Rövid időn belül a második kötetével jelentkezett Veress Károly, a BBTE Történelem és Filozófia Karának docense. Esszégyűjteménye a hermeneutika alkalmazásának elméleti vetületeit tárgyalta, legújabb kötete pedig ennek gyakorlati részével foglalkozik. Az Egy létparadoxon színe és visszája (Hermeneutikai kísérlet a nem lehet probléma megnyitására) című, a Pro Philisophia Kiadó égisze alatt megjelent kötetet január 19-én délután mutatták be Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. A Pro Philosophia az egyetlen szakkiadó, amely ráadásul sorozatba is rendezi a filozófiai munkákat. Jelenleg három ilyen sorozatuk van: a magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásainak mindezidáig kilenc kötete jelent meg, készülnek az egyetemi jegyzetek, és folytatódik a Műhely-sorozat, amelynek Veress Károly új kötete, a kilencedik darabja. /S. B. Á.: Gyakorlati hermeneutika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2004. május 7.
Áprilisban Budapesten a Nemzetközi Könyvfesztiválon a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó önálló standon mutatkozhatott be, a Határon Túli Magyarok Hivatala segítsége révén. Tőzsér József igazgató arról tájékoztatott, hogy elvitték valamennyi tavaly kiadott könyvüket, 45 címet, s még ugyanannyit korábbi kiadványaikból. Standukon kapott helyet a kolozsvári Polis, Pro Philosophia és Kalota, valamint a sepsiszentgyörgyi T3 Info. A többi erdélyi könyvkiadó a Romániai Magyar Könyves Céh standján osztozott. A Pallas forgalma jóval nagyobbnak bizonyult minden eddiginél. – A közeljövőben a magyar kiadókkal közösen a határon túli magyar könyves műhelyek is részt vehetnek az EU-s pályázatokon. A Pallas-Akadémia Könyvkiadónak üzlethálózata van Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Nagyszalontán. A marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Magyar Könyvklub postán terjeszti a könyveket. Magyar könyvet forgalmaz még a kolozsvári Röser antikvárium, a Gaudeamus és a Phoenix, míg a vásárhelyi Mentor Kiadónak is van két üzlete. A Pallasnak is van könyvposta szolgálata. /Cseke Gábor: Minden budapesti könyvfesztiválon ott voltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj.7./
2004. december 9.
Dec. 7-én a Sapientia Egyetemen mutatták be dr. Angi István egyetemi tanár Értéktől jelentésig /Pro Philosophia Kiadó, Kolozsvár/ című új tanulmánykötetét. A könyvet Rigán Loránd tanársegéd, illetve a szerkesztő, Gregus Zoltán méltatta. A kötet alapját a közel két évtizeddel ezelőtt írott tanulmányok képezik, amelyek jelentéstani kutatásra vonatkoztak. /Hintós Diana: Könyvbemutató a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2006. február 3.
Február 1-jén Kolozsváron a Pro Philosophia Alapítvány és Pro Philosophia Kiadó tartott könyvbemutatót a Sapientia EMTE központi épületében. Tonk Márton, az alapítvány és kiadó igazgatója emlékeztetett, hogy utoljára másfél évvel ezelőtt tartottak könyvbemutatót. Horváth Gizella Maine de Biran című kötete a francia filozófus munkásságának monográfiája. A szerző hozzászólásában elsősorban a nemrégiben elhunyt Szegő Katalinnak mondott köszönetet, aki elsőként olvasta a kéziratot és szaklektorként nagy segítséget nyújtott számára. Demeter M. Attila Republikanizmus, nacionalizmus, nemzeti kisebbségek című kötetéről maga a szerző volt kénytelen beszélni, a felkért előadó, Egyed Péter hiányában. Demeter Attila elmondta: jelenlegi könyve szisztematikus összegzése mindazoknak a felvetéseknek, következtetéseknek, amelyekre az elmúlt tíz évben jutott a téma kapcsán, így tehát egy folyamat végére jutott. A Kellék 25., jubileumi számáról Szigeti Attila, a kötet egyik szerkesztője beszélt. A filozófiai folyóiratot annak idején négyen – Tonk Márton, Demeter M. Attila, Ilyés Szilárd és Szigeti Attila – „alapították”, másod-, harmadéves filozófia szakos diákokként. A jubileumi szám megjelenését a Pro Professione, a Communitas és az Illyés Alapítvány támogatta. /Köllő Katalin: A Pro Philosophia Kiadó újdonságairól. Hármas könyvbemutató a Sapientiánál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2008. október 17.
A kolozsvári magyar zenei élet egyik kiválósága, Angi István /sz. Ozsdola, 1933. okt. 16./ zeneakadémiai konzulens professzor betöltötte a 75. életévét. Több évtizedes tanítás után Angi professzor ma is ugyanazzal a lelkesedéssel viseltetik növendékei iránt, mint régen. Zeneesztétikát tanít. A művészet mindig nevelt: a szépérzék, a szép fejlesztésére és szeretetére tanított. „Ebben az esztétikai mezőben kerestem én is a tanári hivatásom feladatait meg a benne rám váró megoldásokat” – vallja Angi István. Az Esztétikai előadások című könyve magyarul és románul is megjelent. Az értékelméletről szól Értéktől jelentésig című könyve. Angi István 1958-tól tanít, mostani doktorandusai közül néhányan egykori tanítványai gyerekei. Tanított média szakos, képzőművész, református hittan szakos hallgatókat is, Nagyváradon pedig a Partiumi Keresztény Egyetemen tanít. Angit a Zeneakadémia elvégzése után esztétika gyakornoknak nevezték ki. Akkor ezt a tantárgyat csak filozófiai végzettséggel lehetett előadni, ezért el kellett végeznie a filozófiai doktorantúrát. Akkor két városban volt mód erre: Lipcsében és Moszkvában. Angi Lipcsébe jelentkezett, mégis Moszkvába küldték. Jelenleg tanít Kolozsváron, a Zeneakadémián a magiszteri és a doktorandusok számára kijelölt előadásokat tartja, doktori dolgozatokat is vezet. Emellett a BBTE református hitoktatói karán tanít zeneesztétikát, retorikát és a művészetek párbeszédét. Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen zeneesztétikát oktat. Legfrissebb munkái között van: Az esztétikum zeneisége (Komp-Press, Kolozsvár, 2001), A zenei szépség modelljei (Polis, Kolozsvár, 2003), Zeneesztétikai előadások I– II. (Scientia, Kolozsvár, 2003, 2005), Értéktől jelentésig (Pro Philosophia, Kolozsvár, 2004). /Nagy-Hintós Diana: Születésnap – „A művészet a szép fejlesztésére és szeretetére tanít” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2008. október 31.
Bretter György filozófiája. Értelmezések, dokumentumok, visszaemlékezések címmel jelent meg 2007-ben a Pro Philosophia Kiadónál a Magyar Nyelvű Filozófiai Irodalom Forrásai tizedik köteteként az Egyed Péter által szerkesztett munka. A recenzens szerint lényegében befejezetlen monográfia ez a munka egy torzóban maradt életműről (Bretter György 1932-ben született és 1975-ben, 43 évesen halt meg). Bretter meggyőződéses marxistaként indult, a hetvenes évek közepétől, utolsó éveiben ideológiakritikusként definiálja magát. Bretter marxistaként gondolkodó volt. /Ferencz Enikő: Befejezetlen Bretter-monográfia. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./
2008. november 21.
Molnár Gusztáv Bihar szülötteként /Szalárd, 1948. nov. 20./ most a Partiumi Keresztény Egyetem előadótanára. Bizonyítja, hogy vissza lehet érkezni oda, ahonnan elindultunk, hogy harcainkat mégiscsak a honi terepen tudjuk a leginkább megvívni, írta róla Egyed Péter. Molnár Gusztáv 1979-től (Európai Napló, Magyar Füzetek, Párizs) a külföld nyilvánosságában is képviselte nézeteit, a Limes kör szervezőjeként pedig, 1985-től fontos szerepet vállalt a létezett szocializmus struktúráinak elméleti fellazításában. 1988-ban kényszerűen Magyarországra kellett távoznia. A lengyel Szolidaritás harca a kibontakozásért mintegy igazolta Molnár Gusztáv elméleti álláspontját, amely szerint lehetséges a kibontakozás „alulról”. Szükségszerűen fordult a geopolitika tanulmányozása, annak érvrendszere felé. 2000-től Molnár Gusztáv alapító szerkesztője volt a Provinciának, ennek a kétnyelvű politikai lapnak, amely emlékezetes memorandummal fordult az értelmiségi és hatalmi elitek felé. Eredménytelenül. Molnár Gusztáv belátta, hogy Románia továbbra is a központosított államhatalmi kényszerpályán mozog, amelyben a fő motorikus tényezők a szocializmus örökségét erőteljesen hordozó nagy pártok. 2007-ben jelent meg Molnár Gusztáv írásainak gyűjteménye, Az alternatívák könyve I-II. /Pro Philosophia, Kolozsvár, 2007/. A kötetben összegyűjtött naplói, egykori kötetei ma is remek olvasmányok. Egyed Péter köszöntötte a 60 éves Molnár Gusztávot. /Egyed Péter: A meghaladás lehetőségei. Molnár Gusztáv 60 éves. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
2009. január 15.
Az Érték és történelem /Pro Philosophia Kiadó/ című kötet tanulmányai az axiológia és a történelemtudomány kapcsolatát a kortárs francia és német történetfilozófiában, a jogfilozófiában, a történetírásban és a média területén vizsgálják – mondta Kovács Barna doktorandusz a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Filozófiai Szakbizottsága, a Pro Philosophia Alapítvány és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által január 13-ém tartott könyvbemutatón Kolozsváron, az EME dísztermében. A kötetet szerkesztő Egyed Péter egyetemi tanár mellett a tanulmányok szerzői közül Keszeg Anna, Soós Amália-Mária, Rigán Loránd és Zuh Deodáth volt jelen. A mű létrejöttéhez hozzájáruló hét kutató (a jelenlévők mellett Nagy Erika és Petres László) kérdése az volt, hogy lehet-e értékekre való vonatkoztatás nélkül beszélni a történelemről, illetve, hogy milyen értékek ragadhatók meg a történelemben. A kiadvány a Sapientia Kutatási Programok Intézetén belül folytatott, Egyed Péter által irányított közös kutatómunka eredményeit tartalmazza. Keszeg Anna írása a Louis Marin francia filozófus műveiben megjelenő reprezentáció, elbeszélés és történetírás szerepét vizsgálja, Egyed Péter pedig arra világít rá, hogy értéksemleges társadalom- és történelemtudomány nem létezik. Nagy Erika kifejtette: a jogi értékrendszer nem függetlenedhet az erkölcsi értékektől, ennek ellenére lényeges a jog és az erkölcs közötti különbségtétel. Soós Amália-Mária a média elméletben megfogalmazott értékeinek (becsületesség, pártatlanság) gyakorlati megnyilvánulásaival (siker, pénz, agresszió és karrier hajszolása) foglalkozott, Rigán Loránd tanulmányának következtetése az volt, hogy a nietzschei nihilizmus kérdése nem oldódik fel a posztmodern korban. A megjelent szerzők is beszéltek. Soós Amália szerint több pozitív értéket hordoznak magukban a kisebbségi médiaintézmények, mint a többségiek. Az érték és történelem közötti kapcsolat megközelíthetőségének sokféleségét emelte ki a közönség soraiban ülő Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, aki a székelyek és a magyarok történelme közötti különbségre hívta fel a figyelmet. A székely szervezett nép, létező belső törvényeit a gyakorlati életben is tudta érvényesíteni az idők folyamán – mondta. Hozzátette: a történelemírás csak akkor lehet objektív, ha a történész elismeri a források fontosságát. /Ferencz Zsolt: Filozófusok az axológia és a történelemtudomány viszonyáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
