|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: SZNT Orbaiszeki Szervezete/Orbaiszeki Szekely Tanacs 2004. november 11.A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Népi Akció (AP) listáin induló, háromszéki szenátor- és képviselőjelöltek az elmúlt hét végén Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor-szobor előtt elültették az MPSZ-t jelképező fenyőfát, majd a városi művelődési házban bemutatkoztak. A kampánygyűlésen rövid időre magánemberként megjelent Németh Zsolt magyarországi politikus, a Fidesz országgyűlési képviselője és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az MPSZ országos választmányának elnöke is. A jelenlevőket Ferencz Botond, az orbaiszéki Székely Tanács elnöke köszöntötte. Tulit Attila, az MPSZ országos alelnöke idézetgyűjteményt olvasott fel Markó Béla és az RMDSZ autonómiával kapcsolatos ellentmondásos kijelentéseiről. Kitért azon ígéretekre is, amelyeket az elmúlt négy esztendő alatt az RMDSZ nem teljesített. Szilágyi Zsolt elmondta: ,,1990-ben azt gondoltuk, hogy ugyanazért küzdünk, aztán tizennégy év múlva azt láttuk, hogy vannak szenátoraink, akiknek a faexportengedély fontosabb, mint az autonómia. Aztán év elején azt láttuk, hogy a hat képviselőt, aki felvállalta a Székely Nemzeti Tanács autonómiára vonatkozó tervezetének parlament elé terjesztését – az önök sorsát, a magyar jövőt tulajdonképpen –, az RMDSZ-frakcióban Székelyföldről származó képviselők és szenátorok leszekusozták, lediverzionistázták, és politikai gyengeelméjűeknek nevezték. Most, hat-hét hónap elteltével azt látjuk, hogy a tulipános szövetség kampányjelszava az autonómia. És összefogásról beszélnek, de a testvérháborúról nem. Arról nem beszélnek, hogy az MPSZ támogatóit, aláíróit az RMDSZ az ügyészség és a rendőrség kezére adta (…). A Markó Béla támogatására gyűjtött 268 000 aláírást a Központi Választási Iroda néhány óra alatt elfogadta, a mi 26 000 aláírásunkat pedig az ügyészség és a rendőrség immár hetek óta vizsgálja. A tizennégy év alatt kialakult demokráciáról még annyit, hogy az RMDSZ segítségével nem csak Corneliu Vadim Tudort mossák tisztára, hanem a Központi Választási Irodában az RMDSZ, a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt koalíciója triumfál.” Németh Zsolt diszkriminatívnak nevezete a román választási törvényt. /Bodor János: A közöny megöli a reményt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./2006. március 7.A kovásznai rendőrség érdeklődött a székelyudvarhelyi nagygyűlés előkészületeiről. Egyik helyi rendőrbiztos arról érdeklődött Ferencz Botondtól, az Orbaiszéki Székely Tanács elnökétől, hogy hány, a rendezvényt népszerűsítő plakátot tűztek ki Kovásznán. A rendőr megkérdezte, hogy a szervezőknek szükségük lenne-e a rendőrég segítségére, ugyanis az autóbuszokat rendőri felvezetéssel elkísérnék a helyszínre. Ferencz Botond a rendőrség érdeklődését nem tekinti megfélemlítésnek. /(bodor): A rendőrség érdeklődött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./2006. március 23.Az Orbaiszéki Székely Tanács elnöke, Ferencz Botond felháborítónak tartja azokat a nyilatkozatokat, amelyek a március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlés után a sajtóban napvilágot láttak. Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke azt nyilatkozta, miszerint Székelyudvarhelyen ,,nem történt semmi”, Ferencz Botond kifejtette: ,,Ott történt valami, mégpedig az, hogy kinyilvánítottuk és a világ tudtára adtuk még egyszer autonómiaigényünket. És azt is megmutattuk, hogy minden előzetes híresztelés ellenére rendbontás nélkül, méltósággal ünnepelünk.” Ferencz Botond azt is szóvá tette: a román sajtó és az RMDSZ elhallgatta, hogy a székely nagygyűlésen a székely nép tulajdonképpen nem kért egyebet, csak azt, amit 1918-ban a románok ígértek. Orbaiszékről egy autóbusznyi polgár vett részt a nagygyűlésen, indulásukat a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ mintegy ötven méterről filmezte. Markó Béla Kézdivásárhelyen elhangzott beszédére reflektálva Ferencz kifejtette: ,,Könnyű azt mondani, hogy a román hivatalnokok tanuljanak meg románul. Azt meg is kellene valósítani.” Kovásznán a helyi tanácsban a törvény szerint lehetne magyarul beszélni, de az RMDSZ-es tanácstagok románul beszélnek. /(bodor): A Székely Nagygyűlés utórezgései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./2007. február 20.A Gyergyói-medencében lezárult a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett nem hivatalos autonómia-referendum. A falvakban 99 százalékot meghaladta az igen szavazatok aránya, Gyergyószentmiklóson a megkérdezettek 98 százaléka voksolt igennel. „Különösebb rendellenességek nem történtek, csupán utólag diverziónak bizonyuló levelek érkeztek” – jelezte Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, aki azt is elmondta, hogy azonosíthatatlan e-mail címről hozzá is érkezett egy levél, amelynek írója azt kifogásolta, hogy a gyergyószentmiklósi román lakosság véleményét nem kérik ki az autonómia ügyében szervezett népszavazáson. Árus válaszlevelében az MPSZ-székházban elhelyezett urnához hívta a méltatlankodót, ám az ott megjelentek közül senki nem jelezte, hogy ő lenne a levél szerzője. Az SZNT orbaiszéki szervezete február 17–25. között a térség tizenhét településén szervez autonómia-referendumot. Eddig hét településről érkezett adatokat dolgoztak fel: a voksolók 99 százaléka igennel szavazott. Sepsiszék 43 településéből 29-ben már véget ért az autonómia-népszavazás, a részvétel 73,26 százalékos volt. A megkérdezettek több mint 99 százaléka támogatja az autonómia gondolatát. /Egyhangúlag támogatják az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./2007. március 3.Fegyelmezetten zajlott a héten az autonómiáról szóló népszavazás Kovásznán. A szervezők állóurnát is elhelyeznek a városi művelődési házban. A városi művelődési ház igazgatójával megegyeztek a teremdíjban, három napig működött is a dolog, majd március 2-án Thiesz Jánost, a városi művelődési ház igazgatóját behívatták a rendőrségre, és ,,felvilágosították”, hogy az állam alkotmányos rendjét, nemzeti jellegét, szuverenitását, függetlenségét veszélyeztető akciók kezdeményezése, szervezése és támogatása bűncselekménynek számít jár. Így Thiesz János felkérte Ferencz Botondot, az Orbaiszéki Székely Tanács elnökét, keressenek más helyet az állóurnának. Ioan Baciu, a kovásznai rendőrség parancsnoka elmondta, hogy a megyei rendőrség utasítására cselekedtek. /Bodor János: Kitiltották az állóurnát (Népszavazás Kovásznán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./lapozás: 1-5
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||