Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2835 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 2821-2835
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nepujsag

1990. április folyamán

Megjelent az Itthon, a Népújság melléklete első száma. /Itthon (Marosvásárhely, folyóirat). ápr./ Az utolsó száma novemberben látott napvilágot.

1990. január 18.

Marosvásárhelyen és az egész megyében rendszeresen megvernek magyarokat, magyarul beszélőket összevernek. A Muszka testvéreket a rendőrségen verték meg, miközben a fűtőtesthez bilincselték őket. Egy csecsemőjét vivő édesanyát az utcán úgy megvertek, hogy elvesztette az eszméletét. Sokan nem mernek minderről beszélni az újságírónak, mert félnek. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

1990. január 25.

Marosvásárhelyen továbbra is megverik a magyarokat. Sokan eljöttek panaszkodni a szerkesztőségbe a volt November 7-e lakótelepen élők közül. Román fiatalok mindenkit megvernek, ha magyar beszélgetést hallanak. A református imaházban sokszor lehetetlen istentiszteletet tartani a hangzavar miatt. Egy fiatal belehalt sérüléseibe. A rendőrök sokszor végignézik az agressziót. Egy alkalommal 20-25 román rohant elő, bot volt náluk és kiabáltak: minden magyart megölünk! Több személyt megvertek, egy asszonyt a mentők vittek el. A rendőrségen nem tudnak minderről, viszont megbüntettek magyar fiatalokat, mert román személyeket megsértettek. /(bodolai): Kiktől fél a lakónegyed? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./

1990. március 17.

Márc. 17-én folytatódtak Marosvásárhelyen a magyarellenes megmozdulások: tüntettek a magyarok ellen. A Vatra Romaneasca hívei márc. 16-án Marosvásárhelyen zavargásokat kezdeményeztek, több embert bántalmaztak, a magyar tévéoperatőröket és a Népújság két munkatársát megverték, alig sikerült őket megmentetni. Márc. 17-én behatoltak a református egyház felsővárosi hivatalába és bántalmazták az ott tartózkodókat, egyházi javakat tettek tönkre. Az események hátterében a Vatra Romaneasca áll. Az RMDSZ többszöri sürgetése ellenére a rendőrség nem avatkozott be, sőt az RMDSZ képviselőit kiutasították a rendőrsétől. Az RMDSZ Maros megyei szervezete követeli a nemzeti kisebbség létbiztonságának és intézményei biztonságának szavatolását. A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának címzett felhívást az RMDSZ nevében Sütő András, az RMDSZ megyei elnöke írta alá. /Sütő András: A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

1990. március 20.

Márc. 20-án román tömegek rátámadtak a magyarokra, sok volt a sebesült. Márc. 21-én sok üzemben leállt a munka, magyar és román tömegek vonultak a város központjába, a katonaság kordont vont közéjük. Ismét vidékről hoztak teherautókkal románokat, akik botokkal felfegyverkezve átszakították a kordont és nekimentek a magyar tüntetőknek. Az összetűzésnek halálos áldozatai is voltak, továbbá 465 sebesült. /Romániai Magyar Szó, márc. 21,, 22, Népújság (Marosvásárhely), márc. 20., 21., 22./ Fejszékkel és vasdorongokkal támadtak Marosvásárhelyen a román nacionalisták. A súlyosan sérült Sütő Andrást Budapesten gyógykezelik. /Magyar Nemzet (Budapest), márc. 21./ Marosvásárhelyen vérfürdő volt, kaszákkal ittas emberek támadtak a tömegre, az utcákon sebesültek voltak. /Mi történt Marosvásárhelyen? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

1990. március 22.

Márc. 22-én a kormánybizottság jelenlétében ülésezett a román és magyar lakosság, az RMDSZ és a Vatra Romaneasca megyei szervezete képviselőiből összeállított vegyes bizottság. Az ülésen megegyeztek abban, hogy a közvéleményt tájékoztatni szükséges a marosvásárhelyi eseményekről, a nemzeti kisebbségek követeléseiről. Az RMDSZ kinyilvánította a magyar lakosság Románia területi integritása iránti lojalitását. Két munkabizottság alakult az események kivizsgálására. Megegyeztek az anyanyelvű oktatás jogának minden szinten való biztosítását. Megoldják a nyilvános feliratokat a kisebbség nyelvén is. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

1990. április 29.

A véres marosvásárhelyi események után az ellenséges támadások nem szűntek meg. A román sajtóban, nagypéldányszámú lapokban elkezdték az események tendenciózus meghamisítását. A Dimineata Szeben megyei napilap egyik száma azt a gátlástalan hazugságot közölte, hogy Sütő Andrást nem a románok verték meg, hanem a magyarok, mert azt hitték, hogy azok közül való, akik be akarnak hatolni az épületbe. Naponta közölnek a sajtóban uszító elferdítéseket, A szégyent hazugsággal akarják lemosni, állapította meg Weszely Tibor. Amint a vizsgálóbizottság magyar tagjainak /Czire Dénes, Erőss Attila, Paltán Lajos Tiltakozás /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./ című közleményéből kiderült, a 38 letartóztatott személy közül csak egyetlen román nemzetiségű van. A pogromot előidéző hodákiak, libánfalviak ártatlanok. Nem beszélve a szervezőkről. Weszely Tibor Marosvásárhelyen szemtanúja volt a történteknek. A felvonulások, tüntetések békések voltak. Márc. 19-án délelőtt a Városháza előtt román tüntetők követelték Kincses Előd megyei alelnök lemondását. A déli órákban a Görgény- és Marosvölgy egyes falvaiból buszokkal és teherautókkal "erősítés" érkezett. Az ezután történtekről mindenki tud. Másnap, márc. 20-án tízezres magyar tömeg gyűlt össze. Felháborodtak az előző napi barbár események miatt. A magyar tüntetők Iliescu elnök megérkezését várták. Ezután a romános is gyülekezni kezdtek, újabb autókon érkeztek románok. Este 6-kor a románok áttörték a rendőrkordont és a magyarokra támadtak. Weszely mindezt azért elevenítette fel, hogy tisztázza: a magyarok csak a második fizikai támadás után válaszoltak tettlegesen. A román sajtó ennek ellenére a magyarokat teszi felelőssé a történtekért. /Weszely Tibor: A marosvásárhelyi események margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

1990. május 10.

Markó Béla, az RMDSZ Maros megyei elnöke Népújságban /Marosvásárhely/ elmondta: többször érdeklődtek a szavazási irodánál, adtak-e be óvást. Mindannyiszor tagadó választ kaptak. Végül - anélkül, hogy az RMDSZ-t értesítették volna - ápr. 30-án a helybeli bíró tárgyalta a mégis megszületett óvást és jogerős határozatot hozott: Kincses Elődöt és Smaranda Enachét megfosztotta jelölési joguktól. Az ápr. 30-i határozat /464/1990. sz. ügyirat/ teljes szövege olvasható a lapban. A marosvásárhelyi eseményeket parlamenti bizottság vizsgálja, melynek eredményét még nem hozták nyilvánosságra, ennek ellenére a bíróság Kincses Elődöt elmarasztalta azzal, hogy márc. 20-án beszédével közreműködött az akkori eseményekben. A Romániai Magyar Szó munkatársa feltette a kérdést, hogyan született meg 158 személy közös óvása? Ki szervezte meg ezt az akciót? /(gyéjé): Nincs apelláta, de annál több kérdés! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ A 158 név szerint felsoroltból négyen tiltakoztak: semmit nem írtak alá, az újságból értesültek arról, hogy nevük szerepel az óvást kérő beadványban. /(gyéjé): Nincs apelláta, de az ügy nincs lezárva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

1990. június 15.

Románia elnöke a miniszterelnök javaslatára jún. 14-én felmentette Mihai Chitac vezérezredest belügyminiszteri tisztségéből és Doru Viorel Ursut, a bukaresti katonai törvényszék elnökét nevezte ki belügyminiszternek. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

1990. június 15.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Szőcs Géza, a szervezet főtitkára írta alá a felhívást, melyben kifejtették: félő, hogy az erőszak kiterjed az ország más részeire is. Azok az erők, amelyek eddig is fenyegetően léptek fel az RMDSZ-szel, a magyarság jogos követeléseivel szemben, provokációra használhatják fel a jelenlegi feszült helyzetet. Felkérnek minden romániai magyart, hogy tegyenek bizonyságot józanságról és önmérsékletről. Az RMDSZ a türelmes párbeszéd híve. /Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

1990. július 30.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke Iliescu elnöknek írt júl. 30-i nyílt levelében kérte, gy a prefektúrák összetételének meghatározásakor vegyék figyelembe a kormány kérésére az RMDSZ helyi szervezetei által beterjesztett javaslatot: a magyar lakosság egyes megyékben való számarányának megfelelően nevezzék ki a prefektust, a helyettesét /alispánt/ és a többi vezetőt. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

1990. július 31.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete júl. 31-én kiadott közleményében tiltakozott a fehéregyházi Petőfi emlékmű meggyalázása ellen. A mai napig nem tisztázták, kik robbantották fel tavasszal Erdődön a másik Petőfi-emlékművet. A Tőkés Lászlóhoz tartozó személyeket egymás után érik titokzatos támadások, mint tavaly Újvárossy Ernőt, újabban Toszó Árpádot, a múlt héten pedig Kulcsár István lelkészt. A leplezetlen magyargyűlölet a sajtóban, a televízióban és a képviselőházban kibontakozott felelőtlen sovén uszítás eredménye, hangsúlyozta a tiltakozó nyilatkozat. /Meggyalázták a fehéregyházi Petőfi emlékművet. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

1990. augusztus 2.

Az RMDSZ Maros megyei vezetősége aug. 2-án tiltakozó beadvánnyal fordult Iliescu elnökhöz és Petre Roman miniszterelnökhöz, mert Maros megye prefektúrájának személyi összetételénél nem vették figyelembe a magyar lakosság igényeit. Maros megye lakosságának 48 százaléka magyar, ennek ellenére a prefektúra 9 tagjából 7 román. A beadványban kérték ennek megváltoztatását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

1990. augusztus 2.

Románia főügyésze aug. 2-án elrendelte Marian Munteanunak, a bukaresti tüntetés egyik vezetőjének szabadon bocsátását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./

1990. augusztus 4.

RMDSZ-szenátorok közös állásfoglalást adtak ki, kifejezve aggodalmukat a növekvő intenzitású kisebbségellenes, nacionalista propaganda miatt. Ezt szolgálja a sok esetben a sajtó, a rádió, hasonlóan a különböző nagygyűlések, tüntetések, de a parlamenti nyilatkozatok is. A szélsőséges erők fő támadása az anyanyelvű kisebbségi oktatás ellen irányul. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./

1990. augusztus 7.

A Bernády Kör s a Magyar Kisgazdapárt Maros megyei szervezete aug. 7-én közösen tiltakozott amiatt, hogy Maros megyében a prefektúrán nem vették figyelembe a lakosság etnikai összetételét. A lakosság 48 %-a magyar, ennek ellenére a prefektusi hivatal 11 tagjából csak ketten magyarok. Aggodalommal vették tudomásul, hogy a kinevezettek között van a nyíltan magyarellenes Zeno Opris. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./ 705 Markó Béla szenátor nyilatkozott eddigi munkájukról. Elmondta, hogy a szenátusban sokszor hangzanak el magyarellenes kirohanások. A szenátusban létezik egy olyan szándék, amely az RMDSZ szenátorait állandó polémiára, szócsatára akarja kényszeríteni. Provokatív felszólalások hangzanak el, Adrian Motiu például azt állította, hogy az RMDSZ-t kívülről irányítják. /Makkai János: Az elmaradt parlamenti tudósítások helyett. Beszélgetés Markó Bélával, Maros megye szenátorával. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./

1990. augusztus 7.

A kormány 843-as számú, júl. 26-i keltezésű határozatával kinevezte a megyei prefektúrát. A magyar képviselők és szenátorok tiltakoztak az antidemokratikus főispáni /prefektusi/ kinevezések ellen, de semmit sem értek el. Az ellenzék eltűnt a porondról. A fiatalok mondták ki először: Ellopták a forradalmat! Megteremtették Golániát. A kormány hívta a bányászokat. Itt többpártrendszerről beszélünk, de szava csak egy pártnak lesz, állapította meg Oltyán László. Ceausescu régi emberei most a kormánypárt hívei. /Oltyán László: Ellopták a forradalmat! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

1990. augusztus 11.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt marosvásárhelyi szervezete nyilatkozatban tiltakozott a 843/1990-es határozat ellen, amely előírja a prefektúrák kormány általi kinevezését, majd ezek által az illető megyében a városi, községi, illetve kulturális intézmények felülről történő kinevezését. A központi kinevezésekkor nem vették figyelembe Maros megye etnikai összetételét /48 % magyar nemzetiségű/ és a máj. 20-i választások eredményét /az RMDSZ 43 %-ot ért el/. Ez a kinevezési gyakorlat feszültséget szül. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

1990. augusztus 13.

Marosvásárhelyen aug. 13-án magyarellenes tüntetés zajlott le, melynek során magyarellenes jelszavakat skandáltak késő éjjelig, megfélemlítve a lakosságot. Ez ellen a megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15., Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

1990. augusztus 18.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a felvételi vizsgák eredményeképpen az általános orvosi kar 250 helyére sikeres vizsgájával bekerült 65 magyar nemzetiségű hallgató /a felvettek 26 %-a), a fogászati kar 40 helyére bekerült 9 magyar nemzetiségű hallgató /a felvettek 22,5 %-a), a gyógyszerészeti kar 76 helyére bekerült 24 magyar nemzetiségű hallgató /a felvettek 31,6 %-a). Az előző években több városból ide irányították a jelentkezőket, hogy minél nagyobb legyen a román hallgatók aránya, így érték el, hogy 1989 nyarán mindössze 5 százalékos volt a felvett magyar hallgatók aránya. Idén tudatosan terjesztették azt, hogy csak románul lehet felvételizni, emiatt kisebb volt a magyar jelentkezők aránya. /Prof. Dr. Puskás György: Az egyetemi felvételi vizsga tanulságai. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

1990. szeptember 12.

Az RMDSZ Maros megyei vezetősége közleményében emlékeztetett, hogy a kormány 521-es határozata értelmében anyanyelven lehet felvételizni. Ennek ellenére szept. 11-én, közvetlenül a felvételi vizsgák megkezdése előtt közölték a jelentkezőkkel, hogy kizárólag román nyelven lehet felvételizni, hivatkoztak Gheorghe Stefan miniszter előző esti telefonértesítésére. Az RMDSZ Maros megyei vezetősége erről azonnal értesítette az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportját, akik tiltakoztak az intézkedés ellen. /Az RMDSZ Maros megyei vezetősége: Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./ Az RMDSZ szenátori és képviselői csoportja interpellációban tiltakozott a Gheorghe Stefan oktatási miniszter aláírásával telefonon továbbított utasítás ellen, melynek értelmében hatályon kívül helyezik a tanulók anyanyelven történő felvételizési jogát. Érvényes törvény nem helyezhető hatályon kívül egy telefonüzenettel - hangsúlyozták. /Interpelláció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

1990. szeptember 17.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete Iliescu elnöknek írt, szept. 17-én kelt nyílt levelében fejezte ki felháborodását amiatt, hogy szept. 11-én a posztliceális egészségügyi és más fokozatú iskolákban közölték a felvételizőkkel, hogy a dolgozatot csak románul lehet megírni. Törvény biztosítja, hogy azon a nyelven lehet felvételizni, amilyen nyelven tanultak előzőleg. Az oktatási miniszter telefonon közölte, hogy megváltoztatta a rendeletet. /Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

1990. október 9.

Az Országos Széchényi Könyvtár százezer Ft-os könyvajándékát dr. Vekerdi József átadta a marosvásárhelyi Megyei Könyvtárnak. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

1990. október 25.

Az Antitotalitárius Fórum nagy tüntetést szervezett Kolozsvárott. A tüntetők Iliescu elnök lemondását követelték. A szónokok /köztük Doina Cornea, Marian Munteanu/ a kommunista visszarendeződés példáit sorolták föl. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

1990. november 7.

Marosvásárhelyen okt. 31-én fellépett a budapesti EDDA együttes. Az előadásra be nem jutott tömeg hangoskodott, ablakokat tört be. Az EDDA következő, nov. 5-re meghirdetett fellépését betiltották. A betiltásban nagy szerepe volt annak, hogy a Cuvintul Liber nov. 3-i száma románellenes tüntetésnek állította be a történteket. Ezt a valótlanságot vették át a többi román lapok. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ Bögözi Attila közölte az említett román lap nov. 3-i számából a vádaskodó, hazug, uszító cikket. A cikk szerint a tömeg a következőket kiáltozta: "Erdély a magyaroké!" "Éljen Magyarország!" "Talpra magyar!" Bögözi román eredetiben közölte a cikket, hogy össze lehessen hasonlítani Gheorghie Giurgu képviselőnek az Adevarul nov. 13-i számában napvilágot látott írásával. A képviselő szinte szó szerint megismételte a hazug, vádaskodó szöveget és ezt mondta el a parlamentben is. Valójában mindez nem hangzott el. Vajda György, a Népújság munkatársa jelen volt és határozottan leszögezte, semmiféle jelszó nem hangzott el. Mindez szomorú példa arra, hogyan terjesztik a hazugságot, a rágalmazást, hogyan növelik a nemzetek közötti feszültséget. /Bögözi Attila: Ha Marosvásárhely, akkor botrány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

1990. november 28.

Az RMDSZ Maros megyei vezetőségének azaz álláspontja, hogy nem érdemes válaszolni azokra a provokatív, uszító támadásokra, amelyek szinte naponta érik az RMDSZ-t. Most viszont nem hagyhatják szó nélkül azt a minden mértéket fölülmúló cinizmust, amellyel Ion Judea a Cuvintul Liber nov. 24-i számában megjelent írásában Sütő Andrást és az RMDSZ vezetőségét próbáltas bemocskolni. Ion Judea az Egységtanács akkori elnökeként felelős a márc. 19-én és 20-án történetekért, aki magas katonatiszti rangjához méltatlanul viselkedve hozzájárult a Sütő Andrást ért szerencsétlenséghez. Az RMDSZ székháza elleni támadáskor Judea Sütő Andrásnak védelmet ígért, tiszti becsületszavát adva, majd sorsára hagyta Sütő András írót és társait. Az RMDSZ nyilatkozatában idézte Ion Judea korábbi cikkét, aki a Népújság márc. 31-i számában elítélte a Cuvintul Liber című román lap márc. 27-i cikkét /A hodákiak lelkében szállást talált a megértés, a türelem, a kölcsönös tisztelet/, mondván: "ez teljes ellenétében áll az 1990. március 19-n este elkövetett szégyenteljes tettekkel, melynek szemtanúja voltam." Ebben még Judea elismerte, hogy mi történt az RMDSZ-székházba menekültekkel: "tüzet gyújtottak az épületben, halállal fenyegették a padlásra menekülteket.", kétszer is átszakították a védőkordont és megtagadták azt a felszólítást, hogy hagyják el az épületet és ne folytassák annak ostromát". Az RMDSZ rágalmazás miatt Ion Judea ellen eljárást indít. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1991. január 5.

Az RMDSZ nem lép koalícióra román ellenzéki pártokkal, nyilatkozott Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ főtitkára /Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

1991. január 9.

1990-ben 13.210 magyar nemzetiségűnek hagyták jóvá a külföldön letelepedési kérvényét, közülük 12.028-an akartak Magyarországra menni. - A Belügyminisztérium közleménye nem tartja számon az útlevéllel távozókat és a határon átszökőket. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

1991. január 9.

1990 késő őszén volt Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság alakuló ülése, felvették a városban 1876-tól 1948-ig működött előd nevét, azzal a különbséggel, hogy az irodalomcentrikus volt, Marosvásárhelyen viszont sok művész él, itt a színház, a színifőiskola, az orvosi egyetem, ezért sokrétűbb tevékenységet terveznek, nyilatkozta a társaság elnöke, Oláh Zsigmond. Az alelnök Tonk Sándor, a titkár Fülöp Géza. /N. M. K. : Beszélgetés Oláh Tiborral, Kemény Zsigmond Társaság elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

1991. január 16.

Dr. Krauss Ottó jogász ismertette a Magyar Nemzetiségi Alapítványt, melynek ő a titkára. Az alapítványt két magyarországi kisvállalkozás alapította. Rendhagyó az alapítvány, mert egyszerre kíván segíteni a Magyarországon élő nemzetiségeknek és a határon túl élő magyaroknak. Első lépésként népfőiskolai jelleggel táborokat szerveztek határon túl élő magyarok diákoknak a Balaton partján és az ország más részén. /Szucher Ervin: Rendhagyó nemzetiségi alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 2821-2835




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998