Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint „komoly párbeszéd” kezdődött pártja és a legnagyobb szerbiai kormánypárt, Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök vezette Szerbiai Demokrata Párt között a vajdasági magyar autonómia kidolgozásáról. Hamarosan tárgyalni fog erről a témáról a demokrata tömb legnagyobb ellenzéki pártjával, a Boris Tadics szerb elnök vezette Demokrata Párttal is. Kasza szerint csak konszenzussal lehet tartós, pozitív megoldást találni erre a problémára. /Komoly párbeszéd kezdődött a magyar autonómiáról Vajdaságban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./
2007. augusztus 17.
Magyarokat ért támadások – Szabadkán megjelent falfirkák, s bácskai magyar gyerekek immár rendszeresnek tűnő bántalmazása – miatt tiltakozott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke elmondta, hogy olyan falfirkák bukkantak fel Szabadkán, amelyek a magyarok legyilkolására buzdítanak. Döbbenetesnek nevezte, hogy a szerb kormány vezető ereje, a Demokrata Párt úgy véli, nem kell jelentőséget tulajdonítani a graffitiknak. A politikus felháborítónak minősítette azt is, hogy a bánáti, a Tisza mellett lévő Péterrévén öt-hat suhanc hónapok óta lelkileg és fizikailag bántalmaz magyar fiatalokat. /Magyarellenes támadások miatt tiltakozott a VMSZ. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./
2009. december 15.
Vajdaság parlamentje december 14-én ünnepélyesen kihirdette a tartomány autonómiáját megerősítő új alaptörvényt. Az erről szóló határozatot a testület 86 kormánykoalícióhoz tartozó tagja szavazta meg. A Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia koalíciójának három képviselője nemmel voksolt, az ellenzéki Szerb Radikális Párt és a Szerb Haladó Párt tagjai pedig nem vettek részt a szavazáson, arra hivatkozva, hogy nem volt lehetőség vitára a statútumról, amelyet egyébként „szeparatista jellegű” okmánynak tartanak. Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnöke kijelentette, hogy a vajdasági statútum a tartomány és egész Szerbia polgárainak a jólétét is szolgálja. Az alaptörvényt tavaly októberben hagyta jóvá az újvidéki törvényhozás háromnegyedes többséggel, de több mint egy évet kellett várni, amíg idén november 30-án a szerb szkupstina is elfogadta azt, a hatásköri törvénnyel együtt. Az új tartományi alaptörvény elfogadásában komoly szerepet játszott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Az alaptörvényre minden szerbiai nacionalista erő össztüzet zúdított, annak ellenére, hogy csak egy részét adja vissza annak, amit az észak-szerbiai tartomány korábban élvezett. A szerb ortodox egyház is hevesen támadta a törvényt. Két fontos pont maradt ki az alaptörvényből: nem rendelkezik a tartomány vagyonáról és saját pénzbevételeiről. Saját vagyon és bevételek nélkül Vajdaság továbbra is a belgrádi vezetéstől függ majd. /Kihirdették a Vajdaság autonómiáját megerősítő alaptörvényt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
