényszerítsék a törvényhozás feloszlatását és új parlamenti választások kiírását. Moldova az Európai Uniótól kért segítséget – a chisinaui megítélés szerint – agresszív román politika semlegesítéséhez. /Moldova: sikertelen államfőválasztás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2009. június 3.
Előrehozott választások következnek a Moldovai Köztársaságban, miután Vladimir Voronin leköszönő államfő közölte: a harmadízben sikertelen államfőválasztás nyomán megteremtődtek a parlament feloszlatásának feltételei. Június 2-án, akárcsak az előző két alkalommal – az ellenzék távolmaradása nyomán kialakult létszámhiány miatt bizonyult a parlament szavazatképtelennek. /Balogh Levente: Nem sikerült az elnökválasztás Moldovában, előrehozott választások következnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./
2009. június 11.
Egy héttel a kudarcba fulladt elnökválasztás után a moldovai parlament június 10-én megválasztotta a köztársaság új kormányát, amely csak két kisebb jelentőség poszton különbözik az előzőtől, s a kabinet élén az eddigi miniszterelnök, Zinaida Greceanii maradt. A 2001 óta hatalmon lévő moldovai kommunisták áprilisban megnyerték a parlamenti választásokat, de az államfőjelöltjük megválasztásához szükséges 61 helyett csak 60 mandátummal rendelkeznek a parlamentben. /Régi-új kormány alakult Moldovában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2009. június 17.
Vladimir Voronin ügyvezető moldovai államfő június 15-én feloszlatta az alig két hónapja megválasztott parlamentet, és július 29-re kiírta az újabb törvényhozási választásokat. A 2001 óta hatalmon lévő kommunisták áprilisban megnyerték a parlamenti választásokat, de jelöltjüket, Zinaida Greceaniit – aki a miniszterelnöki széket cserélte volna fel az államfőire – már nem tudták megválasztatni köztársasági elnöknek a parlamentben. Az államfői tisztséget nyolc éve betöltő Voronin, a kommunista párt elnöke, harmadszor már nem állhat az állam élén. /Moldova Köztársaság: kiírták a választások új időpontját. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2009. július 31.
A Moldovai Köztársaságban július 29-én tartott választáson öt párt került be a parlamentbe. A választási bizottság a szavazatok 97 százalékának összesítése alapján közölte, hogy a kormányzó kommunista párt szerezte meg a legtöbb szavazatot, de jelentősen meggyengült, és elveszítette parlamenti többségét a négy ellenzéki párttal szemben. A kommunista párt 45,1 százalékos eredményt ért el, ez 48 képviselői helyhez elég a 101 tagú parlamentben. A liberális ellenzék négy pártja együttesen 53 mandátumot szerzett A moldovai parlamentbe bejutott ellenzéki pártok megállapodtak abban, hogy kormánykoalíciót hoznak létre a választáson győztes kommunisták ellenében. /Koalíció létrehozásában állapodott meg az ellenzék Moldovában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ A moldovai kommunisták választási csalásairól írt a román sajtó, amely szerint az előrehozott parlamenti választás feszült hangulatban zajlott. A Romania Libera szerint a megfigyelők ugyan nem jeleztek csalásokat, de a kommunisták „leleményessége fölülmúlt minden előzetes várakozást”. A lap szerint, akárcsak az előző választásokon, most is a vidéken élő idősek voltak „az országot szegénységre ítélő” kommunisták hűséges szavazói. /Választási csalások – román sajtóvisszhangok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2009. augusztus 28.
Lemondott a moldovai kormány, be Zinaida Greceanii miniszterelnök, mert a neki bizalmat szavazó parlamentet feloszlatták, és azóta már megválasztották az új törvényhozást. Greceanii az új parlament alakuló ülésén, augusztus 28-án nyújtja be hivatalosan lemondását, de ügyvezetőként hivatalban marad az új kormány megalakulásáig. /Lemondott a moldovai kormány. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./
2009. augusztus 31.
A liberális párti Mihai Ghimput választotta meg házelnöknek az új moldovai parlament, aki bejelentette, hogy a parlamenti többség Marian Luput, a Demokrata Párt vezetőjét jelöli a Moldovai Köztársaság elnökének. Megerősítette azt is, hogy a kormányzásra készülő négy párt Vlad Filatot, a Moldovai Liberális Demokrata Párt elnökét jelöli kormányfőnek. Vladimir Curka kommunista párti képviselő bejelentette, hogy pártja törvénytelennek tartja a házelnök megválasztását. /Liberális házelnök Moldovában. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
2009. november 11.
Nem tudta elnökké választani Marian Luput a moldovai parlament, mert az ellenzéki kommunista képviselők kivonulása miatt nem volt meg a kvórum. A 48 képviselői hellyel rendelkező kommunisták bojkottjával csak a négypárti kormánykoalíció támogatta Luput 53 szavazattal. A Moldovai Köztársaság 101 fős parlamentjében legalább 61 voks szükséges az államfő megválasztásához. A parlamentnek 30 napon belül ismét szavaznia kell az államfő személyéről. /Elsőre nem sikerült Lupunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
2009. december 8.
A Moldovai Köztársaságban a parlamentnek december 7-én másodszori nekifutásra sem sikerült megválasztania az államfőt, miután az ellenzéki kommunisták a szavazás előtt elhagyták az üléstermet. A kommunisták nem voltak hajlandók szavazni a liberális elnökjelölt, Marian Lupu személyéről. /Moldova. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
