Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: TVR1

1996. december 23.

A temesvári ünnepség alkalmával sem Emil Constantinescu elnök, sem kísérte egyetlen mondatban nem emlékezett meg a forradalom kirobbantásában Tőkés László szerepéről, sőt találkozni sem óhajtottak vele. Az agyonhallgatás politikáját folytatták, ezen túl nem akadályozták meg, hogy az Antenna 1 Televízióban Radu Tinu volt szekus tiszt minden bizonyíték nélkül azt állította, hogy Tőkés László püspök a magyarországi kémszolgálat ügynöke volt és Ceausescu tudtával tevékenykedett. Erre ráduplázott Sergiu Nicolae szenátor, amikor a püspök tevékenységét a forradalom kirobbantásában történelemhamisításnak nevezte. Jellemző volt, hogy Marius Mioc cáfolni igyekezett ezeket a vádakat, de nem engedték szóhoz jutni. A cikkíró feltette a kérdést: "a kormány RMDSZ-tagjai meddig engedik még, hogy tiszteletbeli elnökünket így gyalázzák"? "Mikor fog az RMDSZ vezetősége és parlamenti frakciója ebből ügyet csinálni?" Meg kell érteni, hogy a Tőkés László elleni támadás "egy jól összehangolt propaganda részét képezi". Ez a támadás "mindnyájunk, az erdélyi magyarság ellen irányul." A cáfolatokat románul, az RTV 1 csatornáján kellene közölni. /Kocsis István: Még meddig? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

2001. január 23.

Az elmúlt napokban a román nyelvű média számos híradásban foglalkozott a katolikus segélyszervezet és a kergemarhakór vélt kapcsolataival. Az RTV 1, a PRO TV híradója, a Ziua napilap több száma szenzációsnak szánt című cikkben számolt be arról, hogy a gyulafehérvári Caritas sepsiszentgyörgyi kirendeltségének állítólagos közvetítésével marhahúskonzervek kerültek egy Negru Voda-i, fogyatékos gyerekeket ápoló rehabilitációs központba. Az ellenőrzések elvégzése után kiderült, hogy a Heart to Hand ír alapítványtól származó adomány nem marhahúskonzerveket, hanem - okmányokkal igazoltan - zöldségkonzerveket tartalmazott. A Caritas nevet előbb Romániában egy pénzügyi csalásnak számító pilótajáték neveként próbálták lejáratni, holott ez évtizedek óta szerte a világon a katolikus egyház segélyszervezetének hivatalos neve. Ma Romániában hat római és öt görög katolikus egyházmegyei Caritas létezik, közös fórumunk a Romániai Caritas Konföderáció, amely a nem kormányzati szervezetek között az igen előkelő negyedik helyen áll segítő tevékenység vonatkozásában. Jellemző, hogy a Caritas több mint tíz éve segít a rászorulókon - vallástól, nemzetiségtől függetlenül -, mégis csupán egy ilyen botránynak "köszönhetően″ kerül a román(iai) sajtó figyelmének középpontjába! Eddigi, a katolikus lakosság számarányát túlhaladó mértékű segítő tevékenysége nem volt elég érdekes ahhoz, hogy azt a média a nagy nyilvánossággal megismertesse. Csupán néhány adat az elmúlt évek szociális tevékenységéről az erdélyi egyházmegyék Caritasairól. 2000-ben Nagyváradon körülbelül 60 000 személyen segítettek (otthoni idősgondozás: 400, Szent Márton Öregotthon: 40; szociális konyha: 150; szociális segélyiroda: 17 000; gyógyszerkiosztó: 30 000; poliklinika: 11 500) 63 segélyszállítmányt fogadtak, ahonnan 9,5-10 milliárd lej értékű adományt kaptak. A szatmári Caritas szociális programja keretében 51 126 rászorult személyt és 175 intézményt támogattak. Ezek közül 18 758 római katolikus, 4039 görög katolikus, 22 266 ortodox, 5688 református vallású volt. Az akciók során 101 336 kg ruhaneműt, 6020 kg élelmet, 2970 kg játékot, 92 bútordarabot, 40 gyerekkocsit, 83 biciklit és 10 írógépet adományoztak. A gyulafehérvári Caritas-szervezet összforgalma 58 milliárd 500 millió volt, ebből 38 milliárd a külföldről érkezett anyagi segítség, ezeket az elmúlt évben is - a korábbiakhoz hasonlóan - a rászorultaknak juttatta el a Caritas, azaz gyermek- és öregotthonok, fogyatékosokat ápoló intézmények, kórházak, alapítványok, iskolák és óvodák, egyesületek, plébániák, valamint egyes rászoruló személyek, családok kaptak segélyt. A kiosztott segély egy része pénzjuttatás volt, egy másik része pedig ruhanemű, élelmiszer, bútor, gyógyszer. A külföldi szállítmányok fogadása, szétosztása mellett a nagyváradi Caritasnál nyolc projekt keretében (otthoni idősgondozás, segély árvízkárosultaknak, Szent Márton Öregotthon, szociális konyha, szociális segélyiroda, gyógyszerkiosztó, poliklinika, Bach tanácsadó iroda fogyatékosoknak) segítenek a rászorultakon. A szatmári egyházmegyei Caritasnál rehabilitációs központ, házi betegápoló, szegénykonyha, bántalmazott nők számára refugium, utcagyermekközpont, cigánygyermekek számára óvoda, iskola, tanulóház működik. A gyulafehérvári egyházmegyei Caritas két öregotthont, romaközpontot és iskolát, Zsögödön árva gyermekek számára tábort, tanulmányi házakat működtet, több városban van házi betegápoló központja, kirendeltsége. /Bodó Márta: Össztűz alatt a katolikus Caritas. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

2003. október 1.

Több mint 14 hónapja tart az ideiglenes állapot a román közszolgálati televízió magyar szerkesztőségénél, ahol a Boros Zoltán nyugdíjazásával megüresített főszerkesztői állásra még nem írtak ki versenyvizsgát. Ebben az időszakban többször is megkérdőjelezték a közszolgálati adás pártatlanságát. A bukaresti magyar szerkesztőség ideiglenes vezetője, Kacsó Sándor még nem döntött arról, hogy megpályázza-e a tisztséget. Október 6-ától tovább csökken az RTV 1-es csatornáján sugárzott hétfői magyar adás időtartama. A magyar szerkesztőség még csak nem is tiltakozott a műsoridő módosítása ellen. Tőkés László püspök a múlt hét végén Szilágysomlyón megtartott polgári fórumon kétszer is kijelentette, hogy az RTV magyar adásába újabban nem férnek be a fórummozgalomról szóló információk. A püspök az RMDSZ-nek nem tetsző hírek letiltásáról beszélt. Kacsó Sándor szerint szó sincs semmilyen pártoskodásról. Közölte, a szilágysomlyói fórumról csak azért nem sugároztak tudósítást, mert a tudósító nem küldött az eseményről anyagot. Valójában a szilágysomlyói fórumon filmező forgatócsoport tagjai elmondták, felajánlották a tudósítást a bukaresti magyar adásnak, de a szerkesztőség azt nem igényelte. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke szerint szakmailag elfogadhatatlan, hogy egy közszolgálati sajtóorgánum ne pártatlanul válogassa és szerkessze meg híreit. Gálfalvi Zsolt, az RTV igazgatótanácsának egyetlen magyar tagja leszögezte: "A bukaresti televízió összes főszerkesztője megbízotti státusban dolgozik." Pillanatnyilag a bukaresti magyar adás az RTV1-en heti két és fél, az RTV2-n pedig heti egy, azaz összesen három és fél óra, a kolozsvári stúdió heti három és fél, a temesvári pedig heti 30 percben sugároz magyar műsort./Benkő Levente: Decemberig tart az ideiglenesség? = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2003. október 1.

Több mint 14 hónapja tart az ideiglenes állapot a román közszolgálati televízió magyar szerkesztőségénél, ahol a Boros Zoltán nyugdíjazásával megüresített főszerkesztői állásra még nem írtak ki versenyvizsgát. Ebben az időszakban többször is megkérdőjelezték a közszolgálati adás pártatlanságát. A bukaresti magyar szerkesztőség ideiglenes vezetője, Kacsó Sándor még nem döntött arról, hogy megpályázza-e a tisztséget. Október 6-ától tovább csökken az RTV 1-es csatornáján sugárzott hétfői magyar adás időtartama. A magyar szerkesztőség még csak nem is tiltakozott a műsoridő módosítása ellen. Tőkés László püspök a múlt hét végén Szilágysomlyón megtartott polgári fórumon kétszer is kijelentette, hogy az RTV magyar adásába újabban nem férnek be a fórummozgalomról szóló információk. A püspök az RMDSZ-nek nem tetsző hírek letiltásáról beszélt. Kacsó Sándor szerint szó sincs semmilyen pártoskodásról. Közölte, a szilágysomlyói fórumról csak azért nem sugároztak tudósítást, mert a tudósító nem küldött az eseményről anyagot. Valójában a szilágysomlyói fórumon filmező forgatócsoport tagjai elmondták, felajánlották a tudósítást a bukaresti magyar adásnak, de a szerkesztőség azt nem igényelte. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke szerint szakmailag elfogadhatatlan, hogy egy közszolgálati sajtóorgánum ne pártatlanul válogassa és szerkessze meg híreit. Gálfalvi Zsolt, az RTV igazgatótanácsának egyetlen magyar tagja leszögezte: "A bukaresti televízió összes főszerkesztője megbízotti státusban dolgozik." Pillanatnyilag a bukaresti magyar adás az RTV1-en heti két és fél, az RTV2-n pedig heti egy, azaz összesen három és fél óra, a kolozsvári stúdió heti három és fél, a temesvári pedig heti 30 percben sugároz magyar műsort./Benkő Levente: Decemberig tart az ideiglenesség? = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2005. május 5.

A közelmúltban jó néhány intézmény, jelentés elmarasztalta a román államot, illetve a politikumot a sajtót ért nyomásgyakorlások, és általában a sajtószabadságot korlátozó tényezők miatt: a Freedom House, Agentia de Monitorizarea Presei, a Román Akadémiai Társaság (SAR), az SEENPM (South Eastern European Network for the Professionalization of the Media) tanulmánya, de Pierre Moscovici EU raportőr jelentése is megemlíti e témát. Már az alkotmányban is van egy-két furcsaság. A 30. szakasz szerint: „A törvény tiltja az ország és a nemzet gyalázását, (…), a területi szeparatizmusra vagy a nyilvános erőszakra való uszítást, valamint a jó erkölccsel ellenkező obszcén megnyilvánulásokat.” Mi számít ország, illetve nemzet gyalázásnak, ki és mi alapján dönti el, hogy mi az obszcén megnyilvánulás? És ha valaki a szeparatizmus gondolatával ért egyet? Ez büntetendő? A román rádió és tévétársaságok szervezését és működését szabályozó törvény meghatározza a közszolgálatiság mibenlétét is: mutassa be a román nyelv értékeit, a nemzeti és egyetemes, illetve a nemzeti kisebbségek autentikus kulturális és tudományos alkotásait, „harcoljon az ország függetlenségéért és nemzeti egységéért (sic!-szerk.), az emberi méltóságért, igazságért és törvényességért.” Gyakori újságírói tapasztalat, hogy a közhivatalok megtagadják az igényelt adatokat, mivel a sok kétértelmű megfogalmazás kibúvókra, önkényes döntésekre ad lehetőséget. A televízió elfogult, ezt mutatta a Sajtómonitorizáló Ügynökség felmérése a kormánypárt választások előtti szerepeltetéséről. Az RTV1 a következő arányban szerepeltette képernyőjén a pártokat: kormánypárt 72%, ellenzéki 26%, RMDSZ 2%. A kilencvenes évek elején, bányaszjárás idején a „rendcsinálás céljából” Bukarestbe hívott bányászokkal, mint a „munkásosztály megbízható elemeivel”, szószerint szétverették nemcsak az ellenzéki megmozdulást, hanem az ellenzéki pártok székházait, az ellenzéki szerkesztőségeket. A közszolgálatinak nevezett tévé készségesen beszámolt az ott talált drogokról, dollárokról. A posztkommunista hatalom elsősorban ott vesztette el a ’96-os választásokat, ahol a kereskedelmi tévék (PRO TV és az Antena 1) elterjedtek. A törvények azon pontjai, amelyek kiszolgáltatják a sajtót a politikumnak, megmaradtak. A Capital gazdasági hetilapnak 13 városbeli 22 helyi tévéadó tavalyi monitorizálása nyomán tizenegyről sikerült beazonosítania, hogy az SZDP, öt pedig a NLP közvetett vagy közvetlen irányítása alatt áll. A többiről sem állították a szerzők, hogy függetlenek lennének a politikumtól. Nem sikerölt megtudni, hogy a román média híreit uraló Mediafax hírügynökségnek kik az igazi tulajdonosai. /Herédi Zsolt: Szabad sajtó? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3., folyt.: máj. 4., 5./

2006. március 21.

Március idusa idén újraélesztette az autonómiába vetett hitet, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. A Székely Nemzeti Tanács Székelyudvarhelyen szervezett nagygyűlése lázba hozta az országot. Nem véletlen az RMDSZ háza táján a retorikaváltás. Frunda György marosvásárhelyi kiállása a Székelyföld területi autonómiája mellett, vagy Markó Béla miniszterelnök-helyettes szokásosnál keményebb ünnepi beszéde, amelyben a székelyföldi román köztisztviselőket a helyi többségi lakosság nyelvének elsajátítására szólítja fel, jelzésértékű. Azonban az RMDSZ csúcsvezetősége továbbra sem hajlandó az érdemi párbeszédre azokkal, akik az RMDSZ-ből kiválva új pártot alakítottak. Ma az első számú közellenség Szász Jenő. Nem véletlen az igazi RMDSZ-hatalmat megtestesítő Verestóy Attila SZKT utáni kétségbeesett nyilatkozata az RTV1 hírműsorának, hogy összeesküvést lát az RMDSZ ellen Basescu államelnök vezénylete alatt és a magyarországi jobboldal (értsd a Fidesz) asszisztálásával. Udvarhelyen totális háború folyik az RMDSZ, illetve az ellenzéki párt színeiben bejutott tanácsosok és a polgármester között, ami szintén akadályozza az MPSZ és az RMDSZ közötti közeledést. Az RMDSZ-ben a Markó Béla, Verestóy Attila, Borbély László és Frunda György alkotta csúcs elmozdításával és a hátukban szerveződő néhány agilisabb fiatal hatalmi helyzetbe jutásával egyből megváltozhat sok minden. /Makkay József: Esélylatolgatás március idusa után. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 21./

2006. június 15.

Kiderült, hogy Razvan Teodorescu, Iliescu elnök kultúrembere, volt RTV-elnök, a Nastase-kabinet művelődési minisztere a Szekuritáté besúgója volt. Iratcsomóját 1989 decemberében elégették, de megmaradt az a jegyzőkönyv, mely ezt rögzítette. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

2006. november 23.

Hogyan lehetne javítani a nemzeti kisebbségek megítélésén a többségi írott sajtóban? Erre kereste a választ a Project on Ethnic Relations (PER) november 22-i rendezvényén, a civil szervezet bukaresti székházában. A központi román sajtókiadványok vezetői, – bár elfogadták a meghívást – nem jelentek meg a rendezvényen. „A román nyelvű sajtó felületesen kezeli a magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdéseket” – fejtette ki a PER-kerekasztalon Salamon Márton László, az ÚMSZ felelős szerkesztője. „Bár napi rendszerességgel lefordítottuk románra a lap tartalmát, hozzáférhetővé téve a román nyelvű szöveget honlapunkon, és hírlevélben el is juttattuk több száz címre, a központi román sajtó teljes érdektelenségébe ütköztünk” – összegezte Salamon. A lap az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA) is fordult annak érdekében, hogy a bírja rá a közszolgálati televíziót: az audiovizuális törvénynek megfelelően lapszemléjébe vegye be a magyar sajtótermékeket is. Annak ellenére, hogy a médiafelügyelet írásban szólította fel a TVR-t a szemlézésre, ez máig nem történt meg. /Érdektelenség övezi a központi román sajtóban a kisebbségeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2006. december 20.

Tizenegy éve, minden decemberben átadásra kerül a Kisebbségekért Díj, amelyet a magyar miniszterelnök alapított a Kisebbségek napja alkalmából. Az elismerést olyan magyarországi és határon túli személyek és szervezetek kapják, akik, illetve amelyek a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, tömegtájékoztatásban és a gazdaság területén kiemelkedő tevékenységet végeztek a kisebbségek érdekében. Az idei díjat december 19-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök adta át a parlamentben. Megalapítása óta ez az első év, amikor a kitüntetettek között nincs erdélyi. Korábbi Kisebbségekért díjasok: Sütő András (1995), Gabriel Andreescu (1995), Kató Béla (1995), Böjte Csaba (1996), EMKE (1996), Csibész Alapítvány (1997), Domokos Géza (1997), Smaranda Enache (1997), Kallós Zoltán (1997), Molnár János és Molnár Jánosné zsoboki református lelkészházaspár (1998), Aradi Minorita Rendház (1999), Hegyi István református lelkész (1999), Szilágyi Pál (2000), Lászlóffy Pál (2001), az RTV magyar szerkesztősége (2001), Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár munkaközössége (2002), Vetési László (2003), EME (2004), Guttman Mihály (2005). /Kisebbségekért Díj, 2006 – nincs erdélyi kitüntetett. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2009. december 28.

A romániai magyar televíziózás 1969. november 23-án indult, akkor közvetített először a román országos tévéadó magyar nyelvű műsort. A magyar adás indulásának negyvenedik évfordulóját az egykori és mostani munkatársak Csíkszeredában ünnepelték meg december 11-én. A bukaresti magyar szerkesztőség egykori tagjai közül közel nyolcvanan gyűltek össze a találkozón. A Csíki Játékszínben lejátszódó médiaeseményt rögzítették, és Képgyűrűk címmel az RTV1-es csatorna közvetíti a december 28-i és 29-i magyar adásokban, három részben. A magyar szerkesztőség múltjáról, jelenéről három főszerkesztőt, Bodor Pált, Boros Zoltánt és Kacsó Sándort faggatta a műsorvezető Nagy István. Cári Tibor zeneszerző és meghívottjai – Szilágyi Nóra, Boldizsár Szabolcs, Veress Albert – hangulatos zenével zárták a műsor első részét. /KÉPgyűrűk a Magyar Adásban. 40 éves a Román Televízió magyar nyelvű műsora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998