December végén Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ alelnöke kijelentette, hogy a Csapó József és a Bakk Miklós kidolgozta tervezetek radikálisan különböznek egymástól. Az SZNT vezetői kifogásolják, hogy az EMNT vezetői által munkadokumentumként elfogadott regionális autonómia törvénycsomag három jogszabályból áll. Úgy vélik, hogy a parlamenti vitán, ha csak egy jogszabályt is elutasítanak a honatyák, az egész törvénycsomag értelmét veszti. – Az SZNT nem kapcsolja össze a statútum-tervezeteket, mert a hatáskörök és illetékességek különbözőek. Székelyföld autonómia statútum-tervezetét csakis a székelyek közképviselete illetékes képviselni, és a parlament elé terjeszteni – jelentette ki a Szabadságnak Csapó József, az SZNT elnöke. Módosították és kiegészítették Csapó tervezetét, amelyet az elképzelések szerint az SZNT vezető testülete is nemsokára megvitat. A kiegészítések egyrészt azért történtek, mert 1997-ben megjelent az Európa Tanács 1118-as határozata, amely jóváhagyta a regionális autonómia európai chartáját, emellett a helyi önkormányzatok, és a helyi választásokra vonatkozó törvények is megváltoztak. Az SZNT elnöke zokon vette, hogy a Bakk Miklós politológus vezette szakértői csoport nem kérte ki az SZNT véleményét. A két nemzeti tanács vezetősége még nem tárgyalt az autonómiatervezetekről. Az Erdélyi Nemzeti Tanács vezetőinek reménye szerint egyeztetik a Székely Nemzeti Tanáccsal az autonómiatervezeteket, majd törvénycsomagként terjesztik a román törvényhozás elé – jelentette ki Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. /Borbély Tamás: Nézeteltérés az autonómiatervezetek körül. Zokon vette az SZNT, hogy megkerülték. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 8.
Megvitatta a székelyföldi autonómiastatútum módosító javaslatait a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága január 7-én, Csíkszeredában. Dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke közölte, január 17-én Sepsiszentgyörgyön össze hívják a Székely Nemzeti Tanácsot a statútumtervezet jóváhagyása végett. Reményeik szerint február elején kívánják a tervezetet a parlament elé terjeszteni. A Székely Nemzeti Tanács egy küldöttsége január 12-én a Fidesz-frakcióvezetőjével találkozik. /D. B. I.: Készülő statútum. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./
2004. január 10.
Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke párbeszédet kezdeményezett Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A szövetségi elnökhöz intézett, az EMNT Állandó Bizottsága által jóváhagyott nyílt levelet Tőkés elnöki minőségében írta alá. Markó Béla elmondta, hogy Tőkés Lászlóval bármikor szívesen szóba áll püspökként vagy RMDSZ-tagként. A bizottság január 9-én Kolozsváron tartott ülésén Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke javaslatára fogadta el a nyílt levelet. A párbeszéd elkezdésének lehetséges időpontjaiként január 19., 20., 21. és 24-ét javasolták. A kezdeményezők helyszínként a kolozsvári Szent Mihály plébánia vagy az Unitárius Püspökség épületére gondoltak. A dokumentum megfogalmazói felhívták Markó Béla figyelmét az 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban letett eskü és az EMNT önkormányzati célkitűzései között létező szellemiségi értelemben vett szoros kapcsolatra. – Úgy ítéljük meg, hogy a romániai magyarság közös ügye, az autonómia szolgálatában szót kell értenünk egymással – áll a levélben. Az EMNT hasonló megkereséssel fordult az erdélyi polgári körökhöz is, amelyektől kedvező választ kaptak. Markó Béla megjegyezte: „Ami az EMNT-t illeti, elégtétellel látom nyílt levelükben az RMDSZ célkitűzéseit, ha pedig ez így van, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy a szövetségen belül tevékenykedjenek. Tisztázniuk kell, hogy politikai csoportosulásnak tekintik-e magukat, s akkor helyük lehet az RMDSZ platformjai között. Ezt ezúton fel is ajánlom nekik. Ha pedig civil szervezetnek tekintik magukat, akkor a Szövetségi Egyeztető Tanácsban (SZET) szintén helyük lehet. Annak idején, amikor megalakult a SZET, felkértem Tőkés Lászlót, hogy vállaljon tagságot benne, de ő azóta is csak elodázó választ adott. Az RMDSZ-en belül bármikor leülünk, s meghallgatjuk a véleményüket, szövetségen kívüli politikai partnert azonban nem akarunk felhatalmazni, mert az erdélyi magyarság nem hatalmazott fel minket arra, hogy megosszuk a közösséget, és egységes politikai alakulat helyett több politikai szervezetet működtessünk Erdélyben.” /B. T., P. A. M.: Párbeszédet kezdeményezett Tőkés László. Markó Béla mint püspököt vagy RMDSZ-tagot bármikor fogadná. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ Markó Béla szerint a meghívás elfogadása azt jelentené, hogy politikai partnernek tekintik az EMNT-t. „Az EMNT-t nem fogadjuk el politikai partnerként, mivel ez azt jelentené, hogy tudomásul vesszük az erdélyi magyarság politikai megosztottságát, és magunk cselekszünk a politikai egység ellen” – nyilatkozta a Krónikának Markó Béla. Toró T. Tibor EMNT-alelnök sajnálkozását fejezte ki a Markó Béla által tanúsított „elutasító magatartás” miatt. Toró azt várta volna a Markóval való első találkozástól, hogy egyfajta „munkamegosztásra” kerül sor, azaz amennyiben a szövetség a román baloldallal épített ki jó kapcsolatokat, ők hajlandóak lettek volna megkeresni azokat a román jobboldali erőket, amelyekkel elképzelhetőnek tartják az együttműködést. Az EMNT Állandó Bizottsága január 9-én tartotta alakuló ülését, amelyen Szilágyi Zsolt alelnök elmondása szerint elsősorban szervezési kérdésekkel foglalkoztak. Az EMNT titkárságát Nagyváradra helyezték, azzal indokolva a döntést, hogy Tőkés László EMNT-elnöknek és Csapó I. Józsefnek, a Székely Nemzeti Tanács elnökének ebben a városban van az állandó lakhelye. Az EMNT ÁB kilenc szakbizottság létrehozásáról is döntött, és elosztották a nyolc alelnök és ugyanannyi jegyző feladatkörét is. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, RMDSZ-képviselő elmondta: február elején párbeszédet kezdeményeznek a román állami intézményekkel, pártokkal, valamint a civil szervezetekkel is. Tavasszal nemzetközi konferenciát szerveznek az autonómia kapcsán, ahol az Európa-szerte bevált autonómiamodelleket mutatják be és vitatják meg. Ide több külföldi meghívottat, köztük Andreas Grosst, az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnökét is várják. /Lázár Lehel, Lepedus Péter: Markó nem tárgyal. = Krónika (Kolozsvár), jan.10./
2004. január 12.
Az EMNT Állandó Bizottsága január 9-i kolozsvári gyűlésén napirendre tűzte a Bakk Miklós politológus és Csapó József által készített autonómiatervezetek egyeztetését. A Csapó József által kidolgozott székelyföldi autonómiastatútumot terjeszti a román törvényhozás elé a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), miután az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) Állandó Bizottsága elfogadta a székelyeket képviselő csoport forgatókönyvét, jelezte Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. A személyi elvű autonómiáról szóló dokumentumot még nem véglegesítették. A szintén Csapó József által készített statútumot kiindulópontnak tekintik a szakértők, akik a hónap végéig megvitatják azt. /B. T.: Zöld utat kapott Csapó székelyföldi autonómiatervezete. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2004. január 13.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kinyilvánítja igényét, hogy Románia EU-csatlakozásának előzetes feltételeként kezeljék Székelyföld autonómiájának kérdését – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke január 12-én Budapesten, miután Németh Zsolt fideszes képviselővel tárgyalt. Az SZNT autonómiatörekvései nem különböznek az RMDSZ 1993-ban megfogalmazott hármas autonómiakoncepciójától – mondta Csapó József. Hozzátette: amióta az RMDSZ 1996 nyarán kormányzati szerepet vállalt, az autonómiatörekvéseket nem tudta kellőképpen képviselni. Mint elhangzott, legkésőbb február közepéig a román parlament elé terjesztik a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetet. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke közölte: támogatja, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) következő ülésére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az SZNT képviselőit is hívják meg. "Január 17-re összehívtam a Székely Nemzeti Tanácsot a módosított és kiegészített autonómiastatútum jóváhagyására" – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó József elmondta: a román szenátus és képviselőház frakcióvezetői mellett a magyar parlament frakcióvezetőit egyaránt megkeresték az autonómia ügyének támogatása érdekében, és utóbbiak közül egyelőre csak a Fidesz reagált erre. "Az SZNT alkotmányos, a demokráciákra jellemző eszközöket használ és csakis azokat" – szögezte le a szervezet vezetője. Csapó József közölte, hogy az SZNT vezetői az RMDSZ parlamenti frakcióvezetőivel is találkoztak, és ismertették álláspontjukat az autonómiáról. Azzal kapcsolatban, hogy Kovács László külügyminiszter egy néhány héttel ezelőtti nyilatkozatában "veszélyesnek" tartotta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az SZNT "bizonyos értelemben az RMDSZ belső ellenzékeként jött létre", Csapó József azt mondta: ha valaki meg akar maradni szülőföldjén őshonosként, tényleges egyenlőségben, akkor nem mondhat le arról, hogy saját kebeléből választott elöljárók révén saját sorsáról döntsön. "Az autonómiáért való küzdelmet nem szabad olyan politikai eszközként felhasználni, ami megoszthat egy közösséget" – fűzte hozzá. Németh Zsolt fontosnak nevezte, hogy a magyar kormányzat "világosan és egyértelműen kötelezze el magát az autonómia támogatása mellett". Egyben felajánlotta, hogy a Fidesz nemzetközi kapcsolatain keresztül támogatni fogja az autonómia ügyét. A fideszes képviselő azt is rendkívül lényegesnek tartja, hogy "a román hatalom szüntesse be mindazok zaklatását, akik Erdélyben kiállnak az autonómia mellett". Kitért arra, hogy az SZNT tavaly októberi megalakulását "olyan atrocitások kísérték, amelyek ellentétben állnak az alapvető európai normákkal". "Támogatjuk Románia EU-csatlakozását, Bukarestnek pedig meg kell felelnie az alapvető demokratikus európai normáknak, így például a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának" – mondta Németh Zsolt. Megjegyezte, hogy az SZNT az európai szervezetek ajánlásai alapján jár el. Ennek kapcsán arra is kitért, hogy az Európa Tanácsban nemrég az európai autonómia charta kidolgozására tettek javaslatot. /Németh–Csapó megbeszélés Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2004. január 15.
Január 14-én Székelyudvarhelyen ülésezett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőtestülete. Az ülésről Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Tőkés András, a szövetség Maros-megyei, valamint Tulit Attila a sepsiszéki szervezet vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondták, az ülésen nyílt levelet fogalmaztak meg Medgyessy Péter magyar miniszterelnök részére, melyben kérték, hogy – az RMDSZ-szel együtt – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, illetve az MPSZ képviselői is kapjanak meghívást a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésére. Ugyanakkor felkérték a miniszterelnököt, hogy támogassa a magyar kormányzat az erdélyi magyarság kettős állampolgárság iránt megfogalmazott igényét, illetve autonómia-törekvéseit. A vezetőtestület döntése értelmében január 31-én Székelyudvarhelyen kerül sor az MPSZ első kongresszusára. /Szász Emese: Levél Medgyessynek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./ Szász Jenő kifejtette, hogy valamennyi olyan településen részt fognak venni a helyhatósági választásokon, ahol a magyarság a lakosság 15-20 százalékát képezi. Polgármester jelölésre ott kerül sor, ahol 50 százalék fölötti a magyar lakosság. A helyhatósági választásokra a jelöltállításokat áprilisig el fogják dönteni. Az MPSZ arra törekszik, hogy a romániai magyarságnak legyenek parlamenti jelöltjei is. /Bágyi: Udvarhelyen az MPSZ vezetősége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 15./
2004. január 15.
A köztudatban a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómia-tervezete él, de emellett a történelmi régiók (köztük a Bánság) területi önrendelkezési előirányzatának kidolgozása is folyik – jelentette ki Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, az EMNT egyik alelnöke. Elmondta, hogy az általa felkért szakértői csoport, Bakk Miklós politológussal az élen, egy kerettörvény tervezetén dolgozik, ami több, jelentős és hagyományos térségnek biztosítana területi-gazdasági autonómiát. ,,A mi esetünkben ez túlnyúlik a jelenlegi megyehatárokon, a történelmi Bánság Romániához tartozó részére vonatkozna, de ilyen történelmi régió lehetne, például, Dobrudzsa is. Szó sincs etnikai alapú autonómiáról, az adott területen élőkre nemzetiségi megkülönböztetés nélkül érvényes volna.” Ebben a törekvésben számítanak a román értelmiségiek, a politikai elit támogatására. Adódik a kérdés, hogy a polgári körök akár a szórványban is megjelenhetnek-e, de az EMNT alelnöke kizártnak nevezte ezt, sőt hibának tartaná. Szerinte a Temes megyei RMDSZ-szervezet ,,elvégezte az integrációt”, s mindenkinek igyekszik helyet biztosítani a közéletben. Úgy vélte, ha más megyék is így jártak volna el, nem lett volna szükség a polgári körök létrehozására. ,,De azokon a településeken, ahol nem vitás, hogy magyarok kerülnek az önkormányzatokba, jogos, hogy a helyhatósági választásokon a polgári körök jelöltjei alternatívát jelentsenek” – hangsúlyozta. /P. L. Zs.: Területi autonómia-tervezet a Bánságnak is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./
2004. január 16.
Január 15-én a romániai magyar írott és audiovizuális sajtó vezetőivel találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Marosvásárhelyen. Markó többek között a szövetség idei választási előkészületeiről szólt, hangsúlyozva, hogy 2004-ben mindennél fontosabb az összefogás az RMDSZ választási sikere érdekében. Az alternatív politikai szerveződésekről szólva úgy vélekedett: párbeszédet csak RMDSZ keretben tud elképzelni. Markó kifejtette: idén a tavalyinál lényegesen több pénz jut különféle sajtótámogatásokra, a Communitas Alapítvány által kiírt pályázatok révén. A Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulására utalva úgy vélekedett, hogy ezzel a fajta politizálással az autonómia szempontjából éppen a cél ellenkezőjét érték el, vagyis nem kis lépésekkel, hanem bolhalépésekkel közelítenek az önrendelkezés felé. Markó Béla a magyarországi Élet és Irodalomban, illetve a Heti Válaszban egyazon időben megjelenő írásáról szólva elmondotta: a Kárpát-medencei magyarság boldogulásának egyetlen esélye a magyar–magyar egyetértés. Ez egyre inkább a kisszerű politikai harcok prédájává válik, a délvidéki választási vereséget hozta fel példaként. Ezért azokat a magyarországi politikai erőket is felelőssé tette, akik azt a látszatot akarják kelteni Magyarországon és a határon túli magyarságban, hogy amit nem sikerült nyolcvan év alatt rendezni, az most egy csapásra, egyik napról a másik megoldható. A szövetségi elnök szerint ez azért is hiú ábránd, mert a készülő Európai Alkotmány vaskos dossziéjában egy mondat erejéig említik a kisebbségek jogait, egy csoportba sorolva a szexuális kisebbségeket a nemzeti kisebbségekkel. /Makkay József: Legyen párbeszéd vagy sem? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
2004. január 17.
- Nem érdemelnek kommentárt Tőkés László és Csapó József abszurd kijelentései, miszerint Románia EU-csatlakozását Székelyföld autonómiájának feltételéhez kellene kötni – kommentálta az EMNT, illetve az SZNT elnökének kijelentéseit Vasile Puscas, Románia EU-főtárgyalója, SZDP-képviselő. – Az EU-hoz Románia egésze csatlakozik majd, nem egy kisebbség, egy megye, vagy egy tartomány. Az EU tagja lesz az egész ország valamennyi állampolgárával együtt, függetlenül vallási, etnikai vagy politikai hovatartozásától. /Puscas: Abszurd Tőkés és Csapó elképzelése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
2004. január 19.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az őshonos székelység közképviseleti testületeként jogosan várja el, hogy a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) egyenrangú képviseletet gyakorolhasson – szögezte le a székelység autonómiáját szorgalmazó szervezet abban a határozatában, amelyet a január 17-én Sepsiszentgyörgyön tartott ülésén fogadott el. A megjelent 178 küldött elfogadta a Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét. A Statútum alapja az a tervezet, amelyet az SZNT elnöke, Csapó József dolgozott ki még 1995-ben, s amelyet most különböző módosító javaslatokkal egészítettek ki A tervezet leszögezi: Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi épségét és nemzeti szuverenitását. A küldöttek felhatalmazták az SZNT Állandó Bizottságát, hogy még februárban terjessze a parlament elé a statútum-tervezetet. Erre a feladatra Birtalan Ákos háromszéki parlamenti képviselőt kérték fel, aki elfogadta a megbízást. /Elfogadták Székelyföld Autonómia Statútum-tervezetét. Egyenrangú képviseletet kérnek a MÁÉRT-ban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2004. január 19.
Az SZNT január 17-i sepsiszentgyörgyi ülésén részt vevők ellen ügyészségi kivizsgálás beindítását kéri Petre Calian, a Nagy-Románia Párt Kolozs megyei elnöke. A szélsőséges nacionalista párt helyi vezetője úgy véli: Székelyföld Autonómiájának Statútuma nemcsak a román nemzeti érzések megsértését jelenti, hanem megszegi az ország törvényeit, és veszélyezteti az egységes román nemzetállam biztonságát. Calian követelte, hogy tiltsák meg a magyar közösségnek a helyhatósági és parlamenti választásokon való részvételt, amennyiben továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az autonómia Románia európai integrációjának előfeltétele legyen. /Ügyészségi kivizsgálást kér az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2004. január 20.
Romániában csak olyan jellegű intézményeket lehet elismerni, amelyeket az ország alkotmánya rögzít – jelentette ki január 18-án Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. A miniszter a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott székelyföldi autonómia-statútum kapcsán válaszolt újságírói kérdésre. – A magyar kormány semmilyen formában nem kívánja az egységbontó törekvéseket támogatni, ezért a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) februári ülésére nem tervezi meghívni sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), sem a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), sem pedig az erdélyi Magyar Polgári Szövetséget – közölte Kovács László külügyminiszter. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke leszögezte: azok a romániai magyar politikusok, akik saját meggyőződésüket követve, vagy egyes magyarországi politikai körök ösztönzésére a magyar–román szembenállást helyezik előtérbe, az elmúlt években semmilyen eredményt nem tudtak felmutatni. /Az egyetlen partner az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
2004. január 20.
Hevesen ellenzik és alkotmányellenesnek nevezik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a parlament elé terjeszteni kívánt autonómiatervezetet a román politikai pártok és kormánytisztviselők. Alkotmányellenesnek nevezte január 19-én Titus Corlatean, a Határon Túli Románok Ügynökségének vezetője a Székelyföld autonómiastatútumáról szóló törvénytervezetet. A külügyi államtitkár szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által január 17-én elfogadott dokumentum az európai jogszabályoknak is ellentmond. A Nagy-Románia Párt (PRM) azzal a kéréssel fordult Ion Iliescu államfőhöz, azonnal hívja össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, hogy a testület hozza meg a szükséges intézkedéseket az „ország területi épségét veszélyeztető alkotmányellenes kezdeményezés” ellen. A Corneliu Vadim Tudor által vezetett PRM egyben értesítette a belügyminisztériumot és a Legfőbb Ügyészséget az SZNT törvénytelen kezdeményezéseinek veszélyeiről, ám ezek az intézmények „nem tudtak, vagy nem akartak intézkedni”. A PNL–PD szövetség, az ellenzéki politikai tömörülés szóvivője, Calin Popescu Tariceanu szintén alkotmányellenesnek nevezte az autonómiastatútumról szóló törvénytervezetet. „Felszólítjuk a hatóságokat, akadályozzák meg a román államhatalmi szervekkel párhuzamosan működő intézmények létrehozására irányuló kísérletet” – nyilatkozta a szóvivő. Elhatárolódott az SZNT-től Kovács László külügyminiszter is. – Farkas Réka, Cseke Péter Tamás: Román össztűzben az SZNT tervezete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./
2004. január 21.
Továbbra is a román politikusok össztüze alatt áll a január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott székelyföldi autonómiatervezet. Ion Iliescu államfő közölte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács január 21-i ülésén hivatalosan kivizsgálják az ügyet, mert az ellentétben áll a demokráciával és az európai értékekkel. Iliescu úgy vélte, hogy Románia a legmeggyőzőbb példa a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése terén. – Románia kivételével nem létezik Európában olyan állam, amely parlamenti képviseletet biztosítana a kisebbségeknek. A bírálók közé pártszínezet nélkül minden román politikai párt felsorakozott. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatervezete agresszív és ellentétben áll az európai szellemmel – vélte egyik nyilatkozatában Mircea Geoana román külügyminiszter. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) ügyvezető elnöke, a képviselőház jogi bizottságának elnöke leszögezte: a Székelyföldet autonóm tartománnyá alakítani kívánó törvényjavaslat sohasem fog átmenni a román parlamentben. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Valer Dorneanuhoz, a képviselőház elnökéhez fordult levélben. Az elöljáró azt kérte az alsóház elnökétől: hívja össze rendkívüli ülésre a képviselőházat, és helyezzék törvényen kívül az SZNT-t és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. /Magyarországra küldték a székelyeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2004. január 21.
Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő kéri szövetségbeli kollégáit, nevezetesen Kónya-Hamar Sándort, Vekov Károlyt, Kovács Zoltánt, Szilágyi Zsoltot és Tóró T. Tibort, hogy nyújtsák be helyette a parlamentben Székelyföld autonómiatervezetét. Birtalan 2001-ben bekövetkezett agyvérzésére hivatkozik, amelyből még nem épült fel teljesen. A képviselőt az SZNT január 17-i ülésén részt vevő küldöttek bízták meg az autonómiatervezet beterjesztésével. Birtalan kifejtette, hogy az SZNT kezdeményezése Székelyföld lakóinak érdekét szolgálja, az autonómiatervezet európai modell, nem az elkülönülésre, hanem a szubszidiaritás elvére, a kölcsönös tiszteletre és megértésre épül – áll a képviselő közleményében. Vekov Károly képviselő úgy nyilatkozott: eleget tesz Birtalan felkérésének, vállalja Székelyföld autonómiatervezetének benyújtását a román parlamentbe. /Sz. K.: Birtalan az autonómiatervezet benyújtására kéri társait. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2004. január 22.
Alkotmányellenes Székelyföld autonómiatervezete, a területi autonómia, illetve a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása pedig nem tévesztendő össze az etnikai alapon szerveződő területi autonómiával – áll a január 21-én Bukarestben ülésezett Legfelsőbb Védelmi Tanács sajtóközleményében. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke szerint a testületnek az autonómiatervezet helyett egyéb sürgős teendőire kellene összpontosítaniaToró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke /egyben a parlament védelmi szakbizottságának is tagja/ kifejtette: a Védelmi Tanács hatásköre a védelmi stratégiák kidolgozása, a különféle, nemzetbiztonsággal foglalkozó intézmények koordinálása, ezen a területen pedig elég nagy a zűrzavar, figyelmét ide kellene összpontosítania. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint egyedül a parlament illetékes eldönteni a tervezet sorsát. A Legfelsőbb Védelmi Tanács döntéséről Markó Béla, RMDSZ elnök az MTI-nek nyilatkozva elmondta, nagy politikai baklövésnek tartja, hogy a tanács Ion Iliescu elnökletével foglalkozott az autonómiatervezet kérdésével. Markó hibásnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács lépését is. Akik egy választási évben autonómiatervezetet akarnak benyújtani a román parlamentben – hangoztatta –, azok vagy rossz politikusok vagy pedig rosszhiszeműek, és feszültséget akarnak kelteni a román–magyar viszonyban. A Legfelsőbb Védelmi Tanács elégedetten állapította meg a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálat intézményi reformját, és elfogadta a további stratégiát /Sz. K.: Alkotmányellenes Székelyföld autonómiatervezete – állapította meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2004. január 22.
Az SZNT által a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslat ügyének parlamenti képviseletével megbízott, de betegeskedő Birtalan Ákos Kovászna megyei RMDSZ-képviselő levélben kérte fel Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly Kolozs megyei, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt Bihar megyei, Pécsi Ferenc Szatmár és Toró T. Tibor Temes megyei képviselőket, hogy fizikailag képviseljék, és iktattassák a parlamentben a székelyföldi autonómiastatútumot. Toró T. Tibor a felkérést vállalja. Fontosnak tartja, hogy csoportos indítványként nyújtsa be a román parlament két házába. Szilágyi Zsolt szintén jelezte, eleget tesz a felkérésének. Kovács Zoltán részt vesz annak a csoportnak a munkájában, mely a Székelyföld területi autonómiájának statútumát a parlament elé terjeszti. Kónya-Hamar Sándor felrótta a kezdeményezőknek, hogy a sajtóból értesült a felkérésről, de az ügy felvállalását a legtermészetesebb feladatának tekinti. Ugyanis az RMDSZ programjában szerepel az autonómia, tehát valójában minden vezetőnek vállalnia kellene azt. Kónya szerint ez a helyzet kitűnő alkalom lehetne arra, hogy valamennyi RMDSZ-tisztségviselő színt valljon, hogy tisztázzák álláspontjukat egymás és választóik előtt. Ki kell derülnie annak – jelentette ki –, hogy ki mit gondol, s egyben annak is, hogy az RMDSZ valóban az erdélyi magyarság érdekképviselete-e, vagy álmainak temetője. Pécsi Ferenc szintén vállalja a felkérést, Vekov Károly is a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy Birtalan Ákos és Csapó József felkérésének eleget tegyen. /(s.): Vállalják Birtalan Ákos felkérését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./
2004. január 23.
Kovács László külügyminiszter úgy látja, méltánytalan lenne, ha a jelentős tagsággal és szavazótáborral rendelkező, az elmúlt tíz év alatt komoly eredményeket felmutató RMDSZ mellett három új romániai magyar szervezet ugyanolyan szavazati joggal jelenne meg a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT). "Ha a magyar kormány a radikális szervezetekre az RMDSZ-szel egyenjogú partnerként tekint, az ő szintjére emeli velük a kapcsolattartást, akkor ezzel mintegy elismeri egységbontó törekvéseiket, és az erdélyi magyarság számára eredményeket nagy valószínűséggel nem hozó tevékenységüket" – hangsúlyozta Kovács László. Szerinte attól lehet tartani, hogy az EMNT, a SZNT és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség fellépése megosztja az RMDSZ-t – "tagságuk egy része az RMDSZ-nek is tagja" –, és az egész erdélyi magyarságot is. "Az év végi parlamenti választásokon még az is előfordulhat, hogy a több magyar párt és szervezet egymással való versengése miatt egyik sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt" – fűzte hozzá. A külügyminiszter leszögezte: a magyar kormánynak az RMDSZ-szel egyeztetve kell alakítania viszonyát az EMNT-vel, az SZNT-vel és az erdélyi Magyar Polgári Szövetséggel. Kovács László szerint Tőkés László nyitott ajtón dörömböl, amikor azt követeli, hogy a magyar kormány foglaljon egyértelműen állást a romániai magyarság autonómiatörekvéseivel kapcsolatban. "Az autonómiát a kisebbségi jogok érvényesülése legátfogóbb keretének tekintjük, de az európai tapasztalatok alapján csak olyan autonómiát tartunk működőképesnek, amelyet a többség és a kisebbség tárgyalások útján hoz létre, egy megállapodás alapján" – jelentette ki a külügyminiszter. /Kovács László: a kormánynak az RMDSZ-szel kell egyeztetnie. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2004. január 24.
Kincses Előd ügyvédi minőségében nyilatkozott, hangsúlyozva, a Székely Nemzeti Tanács autonómia- tervezetének a Legfelsőbb Védelmi Tanács általi elbírálása jogi nonszensz. Magán sajtótájékoztatóján hozzátette: a marosvásárhelyi magyarság számára nem a legjobb megoldás, ha több magyar jelölt közül kell választania. Szerinte a megoldást az előválasztások megszervezése jelentené. Kincses Előd párhuzamot vont Iliescu elnöknek az 1990 márciusi tragikus események idején tett, szeparatizmust emlegető nyilatkozatai és a jelenlegi, az autonómia-tervezettel kapcsolatos állásfoglalása között. Kincses szerint "elképesztő, hogy az az Iliescu elnök, aki 1990-ben szeparatizmusról beszélt a televízióban és ezáltal lovat adott a román ultranacionalista erők alá, komolyan megalapozva ideológiailag a fekete márciust, azért, mert a Székely Nemzeti Tanács a parlament elé szándékozik terjeszteni egy autonómia-tervezetet, összehívja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, azt a látszatot keltve, hogy Románia óriási veszélybe került. Akkor a PUNR-t erősítette, most a Nagy-Románia Pártot". Kincses Előd bejelentette, hogy semmiképpen nem jelölteti magát polgármesternek Marosvásárhelyen, de nem zárja ki azt, hogy független jelöltként induljon a parlamenti választásokon, ebben az esetben számít a Magyar Polgári Szövetség támogatására. /(antalfi): "Iliescu elnök beavatkozása káros". = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2004. január 26.
Antonie Iorgovan kormánypárti szenátor felszólította az ügyészséget, indítson hivatalból eljárást azok ellen a „bűnözők” ellen, akik Székelyföld autonómiáját kérik; a kormánypárti szenátor azzal fenyegetőzik, hogy lemond mandátumáról, ha a vádhatóság nem végzi a kötelességét. Antonie Iorgovan egy televíziós műsorban éles hangnemben bírálta a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT). Mint állította, megbízható információkkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a székelyföldi hegyekben már fegyverkeznek is az autonómia hívei. Aggodalmát fejezte ki az SZNT autonómiastatútuma kapcsán a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség egyházkerületi közgyűlése is. Közleményükben arra figyelmeztettek, hogy az SZNT törekvései veszélyeztetik a román–magyar etnikumközi kapcsolatokat. A közgyűlés felkérte az illetékes szerveket és a civil szervezeteket lépjenek fel az SZNT kezdeményezései ellen. /Iorgovan: bűnözők az SZNT-sek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./
2004. január 26.
Temesváron a helyi Civil Tanács vezetői a Temesvári Rádió magyar adásának szerkesztőivel vitát, megbeszélgetés-sorozatot kezdeményeztek az autonómiáról. Az első összejövetelt január 24-én tartották a temesvári Kós Károly Közösségi Központban. Toró T. Tibor parlamenti képviselő emlékeztetett arra, hogy az emlékezetes 1992. évi Kolozsvári Nyilatkozatot az RMDSZ vezető testülete teljes egyetértésben fogalmazta meg. Akkor minden magyar politikus egyetértett a belső önrendelkezésen alapuló autonómia kérdésében. Jelenleg pedig az autonómia kezdeményezését még a magyar politikusok (az RMDSZ csúcsvezetőse) is politikai baklövésként értékelik. Toró T. Tibor kiállt amellett, hogy folytatni kell a műhelymunkát, be kell vinni a köztudatba az autonómia jelentőségét, és el kell kezdeni az érdemi dialógust a román értelmiséggel. Befejezésül arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy felvállalta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-tervének beterjesztését a parlamentbe. Dr. Bodó Barna egyetemi tanár tisztázta az autonómia és a régió közötti különbséget. Az autonómiát a többlet jogosítványok intézményeként határozta meg. Azt is tisztázta, hogy a területi autonómia nem etnikai szerveződés. /Sipos János: Termékeny vita – az értelem tükre. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./
2004. január 27.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezetének közleménye szerint Gheorghe Funar "titkos megállapodást köt a Székely Nemzeti Tanácsba (SZNT) tömörülő szélsőségesekkel, és az önmagát Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) nevező struktúrát alkotó Tőkés-hívekkel, a kölcsönös támogatás reményében". Tőkés László püspök, az EMNT elnöke nem kívánt nyilatkozni az ügyről, szóra sem érdemesítve a feltételezéseket. – Csak elmebetegek állíthatnak ilyesmit – reagált Gheorghe Funar az SZDP közleményére. /(köllő): Megállapodás a magyar radikálisokkal? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2004. január 27.
Január 26-án közös nyilatkozatban kérték fel a parlamentet a román politikai pártok Kovászna megyei szervezetei, hogy utasítsa el a Székelyföld autonómiájáról szóló tervezetet. A pártok kizárólag az RMDSZ-t ismerik el az erdélyi magyarság legitim képviseleti szervének. A pártok „az alkotmány elleni bűncselekménynek” tekintik az SZNT vezetőinek igényét, hogy az autonóm régió önálló parlamenttel, elnökkel és kormánnyal rendelkezzék. A közleményt aláíró politikusok visszautasítják, hogy – mint írják – „az ország szívében” autonóm területet alakítsanak ki, s ezáltal „semmibe vegyék Románia törvényes jogát arra, hogy a nemrég módosított és a magyar etnikumú állampolgárok által is megszavazott alkotmánynak megfelelően szuverén módon döntsön belügyeiről”. A székelyföldi román politikusok egyetértenek Kovács László külügyminiszterrel, aki szerint az erdélyi magyar közösség egyetlen legitim képviselőjének az RMDSZ tekinthető, amely szintén elvetette az SZNT autonómiakoncepcióját. /Közösen az SZNT ellen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./
2004. január 27.
Dr. Kreczinger István /Budapest/, a Bocskai Szövetség elnöke írta meg gondolatait Markó Bélának Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című esszéjéről. Kreczinger számára az erdélyi magyarság és az RMDSZ nem jelenti ugyanazt. Markó Bélánál szerencsétlenül összemosódik a cél és az eszköz, a távlati cél a rövid távú céllal, az RMDSZ célja az erdélyi magyarság céljával. Az eredmények felsorolásánál arra kell felelni: hol tart a román állam által finanszírozott Állami Magyar Tudományegyetem létrehozása, vagy hány százalékát adták vissza az egyházi és magyar közösségi vagyonnak, vagy hol tart az autonómiák megvalósításának ügye? Markó Béla azt írja: "Én nem hiszek abban, hogy van épeszű alternatíva arra, amit ma a határon túli magyar szervezetek csinálnak"? Aki tehát másként akar cselekedni, mint az RMDSZ, az nem épeszű? Markó Béla fenyegetőzött, Marosvásárhelyen kijelentette: "az RMDSZ keresztbe tesz azoknak, akik ártanak az erdélyi magyarságnak…" A "paktumpolitika", a "protokollpolitika" nem adhatja vissza az erdélyi magyarság hitét. Kreczinger igazat adott Markó Bélának: "nincs nemzetstratégiánk". Nemzetstratégia kidolgozása kizárólag szakmai műhelyekben képzelhető el. Kreczinger nem látja tragikusnak az egység hiányának veszélyét. Ha a parlamenten kívül maradás az RMDSZ megtisztulásához” vezet, ezt fel lehet vállalni. – Ellentmondásosnak tűnik Markó Bélának az alábbi gondolata: "Meg kell egyezni néhány alapelvben! Meg kell egyezni egy minimális közös platformban!" Közös platformok kialakítása nehezen képzelhető el úgy, hogy az RMDSZ vezetése kijelenti, nem tárgyal a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és más erdélyi szervezet képviselőivel. /Dr. Kreczinger István ügyvéd, a Bocskai Szövetség elnöke: Markó Béla levelét megírta. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 27./
2004. január 27.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom felháborítónak és érthetetlennek találja az MSZP elnökének, Kovács Lászlónak a Magyar Állandó Értekezlettel (MÁÉRT) kapcsolatban kifejtett álláspontját, miszerint azért nem kap helyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) valamint a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a testületben, mert a szocialisták nem támogatnak egységbontó törekvéseket. Szerintük az MSZP elnöke és a magyarországi kormány nincs abban a helyzetben, hogy az erdélyi magyarság akaratát felülbírálva jogszerűen döntsön az egység kérdésében. A MÁÉRT a Kárpát-medencei magyarság politikai akaratát megjelenítő testület, s ahogy az anyaországban minden parlamenti párt jelen van benne, úgy természetes, hogy minden érdemi támogatással rendelkező határon túli magyar erő is képviseltesse magát a keretei között. A képviseletet nem lehet kizárólag a parlamenti jelenléthez kötni, annál is inkább, hogy sem a legerősebb kárpátaljai magyar szervezet, a KMKSZ, sem a délvidéki magyarság nem rendelkezik parlamenti képviselővel. Mindemellett a Jobbik elengedhetetlennek tartja, hogy a MÁÉRT tűzze napirendjére az autonómia kérdését, és alakítson ki erre irányuló Kárpát-medencei szintű nemzetstratégiát. /Nem értik az MSZP álláspontját. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2004. január 28.
Nagy szükség lenne arra, hogy az Európa Tanács dolgozzon ki egy európai autonómia chartát, amely egyebek mellett egyértelműen leszögezné: az autonómiatörekvések nem az elszakadás, hanem a feszültségek kezelése, a stabilitás felé hatnak – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának vezetője. Németh Strasbourgban, az emberi jogok érvényesülését és a demokratikus intézményrendszer működését vizsgáló Európa Tanács parlamenti közgyűlésének január 26-án kezdődött ülésszakán szólalt fel, abban a vitában, amelyet az ET emberi jogi biztosának éves beszámolójáról tartottak. Beszédében leszögezte: Romániában alapvető szemléleti változásra lenne szükség az emberi jogok, s ezen belül a kisebbségi jogok kezelése terén. Ennek példájaként említette az autonómiatörekvésekre adott román választ: azt, hogy – mint rámutatott – a hatóságok a Székely Nemzeti Tanács létrehozásában részt vevő aktivistákat tartóztattak le, röplapokat koboztak el tőlük, megsértették alapvető emberi jogaikat. /Európai autonómia charta kidolgozását sürgeti Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2004. január 28.
Az elmúlt tizennégy esztendőben Romániában mintegy tucatnyi szó bűvszóvá fejlődött. Ilyen univerzális szó például a szeparatizmus, enklávé, alkotmányellenes, alkotmánysértő, irredenta, revizionista, elavult, nosztalgia stb. Ezek a szavak egyszersmind minősítő jelzőként is használhatók, már-már kizárólagosan a romániai magyarság törekvéseit, elvárásait "illeti" velük a román politikum. Kétségbe vonni igazságtartalmukat orcátlanság, de illojalitás, románellenesség, országveszély forrása lehet, s nyomban össze kell kürtölni a nemzetet és a hont védő tanácsot. Mostanában – a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a polgári egyesületek létrejötte óta a leggyakrabban használt bűvszó az alkotmánysértő, alkotmányellenes. Molnos Lajos áttanulmányozta az alkotmányt az autonómiatörekvéseket illetően. Nem benne cikkely arra nézve sem, hogy tiltott volna javaslatot tenni az ország közigazgatási átszervezésére, gazdasági vagy társadalmi struktúrájának módosítására. /Molnos Lajos: Kitépett irkalapok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2004. január 28.
Fodor Sándor a múlt év november 13-án bizakodva írt a Szabadságban a Székely és a Magyar Nemzeti Tanácsokról. Bizakodva, mert nem szándékoztak a parlamenti választásokon az RMDSZ jelöltjeivel szemben önálló jelölteket állítani. Fodor azonban attól tart, hogy az említett, Székely, illetőleg Magyar Nemzeti Tanácsok előbb-utóbb párttá – pártokká szerveződnek, hogy a választásokon az RMDSZ ellen induljanak. Attól is tart, sok vezérember nem jut hozzá az RMDSZ többé-kevésbé jól fizetett pozícióiba, emiatt is van ellentét. Fodor megkérné a vezető politikusokat, mind Markó Bélát, mind pedig Tőkés Lászlót, hogy nyugdíjazzák közeli munkatársaik közül azokat, akik már a diktatúra asztalánál lakmároztak. „Nem kívánom én semmi módon sem a felelősségre vonását sem a Nagy Vegyésznő egykori munkatársának, se a Kárpátok Géniusza egyik (azóta alkotmányjogásszá nemesült) mezőgazdasági szakértőjének”, ők is a piacról éltek. /Fodor Sándor: Amitől félek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ A Nagy Vegyésznő egykori munkatársa Verestóy Attila, aki Ceausescu felesége nevében írt vegyészeti szakkönyveket.
2004. január 29.
Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója is hozzászólt Székelyföld Autonómia Statútumához, amelyet a Székely Nemzeti Tanács január 17-i sepsiszentgyörgyi ülésén. Tibori belekötött ebbe a pontba: "A település etnikai összetételének megváltoztatása tilos. Tibori szerint a szabad mozgás elve sérülne. Tibori egyik érve: a gagaúzoknak van ugyan autonómiájuk, de nagyon szegények, nem-igen tudnak mit kezdeni vele. Ezért az autonómiát csakis komoly gazdasági alapra, az előzetesen visszaszerzett magán- és közösségi javakra lehet helyezni. Tibori elismeréssel szólt a "kis lépések politikájáról". Az újságíró szerint az egész célja: az autonómia falovacskáján egy szűk "elitet" visszajuttatni a hatalomba. /Tibori Szabó Zoltán: Az autonómia falovacskája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2004. január 31.
Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című esszéje jó néhány sajtóorgánumban megjelent, sőt a Máért ülésén való megvitatásra is javasolták. Kincses Előd hozzászólását úgy kezdte, hogy esszének álcázott politikai vitairattal nehéz vitatkozni. Markó a trianoni békediktátumot, külső, nagyhatalmi döntést gyakorlatilag kizárólag belpolitikai okokkal magyarázott. Valójában az Osztrák-Magyar Monarchia szétverésének fő oka a győztes hatalmak politikai vezetőinek bosszúvágya és politikai vaksága volt. A békediktátumokkal sikerült is nekik Európára szabadítaniuk a fasizmust és a kommunizmust, a második világháborúról nem is beszélve. Markó Béla szerint a „határon túli közösségek felelős vezetői (…) lépésről lépésre kialakították azt a konszenzust, amelyre épülhetne a jövő: politikai egység, partneri viszony a többség képviselőivel, minél szélesebb önkormányzatiság, növekvő gazdasági erő, bővülő anyanyelvű művelődési és oktatási intézményrendszer, részvétel a közös döntések meghozatalában és önálló döntési jog a csakis minket érintő kérdésekben. Egyszóval: kulturális és közigazgatási autonómia”. A romániai magyarok jól tudják, az egység a Neptun-üggyel bomlott meg, még 1993-ban. Három prominens RMDSZ-es politikus (Frunda György jelenlegi SZKT-elnök, Borbély László jelenlegi alelnök és Tokay György volt kisebbségügyi miniszter) a fekete-tengeri Neptun-fürdőn szövetségi felhatalmazás nélkül az akkori román hatalommal titkos tárgyalásokat folytatott, amelyekről a romániai magyar képviselet csak az amerikai sajtóból értesült. Ez a partizánakció óriási felháborodást váltott ki az akkor még valódi döntési pozícióban levő RMDSZ miniparlamentjében, és Tőkés László javaslatára a szövetség elmarasztalta a három titkos tárgyalót. Azóta folyt a neptunosok és antineptunosok iszapbirkózása, amely a 2003. februári szatmári RMDSZ-kongresszuson az előbbiek kiütéses győzelmével, a ma is nagy népszerűségnek örvendő tiszteletbeli elnök eltávolításával, a monolitikus egység megteremtésével ért véget, szögezte le Kincses Előd. Az autonómia bekerült az RMDSZ programjába, és a parlamenti képviselet 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküvel erősítette meg elkötelezettségét. Az RMDSZ vezetősége azonban az autonómiaigényt sohasem kommunikálta a román vezetésnek. Iliescu elnök megállapította, hogy a székelyföldi autonómiatervezet alkotmánysértő. Valójában a tervezetet európai normák szerint fogalmazták meg, 11 működő nyugat-európai autonómiastruktúra ismeretében. Az állami magyar egyetemet nem sikerült visszaállítani, van helyette a magyar kormány által, a magyar adófizetők pénzéből létrehozott és fenntartott Sapientia Egyetem. Köztudott, az RMDSZ csúcsvezetősége kezdetben nem ismerte fel a Sapientia jelentőségét. Gáncsoskodásaira az EMTE-Sapientia alapító rektora, néhai Tonk Sándor professzor végrendeletében utalt. Kincses hangsúlyozta: a tizenegy éve fennálló romániai megosztottságot nemlétezőnek tekinteni és azt állítani, hogy az friss anyaországi exporttermék, diagnózisnak elhibázott. Markó szövetségi elnök legitimitása azért vitatható, mivel az utolsó előtti kongresszus elhatározta, hogy a következő kongresszust csak egy általános, közvetlen és titkos választással kialakított Szövetségi Képviselők Tanácsa hívhatja össze. Ezt a választást nem tartották meg, ezért a szatmári kongresszus összehívása alapszabály-ellenesen történt, ennek következtében határozatainak érvényessége jogilag megkérdőjelezhető. /Kincses Előd (A szerző marosvásárhelyi jogász.): Esszé és valóság: a magyar–magyar összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./
