Több olyan író van, akik valamilyen módon kapcsolódnak a történelmi Szatmár megyéhez. Bródy Sándor évente többször meglátogatta a Szatmárnémetiben a családi házat, ahol édesanyja élt. Szerette Bródy Sándor ezt a várost, és ennek több művében adott hangot. Dénes Sándor /Mikola, 1880- Auschwitz, 1944/ a XX. század eleji szatmárnémeti szellemi életnek egyik vezéralakja volt, kiváló újságíró Tárcái, novellái, színpadra írt munkái, riportjai népszerűek voltak. A huszadik század első harmadának egyik legnépszerűbb írója Markovits Rodion éveken át a Szamos című lap munkatársa volt. A Szibériai garnizon, az Aranyvonat, Sánta farsang című regényei nagy népszerűséget szereztek neki, műveit 14 nyelvre fordították le. Szép Ernő is gyakori vendége volt Szatmárnémetinek, édesapja évtizedeken át a szatmárnémeti zsidó hitközség titkára volt. Kaczér Illés /Szatmárnémeti, 1884. okt. 10. – Tel-Aviv, 1980. márc. 20./ első novellái a Szamos napilapban jelentek meg. A Füst című vígjátékát 1908-ban tűzte műsorára Heves Béla színigazgató szatmárnémeti társulata. A sikeres ősbemutató után fővárosi és vidéki színházak is játszották a darabot. Kolozsváron A kolozsvári Magyar Színház mutatta be Megjött a Messiás, Tűz, Gólem ember akar lenni c. drámáit. év 1924-től Csehszlovákiában élt. Később áttelepült Budapestre, ahol az Újság, a Pester Lloyd, a Nyugat közölte munkáit. Kaczér Illés Izraelbe települ, ahol trilógiát ír Ne félj, szolgám, Jákob (Tel-Aviv, 1952) címmel, amely a magyar zsidóság történelmi regénye. /Csirák Csaba: Kaczér Illés Szatmárnémetiről írt regénye. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 11./
2009. február 11.
A 2008-ban megjelent szatmári könyvek és tudományos-kulturális kiadványok (összesen 280) közelmúltban megtartott seregszemléjén a Szamos kulturális hetilapot a legjobbnak járó díjjal tüntették ki. A szatmári magyarság alig egy éve indult művelődési folyóirata a Szatmári Magyar Hírlap mellékleteként jelent meg. Jól döntött a Scriptor Alapítvány kuratóriuma (elnöke Szilágyi Ferenc vállalkozó), amikor elhatározta, hogy alig egy esztendővel a Hírlap Könyvek sorozat beindítása után (főszerkesztője Veres István) egy külön művelődési lapot is megjelentet. Ilyés Ildikó, a Szamos főszerkesztője a lap alapítói közé tartozik. A rendszerváltás utáni próbálkozást, a Szamoshát című lapot /1990-1994/ már régen elfelejtették. A Szamosba olyan tekintélyes értelmiségiek írnak rendszeresen, mint Bura László nyelvész, közíró, egyház- és helytörténész, Muhi Sándor grafikus, művésztörténész, Mandula Tibor történész, Csirák Csaba kultúrtörténész, Fazekas Lóránt biológus-madárkutató és újabban Kiss Sándor matematikus és Danku Pál helytörténész. /Sike Lajos: Szamos-lap a kultúráról. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2009. június 11.
Június 10-én a Szatmári Magyar Hírlap és a köré szerveződött szellemi műhely munkatársai közönségtalálkozót és gálaestet szerveztek a nagykárolyi kastélyban. Végh Balázs Béla, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kihelyezett karának adjunktusa tartott tájékoztatót a nagykárolyi középiskolák végzősei számára a felsőoktatási intézmény által nyújtott képzési lehetőségekről. Ezt követően a Szatmári Magyar Hírlapról beszélt az egybegyűlteknek Ilonczai Gyöngyi főszerkesztő, a Szamos társadalmi és kulturális hetilapot pedig Ilyés Ildikó főszerkesztő mutatta be. A Scriptor Alapítvány munkásságáról, terveiről Szilágyi Ferenc elnök, valamint Veres István menedzser tartott beszámolót, melynek során felajánlották a nagykárolyi és a Nagykároly környéki irodalmárok, történészek és kutatók számára a lehetőséget írásaik megjelentetésére a hetilap hasábjain, illetve önálló kötetek formájában. A közönségtalálkozón jelen voltak a Scriptor Alapítvány gondozásában eddig megjelent 15 „Hírlap könyv“ szerzői közül öten (Bura László, Mandula Tibor, Fodor István, Veres István, és Debreczeni Éva), akik részleteket olvastak fel az általuk írt kötetekből. /Közönségtalálkozó és gálaest. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 11./
