Romániában 11 százalékos munkanélküliség mellett a térség legmagasabb - októberben éves összevetésben 43 százalékos - inflációját mérik. A kormány idei éves inflációs célkitűzése 27 százalék, jövőre 20-21 százalékos fogyasztói szintű drágulást várnak. A lakosság 44 százaléka az EU által szegénységi küszöbként meghatározott napi 4,30 dollárnál kevesebből él. A 12 tagjelölt ország közül ezzel Románia a legszegényebb - írta választási elemzésében a Reuters. Az egy főre jutó bruttó hazai termék tavaly 6 ezer dollár volt, szemben a 1996-os kormányváltás idején jellemző 6595 dollárral. Az IMF-fel kötött, februárban lejáró 540 millió dolláros hitelcsomag folyósításai jelenleg állnak, a feltételek teljesítésében mutatkozó mulasztások - egyebek mellett törlesztési hátralékok - miatt. /A választások gazdasági háttere. Ahogyan azt Nyugaton látják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2002. február 21.
Románia a jövő hónapban hivatalosan is visszafogja idei GDP növekedési várakozását, de továbbra is azzal számol, hogy gazdaságnövekedési üteme nem lesz kisebb 4,5 százaléknál. Nem végleges adatok szerint tavaly a román GDP 4,9 százalékkal nőtt. A Reuters által megkérdezett elemzők 4,1 százalékos román gazdasági növekedésre számítanak az idén. /Visszafogják az idei GDP növekedést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2008. augusztus 28.
Lemond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, ha nem sikerül elfogadtatnia a költségvetést és az adótörvényeket – nyilatkozta a kormányfő a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök nem először beszélt lemondásról. 2006-ban, a tévészékház ostroma után azt nyilatkozta: ha csak három percre is, de a zavargások és a távozását követelő tiltakozássorozat láttán megfordult a fejében, hogy lemond. Végül máshogyan döntött, mert úgy ítélte meg, „a helyes döntés, hogy maradni kell... ezt a küzdelmet végig kell játszani”. Idén májusban a Reuters hírügynökség idézte a miniszterelnököt, aki azt mondta: mennie kell a kormánynak, ha bukik a költségvetés. /Gyurcsány lemond, ha bukik a költségvetés. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./
2009. január 27.
A valutában lehívott személyi kölcsönök és ingatlanhitelek nagy mennyisége az egyik legnagyobb gond Kelet-Európában, többek között Romániában és Magyarországon, mivel a lej és a forint gyengül – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Walter Rothensteiner, a Raiffeisen Zentralbank ügyvezető igazgatója. A pénzintézet kilenc, Kelet-Európában működő nemzetközi nagybankkal együtt kérelmet nyújtott be az EU intézményeihez és az Európai Központi Bankhoz, hogy terjesszék ki a válságkezelő intézkedéseket erre a régióra is. /Románia és Magyarország legsúlyosabb gondja a nagy valutahitel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
