A lugosi magyar közösség számon tartja a közélet volt szereplőit. A katolikus bérház falán elhelyezett Arató Andor-emléktáblát megkoszorúzta és beszédet mondott Marius Martinescu, Lugos polgármestere, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Pozsár József, Lugos alpolgármestere, Butnaru Antal katolikus esperes és dr. Udvardy László. Arató Andor tanár (1887–1964) közel negyven éven át szolgálta a lugosi magyar (és nem csak magyar) közösséget. Halálának 40. évfordulóján megkoszorúzták sírját és emléktáblát avattak a római katolikus bérház falán. Márványba vésett háromnyelvű szöveg adja tudtul a világnak, hogy itt élt a kiváló zeneszerző, karnagy, újságíró, iskolaalapító, Lugos kulturális életének kimagasló személyisége, Arató Andor. Elvállalta a Lugosi Magyar Dal- és Zeneegylet irányítását, majd megalapította a Jubilate katolikus egyházi kórust, és alig egy évre rá alapító tagja lett a Lugosi Filharmónia Egyesületnek, ahol karmesterként, sőt hegedűsként is közreműködött. A Lugoson megjelenő Krassó-Szörényi Lapok felelős szerkesztői tisztségét vállalta el, munkatársa volt a Jakabffy Elemér szerkesztésében megjelent Magyar Kisebbségnek, továbbá a Temesvári Hírlapnak. Ő szervezte meg az Egységes Magyar Gimnáziumot, majd a magyar tannyelvű hétosztályos elemi iskolát és gimnáziumot, melynek tanára és igazgatója volt. Az emlékezést az Arató Andor Egyesület, a lugosi katolikus egyházközség és a lugosi RMDSZ szervezte. /(Sipos): A lugosi közélet példaképe. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./
2007. augusztus 14.
Apám emlékére címmel jelentette meg Kató Gizella legújabb, Temesvár egyik külvárosáról, a Gyárvárosról szóló könyvét az Eurostampa Könyvkiadónál. Immár a tizenegyedik könyvénél tartó, verset és prózát egyaránt publikáló szerző apja és a mai temesváriak iránti kötelességének érzi, hogy emléket állítson annak, amit megemészt az idő vasfoga. “Apám valóságos temesvári lexikon volt: ismerte minden utcáját, szinte minden házát. Mesélni is szeretett, akár társaságban, akár nekem” – idézi meg a rajztehetséggel is megáldott, művészi pályára vágyó, de könyveléssel foglalkozó édesapa emlékét az előszóban Kató Gizella. Írásaiban a szemtanú hitelességével szól – hiszen ő maga is 35 évet élt ebben a városnegyedben – a felejthetetlen utcákról, a régi emberekről, házakról, gyárakról, az azóta átformálódott vagy kihalt mesterségekről, az egyszerű emberek hétköznapjairól, a Bega-csatornáról. Temesváron a Magyar Nyugdíjasok Klubjában Telegdy Gyöngyvér matematikatanár, maga is a város múltjának szerelmese, saját emlékeivel gazdagította a kiadvány élményanyagát. Pogány András a gyárvárosi Úri utca egykori író lakóiról, Méliusz Józsefről, Majtényi Erikről, Pogány Lászlóról, a Temesvári Hírlap tulajdonos-főszerkesztőjéről szólt, s megemlítette, hogy innen indult az Apám emlékére könyv szerzője is. Kató Gizella elmondta: az édesapa rajzaival illusztrált könyvnek elkészült a román változata is, hogy minél többen megismerhessék a soketnikumú város példamutató múltját. /(SZ. I.): Az apák emléke kötelez. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./
