Intézménymutató:
Roman Allami Leveltar Kovaszna Megyei Fiokja
2006. június 1.
Az egykori Román Kommunista Párt Kovászna megyei szervezetének irattárából az 1976 előtti dokumentumok tanulmányozhatók. Az állami levéltár megyei fiókjában ezeket rendszerezték: négyszáz méternyi irat áll a kutatók rendelkezésére. A levéltári törvény értelmében csak harminc évnél régebbi RKP-s iratok tanulmányozhatóak. Igen érdekesek az 1968-as megyésítéskor kelt, Kovászna megye kialakulása körüli iratok – mondotta Ioan Lacatusu, a levéltár igazgatója. Tárt karokkal fogadják a kutatókat és ügyfeleket. /(sz.): Tanulmányozható az RKP irattára, de csak részlegesen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./
2008. szeptember 24.
Tudományos kutatásokra használhatók az egykori Román Kommunista Párt (RKP) Kovászna megyei iratai. A Kovászna Megyei Levéltár munkatársai az elmúlt öt év alatt rendszerezték és leltározták a kommunista párt iratait. A párt Kovászna megyei archívuma 400 méter hosszú aktaköteget tartalmaz, a dokumentumok az 1933 és 1989 közötti időszakból származnak. Az iratok között fellelhető a párttagok névsora, a még illegalitásban tevékenykedő kommunista aktivisták lajstroma, a párt szervezeteiből kizárt személyek neve, a pionír-, az ifjúkommunista-szervezetek vezetői, a nőbizottságok, valamint szakszervezetek tagjainak névsora. Ioan Lacatusu, a levéltár igazgatója elmondta, 1989-ben a rendszerváltás forgatagában, majd az azt követő években a dokumentumok egy része elkallódott. Elveszett a sepsiszentgyörgyi pártbizottság, a kézdivásárhelyi városi pártbizottság és a megyei KISZ (Kommunista Ifjak Szervezete) archívuma. A Román Kommunista Párt megmaradt iratai azonban teljes képet nyújtanak a kor politikai, gazdasági, művelődési életéről. Ezeket a dokumentumokat a kutatók rendelkezésére bocsátják az intézmény olvasótermében. A személyes vagy nemzetbiztonsági jellegű dokumentumokat, az érintett halála után 40 évvel vagy keltezésük után száz évvel hozhatják nyilvánosságra. A Kovászna Megyei Levéltárban, amely 55 esztendővel ezelőtt alakult, összesen mintegy 4 kilométernyi dokumentumot tárolnak, ezek 1 százaléka a 19. századból származik, és még feldolgozatlan. /Bíró Blanka: Hozzáférhetők az RKP iratai. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./
2008. december 23.
Megújult belsővel várta a látogatókat az Állami Levéltár megyei fiókja Sepsiszentgyörgyön, ahol kissé megkésve– fennállásának 55. évfordulója alkalmából tartottak tudományos üléssel egybekötött ünnepséget. 1953. június 15-én a Magyar Autonóm Tartomány regionális levéltára alárendeltségében alakult meg a sepsiszentgyörgyi egység, az 1968-as közigazgatási átszervezést követően lett az állami levéltár Kovászna megyei fiókja. A levéltár 1959–2002 között a Lábas Házban működött, hat éve új székhelyre költözött, akkor még nem fejezték be a berendezését. Mostanra elvégezték az elmaradt munkálatokat. Új bútorzattal látták el az intézményt, jó munkakörülményeket biztosít az olvasóterem. A vendégeket Ioan Lacatusu /augusztusától ismét ő az igazgató/ köszöntötte. /Szekeres Attila: Ötvenöt éves az állami levéltár helyi fiókja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./
2009. szeptember 10.
„Az elmagyarosított székelyföldi románok visszarománosítását” szorgalmazza a magyarellenességéről elhíresült Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, amely a tömbmagyar régiók feldarabolása, az etnikai arányok megváltoztatása érdekében a székelyföldi megyéknek a környező román megyékbe történő beolvasztását javasolja. A Ioan Lacatusu vezette sepsiszentgyörgyi intézmény tanulmányt állított össze a területi önrendelkezési követelések ellensúlyozására. Nyíltan etnikai tisztogatásra buzdítja a romániai állami intézményeket a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, a sepsiszentgyörgyi intézmény. /Etnikai tisztogatást, „visszarománosítást” sürget a sepsiszentgyörgyi román központ vezetője. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./ Az éveken keresztül az Országos Levéltár Kovászna megyei kirendeltségét vezető, a magyar közösség autonómiatörekvéseit határozottan ellenző Lacatusu elfogadhatatlannak nevezte az RMDSZ régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros egyesítését célzó javaslatot. Ioan Lacatusu javasolja, hogy hajtsák végre a bukaresti hatalom által a két világháború között kidolgozott, „az elmagyarosított románok visszamagyarosítását” célzó projektjét. Szerinte ugyanis Székelyföld magyar lakosságának jelentős része valójában elmagyarosított román. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint nem kellene foglalkozni a tanulmánnyal, ha Romániában nem lehetne folyamatosan tetten érni a Lacatusu-féle eszméket. „Különben a Székelyföldön buli románnak lenni, hiszen aki Brassóban kapusnak se jó, az nálunk igazgatói tisztségig viszi” – reagált Antal Árpád Ioan Lacatusunak a székelyföldi románság hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó kijelentéseire. A polgármester felhívta a figyelmet arra is: a Moldvából Sepsiszentgyörgyre „ejtőernyőzött” Ioan Lacatusu a Ceausescu-rezsim idején éppen a Székelyföld elrománosítását kapta feladatként. – A bukaresti főügyészség nem indít vizsgálatot a szeptember 4. és 5. székelyföldi önkormányzati nagygyűlés ügyében. /Rostás Szabolcs: Beolvasztanák Har-Kovot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./
