A keresztény tanítás, a hitélet, valamint a modern kor és a piacgazdaság viszonyairól zajlott máj. 14-15-én kétnapos szakmai konferencia a Bihar megyei Fugyivásárhelyen. A hittudományi műhely előadás-sorozatán az ökuménia jegyében számos római katolikus, református és evangélikus egyházi vezető, teológus vett részt, de immár hagyományosan jelen voltak az RMDSZ vezető személyiségei is, köztük Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint a szövetség több szenátora és képviselője. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök is. /Az ökuménia jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./ Piacgazdaság és keresztény erkölcs címmel rendezte a fugyivásárhelyi központú Studium Academicum Alapítvány nemzetközi konferenciát, melynek vezetője Kállay László fugyivásárhelyi lelkész. /Balla Tünde: Piacgazdaság és keresztény erkölcs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./ A Tőkés László ellenzékét tömörítő Református Megújulási Közösség (Remek) szervezte a fugyivásárhelyi Református Egyházi Központban a konferenciát.
2004. november 4.
A fugyivásárhelyi központú Studium Academicum Alapítvány a Holland Államismereti Párttal közösen, a holland kormány anyagi támogatásával, esztendők óta szervez keresztény konferenciákat a világot és a szűkebb környezetet foglalkoztató kérdésekről. Idén a romániai kisebbségek EU-integrációs szerepéről vitáztak a református megújulási mozgalom előadói és hallgatói. Kállay László református lelkipásztor, az alapítvány elnöke köszöntötte a megjelenteket. Dr. Kozma Zsolt, a kolozsvári Protestáns Teológia professzora az 1920-as és az 1989 utáni éveket vetette össze. Lényeges különbség, hogy amíg az 1920 utáni lelki bénaságot hatalmas tettvágy váltotta fel, szövetségek, egyesületek, pártok alakultak, addig a mostani, 89 utáni eufóriát hatalmas társadalmi passzivitás követte. Dick Jan Diepenbroek, az EU holland parlamenti asszisztense leszögezte: az EU-nak annyira fontos keleti határainak bővítése, hogy nem hajlandó tudomást venni a romániai magyarság problémáiról. „Az Európa Bizottságnak nincs stratégiája a magyar kérdés megoldására. Ezért indokoltnak találom a romániai magyarság félelmeit, hogy csatlakozás után még kevesebb szó esik majd problémáikról” – fejtette ki az előadó. A konferencia utolsó előadójaként Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor figyelmeztetett: a 31 csatlakozási fejezet egyikében sem szerepelt a kisebbségvédelem. /Balla Tünde: Romániai kisebbségek sorsa az EU-ban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
2005. április 13.
Megyei Egyeztető Tanács (MET) létrehozásáról döntött az RMDSZ bihari szervezete – jelentette be Nagyváradon Földes Béla, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A kezdeményezés célja, hogy a szövetség nyitottá váljék a civil szféra irányában. A tanácsnak 49 tagja lesz, tizenöt olyan személy vesz részt benne, akik kulturális, szociális vagy közéleti szinten fontosnak számítanak, valamint huszonnégy, a megyében működő civil szervezet, illetve oktatási intézmény képviselője. „A megkeresett személyek között a történelmi egyházak vezetői, így Tempfli József római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki református püspök is szerepelnek. Az új testületnek beleszólása lesz a szervezet költségvetésének elfogadásába, az ügyvezető elnök személyének kiválasztásába, valamint a közpénzek elosztására hivatott pályázatelbíráló testületek összetételébe is. /Balogh Levente: Megyei egyeztető tanács alakul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./ A tanácsba meginvitálták Szilágyi Aladár közírót, Szombati Gille Ottó nyugalmazott rendezőt, Jakab Noémi képzőművészt, Tavaszi Hajnal könyvtárost, Péter I. Zoltán helytörténész- újságírót, Kiss Törék Ildikó színésznőt, Koncsek Zita megyei szociális igazgatót, Szűcs László költő-újságírót. A meghívottak listáján szerepel: az EME, az EMT, az RMPSZ, az RMGE, az Anna Nőszövetség, valamint a Tibor Ernő Galéria, a Pro Familia, a Sapientia, a Studium Academicum Alapítvány, a Partiumi Népfőiskola, a Caritas Catolica, az Agnuli Dei Alapítvány, az Alma Mater Alapítvány, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség, a Szent László Gimnázium, a MIDESZ és a Romániai Magyar Doktoranduszok Szövetsége. Vidéki művelődési egyesületek közül a nagyszalontai Arany János Társaságot, a margittai Horváth János Társaságot, és az érmihályfalvi Nyíló Akác Egyesületet is meginvitálták az egyeztető testületbe. Az újságírók Földes Bélának szögezték a kérdést, nem volna-e rendjén, hogy az MPSZ-t is bevonják e nyitási folyamatba. Az ügyvezető szerint ez még a jövő kérdése. /Lakatos Balla Tünde: Nyitás a civil társadalom felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2005. május 31.
Románia a nyugati és a keleti kereszténység törésvonalán húzódik, a román többség és a magyar kisebbség között ezért vannak hatalmas kulturális és gondolkodásmódbeli, szokásbeli különbségek. Ez fogalmazódott meg hétvégén, a fugyivásárhelyi Studium Academicum Alapítvány által Európa, kultúrák ütközőpontja címmel szervezett nemzetközi konferencián. A társadalom problémáinak keresztényi szemmel való tüzetes vizsgálata, egyháziak és keresztény szellemiségű világiak közös kiútkeresése, évek óta közös szellemi műhelybe terel romániai, magyarországi és hollandiai szakembereket, magyarázta Kállay László, a Nagyvárad tőszomszédságában levő pár ezer lelkes falu református lelkipásztora, a Studium Academicum Alapítvány vezetője. Az erdélyi magyarságot és más romániai kisebbségeket is jelentősen megtizedelte az elvándorlás. A 90-es évek elején becslések szerint Erdélyből 200 ezer magyar emigrált nyugatra, 75 százalékuk Magyarországon telepedett meg. Az RMDSZ tavalyi felmérése szerint az erdélyi magyarok még nem érzik magukat kulturális biztonságban szülőföldjükön, noha kisebbségi jogaik köre bővült, és az iskoláztatási lehetőségeik is jobbak, fejtette ki n Kelemen Hunor parlamenti képviselő. John Snel holland előadó szerint a 20. században ideológiák ütköztek egymással, a 21. században pedig a kultúrák mérik össze erejüket. Előadása vitát kavart. Románia társadalmi fejlődésének elmúlt 15 évét vizsgálta Kelemen Hunor, aki szerint a kommunizmus alóli hirtelen felszabadulás felkészületlenül érte az erdélyi magyarságot, sem elegendő tudása, sem politikai eszközei nem voltak igényei megvalósításához: autonómiát, méltányos bánásmódot, otthont akart szülőföldjén, ezért hozta létre az RMDSZ-t. Románia gazdasági gondokkal küzdő nemzetállam, amelyben most folyik a nemzetépítés, a 90-es években ezért feszültek egymásnak a nemzeti indulatok, vélekedett az előadó. Az ütközőpontok mára olyannyira tompultak, hogy a románság kész törvényben garantálni a kisebbségek jogait, és kulturális autonómiát biztosítani számukra. /Lakatos Balla Tünde: Európa, kultúrák ütközőpontja. Civilizációs törésvonal mentén élünk Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2006. február 20.
A Studium Academicum Alapítvány 2000 áprilisában alakult meg, hat református lelkész hozta létre, hogy keresztyén válaszokat keressenek a felmerülő kérdésekre, tájékoztatott Szatmári Elemér. Az előző konferenciákon szó volt a hitről és a gazdaságról, a politikai és közéletről, a szegénység és gazdagság kérdéséről. Az alapítvány munkáját anyagi és erkölcsi értelemben támogatja a holland Ismereti Párt. Az alapítvány Fugyivásárhelyen van, elnöke Kállay László lelkész. Honlapjuk: www.studiumacademicum.ro. /F. T.: Néhány szóban az SAA-ról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 20./
2006. március 27.
Evangélizációt jelent az is, ahogy a festő ecsetével közelebb viszi a lelkünket Istenhez – fogalmazott Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész Biblia és művészet című előadásában. A Munkácsy-díjas művész a Studium Academicum Alapítvány meghívására Fugyivásáron mutatta be azt a látásmódot, ahogy a művészek a különböző korokban a bibliai témákhoz viszonyultak. /Pap Melinda: Transzcendencia és művészet. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2008. szeptember 6.
A Studium Academicum Alapítvány nemzetközi ökumenikus konferenciát szervezett Fugyivásárhelyen szeptember 2-4-e között. Ennek keretében Pozsony Ferenc, a kolozsvári székhelyű Kriza János Néprajzi Társaság elnöke és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora az erdélyi magyar néprajzi tájegységeket mutatta be. Az első világháborúig egy szűkebb területet, ami a Királyhágón túlra esett, neveztek Erdélynek. Trianonnal alföldi területeket is – amit a magyarok Partiumnak neveznek – Romániához csatoltak. 1920 után ezeket a vidékeket is Erdély részeként említik. Erdélyben a magyarok elsősorban a síkvidékekre, folyóvölgyekbe – Maros, Szamos és Küküllők – telepedtek le. A németek a 12. században érkeztek nagyobb csoportokban, főleg Dél-Erdélybe. A hegyes területeken erős román közösségek alakultak ki: a Déli-Kárpátokban, az Erdélyi-szigethegységben, Máramarosban. Erdélyben 800 éven keresztül két autonóm terület volt: a Székelyföld és Szászföld. Napjainkra a szászok eltűntek, de jelentős építészeti örökséget hagytak maguk után. A székelyek a Magyar Királyság keleti határait védték. Jelenleg is magyar etnikai tömb. A két autonóm tartományon kívüli részek a vármegyei területek. A román közösségek ortodox hitben éltek, majd egy részük egyesült Rómával. Ők lettek a görög katolikusok, erős központjuk jön létre Balázsfalván. A magyarság egy része a reformáció idején kálvinistává és unitáriussá vált, egy szűkebb területen katolikus maradt, főleg Székelyföld keleti részén. Néprajzi szempontból jellegzetes romániai magyar tájegységek: az Érmellék, a Szilágyság, a Fekete-Körös völgye, Kalotaszeg, Torockó, a Mezőség, a Székelyföld, Csángóföld és a bukovinai székely vidék. Az előadással párhuzamosan a kultúrotthonban a Fugyivásárhelyi Református Nőszövetség erdélyi tárgyi emlékekből rögtönzött népművészeti kiállítást rendezett. /Létai Tibor: Fugyivásárhelyi példamutatás. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 6./
