Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 113 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-113
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Rompres

1990. február 23.

Mag Péter a Romániai Magyar Szó febr. 17-i számában közreadta a Rompres febr. 13-i híre alapján, hogy az Oktatási Minisztérium egyik munkatársa arról tájékoztatta a Romprest, hogy a minisztérium tudomására jutott: több erdélyi iskolában külföldről érkezett nagyszámú magyar nyelvű történelem és földrajztankönyvet osztottak szét. Mindezt Octavian Stanasila, az egyik miniszterhelyettes aggasztónak tartotta. Mag Péter felkereste az Oktatási Minisztériumban Octavian Stanasilát és megkérdezte, mi a véleménye arról a galaci kezdeményezésről, hogy román tankönyveket gyűjtenek és adományoznak szovjetmoldáviai, azaz besszarábiai román iskolásoknak, továbbá mi a véleménye a magyar nyelvű tankönyvek adományozásáról. A galaci kezdeményezésbe nem avatkozik bele, mert a szovjetek megharagudhatnak. A magyar tankönyvekről szólva először szabadkozott, a magyarok és románok megértik egymást, neki magyar barátai vannak, végül csak kibökte: minek kell sietni az iskolák szétválasztásával, megjön az ellenhatás, a Vatra Romaneasca. A magyarok nagyon előretörtek az országban, a román földön mégsem lehet azt csinálni, amit egyesek akartak. Octavian Stanasila tagadta, hogy a Rompresnek nyilatkozott volna a tankönyvek ügyében. Mag Péter hozzátette: Petre Roman miniszterelnök párizsi látogatásakor kijelentette: külön magyar nyelvű iskolákra nincs szükség. /Mag Péter: Kéz a kézben. = Romániai Magyar Szó, febr. 23./

1990. február 28.

Vincze János cáfolta, hogy felmentették a Független Magyar Párt elnöki tisztségéből, egyúttal elmondta, hogy pártját képviselik: Tiszay Gabriella, Dudás László és Veress Berkesi Károly. A Rompres tudósítója Marosvásárhelyen beszélt Veress Berkesi Károllyal, a Független Magyar Párt titkárával, aki közölte: valóban felmentették Vincze Károlyt az elnöki tisztségből. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

1990. március 3.

Tőkés László nyilatkozott a Rompresnek amerikai útja előtt. Több meghívást kapott amerikai képviselőktől, a külügyminisztertől. A külügyi bizottság előtt is fog beszélni. Az utóbbi évek diktatórikus manipulációja érezteti hatását abban, hogy kiújultak az ellentétek a magyar és román lakosság között. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

1990. március 18.

Domokos Géza, az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke nyilatkozott arról, hogy a román sajtóban egyre több magyarellenes cikk jelenik meg, ezeket a Rompres hírügynökség minden ellenőrzés nélkül gyorsan továbbítja belföldre és külföldre. Nyilvánvaló a szándék, az RMDSZ lejáratása. Ciontea, a Vatra Romaneasca elnöke azt nyilatkozta a Flacara című lapban, hogy a magyarok a forradalom első óráiban jelentkeztek követeléseikkel és hogy a magyarok erre régebben készültek. Hát ki nem készült arra, hogy egyszer véget ér a diktatúra, kérdezte Domokos. A forradalom első óráiban állást foglalni a demokrácia, az egyenjogúság mellett, ma már úgy tűnik, hogy bűn. Az RMDSZ egyelőre nem foglal állást, arra vár, hogy lecsillapuljon ez a heves kampány. A háttérből mozgatott erőkről van szó, azt a kevés eredményt, amit elértek a kisebbségi jogok terén, azt akarják megszüntetni. Az RMDSZ a sajtó nyilvánossága előtti párbeszédre hívta a Vatra Romaneascát, választ azonban nem kaptak. A Szatmárnémetiben történtek "figyelmeztetnek arra, hogy ha nem lépünk közbe", akkor "olyan helyzet alakulhat ki, amelyik már később ellenőrizhetetlen lesz." - hangsúlyozta Domokos Géza. - Márc. 15-én Szatmárnémetiben magyarellenes tüntetés volt, ahol Tőkés Lászlót és Kossuth Lajost becsmérlő jelszavakat ismételtek. /Gyarmath János: A párbeszédről nem mondhatunk le. Interjú Domokos Gézával, az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága elnöke Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

1990. március 24.

Az RMDSZ nyilatkozatban kérte a Marosvásárhelyen történtek pártatlan kivizsgálását, beleértve a rendfenntartó közegek beavatkozásának késlekedését, a Rompres és a televízió felelősségének megállapítását, amelyek tendenciózusan tükrözték az eseményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1990. május 12.

A The Washington Post máj. 12-i számában Benjamin Weiser azt írta, hogy Victor Stanculescu védelmi miniszter volt az egyik főszereplője a Nyugatra irányuló titkos fegyvereladásoknak, amelyek sokmilliárd dollárral gazdagították Ceausescut. Az újságcikkel kapcsolatban a Rompres cáfolta ezt a hírt, azzal, hogy a Védelmi Minisztériumnak nincs tudomása ilyen ügyletekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1990. november 17.

Szokai Imre külügyminisztériumi helyettes államtitkár nov. 15-e és 17-e között megbeszélést tartott Bukarestben Romulus Neaugu külügyi államtitkárral a két ország kapcsolatairól. Szokai Imrét fogadta Adrian Nastase külügyminiszter és Ion Iliescu elnök is. A Romániai Magyar Szó interjút készített Szokai Imrével. Az újságíró jelezte, hogy a Rompres közölte: a mostani tárgyalásokon a korábban előterjesztett román kezdeményezéseket vizsgálták meg. A román fél azt szeretné, ha a román javaslatokra vonatkozóan végleges megállapodás jöjjön létre. Szokai erre megjegyezte, a román hírügynökségnek nem ez az első híre, amely nem felel meg a valóságnak. Valójában azoknak, a kérdéseknek, melyeket most jegyzőkönyvbe rögzítettek, a 98 százalékát a magyar fél tette az asztalra, kezdve Horn Gyulával, aki elsőként látogatott tavaly a vérzivataros Bukarestbe. Horn Gyula látogatásakor a román fél kifejtette: elvileg egyetért a magyar javaslatokkal, részükről pedig javaslat nem hangzott el. Az akkor előterjesztett javaslatokat a magyar fél továbbfejlesztette. Ez év februárjában sor került egy külügyi szakértői konzultációra főosztályvezetői szinten, amelyen, a magyar fél a korábbi javaslatokat újabbakkal egészítette ki. A román főosztályvezetőnek nem volt felhatalmazása, hogy a felvetésekre reagáljon. A júliusi budapesti államtitkári találkozón a román fél valóban terjesztett elő javaslatokat, de ezekből csak három tekinthető román vonatkozású javaslatnak. Ezeket a javaslatokat Szokai már ismerte, mert ezeket Nicolae Ceusescu terjesztette elő Aradon Grósz Károlynak, a konstancai kikötő és a Duna-Fekete-tenger-csatorna hasznosításáról van bennük szó. Örvendetes, hogy az eredeti magyar javaslatok jelentős részét elfogadta, és most már sajátjának tekinti. Sajnálatos viszont, hogy a meghatározó jelentőségű javaslatokat nem akarja elfogadni. Szokai reménykedett benne, hogy a mostani tárgyaláson jegyzőkönyvben rögzítik, hogy mi a magyar és mi a román fél álláspontja. A dokumentum segítségével az utókor ellenőrizni tudja, ki mit mondott. Tavaly decemberben Horn Gyula fölvetette a kolozsvári magyar konzulátus újramegnyitását. Iliescu elnök akkor ezt válaszolta: "Mi sem természetesebb ennél, hiszen önöknek volt bátorságuk, hogy a mi mostani forradalmunkat támogassák!" A mostani tárgyaláson viszont a román fél időszerűtlennek tartja, hogy a magyar főkonzulátus folytassa munkáját. Szokai Nastase külügyminiszterrel is tárgyalt, aki leszögezte: nem tudják elfogadni, hogy a nemzeti kisebbségeknek kollektív jogai legyenek. Szokai Imre Iliescu elnöknek tolmácsolta Göncz Árpád köztársasági elnök üzenetét: javasolta, hogy december közepén kerüljön sor egy magyar román elnöki találkozóra. Iliescu a javaslatot nem tartotta elfogadhatónak, de nem zárta ki, hogy más alkalommal létrejöjjön a találkozó. /Székely László: Keressük a kulcsot. Exluzív interjú Szokai Imrével, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Az interjú a tárgyalás szünetében történt, olvasható a lapban az interjú után. A tárgyalás eredménytelenül zárult, jegyzőkönyvet nem írtak alá.

1991. január 5.

A Rompres az óév utolsó napján közölte, Andrei Plesu művelődési miniszter bejelentette lemondását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5-6./

1991. január 16.

Ion Iliescu elnök rövid látogatást tett Indiában, a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról tanácskozott Csandra Shekhar indiai miniszterelnökkel. /Rompres, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

1991. február 10.

1989. dec. 29-én magyar külügyminiszterként, első felelős külföldi politikusként Bukarestbe látogatott Horn Gyula. "Nos, mindabból, amiben akkor megállapodtunk, szinte semmi sem valósult meg, annak ellenére, hogy az akkori döntések mind konkrét tennivalókat jelentettek, ideértve a kolozsvári főkonzulátus megnyitását, újabb határátkelőhelyek létesítését..." - jelentette ki a Romániai Magyar Szónak adott interjújában. Kevés változás történt a magyarsághoz való viszonyulás terén. Sokan ellenséget látnak bennük. - A Román Televízió kiemelte, hogy Horn Gyula európai léptékűnek ítélte meg a román alkotmányt. Sokszor volt már a sajtó áldozata, de ilyesmivel, amit a Rompres követett el, "eddig még nem találkoztam", mondta. Valójában azt mondta, hogy az alkotmány fontos lépés az európai demokratikus alkotmányok felé, de ugyanakkor komoly hiányosságai is vannak, s ezek miatt "teljesen jogosnak tartom, hogy az RMDSZ képviselői nem szavazták meg azt." - A Hargita-Kovászna jelentés vizsgáló bizottságával kétszer is tanácskoztak, érdemi kérdéseikre azonban nem kaptak választ. - Horn Gyula kérte román partnereit, mondják meg, mikor került sor a magyar parlamentben románellenes kirohanásra vagy a határrevíziós szándék kinyilvánítására. Egyetlen ilyen példát sem tudtak felhozni. - A tárgyalások során a román partner azt akarta, hogy "válasszuk el az itteni magyarsággal összefüggő kérdéseket a kapcsolatok egyéb területeitől. Mi ezzel nem tudtunk egyetérteni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

1991. február 13.

A Vatra Romaneasca igazgató bizottsága magyarellenes felhívást juttatott el a Rompresnek, ebben követelte, hogy mérjék fel, milyen iskolákat létesített a magyar kisebbség illegálisan, szeparatista módon, állapítsák meg a Magyarországról behozott tankönyvek számát, továbbá ne jelenjenek meg a törvények magyarul is. /MTI/

1991. április 23.

A sajtótámadások miatt Tőkés László püspök ápr. 23-án kelt nyílt levelével fordult a közvéleményhez Nem vagyok irredenta címen. Visszautasította a román sajtó vádaskodását, mely szerint az Egerben tartott Erdély múltja és jövője című tanácskozás rejtett célja " a haza szent területének szétdarabolása" volt /Dimineata, ápr. 17./. Az Egerben tartott értekezlet nyíltan megvitatta a programban javasolt témát: Erdély múltját és jövőjét. Az Erdéllyel kapcsolatos kérdések felvetését román részről mindig gyanakvással kísérik, vagyis a magyaroknak nincs joguk arra, hogy ezzel a kérdéskörrel foglalkozzanak. " Erdély múltja része az évezredes magyar múltnak is" ? szögezte le Tőkés László. A püspök hangsúlyozta, hogy nem írta alá az egri nyilatkozatot. A nyilatkozatot csak az Erdélyi Világszövetség, a Nemzetközi Erdélyi Bizottság és a Zürichben székelő Kisebbségvédelmi Bizottság írta alá, az RMDSZ azonban nem tette ezt. Tőkés László azért ment el erre a tanácskozásra, hogy az RMDSZ, illetően a romániai magyarok realista álláspontját képviselje. A nemzeti-etnikai kérdéseket nem a határok átrajzolásával, hanem "az általános demokratizálással, a nemzeti megbékéléssel, a határok légiesítésével, illetve az emberi jogok és a kisebbségi kollektív jogok megítélésével" lehet megoldani. /Több lap is közölte nyilatkozatát, például: Szabadság (Kolozsvár), máj. 1. A Rompres is hírt adott leveléről: Romania Libera, ápr. 30./

1991. április 25.

Az RMDSZ közleményében elhatárolta magát Király Károly szenátor budapesti nyilatkozataitól. /Rompres, Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./

1991. április 26.

A Rompres ápr. 26-án cáfolta azt, hogy Entz Géza államtitkár hivatalos meghívást kapott Romániába. /MTI/

1991. május 8.

Tőkés László püspök Nagyváradon, máj. 8-án keltezett, a hazai és nemzetközi közvéleményhez intézett felhívásában erkölcsi támogatást kért a kisebbségellenes és antidemokratikus diverzió leleplezésére. A térségben újból kiéleződött nemzeti ellentétek egyetlen lehetséges megoldása az érdekelt országok demokratizálódása, a kisebbségek kollektív jogainak biztosítása, a tolerancia és a megbékélés, olvasható a Rompres hírügynökséghez eljuttatott felhívásában. Romániában újabb magyarellenes kampány kezdődött, erre ürügyként az egri konferencia szolgált. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

1991. május 18.

Tőkés László püspök felhívással fordult a romániai és nemzetközi közvéleményhez, erkölcsi támogatást kérve a hazai kisebbségellenes és antidemokratikus diverzió leleplezése érdekében. "Meggyőződésemnek adok hangot, hogy térségünkben újból kiéleződött nemzeti ellentétek egyetlen lehetséges megoldását az érdekelt országok demokratizálódása, minden nép és kisebbségi csoport kollektív jogainak biztosítása, a tolerancia és a megbékélés jelenti" írta többek között a Rompress hírügynökségnek eljuttatott felhívásában. Romániában "újabb magyarellenes kampány kezdődött." Erre ürügyként az egri konferencia szolgált, melyet a helyi Erdély Társaság szervezett Erdély múltja és jövője címen. /Tőkés László püspök felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ A hivatalos politika rangjára emelt magyarellenesség célja a magyarság megfosztása egyéni és kollektív jogaitól, továbbá az RMDSZ tagságának megfélemlítése, áll a felhívásban. /MTI, máj. 14./

1991. június 12.

Hétfőre /jún.10./ virradóan 26 cigánycsalád házát gyújtották fel Kászonújfaluban, jelentette a Rompres.

1991. július 20.

Tőkés László püspök nyilatkozott a genfi konferenciáról. Az emberjogi konferencia román küldöttségében nem vehetett rész egyetlen magyar, egyetlen kisebbségi sem. Genfben párhuzamos rendezvények is voltak, erre volt hivatalos Tőkés László, Borbély Imre, Eckstein-Kovács Péter és Smaranda Enache. A hivatalos genfi konferenciát az óvatosság jellemezte. Tőkés László püspök úgy látja, hogy a kisebbségi kérdés terén nem érzékelhető nyitás az európai politikában, a világpolitikában, inkább óvatosság, kivárás érzékelhető. Genfben is mutatkozott az érdektelenség. Júl. 11-én a svájci Helsinki-bizottság tartott kisebbségi konferenciát, ezen vett részt és tartott előadást Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Előadásáról pozitív szellemű beszámoló jelent meg a Neue Züricher Zeitungban. Ugyanakkor a Rompres hírügynökség gyalázkodó értékelést tett közzé a magyar felszólalásokról. Tőkés László megjegyezte, hogy Stetiu kolozsvári egyetemi tanár a román küldöttség tagja a Vatra Romaneasca híve, a Bolyai Egyetem visszaállításának egyik ellenzője. Mit lehet várni egy ilyen küldöttségtől? - tette fel a kérdést. Tőkés Lászlóval több lap készített interjút Svájcban. A püspök Mihály volt román királlyal is találkozott. /Szilágyi Aladár: Tőkés László a genfi konferenciáról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

1991. szeptember 8.

Romániában elutasítóan reagáltak arra a lengyel külügyminisztériumban kidolgozott tanulmányra, amely szerint a határ menti szubrégiókat, így Erdélyt be kellene vonni a lengyel-csehszlovák-magyar háromoldalú együttműködésbe. A román külügyminisztérium meglepődésének és értetlenségének adott hangot. Az ellenzéki Polgári Szövetség közleményben tiltakozott a terv ellen. /MTI, Rompres/

1991. szeptember 24.

Többtízezer bányász sztrájkba lépett magasabb béreket követelve. A bányászok közölték: csak abban az esetben hajlandók a sztrájkot befejezni, ha Petre Roman személyesen jön a helyszínre, a követelések megvitatására. Több mint 52 ezer Zsil-völgyi bányász csatlakozott a sztrájkhoz. /Rompres, MTI/

1991. szeptember 25.

Adrian Nastase külügyminiszter szept. 25-én New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén részletesen kifejtette a dákoromán elméletet, hangsúlyozva, hogy a román nép bölcsője Erdélyben ringott. Kijelentette, hogy veszélyes lenne a nemzetközi döntőbíráskodás a válságok, a határkérdések megoldásában, amint az felmerült Jugoszlávia esetében. /Rompres, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29./

1991. október 12.

Iliescu elnök üzenetet intézett Manfred Wörner NATO-főtitkárhoz, közölve, hogy Románia közeledni kíván az Észak-atlanti Szövetséghez. /Rompres, Reuter, MTI/

1991. december 10.

1989. dec. 29-én magyar külügyminiszterként, első felelős külföldi politikusként Bukarestbe látogatott Horn Gyula. "Nos, mindabból, amiben akkor megállapodtunk, szinte semmi sem valósult meg, annak ellenére, hogy az akkori döntések mind konkrét tennivalókat jelentettek, ideértve a kolozsvári főkonzulátus megnyitását, újabb határátkelőhelyek létesítését..." - jelentette ki a Romániai Magyar Szónak adott interjújában. Kevés változás történt a magyarsághoz való viszonyulás terén. Sokan ellenséget látnak bennük. - A Román Televízió kiemelte, hogy Horn Gyula európai léptékűnek ítélte meg a román alkotmányt. Sokszor volt már a sajtó áldozata, de ilyesmivel, amit a Rompres követett el, "eddig még nem találkoztam", mondta. Valójában azt mondta, hogy az alkotmány fontos lépés az európai demokratikus alkotmányok felé, de ugyanakkor komoly hiányosságai is vannak, s ezek miatt "teljesen jogosnak tartom, hogy az RMDSZ képviselői nem szavazták meg azt." - A Hargita-Kovászna jelentés vizsgáló bizottságával kétszer is tanácskoztak, érdemi kérdéseikre azonban nem kaptak választ. - Horn Gyula kérte román partnereit, mondják meg, mikor került sor a magyar parlamentben románellenes kirohanásra vagy a határrevíziós szándék kinyilvánítására. Egyetlen ilyen példát sem tudtak felhozni. - A tárgyalások során a román partner azt akarta, hogy "válasszuk el az itteni magyarsággal összefüggő kérdéseket a kapcsolatok egyéb területeitől. Mi ezzel nem tudtunk egyetérteni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

1992. január 14.

Ion Iliescu elnök és Theodor Stolojan miniszterelnök fogadta a Román Nemzeti Egységpárt küldöttségét, akik azt állították, hogy az RMDSZ számos visszaélést követett el a népszámlálás során. A Rompres közzétette vádjaikat tartalmazó közleményüket: visszaélésnek minősítették azt, hogy az RMDSZ, a magyar egyházak és a magyar nyelvű sajtó "utasította" a magyar kisebbséget a hamisításra, így a székelyek és csángók magyarokként való bejegyzésére, a magyar nemzetiségűek többszörös számbavételére. A legképtelenebb vádjuk az, hogy Magyarországról ezreket "importáltak" és őket nyilvántartásba vették, továbbá az, hogy a magyar kormány megadja a magyar állampolgárságot a magyar kisebbséghez tartozó román állampolgárok számára. Végül a Román Nemzeti Egységpárt képviselői felszólították a kormányt, hogy vizsgálja felül a magyar nemzetiségűek adatainak hitelességét. /Rompres, Új Magyarország, jan. 16./

1992. március 25.

Adrian Nastase külügyminiszter felszólalt Helsinkiben, az EBEÉ miniszteri értekezletén. Ellenezte az a javaslatot, hogy a kisebbségi problémák kezelésénél javítani kell az EBEÉ mechanizmusát. Kétségbe vonta azt, hogy a kisebbségi kérdés megoldása az európai biztonság része. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Nastase a Rompresnek nyilatkozott: a kisebbségi kérdést belügynek kell tekinteni, ezenkívül - ebben a kérdésben - viselkedési kódex bevezetését javasolta. /Romániai Magyar Szó (Budapest), márc. 28-29./

1992. április 10.

András Imre képviselőt két képviselő is támadta a parlamentben, azután, hogy a Rompres azt jelentette, hogy a határon parlamenti jegyzőkönyvek gyorsírásos jegyzőkönyvét kobozták el tőle. Végül András Imre elmondta a parlamentben, hogy valójában a bárki által előfizethető Hivatalos Közlöny 127. számát vették el tőle. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

1992. június 9.

A Rompres statisztikai adatokkal megtűzdelt kommentárjában azt bizonygatta, hogy Románia egységes nemzetállam, a lakosság 89,4 %-a román. Bukarestnek a népszámlálás szerint 8811 magyar nemzetiségű lakosa van. /Új Magyarország, jún. 10./

1992. június 28.

A Románia határain túl élő román kisebbségek és az országból származók fórumát jún. 28-án a tengerparti Neptunon rendezték meg. A román kisebbségek szervezetei együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá. Adrian Nastase külügyminiszter Bukarestben fogadást adott a fórumon résztvevők tiszteletére, ahol jelen volt Iliescu elnök és Stolojan miniszterelnök is. /Rompres, Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Budapest), jún. 30., júl. 1./

1992. augusztus 20.

A Rompres jelentette: Funar pécsi látogatásra kapott meghívást. A pécsi Polgármesteri Hivatal pontosított: minden tesvérvárosnak küldtek meghívót egy nevelésügyi konferenciára. Kolozsvárról a Polgármesteri Hivatal válaszolt: sem a polgármester, sem a városi tanácsosok nem tudnak elmenni, de szakemberekből álló küldöttség létrehozását mérlegelik. A Rompres ezt ferdítette úgy, hogy Funart meghívták Pécsre. /T, Sz. Z.: Pécsi pontosítás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

1992. augusztus 26.

Az aug. 26-án kezdődő Jugoszlávia-konferencián, Londonban Adrian Nastase külügyminiszter találkozott Lawrence Eagleburger ügyvezető amerikai külügyminiszterrel. Nastase a Rompresnek elmondta, hogy a szept. 27-i választások után intenzív dialógust kezdenek az Egyesült Államokkal. Az a feladatuk, fejtette ki, hogy elkerüljék a torz Románia-kép kialakulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-113




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998