Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szabolcs-Szatmar-Bereg Megyei Kozgyûles/Onkormanyzat

2004. január 19.

A magyarországi költségvetés kiadásainak csökkentése ellenére várhatóan nem csökkennek a határon túli magyarok támogatására szánt összegek – nyilatkozta Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Az államtitkár és Gazda József, Szabolcs–Szatmár–Bereg megye közgyűlésének elnöke január 17-én látogatott Szatmárnémetibe, ahol Szabó Istvánnal, megyei tanács elnökével és Riedl Rudolf alprefektussal folytattak megbeszélést a két megye közötti együttműködés további lehetőségeiről. /Túrós Lóránd: Veres János államtitkár szerint. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 19./

2004. január 24.

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá január 23-án Marosvásárhelyen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának küldöttsége, illetve a Maros megyei tanács vezetősége. Miután mindkét megye önkormányzata szavazatával is megerősíti a nyilatkozatban foglaltakat, hivatalossá teszik a testvérmegyei kapcsolatot. A Nyíregyháza központú megye Szatmár, Máramaros és Hargita megyével is kapcsolatban áll. A kapcsolatfelvételt a magyarországi megye kezdeményezte. /Antal Erika: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei küldöttség Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2004. január 30.

Január 29-én Nyíregyházán a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Kisebbségi Tanács székhelyén ünnepélyes keretek között nyújtották át a nemzetközi és etnikai kisebbségek felzárkóztatása és esélyegyenlőségének megteremtése érdekében kifejtett eredményes tevékenységért a tanács által odaítélt kisebbségi díjakat. A Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Kisebbségi Tanácsa 28/2003. számú határozata értelmében Szabó Istvánnak, a Szatmár megyei tanács elnökeként az előbb említett területen végzett munkájáért a kisebbségi díj arany fokozatát adományozta. Ugyanazon elismerésben részesült Nuszer Ernő, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese, valamint Gazda László, a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei közgyűlés elnöke. Szabó István utalt arra, hogy az elismerés nemcsak őt illeti, hisz mindaz, amit e téren elért, az az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum közös erőfeszítésének köszönhető. Emlékeztetett arra is, hogy amikor Szatmár megye csatlakozott a Kárpátok Eurorégióhoz, azt a hivatalos román politika igen nagy ellenszenvvel fogadta, keményen meg kellett küzdeniük igazuk bizonyításáért. Kihangsúlyozta, hogy a Kárpátok Eurorégió kibontakozása, munkájának eredményessége nagymértékben a magyar fél kezdeményező munkájának, segítőkészségének köszönhető. /Máriás József: Kitüntetés az eredményes tevékenységért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./

2004. április 29.

Ápr. 28-án Hármashatár címmel 16 oldalas magyar nyelvű újság jelent meg az egymással szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg és a romániai Szatmár megyében, valamint Kárpátalján szerdán – tájékoztatta Marik Sándor, a lap nyíregyházi főszerkesztője az MTI-t. A 80 ezer példányban nyomtatott újságot ingyen kapták meg a Nyíregyházán kiadott Kelet-Magyarország, a Szatmárnémetiben készített Szatmári Friss Újság, illetve az Ungváron nyomtatott Kárpáti Igaz Szó előfizetői – közölte az újságíró. A Hármashatár a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés támogatásával jelent meg Magyarország európai uniós csatlakozása alkalmából. A lapban megjelent cikkek harmada ennek megfelelően az EU-tagsággal foglalkozik, külön kitérve arra, hogyan változhat a közös határ mentén fekvő magyar-román-ukrán megyék gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolata a jövőben. A Hármashatár kéthavonta fog megjelenni a három ország területén, és olvasható lesz az interneten is. A lapot nyíregyházi, szatmárnémeti és ungvári újságírók írják. /Hármashatár. Közös lap a szomszédos magyar–román–ukrán megyékben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

2004. május 20.

Máj. 18–án a Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézetéből küldöttség érkezett Szatmárnémetibe, a megyei tanfelügyelőség meghívására. Kónya László főtanfelügyelő–helyettes közölte, a mostani látogatás célja, hogy a két megye tanügyi szakemberei az oktatás fejlesztése, kutatás és továbbképzés területén közös pályázatokban vegyenek részt, amelyre jelenleg a CBC határ menti együttműködést támogató Európai Alapnál nyílik lehetőség. /(anikó): Határ menti együttműködés az oktatás fejlesztése céljából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./

2004. május 20.

Máj. 18–án a Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézetéből küldöttség érkezett Szatmárnémetibe, a megyei tanfelügyelőség meghívására. Kónya László főtanfelügyelő–helyettes közölte, a mostani látogatás célja, hogy a két megye tanügyi szakemberei az oktatás fejlesztése, kutatás és továbbképzés területén közös pályázatokban vegyenek részt, amelyre jelenleg a CBC határ menti együttműködést támogató Európai Alapnál nyílik lehetőség. /(anikó): Határ menti együttműködés az oktatás fejlesztése céljából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./

2004. október 12.

A szakmai szolgáltatások, a továbbképzések és a cserekapcsolatok színvonalának emelésére regionális együttműködési megállapodást kötött okt. 11-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete a Hargita megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házával Nyíregyházán. Hajdu Sándor, a nyírségi intézmény igazgatója elmondta: a felek együttműködnek a pedagógusok továbbképzésének megszervezésében, a tanítók és a tanárok szakmai tudásának fejlesztésében, képzési programok, tanfolyami tematikák kölcsönös kidolgozásában, megvalósításában. /Magyar–román pedagógiai együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

2004. október 12.

A szakmai szolgáltatások, a továbbképzések és a cserekapcsolatok színvonalának emelésére regionális együttműködési megállapodást kötött okt. 11-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete a Hargita megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házával Nyíregyházán. Hajdu Sándor, a nyírségi intézmény igazgatója elmondta: a felek együttműködnek a pedagógusok továbbképzésének megszervezésében, a tanítók és a tanárok szakmai tudásának fejlesztésében, képzési programok, tanfolyami tematikák kölcsönös kidolgozásában, megvalósításában. /Magyar–román pedagógiai együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

2004. december 14.

Hargita Megye Tanácsa nyílt levelet intézett a testvérmegyékhez, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye közgyűléseinek.    A népszavazás után a határon túli magyarok elveszítettek egy illúziót, azt, hogy saját magukon kívül valakire is számíthatnának. Az elkövetkező hetek, hónapok alkalmasak lesznek arra, hogy újraértékeljék kapcsolataikat testvérmegyéikkel, kiváltképpen azokkal, ahol a NEM szavazatok voltak többségben. /Testvérmegyei kapcsolatok újraértékelése. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

2004. december 29.

Valer Marian Szatmár megyei prefektus nyílt levelet nyújtott át Szabó István tanácselnöknek, a tanácsosoknak és a sajtó képviselőinek dec. 28-án tartott rendkívüli tanácsülésen. Az abban megfogalmazottak szerint nem sikerült rendezni a Vatra Romanesca Kulturális Egyesület, a megyei könyvtár, valamint a szatmári táblabíróság székhelyproblémáját, ezzel szemben „meglepően gyorsan” központi székhelyet biztosítottak a Megyei Turisztikai Információs Központnak, melyet a megyei, illetve a helyi tanács és az Erdélyi Kárpát-Egyesület működtet. „Ez olyan egyesület, mely magyar nemzeti kritériumokon alapul, melynek egyöntetű célja, hogy magyarországi cégeket vonzzon” – nehezményezte a prefektus. Valer Marian a „szatmári gróf”-nak nevezett Szabónak magyarországi kapcsolatait, többek közt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának elnökéhez fűződő barátságát is felrótta. /Magyarországi kapcsolataiért vonta kérdőre Szabó Istvánt a leköszönő szatmári prefektus. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2005. február 12.

Munkamegbeszéléssel kezdődött február 11-én Csíkszeredában a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzati küldöttség látogatása. A delegációt a megyeházán fogadta Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A találkozón szóba kerültek a Tusnádfürdőn közös erőfeszítéssel létrehozandó oktatási konferenciaközponttal kapcsolatos kérdések. A két megyei önkormányzat közösen vásárolta meg a szükséges területet Tusnádfürdőn, a magyar kormány pedig az épület tervezési költségeit biztosítja. A küldöttség a Nyergestetőn megkoszorúzta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat által állított kopjafát. /Szüszer-Nagy Róbert: Testvérmegyei látogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./

2005. május 5.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat meghívására Nyíregyházára utazott a Maros megyei önkormányzat küldöttsége, Lokodi Edit Emőke tanácselnök asszony vezetésével. A két önkormányzat mintegy két éve hivatalos testvérkapcsolatot tart fenn, melynek keretében eddig két alárendelt intézmény – a megyei múzeumok és az iparkamarák – együttműködését sikerült megvalósítani. Most tárgyalnak a két megyei alárendeltségű szociális intézmények, a marosvásárhelyi és a nyíregyházi színházak, a levéltárak és a mezőgazdasági iparkamarák együttműködéséről. /Nyíregyházára látogatott a megyei önkormányzat küldöttsége. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

2007. január 19.

Kulturális, gazdasági, valamint környezetvédelmi projektekről tárgyalt január 18-án Szabó István Szatmár megyei tanácselnök Fülöp Istvánnal, a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tanács elnökével Szatmárnémetiben. Mindkét tanácselnök fontosnak tartja a két megye gazdasági fejlesztését, amelynek első lépése az infrastruktúra bővítése; a legsürgősebb a közutak és a vasúthálózat fejlesztése. /Gödri Alpár: Közös lobbi az autópályáért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998