Sepsiszentgyörgy bejáratainál „Egyetemi város” táblákat a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kirendeltsége vezetőinek kérésére helyezték el. Sepsiszentgyörgyön mintegy 3000 egyetemista tanul, többségük helybéli, de vannak Hargita, Brassó és Maros megyei hallgatók is. A városban tíz éve működik a BBTE kihelyezett tagozata, ahol a közgazdasági, közigazgatási és környezetmérnöki karon közel 1100 diák tanul, és a bukaresti Spiru Haret Tudományegyetem működtet még távoktatási központot mintegy 2000 diákkal. A fiatalok Sepsiszentgyörgyre vonzását szolgálná az épülő egyetemi campus, amelyben 8 tanterem, 24 szemináriumterem, hat laboratórium és három amfiteátrum kap majd helyet, a bentlakás és étkezde 1830 diák befogadására lesz alkalmas. /Bíró Blanka: Egyetemi város? = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./
2009. július 16.
Ecaterina Andronescu tanügyminiszter bejelentette, hogy a tárca végleg visszavonja a Spiru Haret magánegyetem százezer hallgatójának az oklevelét. A tárca honlapján az érdeklődők megtekinthetik, hogy melyek a Spiru Haret akkreditált képzési formái, és melyek azok a szakok, amelyek engedély nélkül működnek. /Felfüggesztett diplomák. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
2009. július 17.
Felháborító az „egyetemeknek” nevezett diplomagyárak ügye. Elsősorban a Spiru Haret esete. Az említett „egyetem” több, mint egy évtizede osztogatja bőkezűen a diplomákat bárkinek, aki fizeti a díjat, anélkül, hogy belülről is látták volna a tantermeket. Mindez eddig nem zavarta a román társadalmat. Százezres tömeg szerzett diplomát minimális szellemi erőfeszítés nélkül. Ráadásul a „professzorok” között található a politikai osztály színe-java, hangzatosabbnál hangzatosabb nevek, akik normális egyetemeken biztosan nem kapnának helyet. /Chirmiciu András: Diplomagyárak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./
2009. július 18.
Romániában az ország 49 állami egyeteme mellett 51 magánegyetem gyártja futószalagon a diplomás főket. Az élen járó helyet a Spiru Haretről elnevezett tanintézet vívta ki, amely korlátlan mennyiségben termeli az egyetemet végzettek és mesteri fokozatot szerzett személyek hadseregét. 30 karon 50 szakiránnyal, 68 egyetemi és egyetem utáni képzési programmal immár 53 központban működik, s polipként hálózta be az országot Bukaresttől Balázsfalváig. Az egyetem kiterjesztette csápjait a világ nagyvárosaiba Tel Avivtól Spanyolországon át New Yorkba és Kanadába is. Így sikerült elérni, hogy 311. 928 hallgatójával a világ harmadik legnépesebb egyetemévé nője ki magát. A karok mellett egyetemi oktatókat továbbképző központot működtet, saját televízió- és rádióadója, könyvkiadója, nyomdája van, 37 ingatlannal rendelkezik. Idén 56. 000 végzős számára igényeltek diplomát, ami egyenlő az összes romániai tandíjmentes egyetemen végzettek számával, erre az oktatásügyi tárca vezetője is felfigyelt. Érdekes, hogy az 1991-ben alapított és az első akkreditációkat 2002-ben megszerző egyetemről csak most derül ki, hogy nem minden nappali karának van működési engedélye, a látogatás nélküli oktatási formának pedig egyáltalán nincs. Hogy miért nem derült ki mindez korábban a Nagy-Románia Alapítvány által létesített egyetemről? A Spiru Haret Egyetemen végzett tanárok diplomáját érvénytelennek nyilvánítva kizárták őket az állásokra meghirdetett versenyvizsgáról. A „felvételi” ezen a furcsa egyetemen most is tart. A sok hallgató sok pénzt jelent, azzal pedig mindent meg lehet vásárolni. /Bodolai Gyöngyi: Diploma-túltermelés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./
2009. július 20.
Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter székébe kerülhet, hogy nem konzultált pártjával a Spiru Haret Egyetemen szerzett diplomák érvényességéről, és kijelentette, előfordulhat, a magánegyetem végzőseinek egy másik, államilag akkredikált tanintézményben kell megvédeniük államvizsga-dolgozatukat. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kategorikusan elutasította azt a lehetőséget. Viorel Hrebenciuc, a szociáldemokraták képviselőházi frakcióvezetője szerint nem vetődött fel a pártban a bizalom megvonása Ecaterina Andronescutól. /Moldován Árpád Zsolt: Pártja támadja Andronescut. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
2009. július 22.
A Spiru Haret magánegyetem által eddig kibocsátott oklevelek érvényesek és érvényesek maradnak – jelentette ki július 21-én Ecaterina Andronescu tanügyminiszter. Elmondta, bizonyos esetekben ellenőrzik az oklevelek érvényességét. A miniszter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az egyetem nem működik együtt a tárca ellenőrző testületének tagjaival, akik a felsőfokú oktatási intézmény által kibocsátott oklevelek hitelességét és érvényességét ellenőrzik. /Érvényesek a Spiru Haret oklevelei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./ Romániában a politika mindent legyőz, mindent ural. Itt van példának Ecaterina Andronescu miniszter asszonyról esete a Spiru Haret Egyetemmel. A diplomagyárként ismert Spiru Haret Egyetem akkreditálás hiányában működő, látogatás nélküli és távoktatásos tanulmányi vonalainak diplomásait szerette volna öt éven belül szakmai ellenőrző vizsgára kötelezni. Azonban a szigorúan szakmai kérdésbe beleszól a párt, az elnökjelölt Mircea Geoana. Országos cirkuszt rendezni és megalázni egy minisztert, miközben korábban tudásközpontú társadalomról szónokoltak a pártok iskolázottabb aktivistái, enyhén szólva is különleges. /Simó Erzsébet: Mindenható pártpolitika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./
2009. július 23.
Ecaterina Andronescu tanügyminiszter néhány kezdeti lépést tett a Spiru Haret magánegyetem zavaros jogi helyzetének tisztázása érdekében. Behívatták a hölgyet a (szociáldemokrata) pártközpontba egy kis fejmosásra. Amennyiben nem ismerik el bukaresti diplomagyár engedély nélküli fakultásain végzettek diplomáját, az több százezer szavazatvesztést jelenthet Geoana pártelnöknek. Bizonyára megsúgták a miniszter asszonynak, hogy a nevezett egyetemen igen sok pártpolitikus professzoroskodik jó pénzért, az ő köreiket sem szabad zavarni, s nemcsak azért, mert az említett professzori címek jogosultsága is megkérdőjelezhető. A diplomagyár botránya ugyanúgy fog végződni, mint a többi botrány Romániában. Találnak majd valamilyen fél- és látszatmegoldást. Elgondolni is nehéz, mekkorára duzzadt volna e botrány, ha a hazai magyar felsőoktatás bocsátott volna ki nem több tízezer, hanem csak néhány diplomát illegálisan. /Kilin Sándor: Fejmosás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./
2009. július 24.
Háromhetes ultimátumot adott Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszternek Emil Boc miniszterelnök, hogy kidolgozza azt a törvénycsomagot, amely alapjaiban reformálná meg a tanügyi rendszert. A tárcavezetőnek ugyanakkor jelentést is kell készítenie a Spiru Haret Egyetem jogi helyzetéről, és megoldási javaslatot kell tennie. Traian Basescu államfő élesen támadta Ecaterina Andronescut, szerinte a tárcavezető „elfogadhatatlan kompromisszumokat kötött”, ezáltal blokkolva a tanügyi reformot. „A politikusok és a szakszervezetek egyaránt felelősek az oktatási rendszer mai állapota miatt” – fejtette ki az államfő. /M. Á. Zs. : Oktatási reformot kér Boc. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2009. július 27.
A magyarországi jelentkezők számának ugrásszerű növekedése a következő egyetemi tanév nagy újdonsága – tájékoztatott a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának idei felvételijéről Magyari Tivadar rektor-helyettes A magyarországi diákok áthallgatásáról számolt be Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora is. Összesen 71 magyar tannyelvű szakon hirdetett felvételit a BBTE, a legnépszerűbb még mindig az informatika, de túljelentkezés van testnevelés és mozgásterápia szakon is. Jogon ötven magyar diák tanul a következő tanévben Kolozsváron, húsz hallgató pedig államilag támogatott helyet mondhat magáénak. Divatszakma még mindig az újságírás, a kommunikáció és a politológia – ezeken a szakokon sok a jelentkező. Egyetemi rangot kaptak az erdélyi magyar tanítóképzők, a BBTE fiókintézetei Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Kolozsváron működnek. Ezeken a szakokon nagyon nagy a túljelentkezés: a meghirdetett 63 támogatott helyre 303-an jelentkeztek. A BBTE égisze alatt működik a gyulafehérvári római katolikus papképző, a mostani beiratkozáskor 14 tandíjmentes helyet töltöttek itt be. Nagy volt az érdeklődés a szociológia karon indított társadalommarketing szak iránt is, a tandíjmentes helyek egyelőre beteltek, az őszi felvételin azonban még hirdetnek meg új, térítésmentes helyeket. Csökkent a gazdasági szakok iránti kereslet: idén csupán 223 felvételiző nyújtott be kérelmet a magyar közgazdasági szakok valamelyikére a Babes-Bolyain. A Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karain a kommunikáció és közkapcsolatok szak bizonyult a legnépszerűbbnek, de sokan jelentkeztek a reál szakok közül a kertészmérnökire is. Hollanda Dénes dékán elmondta, az újnak mondható angol–német–magyar fordítói szakon is túljelentkezés volt. Kevesen jelentkeztek viszont Marosvásárhelyen a műszaki szakokra. A Spiru Haret magánegyetemen kirobbant botrány következményeként a Felsőoktatás Minőségbiztosítását felügyelő Ügynökség (ARACIS) weboldalán tette közzé az összes olyan egyetemi szak nevét, amelynek a működése jogilag kifogásolható. Érintett a Babes-Bolyai Tudomány Egyetemen működő tizennégy, illetve a Sapientián működő 6 szak is. Az illetékesek feltüntették azokat a képzési formákat, amelyeknek az engedélyeztetését egyáltalán nem kérték az egyetemek és azokat is, amelyeken még nem zárult le az akkreditációs folyamat. /P. B. : Lezárult a beiratkozás. Magyarországi áthallgatások javítanak az erdélyi magyar szakok helyzetén. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
2009. július 30.
„Az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen nem működik egyetlen jogilag kifogásolható szak sem” – szögezte közleményében Dávid László, az egyetem rektora. A rektor az Új Magyar Szóban megjelent cikket kifogásolja, miszerint a Spiru Haret magánegyetem körül kirobbant akkreditációs botrány begyűrűzött az erdélyi magyar egyetemekre is. A Felsőoktatás Minőségbiztosítását Felügyelő Ügynökség (ARACIS) nyilvánosságra hozta azoknak az egyetemeknek a listáját, ahol az akkreditációs eljárás még nincs lezárva, vagy ahol az engedélyeztetés problémákba ütközött. A listán a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a Babes-Bolyai Tudományegyetem több szakja is szerepelt. A Sapientia rektora ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a Sapientia szakjainak akkreditációja az előírt ütemben és módon folyik. Jelenleg 9 olyan szak van, amely rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel, a további szakok vagy akkreditálás alatt állnak, vagy a következő tanév lezárását követően lehet kérni az engedélyeztetésüket. Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában a felsőoktatási intézmények akkreditációs folyamata kétlépcsős: a tanítás beindítása az ideiglenes működési engedély megszerzéséhez kötött, egy adott szak végleges akkreditálását pedig a harmadik kifutó évfolyam végzése után kell kezdeményezni. Ezzel magyarázható az a tény, hogy jelenleg nem rendelkezik mindegyik szak végleges működési engedéllyel. A 2008/2009-es tanév végén újabb hat szak teljesítette a törvényes előírásokat, ezek akkreditációs kérvényezése folyik. Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettes azzal kapcsolatban, hogy fogadja-e az egyetem mesteri képzésre a Spiru Haret végzőseit, elmondta, elsősorban a felkészültségre és a tudásra kíváncsi az egyetem. Ha a Tanügyminisztérium kifejezetten nem tiltja az áthallgatást, és nem nyilvánítja érvénytelennek a magánegyetem által kibocsátott diplomákat, akkor a BBTE nem támaszt akadályt a hallgatók elé. /Sapientia: mi tiszták vagyunk! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
2009. augusztus 3.
A CityNews kolozsvári internetes újság bombasztikus cikket közölt a kolozsvári állami és magánegyetemek nem akkreditált, és mégis működtetett szakjairól. Aki tájékozódik azokról az oktatási intézményekről és szakokról, amelyeket a minisztérium elismer, megnyugvással veheti tudomásul, hogy a cikkben említett összes szak szerepel, mint ideiglenesen engedélyezett vagy éppenséggel akkreditált szak. A Spiru Haret nevű magánegyetem nem tartotta be az akkreditációs szabályokat, és az egyetemi autonómiára hivatkozva diplomagyárrá vált. A jelenlegi tanügyminiszternek, volt bátorsága szembeszállni ezzel a gyakorlattal. Alighogy megjelent a minisztérium közleménye az illető magánegyetem törvénytelen dolgairól, politikusok tömkelege pattant fel képviselőházi vagy szenátusi székéből, megálljt kiáltva. Ezek nagy része vagy tanít az illető magánegyetemen, vagy éppenséggel a diplomáját szerezte ott. A CityNews besegít ezzel a cikkel, azt sugallva, lám-lám nemcsak Spiru Haret Egyetem, hanem mások, még állami egyetemek is sárosak. A cikk nem mond igazat, Sapientiától a cikkben felsorolt összes szak esetében idén végzett a harmadik évfolyam, és törvény szerint be kell nyújtani az akkreditálási kérelmet, hogy az eddig ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szakokat felmérjék, és amennyiben megfelelnek az előírásoknak, akkreditálják azokat. /Kása Zoltán: Újságírók segítenek be felelőtlen politikusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ A szerző a Sapientia EMTE tanára.
2009. augusztus 5.
Nem engedélyezi tovább a látogatás nélküli egyetemi szakok működését a Tanügyminisztérium. A látogatás nélküli képzési forma helyett a minisztérium a „csökkentett látogatási” forma bevezetését javasolja. Ezzel azt akarja elérni a törvényhozó, hogy az egyetemisták legyenek rákényszerítve arra, hogy időszakonként tartsák a kapcsolatot az egyetemmel. „A módosítást a Spiru Haret magánegyetem körül kirobbant botrány indokolja” – tájékoztatta a nyilvánosságot Ecatrina Andronescu. További szigorítás, hogy a kibocsátott okleveleken pontosan fel kell tűntetni, hogy milyen képzési formában és pontosan hol végezte a hallgató a tanulmányait: a kibocsátó egyetemen, vagy annak valamely fiókintézetében. A továbbiakban pedig csak akkor használhatja az „egyetem” megnevezést egy felsőoktatási intézmény, ha az akkreditációt már lezárta. /Vége a távoktatásnak? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./
2009. augusztus 10.
Folytatódnak a beiratkozások a Spiru Haret Egyetem távoktatásos rendszerű szakjaira, annak ellenére, hogy Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter e képzési forma megszüntetését javasolta a Spiru Haretről készített jelentésében. Az egyetem vezetősége bejelentette, hogy a legfelsőbb bíróságon támadja meg a minisztériumi dokumentum következtetéseit. „A helyzet sokkal súlyosabb, mint eddig gondoltuk, rendkívül szigorú intézkedésekre van szükség – nyilatkozta Ecaterina Andronescu. A tárcavezető szigorító javaslatai között olyan alternatívák szerepelnek, amelyek az egyetem távoktatási központjainak felfüggesztését kezdeményezik az ország határain kívül és belül. Ecaterina Andronescu emellett hároméves szigorított ellenőrzést javasol, hogy az akkreditált szakok minőségellenőrzése is biztosított legyen. „Bezárjuk az egyetemet, ha nem lép a törvényesség útjára” – mondta Andronescu. /P. B. : Ellentámad a Spiru Haret. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
2009. augusztus 11.
A cikkíró is kapott levelet, amelynek feladója száznyolcvan dollár befizetése és egy curriculum vitae mellékelése után postázza az arany betűs, ékes pecsétes diplomát. Amely, feltehetően, díszesebb a világ összes diplomájánál. A Spiru Haret nevű egyetem az akkreditált, ellenőrzött szakok számára a minisztérium által biztosított diplomákat más, ellenőrizetlen szakoknál használta fel. A többszázezer diáklétszámra felpuffasztott hiperegyetem ballonja előbb-utóbb kipukkadt volna. Az államapparátusban is vannak magas tisztséget betöltők, akik a szóban forgó egyetemen kaptak diplomát, illetve annak képzeletbeli pulpitusáról okítanak, s akik az ott tartott képzeletbeli vizsgákon vizsgáztatnak le egyetlen nap leforgása alatt többezer diákot. /Németh Júlia: Diploma – dömping. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./
2009. augusztus 14.
Kormányrendelettel erősítette meg a Boc-kabinet a Spiru Haret-magánegyetem távoktatási központjainak felszámolásáról és 92 tanári állás megszüntetéséről szóló oktatási minisztériumi határozatot, miután a diplomagyárként elhíresült magán felsőoktatási intézmény közölte: nem hajlandó gyakorlatba ültetni a minisztériumi utasítást, mivel azt az egyetemi autonómia megsértésének tartja. A levelező tagozatos hallgatóknak más képzési formákra kell átiratkozniuk, ez összesen mintegy százezer diákot érint. Kiderült, hogyan zajlott a vizsgáztatás az egyetemen. A hallgatók interneten keresztül államvizsgáztak, így a jegyet a számítógép generálta. Az egyetem vezetése szerint ez törvényes eljárás. A világhálón keresztül történő vizsgáztatás lehetőséget biztosított arra, hogy egyszerre akár húszezer hallgató is leállamvizsgázhasson, függetlenül attól, hogy nappali vagy levelező tagozatos képzésben vettek részt. Hasonló módon zajlottak a félévi vizsgáztatások is. /Balogh Levente: A kormány a Spiru Haret ellen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./
2009. augusztus 15.
Ecaterina Andronescu oktatási miniszter visszavonulót fújt a Spiru Haret Egyetem ügyében, s pártja nyomására úgy határozott, hogy nem érvénytelenítteti a törvénytelenül kibocsátott diplomákat. Az egyetem bírósági úton elérte a szaktárca ama rendeletének érvényesítését, amely megtiltotta, hogy újabb felvételit szervezzenek az akkreditációval nem rendelkező szakokon. A minisztériumnak ez a döntése főként a távoktatást érintette, hiszen ennek az oktatási formának köszönhetően növelte az elmúlt években a Spiru Haret több mint ötszázszorosára a beiskolázott diákok számát. A Spiru Haret egy másik fronton is pert nyert. A galati-i ítélőtábla megsemmisítette a Vrancea megyei tanfelügyelőségnek a versenyvizsga eredményeit jóváhagyó iratát, és arra kötelezi a tanfelügyelőséget, hogy újabb versenyvizsgát írjon ki a címzetes állásokra. /(borbély): Újabb fordulat a Spiru-botrányban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2009. augusztus 17.
Csupán akkreditált szakjain hirdethet felvételit a következő tanévre a Spiru Haret magánegyetem, miután megnyerte azt a pert, amelyet az Oktatási Minisztérium ellen indított, amiért kormányhatározatban törölték az akkreditált felsőoktatási intézmények listájáról. A minisztérium így értelmezi a Bukaresti Ítélőtábla ítéletét. Ezzel szemben a Spiru Haret azt állítja, az ítélet nyomán valamennyi szakára várhatja a beiratkozókat. A minisztérium közölte, megfellebbezi az ítélőtábla döntését. A diplomagyárként is aposztrofált intézmény nem elégszik meg az eddigi oktatási rendszerének további működtetésével, hanem kilátásba helyezte a minisztériummal szembeni kártérítési per elindítását is. /P. B. : Félig pert nyert a Spiru Haret egyetem. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
2009. augusztus 19.
Az oktatás reformjáról a parlament épületében augusztus 18-án kezdődött közvita első napján nem tisztázódott, hogy a kormány melyik törvénytervezetért vállal felelősséget két hét múlva. Traian Basescu államfő és Emil Boc miniszterelnök minél hamarabb új oktatási törvénycsomagot akar. Basescu üdvözölte a kormány ama szándékát, hogy felelősségvállalással terjeszti a parlament elé szeptember 2-án az oktatási törvénycsomagot, burkoltan bírálta az Andronescu-féle tervezetet. Andronescu oktatási miniszter visszautasította a bírálatot. Basescu szerint a Spiru Haret Egyetemhez hasonlóan egyes állami felsőoktatási intézmények is átverik a diákokat úgy, hogy valós tudás nélküli okleveleket adnak nekik. Példaként említette a nagyváradi, a targu-jiui, az alexandriai és a jászvásári orvosi egyetemet. Andronescu szerint alexandriai egyetemet soha nem akkreditálták, csak ideiglenes engedéllyel működött egy ideig. /B. T. : Nem tisztázott semmit az oktatás közvitája. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./
2009. október 29.
Korlátozás nélkül működhet tovább a „diplomagyár” botrány révén elhíresült Spiru Haret magánegyetem, a bukaresti ítélőtábla felfüggesztette a Spiru Haret működését korlátozó kormányhatározatot. /Zöld út a Spiru Haretnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
