Grigore Zanc Kolozs megye prefektusa jan. 14-én érkezett átirata elmarasztalta az RMDSZ és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tiltakozását Mátyás király szobrának ügyében. Funar polgármester törvényesen járt el, állítja a prefektus. A román államhatalom tehát nyíltan támogatja Funar kisebbségellenes lépéseit. /(makkay): Zanc-Funar koalíció. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
1994. június 8.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és az RMDSZ kolozsvári tanácsosai közleményben jelentették be, hogy nem vesznek részt a memorandista-emlékmű avatási ünnepségén, mert az emlékmű megváltoztatja Kolozsvár történelmi központjának arculatát, hiányzik az Országos Műemlékvédő Bizottság engedélye, egyetlen városi tanácsülésen sem vitatták meg az emlékmű helyét, erre nincs is határozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1994. június 20.
Több mint egymillió dollárba került eddig Kolozsváron a Funar által szorgalmazott új szobrok felállítása. Az összeg jelentős részét a Caritas nevű kétes szerencsejátékból fedezték. Funar most a főtér felásását erőlteti, az állítólagos római kori emlékek feltárására. Az Országos Műemlékvédő Bizottság nem támogatja anyagilag ezt a feltárást és kikötötte, hogy a szobrokat nem lehet eltávolítani. A főtéren hat helyen akarnak próbafúrást kezdeni, az egyiket a Szent Mihály templom melletti cinterem, a középkori temető területén. Czirják Árpád kanonok felkérte a kolozsvári magyarokat, hogy álljanak készen a templom megvédésére, számolt be Tibori Szabó Zoltán a kolozsvári Szabadság főszerkesztője e helyzetről a Népszabadságban. /Népszabadság, jún. 21./
1999. szeptember 2.
Románia mintegy 34 000 lutheránusa negyvenkét templomban dicséri Istent. A kolozsvári lutheránus templom külsejének felújítása nehezen megy. A polgármesteri hivatal ragaszkodott ahhoz, hogy sárgára fessék a templomot. Kiss Béla lelkész, a lutheránus egyház püspök-helyettese elmondta, hogy a templomot hagyományosan zöldre festették, másrészt nem lehet a templomot a könnyen piszkolódó világos színre festeni. Elküldeni a kérelmet a bukaresti központba. Ion Caramitru miniszter jóvá hagyó aláírásával vissza is jött az aktacsomó, a templom zöldre festését engedélyezte tehát az Országos Műemlékvédő Bizottság. A városháza azonban nem engedett: sárgára kell festeni, állt a felszólításukban. - Az evangélikus egyház visszaköveteli Kolozsváron például a Szőlő utcai villát. Ez tíz szobából álló épület, amelyet egy Németországba kitelepedett hölgy hagyott végrendelet útján az egyházra. 1989 után az egyházközség azonnal át akarta venni ezt az épületet, de a városháza elutasította a kérést, államosított házról van szó. Az evangélikus egyház ígéretet kapott, hogy visszakap a Barcaságban egy kultúrotthont, valamint Nagyváradon egy óvodának otthont adó ingatlant. Persze, az ígéretek papíron maradtak.- Kolozsváron 1200-ról mintegy 600-ra csökkent az evangélikusok lélekszáma. - Erdélyben Brassóban van a legnagyobb lutheránus gyülekezet, az utóbbi években rendkívüli fejlődésnek indult a sepsiszentgyörgyi gyülekezet; ahol - külföldi segítséggel - templomot is sikerült építeniük. Csíkszeredában is megnőtt a lutheránusok száma: nemrégiben létrehoztak egy kis fiók-egyházközséget. Apácán és a mai Szecselevárosban is igen erős gyülekezetek vannak. - A Házsongárd szomszédságában van a lutheránus temető, a sírkert gondozását, adminisztrálását is az egyház végzi. A temető zárt: az egyház nem ad el sírhelyeket. A helybérlőknek viszont nem lehet megtiltani, hogy ne temessék ide más nemzetiségű hozzátartozóikat. Ennek következtében történik meg az, hogy egyre több a nem magyar felirat a sírköveken. /Szabó Csaba: A lutheránus egyház ezredvégi gondjai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
2007. június 28.
Június 28-án többéves huzavona után újra birtokba veheti a nagymúltú Bethlen család a XVI. században épített keresdi – Erdély talán legszebb reneszánsz kori – várkastélyát. A kastélyt 1949-ben fosztották ki. Ezt követően a kastély az állami mezőgazdasági vállalat székhelye lett, majd sokáig gazdátlanul állt. 1998-ban minisztériumi megrendelésére hozzáfogtak az állagmegőrzési munkálatokhoz, majd kormányváltás után abbahagyták az újjáépítést. A jogos örökös, a Marosvásárhelyen élő gróf Bethlen Anikó a teljes restitúciós törvény alapján igényelte vissza a kastélyt. 2005. november 22-én végleges törvényszéki határozat alapján jogilag vissza is kapták az épületet, az Országos Műemlékvédő Bizottság hivatalosan azonban csak most adja át az ingatlant a családnak. Gróf Bethlen Anikó elmondta, 1949-ben a kommunisták négy nap és négy éjjel hordták el a berendezést több tehergépkocsin. Minderről részletes jegyzőkönyv készült, amit nagyon nehezen, levéltári kutatások után a család előkerített. A jegyzékben bútorok, ruhák, műtárgyak, szőnyegek, egyéb igen ritka berendezési tárgyak hosszú sora áll. Mindemellett az utcára került több mint 3000 könyv, köztük számos felbecsülhetetlen értékű kódex. Néhány tárgy a segesvári, a medgyesi múzeumba került, de nagy részüknek nyoma veszett. Nemrég sikerült egy 1926-ban összeállított családi albumot előkeríteni, amelyben a családi fotók mellett a keresdi kastély pompáját is megörökítő fényképek láthatók. A várkastély építészeti remekmű, írta a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében Keresztes Gyula műépítész. Buscu Dan, az Országos Műemlékvédő Bizottság vezérigazgatója elmondta, azért kellett két évig várnia a családnak a végleges törvényszéki végzést követően, mert kevesen dolgoznak a hivatalban, nem értek rá Keresdre utazni. A kastély berendezéséről, az elhordott vagyontárgyakról Antihi Adriana segesvári múzeumigazgató elmondta, nincsenek a segesvári múzeumban bútorok, a kastélyból származó más berendezési tárgyak, csak néhány családi portré. Gróf Bethlen Anikó múzeumot is tervez a kastély néhány helyiségében. Több száz régisége, bokálya, kerámiatárgya, szőttese van, amiből gazdag kiállítás állna össze. Emellett tervezi, hogy a keresdi kastélyban panziót rendeznek be. A visszaszerzett vagyonból és a Bethlen Alapítványon keresztül benyújtott pályázatok alapján próbálják meg előteremteni azt a pénzösszeget, hogy folytassák a renoválást. /Vajda György: Visszaszolgáltatják a keresdi kastélyt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./
2008. október 21.
Néprajzi kiállítást rendezne be a Maros megyei keresdi kastély őrtornyába Bethlen Anikó grófnő, egyelőre nincs rá anyagi lehetőség. A Bethlen-család örököse, a Marosvásárhelyen élő Bethlen Anikó két lánytestvérével együtt tavaly nyáron kapta vissza ténylegesen a keresdi kastélyt, Erdély talán legszebb reneszánsz stílusú várkastélyát. Papíron 2005-ben kapták vissza a Bethlen-örökösök a kastélyt, miután tizenhat évig pereskedtek jogos tulajdonukért, viszont két éven át az Országos Műemlékvédelmi Hatóságnak „nem volt ideje” arra, hogy megejtse a tényleges átadást. Végül 2007 nyarán a műemlékvédelmi hatóság állított ki egy olyan okiratot, amelyben elismeri, hogy a kastély a Bethlen-örökösöké. 1949 márciusában a Bethlen-családból senki nem volt jelen, amikor a háromezer kötetes könyvtár darabjait, köztük kódexeket is, a vár udvarán elégették. Az addig lakott, fényűzően berendezett szobákból, a kápolnából az értékes bútorokat, festményeket elhordták. Az 1990-es évek elején a román állam állagmegőrző munkálatba kezdett Keresden. Vendéglátó-ipari központtá akarták alakítani a kastélyt, ennek érdekében a tetőteret beépítették, vendégszobákat alakítottak ki. Amikor a Bethlen-örökösök visszaigényelték a kastélyt, az állagmegőrzés, átépítés abbamaradt. Állami tulajdonba kerültek az 1949-es fosztogatáskor a festmények, bútorok és más berendezési tárgyak. Ezek egy része a segesvári és a nagyszebeni múzeumok tulajdonában van. A gyermekkora óta tolószékbe kényszerült Bethlen Anikónak eddig is igen zsúfoltak voltak a napjai. Idegennyelv-órákból tartja fenn magát. Most már a fő gondja az, hogy mi lesz a keresdi kastéllyal. „Nagyon szeretnék a kerek őrtoronyban néprajzi kiállítást rendezni az igazán szép gyűjteményem darabjaiból” – mondja. Borbély László fejlesztési miniszter azt nyilatkozta, hogy a regionális fejlesztésre szánt uniós pénzekből szeretnék támogatni az erdélyi műemlékek, elsősorban a nagy értékű kastélyok restaurálását. /Máthé Éva: Mentik kastélyukat a Bethlenek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./
