Egy éve létezik a székelyudvarhelyi Príma Rádió Katolikus félóra című műsora. László Attila, az adás főszerkesztője, elmondta, hogy sikerült fiatal értelmiségiekből egy csapatot összehoznia. /Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 18./
1999. szeptember 15.
Határokon túli arányait tekintve határokon túl többen hallgatják nemcsak a Határok nélkül című műsort, hanem a Kossuth Rádiót is, mint az anyaországban. Nagyon fontos szerepük van a magyar nyelvű televízió-adásoknak is. Magyari Tivadar média-szociológust kolozsvári otthonában kérdezte Gecse Géza /Kossuth Rádió/ a legfrissebb közvélemény-kutatásokról.- Magyari elmondta, hogy helyi kutatást végeztek székelyudvarhelyi mintán, és ott a Príma Rádió áll az első helyen. Viszont a második a Kossuth Rádió. - Székelyföldön igazából a Kossuth Rádiót nem nagyon lehet fogni. Igen, de valószínű, hogy valamennyire behallatszik, mert a Kossuth Rádió elég jól jelen van, főleg a hírműsoraival. - A Príma Rádió magyar nyelvű kereskedelmi adó, ami nem régen kezdte meg a sugárzást a Székelyföldön. Főleg Székelyudvarhely területén és a hozzá tartozó falvakban fogható, ez 45 ezer embert érint. - A romániai magyar hallgató leginkább magyar nyelvű rádióadásokat hallgat, hiszen a tv meg a sajtó esetében inkább folyamodik román forrásokhoz.- Székelyföldön 3-4 kereskedelmi rádió működik - Az erdélyi magyar közösségek magyar nyelvű tájékoztatásában rendkívül nagy jelentősége van a magyar nyelvű televízióknak és a Kossuth Rádiónak is. Úgy néz ki, a Kossuth Rádió az élvonalas, a televíziózásnál viszont érdekes dolgokat lehet megfigyelni. Székelyföldön, például Székelyudvarhelyen a TV3 vezeti a tévézés toplistáját. Ugyanakkor erős konkurense a Duna Televíziónak, és egy idő óta az MTV-2-nek az egyik legnagyobb román kereskedelmi televízió, a Pro TV, amelyet a szórakozásra éhes néző igényel a leginkább. - Sepsiszentgyörgyön a legtöbben a Duna Televíziót helyett kérték a Pro TV felvételét a kábelszolgáltatások sorába. A kereskedelmi tévék szórakoztatóbb, könnyebb műsort adnak, és ilyen szempontból a székelyföldi ember sem különbözik sem a magyarországitól, sem az amerikaitól. - A Partiumban, például Szatmáron vagy Nagyváradon megint elég nagy arányú a magyar lakosság a nagyvárosokban, de a kisebb városokban is. Ott megengedik maguknak a kábelesek, hogy több magyar televíziót is feltegyenek a kínálatukba. - A pénzügyileg, gazdaságilag rosszul álló Duna Televízió meg a közszolgálati televíziók általában nehezen tartják a lépést az akár román, akár magyar kereskedelmi tévékkel. - Tartósan Közép-Erdélyben a Duna Televízió és az MTV-2 lesz és marad a fő magyar televízió az itteni magyarok számára. Székelyföldön nagyon erős konkurenciát jelentenek a magyar kereskedelmi televíziók. Székelyföldön az emberek szeretik a Szív Tv-t, a TV-2-t, a TV-3-at. - Határok nélkül c. műsor, Kossuth Rádió (1999. augusztus 19.) /Mit hallgatunk, nézünk? - Interjú Magyari Tivadar média-szociológussal. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 15./
2000. február 22.
Az Illyés Közalapítvány romániai sajtószaktestületének személyi összetétele a következő: Balázs Árpád (Prima Rádió, Székelyudvarhely), Balló Áron (Szabadság, Kolozsvár), Benkő Levente (Háromszék, Sepsiszentgyörgy), Borbély Melinda (Román Rádió Területi Stúdiója, Marosvásárhely), Csép Sándor (Román Televízió Területi Stúdiója, Kolozsvár), Duma András (Moldvai Magyarság, Klézse), Gálfalvi Zsolt (A Hét, Bukarest), Gazda Árpád (Krónika, Kolozsvár), Kovács András Ferenc (Látó, Marosvásárhely), Kovács Kiss Gyöngy (Korunk, Kolozsvár), Majtényi Ágnes (Román Rádió Magyar Szerkesztősége, Bukarest), Szilágyi Aladár (Bihari Napló, Nagyvárad), Tibori Szabó Zoltán (Szabadság - Népszabadság, Kolozsvár - Budapest). Az Erdélyi Napló munkatársa megjegyezte: a tizenhárom tagból heten hivatalosan máig román állami tulajdonban lévő sajtóorgánum főállású alkalmazottai. /A pénzosztók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./
2000. május 2.
Székelyudvarhelyen ápr. 30-án Rádiós munkanap címmel tartottak szakmai megbeszélést a hazai és anyaországi rádiósok, tévések, újságírók. Az eseményt kezdeményező udvarhelyi Príma Rádió meghívására a gondolatcserén részt vett Budai László, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja, a Kossuth Rádió néhány munkatársa Kondor Katalin főszerkesztő vezetésével és Pekár István, a Duna Televízió alelnöke. Marosvásárhelyi és csíkszeredai rádiósok szintén jelen voltak. Szász Jenő polgármester szólt a hírműsorok egyhangúságáról, csaknem minden alkalommal ugyanaz a két-három személy nyilatkozik az erdélyi magyarság nevében rádióban és televízióban egyaránt. A polgármester azt is jelezte, hogy Udvarhelyen kétpólusú a sajtó, ez bizonyos vezető személyek/politikusok közt évek óta fennálló feszültséggel magyarázható. El kell érni, hogy számos műsorban jelen legyen a határon túli régió határon túli munkatársakkal együtt- mondta Kondor Katalin főszerkesztő. - A hazai jelenlevők elhatározták, hogy a közeljövőben érdekvédelmi szövetséget hoznak létre, ugyanis vannak helységek - például Szováta -, ahol a román tulajdonos az igényekkel ellentétben csak minimális adásidőt biztosít magyar nyelven. /Rádiós munkanap. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./
2001. január 16.
Az helyhatósági választásokon egyes független jelöltek, illetve az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozók Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesületbe tömörülve indultak. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elmondta, hogy a helyhatósági választások előtt sürgősségi kormányrendelettel úgy módosították a választási törvényt, hogy szinte esélyük sem maradt a függetleneknek. Azért alapították meg az UPE-t, hogy listát tudjanak állítani. A választásokon végül 13 RMDSZ-es jutott be a városi képviselő-testületbe, az Udvarhelyért Polgári Egyesület színeiben pedig négyen. Először a kisebbségügyi minisztérium megadta az UPE-nak a bejegyzéshez szükséges támogatást, de később megvonta ezt, és mára pereskedésbe fulladt a dolog. Az RMDSZ nem tudta érvényesíteni Udvarhelyen a hegemóniáját, mint tette azt más, magyar többségű településeken. A demokrácia lábbal tiprásáról van szó, hangsúlyozta Szász Jenő. A helyi RMDSZ - és mindenható vezetője, Verestóy Attila szenátor - nem tudta lenyelni, hogy nincs teljhatalma a székelyudvarhelyi tanácsban. A pereskedéseknek egyébként romboló hatásuk van Udvarhely közéletére, közhangulatára és sajnálatos módon a magyar érdekvédelmi és közképviseleti szervezetekre. Az RMDSZ politikai elitje saját érdekei szerint próbálja manipulálni a szervezetet. Szász leszögezte, hogy hajlandóságot mutattak az együttműködésre, ami az RMDSZ-es tanácsosok részéről nem tapasztalható. Nincs együttműködés. Az RMDSZ-es képviselők elzárkóznak az UPE-sektől, egymás után hozzák a szabálytalan, törvénytelen döntéseket. Udvarhelynek még mindig nincs alpolgármestere. Orbán Árpád egy hónapig volt alpolgármester, majd - RMDSZ-nyomásra - a prefektus megkérdőjelezte és a közigazgatási bíróságon megtámadta. Verestóy szenátort kiszolgálja a média: a Digital 3 Televízió, ahol igazgatósági tag, a sógora pedig többségi tulajdonos. Ők a stúdiót eladták egy román társaságnak, az Astrának, így az a kábeltévé-hálózat, amelyet az itteni magyar lakosság pénzén építettek ki, román tulajdonba került. A Star Rádió és az Udvarhelyi Híradó szintén Verestóy érdekeltségében van. A Príma Rádió és az Udvarhely Szék című hetilap némiképp ellensúlyozza ezt a fölényt. /Nagyálmos Ildikó: Az erőfitogtatásnak a város látja kárát. Interjú Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterrel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 16./
2002. július 8.
Falunapokat tartottak az udvarhelyszéki Farcádon. Júl. 7-én délelőtt a felújított műemléktemplom kertjében felavatták Szent István király szobrát. Délután a helybéli sportpályán zenés kulturális műsort mutattak be és különböző sportvetélkedőkkel zárták a napot. /Szent István királynak állítottak szobrot Farcádon. = Príma Rádió, júl. 8./
2002. szeptember 23.
Szept. 20-án a Krónika napilap Székelyudvarhelyen vitanapot tartott az udvarhelyi média jelenéről és jövőjéről. A székelyudvarhelyi Gazda Árpád, a Krónika napilap vezető szerkesztője vitaindítóként elmondta, hogy a romániai magyar sajtóban kialakultak az erőviszonyok, elérkezett az ideje a szakmai párbeszédnek, a hibák feltárásának. Baloga Sándor kifejtette, hogy a kereskedelmi adóknál, mint amilyen a Digital 3, az újságíróknak meg kell felelniük a tulajdonosok elvárásainak is. Szabó Attila, a székelyudvarhelyi Prima Rádió munkatársa kijelentette, hogy Székelyudvarhelyen nincs médiaegyensúly, mert eddig arról szólt a történet, hogy a nagy hal miként eszi meg a kicsi halat. Szabó Attila a más véleménnyel szembeni intolerancia példájaként emlegette a Városházi Hírlap megszüntetését az RMDSZ-es többségű tanács által. Borbáth István a Városi Tanács RMDSZ-frakciójának vezetője válaszként elmondta, hogy a Városházi Hírlapot azért szüntették meg, mert szerkesztői nem közölték a tanácsi határozatokat, inkább a politikai csatározások eszközeként használták a lapot. Több felszólaló a helyi sajtóban dúló csatározásokat bírálta. /Fülöp D. Dénes: Egymás vitorláiból kifogjuk a szelet? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 23./
2003. július 1.
Feljelentést tett az ügyészségen Antal István parlamenti képviselő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere ellen. A képviselő azért tett feljelentést, mert a polgármester visszaadta jogos tulajdonosának azt a kommunista állam által elkobzott házat, melyet időközben Antal potom pénzért megvásárolt a bitorlótól. A politikus szerint neki már sikerült korábban kiegyeznie a Svédországban élő Nyisztor családdal, az ingatlan egykori tulajdonosával. A polgármester szerint a képviselő az RMDSZ által megfogalmazott program ellen cselekszik, hiszen az tételesen kimondja: az elkobzott javak megilletik azok volt jogos tulajdonosait, a szövetség ezen elv maradéktalan érvényesítéséért küzd. Ez az eset is mutatja: csak papíron. A Nyisztor család visszakövetelte és megkapta az általuk épített családi házat, ami teljesen természetes - nyilatkozta Szász a Príma Rádiónak. /Antal feljelentette Szászt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 1./
2004. január 19.
A Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület feljelentette az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA) a Príma Rádió egyik adását azzal, hogy a nem tartották be az objektív tájékoztatás elvét, amikor január 7-én, a reggeli műsorban nem szólaltatta meg a másik felet is Szász Jenő polgármester a Vánky-ház ügyét érintő egy kijelentése után. A CNA vizsgálja az ügyet, s bár döntés még nem született, a testület magyar tagja, Gáspárik Attila szerint legfeljebb egy "barátságos figyelmeztetésben" részesülhet a szerkesztőség, s szó sem lehet a stúdió bezárásáról. A rádió igazgatója, Orosz-Pál Levente szerint a rádió elhallgattatására tett kísérletről van szó, s a feljelentő be akarja rángatni a szerkesztőséget egy politikai játékba. Orosz-Pál Levente elmondta, hogy megjelent Gál Lajos megyei CNA-felügyelő, s kikérte a 7-i adás hanganyagát. Orosz-Pál megjegyezte: megdöbbentő, hogy egyesek régi kommunista maradvány-mentalitással még ilyen feljelentgetéssel foglalkoznak. /Rédai Attila: Panaszt tett le a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület. Feljelentették a Príma rádiót a CNA-nál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 19./
2004. október 16.
1997. okt. 25-én reggel csendült fel az első hang Székelyudvarhelyen, a Príma Rádióban. Most egyhetes ünneplést tartanak. /Príma Hét – a hetedik születésnap. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 18./
2005. március 15.
Március 14-én a budapesti Kossuth Rádió Székelyudvarhelyről, az itteni Príma Rádió stúdiójából jelentkezett. Székelyudvarhely mellett még négy stúdióból szólt az ünnep-előzetes: Felvidékről Pozsony, Kárpátaljáról Ungvár, Szlovéniából Lendva és a budapesti stúdió volt egy időben adásban. A meghatározó téma a mostani ünnep. A Kossuth Rádió munkatársa megállapíthatta, hogy Magyarországon a hagyományőrzés valamiféle kikapcsolódást jelent, addig itt létkérdés a megmaradáshoz. /Csáki Emese: Udvarhelyről szólt a Kossuth. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 15./
2005. június 7.
Megrongálták a székelyudvarhelyi Príma Rádió technikai berendezését: ismeretlen tettesek feltörték a Csalóka-tetőn lévő adóállomás vasszekrényét, kitépték a falból, és összevagdosták a kábeleket. Orosz-Pál Levente, a Príma Rádió igazgatója elmondta: nem vittek el semmit, de minden jel arra utal, hogy előre megfontolt, szándékos rongálásról van szó. „Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy a trianoni békediktátum 85. évfordulóján történt mindez, szerkesztőségünk ugyanis aznap délután az alkalomhoz illő zenés összeállítással jelentkezett” – nyilatkozta Szabó Attila felelős szerkesztő. László János, az adó tulajdonosa kijelentette: a Príma Rádiót lényegében elnémították. /Farkas Krisztina: Szándékos volt az elhallgattatás? = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./
2007. március 22.
Új erdélyi rádióstúdió indítását tervezi az RMDSZ által az Erdélyi Magyar Televízió működtetésének céljával 2004-ben létrehozott Janovics Jenő Alapítvány. Kelemen Attila, a projekt megbízott felelőse elmondta: a marosvásárhelyi stúdió kialakítására az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvánnyal köt szerződést a Janovics Alapítvány. A projekt keretében a Communitas 200 ezer lejt fordít a stúdió műszaki berendezésének beszerzésére és infrastruktúrájának kiépítésére, a rádió működésének biztosítására pedig évente további 400–500 ezer lejt szánnak. A berendezés a Communitas tulajdonát képezi majd, a Janovics Alapítvány pedig teljes körű, díjtalan használati jogot kap a különféle eszközök igénybevételére. Kelemen szerint az, hogy a projekt kezdeményezője az RMDSZ, nem jelenti azt, hogy a rádió a politikai propaganda eszköze lesz. Csép Sándor, a Janovics Jenő Alapítvány egyik alapító tagja a Krónikától értesült az Erdély FM létrehozásának tervezetéről. Felháborítónak tartja, hogy közel egyéves szünet után, 2006 decemberében tartott legutóbbi alapítványi ülésen egyáltalán nem volt szó produkciós rádióstúdió létrehozásáról. Sajnálatosnak tartja, hogy az alapítvány mára kizárólag az RMDSZ kézi irányítású érdekérvényesítő eszköze lett. A Janovics Jenő Alapítvány 2004 őszén meghívásos pályázaton kapott 300 millió forintot az erdélyi egész napos magyar televízió létrehozására. 2005. december 15-én elfogadott határozatával a Gyurcsány-kormány beleegyezett abba, hogy a 300 millió forintot az eredeti tervektől eltérően erdélyi magyar rádióhálózat létrehozására és televízióstúdiók támogatására fordítsák. Sem Rostás-Péter István, a közszolgálati rádió kolozsvári stúdiójának főszerkesztő-helyettese, sem pedig Orbán Katalin, a magyar szerkesztőség vezetője nem tud semmiféle megkeresésről az Erdély FM részéről. Irsay Miklós projektvezető /Paprika Rádió, Kolozsvár/ információi szerint az Erdély FM hírügynökségi szerepet töltene be. „Bennünket megkeresett Kelemen Attila. Bármilyen együttműködésre nyitottak vagyunk az Erdély FM-mel, de konkrét idősávokról még nem esett szó” – mondta el Erdei Róbert, a City Rádió /Szatmárnémeti/ társtulajdonosa és kereskedelmi igazgatója. A Partium Rádió /Nagyvárad/ főszerkesztőjét két-három hete néhány perces beszélgetés erejéig keresték meg, és tájékoztatták az induló Erdély FM terveiről, konkrétumokról azonban nem esett szó. „Öntől hallok erről először” – reagált a Krónika megkeresésére Nagy István, a Gaga Rádió /Marosvásárhely/ igazgatója. Balázs Árpád, a Príma Rádió /Székelyudvarhely/ felelős szerkesztője elmondta: nem értesült az induló új rádióról, és senki sem kereste fel a műsorajánlattal. Kovács Zsolt, a Sláger Rádió /Sepsiszentgyörgy/ felelős szerkesztője elmondta: nem keresték meg ezzel az ajánlattal. „Hallottam az új rádióról, de hivatalosan még nem kerestek meg minket” – nyilatkozta Günther Ottó, a csíkszeredai Fun FM főszerkesztője. /Hangol a Nagy Testvér. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2008. március 20.
Székelyudvarhelyen a Príma Rádióban Balázs Árpád felelős szerkesztő hangja napok óta eltűnt az éterből. Jelenleg tárgyalások folynak a Marosvásárhelyi Rádió udvarhelyszéki tudósítói posztját illetően, melynek alapvető kérdése: Balázs Árpád marad-e a közszolgálati rádió tudósítója, vagy helyette – Birtalan József udvarhelyszéki RMDSZ-elnök javaslatára – Asztalos Ágnes. „Balázs Árpád jelenleg a rádió tudósítója, és nem látok okot arra, hogy le kellene cserélni” – nyilatkozta Bíró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű híradójának felelős szerkesztője ugyanakkor elismerte, hogy tekintve Székelyudvarhely sajátos politikai helyzetét, időnként megfogalmazódtak a jelenlegi tudósító munkáját érő bírálatok, melyek szerint nem kellően tárgyilagosak a híranyagok. „A bírálatokkal nem értek egyet” – jelenti ki Bíró Zsolt. A tudósítócsere helyzetéről Birtalan azt nyilatkozta, hogy a probléma már korábban felmerült, őt csupán folyó év január 8-án nevezték ki az udvarhelyszéki RMDSZ megbízott elnökévé. Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió igazgatóhelyettese az esetleges megválás okának a tudósítások tárgyilagosságát – pontosabban azok hiányát – nevezte meg. Megszüntetették a rádió Sajtóvadászat című műsorát. – Jelenleg 31 külső és belső munkatársa van a rádiónak. /Bálint István: Birtalan állást közvetít. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./
2008. december 29.
A székelyudvarhelyi Príma Rádió idén ünnepelte 11. születésnapját. Ez év decemberében sikerült javítani az internetes rádió minőségén, így most már nagyon jó minőségben, sztereóban hallgatható a Príma Rádió a világhálón. A webrádió sikerességét bizonyítja az a sok, a világ minden tájáról érkező hallgatói visszajelzés, mondta Szabó Attila, a rádió főszerkesztője. December 23-tól már nemcsak hallgatható, hanem nézhető is a rádió: beindult a Príma Text nevet viselő képújság, amelynek köszönhetően a helyi UPC-kábelrendszeren keresztül Udvarhelyszéken közel 12 000 háztartásba jutnak el a nap 24 órájában sugárzott közérdekű és naprakész információk, aktuális hírek. /Lázár Emese: Rádiós meglepetés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 29./
2009. január 9.
Január 8-án osztották ki Székelyudvarhelyen a Príma Polgár díjakat, amelyet 2006-ban László János vállalkozó, a Príma Rádió tulajdonosa alapított. A rádió decemberben közvélemény-kutatást végzett a város lakói körében, hogy kiderítse, kit tartanak a városban a 2008-as év „legprímább” orvosának, pedagógusának, művészének, sportolójának és polgárának. Az átadási ünnepségen Orosz Pál Levente, a rádió igazgatója, valamint a díj alapítója elmondták: a kitüntetéssel a polgári és szakmai értékek méltatására törekednek. A 2008. év díjazottjai: György Szilárd – asztaliteniszező – a legprímább sportoló, Bálint Arthúr – operatőr – a legprímább művész, Szentannai Dénes – főorvos – a legprímább orvos, Kovács Lajos – matematikus – a legprímább tanár és Lőrincz György – az Erdély Irodalmáért Alapítvány elnöke – a legprímább polgár. /Bágyi Bencze Jakab: Legprímábbak díjazása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2009. augusztus 21.
A Mária Rádió regionális stúdiója kezdi meg működését augusztus 24-én Székelyudvarhelyen. A székelyudvarhelyi stúdió műsorigazgatója László Attila szombatfalvi római katolikus plébános. A technikai felszerelés Olaszországból érkezett, és egy évig számíthatnak Róma segítségére is. „A Mária Rádió mindenütt a szegény asszony két filléréből létezik, a munkatársak önkéntesek, nem lesz ez másként nálunk sem. Tíz éve szerkesztjük a Príma Rádióban a katolikus műsort, tehát van tapasztalatunk – és sok önkéntes munkatársunk is, ezért bízom benne, hogy nem lesz fennakadás” – mondta László Attila. A székelyudvarhelyi stúdió egyelőre heti öt óra saját műsort készít, de tavaszra el szeretnék érni a napi öt órát. A tervek szerint néhány hónapon belül Csíkszeredában is beindul egy hasonló regionális stúdió, és a céljuk az, hogy a Nagyváradról sugárzott 12 órás magyar műsort kiegészítse a két székelyföldi stúdió, egész napos műsort szolgáltatva. A nagyváradi stúdió két szerkesztőséggel működik: 12 óra román és ugyanennyi magyar nyelvű műsort készítenek. „A Mária Rádió célja, hogy bekapcsolja a világi egyházba az embereket: az élő, a mindennapi életben jelen lévő hitet és az egyetemes katolikus egyház értékeit közvetítse” – mondta László Attila. /Kovács Csaba: Egész napos magyar műsort sugároznának a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./
