Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Roman Allami Leveltar Nagybanyai Fiokja

2000. május 13.

A Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület /Nagybánya/ kiadja a tragikus sorsú Szász Károly /Nagybánya, 1919. júl. 23. - Nagybánya, 1965. máj. 15./ kismonográfiáját, melyet a nagybányai Szent István templomról írt. Szász Károly 1940-ben kezdet egyetemi tanulmányait Kolozsváron, művészettörténetet, ókori történelmet, latint és irodalmat tanult. 1950-ben a Nagybányán akkor alapított tartományi múzeum igazgatójává nevezték ki, de hamarosan leváltották. 1952-től a nagyváradi levéltárban dolgozott, 1956-ban kinevezték a nagybányai Állami Levéltár tartományi igazgatójának. Szorgalmasan gyűjtötte az adatokat Nagybánya városmonográfiája megírásához. A folyóiratokban a régi épületek, kastélyok restaurálását szorgalmazta. 1963-ban újra leváltották és támadások sorozatát indították ellene. "Nacionalista" kitételeket mutattak ki írásaiban. Az ügyét kivizsgáló Bucicov kijelentette: Szász, takarodj a levéltárból, leváltottak! Szász Károlyt kitiltották a levéltárból, megfosztották attól, ami számára a legfontosabb volt. Tanárnak kinevezték a felsőbányai gimnáziumba. Szász Károly egyre jobban elkeseredett, 1965-ben felakasztotta magát. /Dávid Lajos: Kiadvány készül Szász Károly emlékére. Egy erdélyi történész tragédiája. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2003. október 7.

Szárazbereken Bocskai István-szobrot avatnak október végén. A fejedelem 1606-ban járt a településen. A 76 éves Illés István úgy érzi, beteljesedett élete nagy álma. 1992-ben Budapesten megalakult a Bocskai Szövetség, amely alkalomra többen hivatalosak voltak Erdélyből is: Szatmárnémetit ő képviselte. Az alapítók úgy döntöttek, hogy a szövetség keretében működjön egy erdélyi tanácsadó testület is, amelyben hét személy kapott helyet. Ide őt is beválasztották. Amikor jobb volt a szövetség anyagi helyzete, díjakat osztottak ki a szavalóversenyeken, a magyar középiskolák legjobb tanulóit támogatásban részesítették Erdély öt városában. Ez az utóbbi időben, anyagi fedezet híján, abbamaradt. A Bocskai Szövetség munkájának alapján állították fel Nagyszalontán Bocskai István szobrát. Akkor született meg benne az ötlet, miért ne lehetne Szatmár megyében is szobrot állítani a fejedelemnek? A nagybányai levéltárban sikerült rábukkanni egy olyan iratra, amelyből kitűnt, hogy a fejedelem 1606-ban Szárazbereken járt. A faluban a református templom szószéke alatt van a latin nyelvű tábla, amelyik igazolja ezt. Illés István elindult támogatókat keresni a megye magyar közéletének személyiségei között. A legtöbb helyen megértésre talált, a megyei tanács összes RMDSZ-NDF-es képviselője saját juttatásából áldozott erre a célra, addig a városi tanácsból csupán négy személy tette meg ezt a tizenegyből. A fejedelem alakját Szilágyi Tibor képzőművész egyetemi hallgató mintázta meg. /Fodor István: Illés István álma valóra vált. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./

2003. december 16.

Váratlanul elhunyt dr. Török István /sz. Szatmárnémeti, 1951. júl. 29./ fogszakorvos helytörténész, tudományos kutató. Az egyetem elvégzése után kihelyezték Jászvásárra (Iasi), majd Avasújvárosba, 1989-től élt Szatmárnémetiben. A Szent-Györgyi Albert Társaság aktív tagja volt. Megírta Szatmár megye fogászatának történetét. Elkészítette az Irgalmas rend szatmári kórházának történetét. Számos szakdolgozat szerzője, melyek egy része szaklapokban jelent meg, illetve tudományos ülésszakokon mutatta be azokat. A helyi könyvtárak és levéltárak mellett kutatott a kolozsvári, nagybányai, debreceni, szentendrei, budapesti intézményekben is. Évtizedes munkával összehordott hatalmas orvostörténeti kötete kéziratban készen áll. Címe: Szatmári orvosok az évszázadok folyamán. Ebben az anyagban fellelhető a megye területén 1948-ig tevékenykedő összes orvos és a róluk összegyűjtött minden adat. A szerző tervei szerint jövőre lett volna a közel ötszáz oldalas könyv bemutatója, így tervezte ezt, alig egy hónapja. /Csirák Csaba: Búcsú dr. Török Istvántól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 16./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998