Kilencven évvel ezelőtt Kós Károly és Móricz Zsigmond bálozott a kis kalotaszegi település azóta romba dőlt iskolaépületében, február 14-15-én pedig helybeliek és magyarországi vendégek vigadtak két napig. A Budapesti Szent István Egyetem hallgatói – és sokan mások – évek óta visszatérő vendégei Sztánának. Sztána falunak közel kétszáz lakója van /176 magyar és 26 román/, a hetvenes években még 350 magyar és közel 250 román lakta Papp Hunor református lelkész ismeretei szerint. A sepsiszentgyörgyi származású fiatal lelkész szemben halad az árral: 1988-ban a család Magyarországra telepedett ki. Papp Hunor 1994 őszén viszont hazatért. Beiratkozott a kolozsvári református teológiára. 2001-ben a sztánaiak újra megrendezték a farsangi bált, emlékezve az 1914 telén tartott sztánai református bálra, amikor Kós Károly meghívta Móricz Zsigmondot. Ezt a sztánai bált elevenítették fel az elmúlt években. /Benkő Levente, Lepedus Péter: Nem élhetnek muzsikaszó nélkül. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./
2004. április 7.
Nyárádszeredában immár 11 éve működik a budapesti Szent István Egyetem Kertészeti Karának távoktatási tagozata. Az itt végzett diákok létrehozták a nemrég hivatalosan is bejegyzett Magyar Kertésztársaságot, melynek elnöke dr. Jakab Sámuel, alelnöke Seprődi József, titkára Kentelky Endre. Célkitűzései között szerepelt többek között az időszerű kertészeti kultúra terjesztése, a kertészeti oktatás támogatása, a magyar kertészeti szaknyelv megőrzése és fejlesztése, szakinformációs hálózat kialakítása, zöldség-, gyümölcs-, dísznövénytermesztők szakszövetségeinek létrehozása, országos kertészeti hálózat kialakítása, piackutatás, kertészeti szaktanfolyamok szervezése. /(Bögözi Attila): Magyar Kertésztársaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
2009. május 28.
Dr. Fazakas József, a Babes–Bolyai Egyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának vezetője rámutatott: kiváló kapcsolatuk van a veszprémi egyetemmel, továbbá a Corvinusszal, a gödöllői Szent István Egyetemmel, a debrecenivel, Péccsel, belföldön kedvezőek a kapcsolatok a brassói Transilvaniával, a Bukaresti Egyetemmel. Fazakas Józsefnek termeléssel és kutatással foglalkozó, nemzetközileg akkreditált kutatóintézete van /Chemitheramic/. Műszaki kerámiát gyártanak. A minap kapott értesítést Brüsszelből, hogy elfogadták egy fontos kutatási tervüket, amelynek értéke egymillió euró. A téma: nanoanyagokat állítanak elő. Fazakas József úgy látja, hogy a turizmusba most kellene a legtöbbet befektetni. Tizenkét éve működik a városban az egyetem, de olyan eset még volt, hogy valaki állás nélkül maradt volna, a végzősök mind elhelyezkedtek. Fazakas nem fél Brassó elszívó hatásától. Brassó félmilliós város lesz. Azt kell felajánlani, hogy a Brassóban dolgozó, messziről érkező pénzes ember itt, Sepsiszentgyörgyön és környékén kezeltethesse a reumáját, vegye igénybe a gyógyhatású ásványvizeket. Ma világviszonylatban sem kedvelik annyira a nagyvárosi lakást, mint a vidékit. Az egészséges életmód megéri, hogy vidékről ingázzanak a nagyvárosba. Persze, ehhez infrastruktúra, utak, megfelelő szálláshelyek és fogadókészség kellene. Hiba volt, hogy hagyták tönkremenni a világhírű gyógyfürdőket. Ezt a mulasztást helyre kell hozni. /Sylvester Lajos: Sepsiszentgyörgy – egyetemi város (2.). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 28./ Első rész: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./
