Megkezdte működését az első romániai magyar internetes hetilap: TransIndex néven (www.nextra.ro/transindex, www.emt.ro/transindex) elindult az első, csak az interneten megjelenő, hetente frissített lap, amely a budapesti központú Index nemzetközi internetes lapcsalád romániai tagja. (A budapesti Index [www.index.hu] a legolvasottabb magyar internetes kiadvány, naponta húszezren látogatják.) Az új lapot a csíkszeredai Nextra működteti, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság szakmai támogatásával. A tartalmat egy diákokból és frissen végzettekből álló kolozsvári csapat szolgáltatja, a lap felelős szerkesztője Kelemen Attila. - Különös hangsúlyt kapnak majd a beszélgetések (jelenleg Tatár György filozófussal, Bogdán Zsolt színművésszel és Dani László informatikussal készített interjúk olvashatók). A lapkoncepcióban kitüntetett helyen szerepelnek még a romániai közérzetet bemutató különféle anyagok (most például a Nyílt Társadalomért Alapítvány által finanszírozott szociológiai felmérés adatai és egy kolozsvári falfirka kommentárja látható). Tervezik, hogy jövőre elindul - a tanügyre szakosodott civil szervezetekkel és alapítványokkal való egyeztetés után - a Virtuális Bolyai Egyetem. /Új színfolt a romániai magyar sajtóban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
1999. november 8.
Nov. 6-án Kolozsváron tartotta küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). A megnyitó beszédet Buchwald Péter ideiglenes prefektus tartotta. Bíró Károly EMT-elnök a szervezet tevékenységéből az idén szervezett konferenciákat emelte ki: Bányász-Kohász-Földtan Konferencia, SZÁMOKT ?99, OGÉT ?99, ÉPKO ?99, Körmöczi János Fizikus-napok, Országos Szakmai Napok (OSZN). Égly János, kiadói elnökhelyettes kifejtette: a Műszaki Szemle EMT-kiadványokhoz nagyon nehezen gyűlnek össze az egy-egy lapszámhoz szükséges tudományos dolgozatok. - A kiadói tevékenység legnagyobb megvalósítása a Transindex (http:www.transindex.ro) elnevezésű internetes napilap beindítása. Deák Melinda, az EMT gazdasági titkára hangsúlyozta: az anyagi gondokon új pályázati lehetőségek felkutatása, illetve a bejegyzésre váró Technorex cégen keresztül történő kereskedelmi tevékenység beindítása segíthet. A brassói, székelyudvarhelyi, illetve a nagyváradi fiókszervezet képviselői is beszámoltak tevékenységükről. /Kiss Olivér: EMT Küldöttgyűlés. Erdélyi műszakiak seregszemléje. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2000. május 12.
Máj. 12-13-án Kolozsváron az Index - Budapest, JATE Irodalomelméleti Tanszéki Csoport - Szeged és a TransIndex - Kolozsvár szervezésében multimédia konferenciát tartanak. A résztvevők között van Müller András, Odorics Ferenc, Selyem Zsuzsa, Szecsenyi Tibor. A témák között szerepel: Mi a mátrix? - A romániai magyar internet helyzete. - A pornográfia korszaka. Kelemen Attila, a TransIndex vezetője, a multimédia konferencia főszervezője elmondta: a konferenciát azért is szervezték meg, mert a TransIndex csapaton belül nincsenek szakembereik. Legkézenfekvőbb volt, hogy importáljanak szakembereket, legegyszerűbben Magyarországról. Lapjuknak számos magyar partnere is van, például az Index, amely a leglátogatottabb magyarországi internetes lap, illetve egy humán tudományos műhely, a szegedi Decon csoport. /Póka János András: Multimédia konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
2001. augusztus 11.
Kelemen Attila, a Transindex-projekt /www.transindex.ro/ vezetője elmondta, hogy két éve kezdték el munkájukat. Kifejtette: nem mindegy, hogy milyen is a magyar digitális kincstár, amit építenek. Az infrastrukturális szempont sem másodlagos, vagyis a Sapientia-EMTE projekt városközi internetes hálózatát úgy kell kidolgozni, hogy az egy leendő romániai magyar intranet alapja lehessen. Kelemen Attila hangsúlyozta: a romániai magyar sajtó többnyire nem teljesíti szerepét, nagyon formális, az iszapot csak ritkán kavarja fel. Ezért is jó az internetes Disputa. - Az internet a vizualitás új rendjét hozta, ami a maga során visszahat például a nyomtatott sajtóra is. Az új Transindex közel kilenc hónapig készült. Hírek, magazinanyagok, adattárak, internetes címtárak, pályázati figyelő, vitafórum és sok-sok apróság - ez most a Transindex. - A Nextra és Samsess Kft. jóvoltából e hónaptól a Transindex professzionális lappá válhat, vagyis alapszolgáltatásainak fenntartása egy ideig biztosítva van. A Transindex kiadója egy nonprofit egyesület, amely a tervezett közszolgálati projektekre pályázatok útján remél finanszírozást. /Ágoston Hugó: Egyetlen irány helyett kusza pályák. Beszélgetés Kelemen Attilával, a Transindex felelős szerkesztőjével. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./
2001. október 31.
Okt. 30-án Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban ülésezett a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. "Az internetet nekünk, szétszórtságban élo magyaroknak találták ki..." - ez a mondat lehetne a mottója a találkozónak. A konferencia magyarországi kezdeményezői meghívták erre az alkalomra mindazokat a szervezeteket, közintézmények, újságok képviselőit, honlapszerkesztőket, akik az internetes magyar-magyar kapcsolattartásban már egy ideje közreműködnek. Jelen voltak kulturális vagy érdekvédelmi nonprofit szervezetek képviselői Magyarországról és a környező országokból, olyanok, akik a magyar anyanyelvű internethasználók művelődési igényeit kielégíteni szándékozó honlapokkal foglalkoznak. A nemzetközi társaság ügyvezető elnöke, Komlós Attila mellett a Magyar Elektronikus Könyvtárt Moldován István, a Neumann János Digitális Könyvtárt Reisz T. Csaba, a New York-i székhelyű HHRF Magyar Emberijogi Alapítványt budapesti munkatársa, Kott Ferenc képviselte. A HHRF érdekvédelmi szervezet által biztosított ingyenes webhelyen olvasható 1999 márciusa óta a Szatmári Friss Újság internetes változata. Eddig több mint 142 ezer látogatója volt ennek az oldalnak. A Határon Túli Magyarok Hivatalát Bátai Tibor, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát pedig Kálóczy Katalin képviselte. Meghívták a konferenciára az erdélyi, kárpátaljai, vajdasági szakembereket, olyan újságok, elektronikus folyóiratok, portálok készítőit, amelyekkel az interneten találkozhat a magyarul böngésző olvasó, így a Transindex vagy a Világhírnév nevű, Kolozsváron készülő portálok szerkesztői is jelen voltak. A megbeszélések témái közt szerepelt: a magyar irodalom feldolgozása az interneten, elektronikus könyvtárépítés, irodalmi folyóiratok, multifunkcionális portálok szerkesztése és működése. Megfogalmazódott egy összefogó nyilvántartás, a magyar nyelvű közösségi honlapok regisztrálásának igénye is. /Debreczeni Éva: Virtuális kapcsolataink az interneten. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./
2001. november 9.
Valótlant állítanak a bákói hatóságok, ugyanis a svéd támogatókat nem értesítette a bákói gyermekvédelmi igazgatóság, hogy a gyimesbükki fogyatékos gyermekeket ellátó központ megszűnik. Megszüntették a térségben legkorszerűbben felszerelt, Gyimesbükkön levő intézetet, a 84 alkalmazottat július elsejével szélnek eresztették. A svéd adományozók határozottan nehezményezték ezt az eljárást. Miután Landelius, a svédországi Save the Children szervezet volt főtitkára tudomást szerzett a bákói megyei tanács felszámoló határozatáról, június 22-én levelet írt a romániai társszervezet, a Salvati Copii címére. A levélben Landelius elmondta, hogy a gyimesbükki tízéves munkának 2001-re csaknem a végére értek. A svéd gyermekmentők tíz év alatt egymillió svéd koronát gyűjtöttek össze a gyimesi gyermekotthon megsegítésére. Landelius embertelennek tartja, hogy éppen egy jól felszerelt intézménnyel kezdik a felszámolást, amikor ennél sokkal rosszabb felszereltségű és színvonalú intézeteket meghagytak. Az információkat az intézmény megszüntetéséről magánemberektől kapták a svéd gyermekvédők, nem a román szervektől. Landelius ezután július 1-én Emma Nicholson bárónőhöz, az Európa Parlament képviselőjéhez fordult, aki Romániáról szóló jelentéseiben többször kitért arra, mennyire fontos javítani a hátrányos helyzetű gyermekek ügyét. A bákói hatóságok először a felmondóleveleket küldték ki a gyimesbükki intézet alkalmazottainak, azután az ott gondozott 116 gyermeket szállították át bákói és Hargita megyei intézményekbe, majd az adományba kapott összes felszerelést elszállították. Az ipari mosógépek nem fértek ki az ajtón, így azokat szétdarabolták. A gyermekotthon udvarán játszótér volt, a fából készült játékokat is szétverték. - A bákói hatóságok felajánlották a dolgozóknak, dolgozzanak más, a megyében működő gondozókban. Az alkalmazottak egy csoportja így ment el a Gyimesbükkhöz közeli Vermesti-re. Az ottani intézményben uralkodó állapotok azonban /nem volt víz az épületben!/ visszariasztották őket. A Bákó megyei gyermekotthonok felszereltségi színvonala tehát korántsem felel meg az európai standardoknak. - Az országos román nyelvű sajtó, noha járt a helyszínen, még nem adott érdemben hírt az esetről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./ A Transindex [www.transindex.ro] összeállítása Az a valóság, hogy a kezelésre szoruló gyermekeket Bákó, illetve más megyék között szétszórták, a személyzetet szélnek eresztették, a főleg külföldi segélyekből származó berendezéseket, felszereléseket pedig "helyben" szétosztották - ismeri Bákó megyei tanács elnöke és főtitkára. Azzal indokolták, hogy a gyermekeket családi típusú hajlékokban vagy fogadott családban helyezzék el. De nem így történt: a Hargita megyéből származókat nem családi típusú hajlékba, hanem egy másik, nagyjából hasonló intézetbe vitték. Az sem igaz, hogy a megyei szakigazgatóság egyeztetett volna a legtöbbet áldozó svéd adományozókkal. Szétvágtak egy mosógépet, jobbra vagy balra elszállítanak adományba kapott berendezéseket, ez a romboláson túl másféle benyomást nem kelthet. /Gyarmath János: Valami mégis sántít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2001. november 17.
Nem látszik valósnak az a gond, amelytől Erdélyben oly sokan félnek, hogy Schengen gátolná a magyar-magyar kapcsolatokat - nyilatkozta dr. Surján László, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke a Transindex internetes újságnak. Az interjú nov. 15-én jelent meg a világhálón. Schengennek nincs semmi közvetlen kapcsolata a státustörvénnyel. A státustörvény nem befolyásolja Magyarország EU-csatlakozását. Románia számára viszont hátrányos lehet, ha az a kép alakulna ki, hogy magyar nemzetiségű polgárainak erőszakos beolvasztására törekszik és a státustörvényt azért gátolja, mert az ellensúlyt teremt agresszív törekvésekkel szemben. Fontos, hogy a mérsékelt román pártok ne legyenek a román nacionalisták és idegengyűlölők szellemi foglyai, állapította meg dr. Surján László. /"A mérsékeltek ne legyenek a nacionalisták szellemi foglyai". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17/
2001. december 14.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Igazgatótanácsa közleményt adott ki a Hargita Népe megyei napilappal kapcsolatos üzleti kísérletek miatt. A MÚRE megdöbbenéssel értesült arról, hogy a közszolgálati feladatokat ellátó sajtóval szemben is a piaci farkastörvényeket akarják alkalmazni olyan társaságok, amelyek maguk is a közszolgálati sajtó, a független sajtó értékeinek fontosságát hirdetik. A MÚRE nem érthet egyet olyan üzleti elképzelések etikátlanságával, amely mások évtizedes munkájának hasznát akarja kisajátítani. Valamely lap nevének elorzása törvénybe ütköző cselekedet, a jogi fondorlatok, fiskális trükkök alkalmazójának pedig számolnia kell a közvélemény és a sajtó szakmai-etikai értékítéletével. A Hargita Népe szerkesztőségének esetében a MÚRE elvárja, hogy a megyei önkormányzat tegyen lépéseket a név rosszhiszemű kisajátításának megállítása érdekében, s amennyiben tulajdonosváltást látnak szükségesnek, akkor legyen elővételi joga a jelenlegi szerkesztőségnek /Etikát a sajtóüzletben is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője úgy érezte, kötelessége véleményt mondani. A Kaho Kft. és egy magát befektetőknek titulált csoport "a védjegyeket bejegyző országos hivatalnál levédte mind a Hargita Népe, mind a Csíki Lapok nevet". Más szóval elorozták ezeket a lapcímeket. Albert Antal több kérdést tett fel. A megyei tanács eddig nem támogatta a szerkesztőséget, akkor milyen törvényes jogon és alapon ért egyet azokkal, akik szerint "a lap kiadása a jelenlegi formában hosszú távon nem biztosított"? Miért nem vállalják a nyílt megmérettetést, a becsületes versenyt egy új lap indításával? Ki a vállalkozói csoport ügyvezető megbízottja? Miért nem vállalják a nyilvánosságot? /Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője: Feleletekre váró Nyilatkozat a "levédetlen" Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./ A Hargita Népe körül kialakult helyzetről beszámoló írások szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó áll. Ferenczi Károly a Krónika című lapnak úgy nyilatkozott, hogy az egész ügyről nem tud semmit. Szokatlan eljárással szeretné megkaparintani a csíkszeredai napilapot egy udvarhelyi vállalkozó - írta a Megfosztották nevétől a Hargita Népét című tudósításában a Krónika dec. 12-i száma. Az írás idézte Zsombori Vilmost, a Megyei Tanács elnökét, aki szerint a kialakulandó jogi bonyodalmak megoldása a jogászok feladata lesz, a szerkesztőségnek számolnia kell azzal, hogy a tanácsosokban nem alakult ki jó vélemény a lapról, amely "felelőtlen, sértő írásokat" Bonyodalmak a Hargita Népénél címmel számolt be a csíkszeredai eseményekről a Népújság. A marosvásárhelyi napilap Idegen tollakkal ékeskedni alcímmel az MTI alapján közölte az eddigi történéseket, majd jelezte, hogy az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és annak Becsületbírósága. Elhalászták a Hargita Népét? - kérdezte a Romániai Magyar Szó dec. 13-i száma. Borbély László főszerkesztő úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez nem privatizáció. Az internetes napilap, a Transidex Verestóy kiszemelte a Hargita Népét címmel járta körbe a témát, és kiemelve, hogy Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke Ferenczi Károlynak a sógora. Ferenczi Károly pedig Verestóy Attila sógora - olvasható a www.transindex.ro-n. /Sajtóvisszhang a Hargita Népe körüli fejleményekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./
2001. december 17.
A Hargita Népe körüli vitában megszólalt Székedi Ferenc is, a létesítendő új lap kiszemelt főszerkesztője. A sajtóban, a Transindex internetes újságban például galád udvarhelyi fondorlatról írtak, mások meg azt mondták, hogy Székedi is eladta magát. Megkereste őt egy csoportosulás, hogy tudna-e új lapot indítani. Székedi vállalta, de hozzáétette: nem akar tisztázatlan körülmények között új lapot indítani Azonban Székedi nem jelezte, hogy Verestóy Attila áll a háttérben, azt sem írta meg, hogy a Hargita Népe nem veszteséges, nem lenne szükség a megszüntetésére. /Székedi Ferenc: Zsögödből a világ. Ki megy, ki marad? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
2001. december 18.
A Hargita Népe körül kirobbant a vita. A Transindex internetes újságban galád udvarhelyi fondorlatról írt, mások szerint Székedi Ferenc eladta magát. Megszólalt Székedi Ferenc is: megkereste egy csoportosulás, tudna-e új lapot indítani. Nem a megosztást kereste, állította. Székedi nem írt arról, hogy a háttérben Verestóy áll, arról, hogy a Hargita Népe nem veszteséges, éppen azért akarja megszerezi a "csoportosulás". /Székedi Ferenc: Zsögödből a világ. Ki megy, ki marad? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2002. január 20.
Nov. 18-án Csíkszeredában Kelemen Attila főszerkesztő ismertette a Transindex internetes portál tevékenységét. A Transindex 1999-ben, mint heti frissítéssel megjelenő diáklap volt jelen az interneten. Jelenleg a szerkesztők napi 10-12 órát dolgozva vannak on-line módban, ami azt is jelenti, hogy egy nap alatt többször is frissítik az oldalakat. A www.transindex.ro címről lehívható oldalakon az aktuális hírek mellett több magazin jellegű hír is található, ugyanakkor számos olyan link-adattár, amelyről könnyen át lehet lépni más oldalakra. Jelenleg minden romániai magyar politikussal van kapcsolatuk, kivétel Verestóy Attila szenátor, aki többször is elutasította az olvasók kérdéseire való válaszadást. /(Daczó Dénes): Bemutatkozott a Transindex. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2002. február 1.
A magyarországi kormányellenes média egyik ideológiai zászlóshajója, a 168 óra c. hetilap a Transindex vitafórumainak résztvevőit két ügyben faggatta, azzal a céllal, hogy a válaszokból, melyek múlt hétfőig kellett beérkezzenek, majd egy összeállítást készít. A két kérdés a következő: "1) Vajon milyen érdekek motiválhatták az RMDSZ-t, amikor támogatta és elfogadta a kedvezménytörvényt módosító, román-magyar egyetértési nyilatkozatot? 2) Vajon Orbán Viktort motiválták-e az erdélyi magyarság érdekei, amikor megkötötte az egyetértési nyilatkozatot?" Mit sugall a két kérdés? Nyilván azt, hogy az RMDSZ a magyar kormány nyomására helyeselt, Orbán Viktor meg önös érdekből írta alá az egyezségokmányt. Borbély Zsolt Attila szerint az RMDSZ nyilván azért támogatta az egyezséget, mert a román hatalommal való bármi áron megkötött kompromisszumra tett fel mindent. Ez az egyezség, amint azt egyébként Markó el is mondotta ismételten, megteremtette egy új RMDSZ-PSD megállapodás légkörét. Orbán Viktort ugyan mi más motiválhatta egy ilyen, kétségkívül megalázó egyezség aláírásában, mint az erdélyi magyarság érdeke, a státusztörvény minél zökkenőmentesebb életbeléptetése? /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi figyelő. Érdekek és értékek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 1./
2002. február 12.
A kilenc romániai magyar színház és színtársulat összesített műsorával, színházi kritikákkal és írásokkal jelent meg a Transindex internetes közszolgálati portáloldal színházi melléklete, a Hamlet. A https://hamlet.transindex.ro internetes címen található melléklet a csíkszeredai Csíki Játékszín, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat, nagyváradi Szigligeti Ede Társulat, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a szatmárnémeti Harag György Társulat, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a temesvári Csíki Gergely Színház aktuális műsorait összesíti. Közölték a kolozsvári színház műsorpolitikájáról folyó vita sajtóbibliográfiáját is. A Hamlet-melléklet vezetője Bodó A. Ottó kritikus, a Függöny című internetes színházi szakfolyóirat szerkesztője. A Transindex több kulturális mellékletet működtet. Ilyen a távközlés világkarrierjével foglalkozó Kommunikációtörténet, a kortárs képző- és fotóművészetet bemutató Art. /Színházi mellékletet indít a Transindex. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 12./
2002. február 19.
Adrian Paunescu PSD-s szenátor a szenátus előtt bejelentette: önként jelentkezik tanúnak Szlobodan Milosevics perében. A szenátor elmondása szerint "mint egyszerű és lojális európai állampolgár, aki hozzá szeretne járulni az igazság kiderítéséhez" utazna Hágába és tenne vallomást Szlobodan Milosevics ártatlansága mellett. Paunescu az Európai Bizottság előtt már egyszer elmondott beszédét szeretné megismételni. Állítás szerint Antal József, egykori magyar miniszterelnök és Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter illegális fegyverkereskedésbe bonyolódott a horvát ellenállókkal, és Magyarország 24 ezer kalasnyikov típusú géppisztolyt és egyéb lőfegyvereket, illetve lövedékeket adott el a horvátoknak, hogy azok hatékonyabban bomlasszák Jugoszláviát. Paunescu felháborítónak nevezte az európai szervek Milosevics-ellenességét, és azt, hogy senki sem mer kiállni a háborús bűnökkel vádolt egykori vezető mellett. Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke, a szenátus tagja elismerőleg egyetértéséről biztosította a PSD-s szenátort /(Mediafax), átvette: Transindex, febr. 19./
2002. március 15.
A Párizsban élő Méray Tibor író, az Irodalmi Újság főszerkesztője által alapított, erdélyi fiatal magyar újságírók három hónapos magyarországi továbbtanulását elősegítő, március 15-én hetedik alkalommal kiosztott díjat, az alapító által kijelölt bizottság Sipos Géza fiatal kolozsvári újságírónak, a Transindex című internetes napilap munkatársának ítélte. /Méray-díj 2002. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2002. április 23.
Az Udvarhelyért Polgári Egyesület versus RMDSZ botrányról írt Kelemen Endre Dénes. Elsősorban legitimációs vagy bizalmi válság van. A Székelyföldi Fórum kiáltványa és petíciója (2001. nov. 22., www.transindex.ro) szerint: "A demokrácia védelmében hívjuk fel minden erdélyi magyar figyelmét, hogy a most kialakult udvarhelyi helyzet egy város és közösség akaratának lábbal tiprása, hiszen néhány önjelölt RMDSZ-politikus eljutott oda, hogy saját érdekeit a közösség érdekei fölé helyezi, és kormánypárti politikai szövetségeseit arra használja, hogy egy magyar közösség vezetését erőszakosan kisajátítsa". A szembenálló fél ugyanígy beszélt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a következőképpen fogalmaz egy interjúban: "Ön hogyan határozná meg erkölcsileg azokat, akik azért, hogy tanácsosok lehessenek, az egységbontást is vállalják, ellenszervezetet hoznak létre Székelyudvarhelyen, és közben az UPE fő-fő alapítója azzal tetszeleg, hogy ő továbbra is RMDSZ-tag?" (www.transindex.ro). Ugyanilyen szellemű cikkeket közöl az RMDSZ-t támogató helyi sajtó is: "?arról van szó, hogy az UPE létrehozta a hatalom megragadásának eszközét, önmagát. Az UPE mindenáron politikai elit akart lenni, és saját hatalmi érdekeinek védelmét programszerűen közösségi érdekvédelemnek álcázta" (Udvarhelyi Híradó, 2001. aug. 21.). A következmény: a lakosságnak megrendül a vezetőibe vetett hite. A feszültség feloldását segítené, ha a politikacsinálók a rájuk szavazó polgárok érdekeit próbálnák előmozdítani, és nem csak saját jólétük maximalizálására törekednének. Együttműködésen alapuló hosszú távú stratégiát kell kidolgozni. /Kelemen Endre Dénes: Még egyszer az UPE?RMDSZ-botrányról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 23./ Helyi referendum kiírását kéri a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület Szász Jenő polgármester leváltása érdekében. A szervezet közleménye szerint az elöljáró menesztésére az egyre több lakossági panasz miatt van szükség. Az aláírásgyűjtés elkezdése utáni napokban a városban található összes postaládába Ha Orbán megbukik, Szász Jenőnek is vége? címet viselő ívet dobtak be a polgármester szimpatizánsai ennek tudta nélkül. Az ív kérdéseket sorol, melyek révén a magukat udvarhelyi polgárokként azonosító kezdeményezők szembesíteni próbálják a népszavazás kiírását esetleg aláírásukkal támogató udvarhelyieket Szász megvalósításaival. "Milyen politikai és gazdasági szereplőknek lehet érdeke Szász Jenő polgármester leváltása?", "(...) kinek volt érdeke az Udvarhelyért Polgári Egyesület tanácsosainak meghurcolása és kizárása a helyi és megyei tanácsból?" - tették fel a kérdést a szórólap szerzői. /Zilahi Imre: Leváltanák a polgármestert. Népszavazás kiírása érdekében gyűjt aláírásokat egy egyesület. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./
2002. június 5.
Verestóy Attila RMDSZ-es szenátorról sok kósza hír terjeng. Politikai ellenfelei legtöbbször üzleti tevékenységét róják fel neki, a Romania Libera bukaresti napilap nemrég egész oldalt szentelt Verestóynak, ennek alapján a magyarországi HVG gazdasági hetilap is írt róla. Eddig ismeretlen személyek a román újság említett oldalának fénymásolatát több ezer példányban terjesztették Székelyudvarhelyen. Egyharmados tulajdonrészt szerzett a magyarországi Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.-ben Verestóy Attila. A szenátor több mint tíz romániai és egy magyarországi vállalkozása mellé vásárolta meg a Sajó-részvénycsomagot – írta a HVG, amelyet a hazai Transindex internetes újság is idézett. Verestóy Attila május folyamán vásárolta meg a magyarországi Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. 30%-os tulajdonrészét. Verestóy Attila 2001 januárjában 42%-os tulajdont szerzett a budapesti Horizont Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Rt.-ben, amely a Horizont Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, illetve a belőle alakult Áfker Kft. jogutóda. A cég vezetése 1997 decemberében a végelszámolás mellett döntött, amit 1999 tavaszán felfüggesztett. A Horizont Rt. évek óta "üres cég": 1999-es mérlege szerint gyakorlatilag semmilyen tevékenységet nem végzett, félmillió forintos árbevétele mellett kamatokból tett szert 3 millió forintra, s az évet 9 millió forintos veszteséggel zárta (1998-ban a veszteség még közel 20 millió forintra rúgott). A veszteségek miatt – még Verestóy beszállása előtt – tavaly szeptemberben 120 millió forintról 20 millióra csökkentették a Horizont Rt. alaptőkéjét. A Romániában is komoly befektetésekkel (többek között kábeltévés érdekeltségekkel) rendelkező Verestóy Attila mellett szintén tavaly lett a cég 47,6%-ának tulajdonosa Barinkai Péter, aki számos, a Wallis-csoporthoz kötődő cég vezetésében megtalálható. Verestóy Attila szenátor a Romania Libera információi szerint 11 romániai cégnek tulajdonosa, többek között az udvarhelyi FAMOS Rt. egyik részvényese. A sepsiszentgyörgyi Trinvest Rt.-nek főleg sajtóérdekeltségei vannak, e cég tulajdonában van a szentgyörgyi helyi televízió, a Selectronic, valamint a nagyváradi Scripta Kiadó 51%-os részvénycsomagja. A Trinvest Rt. igazgatótanácsában társa Lányi Szabolcs, aki gyakran fordul elő más, a szenátor által ellenőrzött cégekben is részvényesként. (Lányi a Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai karának dékánja.) A két üzletember egyszersmind közösen tulajdonolja a TVM brókercéget is. A cég 47,5%-a Verestóy, 7,5%-a Lányi, 5,4%-a a Trinvest Rt. tulajdonában van. A brókercég fennmaradó 30%-a Dinu Patriciu érdekeltségi körébe tartozik. Patriciu Románia egyik leggazdagabb embere. Gazdasági szakértők szerint amennyiben igaz, hogy a romániai Verestóy-cégek összforgalma alig haladja meg az évi egymillió dollárt, akkor a különféle tulajdonrészekből befolyó éves profit sem lehet sokkal több évi 100-150 ezer dollárnál. Ez az összeg ekkora éves forgalom mellett átlagosnak nevezhető – írta az internetes újság. - Nincs becsülete voltaképpen a vagyonnak, a kezdeményező, vállalkozó embernek, jelentette ki Verestóy. Én azt hiszem, hogy nincs okom szégyenkezni, amikor arról van szó, hogy pozitívan cselekedtem, és abban az előbb említett értelemben építettem is valamit. Nem tartja jogosnak, sem helyesnek, hogy a gazdasági élet egyik szereplőjeként meg próbálják lejáratni őt. A Romania Libera olyan erdőtarolásokról cikkezik, amelyekhez Verestóynak köze van, de ezt a szenátor tagadta. A lap szerint Verestóynak évi 150.000 dolláros jövedelme van. "A teljes igazság az, hogy csak adóba ennek az összegnek legalább a háromszorosát "gombolta le" a román állam" – reagált erre Verestóy. "A magyarországi beruházást saját pénzemen, a Román Nemzeti Bank engedélyével végeztem" - vallotta. A Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.-ben az önkormányzattal társulva 110 hektáros területen szeretne jelentős vegyipari parkot létrehozni. /Pintér D. István: Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor üzleti ügyeiről és egyéb pletykákról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./ Pintér D. István az Udvarhelyi Híradó főszerkesztője, ez a lap Verestóy újságja.
2002. június 11.
Ellentétben a szemérmes honi magyar sajtóval, a román média az elmúlt évek során több alkalommal is megszellőztette az RMDSZ-t alapítása óta irányítgató politikus-nagyvállalkozó Verestóy Attila üzleti ügyeit, a mögöttük lévő politikai-hatalmi összefonódásokat. Legutóbb a nagy példányszámú román napilap, a Romania Libera világította át a Verestóy-cégbirodalmat, amely átnyúlik a határokon is. Erről a Budapesten megjelenő HVG is tudósított, a téma a Transindex című hazai internetes portálon ugyancsak teret kapott. Mivel a honi magyar sajtó továbbra is szőrmentén kezeli Verestóy szenátor ügyeit, a politikus számos médiumnak tulajdonosa vagy résztulajdonosa is, ezért választókörzetében, Udvarhelyszéken állítólag fénymásolt és sokszorosított újságoldalakat juttattak el a polgárokhoz valakik. A szenátor-vállalkozó szerint politikai ellenfelei próbálják így lejáratni – áll abban az interjúban, amelyet a közlemények hatására s azokat mintegy ellensúlyozandó sietett adni Verestóy Attila az Udvarhelyi Híradónak. A Pintér D. István főszerkesztő által szignált, Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor üzleti ügyeiről és egyéb pletykákról című jún. 3-ai sajtóanyag első része a Verestóy-cégbirodalom publikussá vált részéről ad vázlatos képet. Ugyanakkor a megjelent sajtóközleményekben nem esik szó a politikusnak nem a saját nevén – hanem rokonai, barátai, lekötelezettjei nevén – futó ügyleteiről, s ezekre ő maga sem tér ki. /A birodalom visszavág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 11./
2002. június 13.
A Transindex írt Verestóy Attila cégeiről és azok lehetséges jövedelméről. Végre, vannak gazdag erdélyi magyarok is, akik nagylelkű adományaikkal kivezetnek bennünket ebből a nyomorból! – mondta Sike Lajos újságíró, ahányszor csak a Verestóy név feltűnik valahol. Kívánja, hogy mindegyik választott vezető legalább ennyire vigye, "miközben közös dolgainkat keményen és következetesen képviselik ott, ahol kell" – áradozott bátran, így folytatva: Legyen csak Verestóyland, Markóland, Takácsland, Tőkésland, Toróland, Rádulyland és így tovább, vonzáskörükben jól menő családi farmok, vállalkozások, jól felszerelt magyar iskolák, egyetemek, mind több elégedett család. /Sike Lajos: Verestóyland. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
2002. július 23.
Júl. 22-én megkezdődött XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdőn a polgári kibontakozás Európában témakörben. A rendezvényt Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke, és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A mi Európánk az együttműködő, nem az egymást legyőzni és asszimilálni akaró nemzeti közösségek Európája, állapította meg Toró. Európa polgára állampolgár is, nemzetpolgár is, s egyik kötődése sem jelenthet számára hátrányt. Tőkés László a szabadegyetemet a polgári értékeken alapuló folyamatnak, a román-magyar párbeszéd hiteles állomásának nevezte; nem olyan találkozónak, amely valami ellen jött létre, mint a marosfői vagy a nyárádszentmártoni. A püspök szerint értékválság jellemzi a jelenlegi helyzetet, és válságról beszélt életünk és megmaradásunk tekintetében is, amelyből kiutat csakis a polgári-keresztény értékrend és az autonóm érdekképviselet jelenthet. Vissza kell térni az RMDSZ eredeti állapotához, a tíz évvel ezelőtt megszületett Kolozsvári Nyilatkozat eszmeiségéhez. A meghívottak közül Elek István, a Magyarországon megjelenő Heti Válasz című lap főszerkesztője, Szerető Szabolcs, a budapesti Magyar Nemzet szerkesztője, Ovidiu Banches, a Ziua című napilap szerkesztője, Boros Zoltán, a Román Televízió magyar szerkesztőségének vezetője, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője volt jelen. Az erdélyi magyar sajtó függetlenségéről szóló vita délután is folytatódott: Balló Áron (Szabadság), Bakk Miklós (Krónika), Benkő Levente (Háromszék), Boros Zoltán (RTV), Kelemen Attila (Transindex), Lukács Csaba (Magyar Nemzet) és Wagner István (Bihari Napló) részvételével. /Polgári kibontakozás Európában. Megkezdődött a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közélet szereplőinek felül kell vizsgálniuk tevékenységüket. "Remélem, van lehetőség az RMDSZ-en belül a változtatásra. Ha nincs, rákényszerülünk arra, hogy új politikai szerveződésben gondolkodjunk" - jelentette ki. Szalai Annamária képviselő, a Fidesz-Magyar Polgári Párt médiapolitikusa kiemelte: a baloldali újságírók nézete szerint a sajtó akkor szabad, ha baloldali kormányok vannak hatalmon. A közszolgálati médiában "visszaállt a telefonon történő direkt irányítás". A magyar sajtópiacot kiegyensúlyozatlannak ítélte, mondván, a kínálat 90 százaléka balliberális, és csak 10 százaléka polgári. Ugyanezt az arányt emelte ki beszédében Elek István, a Heti Válasz című lapot kiadó alapítvány vezetője. A Krónika szerkesztője, Gazda Árpád a belső korlátok lebontásának szükségességéről beszélt. /Bálványos Nyári Szabadegyetem - nyitás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 23./
2002. augusztus 30.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület valóban kapott 242 millió forintnyi támogatást a Református Világszövetség európai területi nagygyűlésének megszervezésére - ismerte el Tőkés László református püspök. A püspök szerint a pénzt az egyházkerület nem a világtalálkozó protokollköltségeire fordította, hanem abból a nagygyűléssel kapcsolatos építkezések, beruházások, kiadványok költségeit fedezte. Hozzátette: a támogatás megítélése kormányhatározat alapján történt, és az erről szóló értesítés a Hivatalos Közlönyben is megjelent. Semmi rendkívüli nincs ebben a támogatásban, ha figyelembe vesszük, hogy a mindenkori magyar kormány, az Orbán-kormánnyal bezárólag, különleges és kiemelt támogatásban részesítette a hasonló nemzetközi jelentőségű közéleti megnyilvánulásokat - fejtette ki Tőkés László a Transindex című kolozsvári internetes újságnak. A Népszabadságot bírálva közölte: a magyar református egyház joggal várhatná el, hogy a kormányhoz közelálló lap együttérzéssel és ne kárörvendően viszonyuljon ahhoz a botrányos körülményhez, hogy a református világtalálkozón nagyfokú visszautasítás mutatkozott a nyugati egyházak részéről a kisebbség és a kommunizmus kérdésében. (Tibori Szabó Zoltán tudósítása nyomán) /Tőkés nem kíván hadakozni. A püspök elismerte, hogy 242 milliót kapott a Fidesz- kabinettől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2002. szeptember 10.
A kolozsvári Krónika aug. 10-i számában kétoldalas összeállítás jelent meg abból a Transindex című internetes fórumon folyó csevegésből, amely az RMDSZ csúcsvezetésének közpénzgazdálkodását, a magyar és román államtól kisebbségtámogatásra kapott összegekkel való sáfárkodását feszegette. Elsőként Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke reagált, de nagyon gyanús körülmények között: a párt szócsövének mondott Romániai Magyar Szóban egy hír jelent meg - éppen aug. 10-én (!) - arról, hogy Takács interjút adott a Magyar Hírlapnak, természetesen cáfolva minden, a szövetséget ért vádat. Ám ezt az állítólagos interjút a balliberális budapesti lap internetes honlapjának nem lehetett megtalálni. Takács szerint hazugság, hogy az RMDSZ vezetői a Communitas Alapítvány révén főleg hozzájuk közel álló intézményeket támogattak. Hazugság, hogy az alapítvány elnökeként Markó Béla kivételezett helyzetbe hozott olyan lapokat s egyéb intézményeket, amelyeket ő maga irányít, illetve amelyek közel állnak hozzá. Az igaz ugyan, hogy Markó lapja (a marosvásárhelyi Látóról van szó) is kapott egy csomó pénzt, de ez csak egy kiadvány volt a megannyi támogatott közül. A Népszabadság aug. 27-i számában Tőkés László püspököt vádolták. A püspök "saját rendezvényének" állítják be a Református Világszövetség európai területi nagygyűlését, amelyet együtt támogatott a leköszönt jobboldali magyar és a még mindig regnáló baloldali román kormány. A Népszabadság a Fidesz lapjának nevezte azt a Krónikát, amelynek egyik társtulajdonosa Verestóy Attila. A Népszabadság elhallgatja, hogy a lap nem adományként kapta a számára megítélt összegeket a megnevezett alapítványoktól, hanem konkrét projektekre és invesztíciós tervekre (pl. egész Erdélyre kiterjedő lapterjesztési és csomagküldő hálózat kiépítésére, amely évtizede várat magára). A Magyar Hírlap aug. 31-i számában Takács Csaba ügyvezető elnök Tőkés püspökről és a Reform Tömörülés tagjairól mint magyar közpénzekből agyontámogatott magánemberekről beszélt, hozzájuk sorolva Szász Jenő udvarhelyi polgármestert és Boros Zoltán tévést is, mi több, a Krónika mellett immár az Erdélyi Naplót is a "legtámogatottabb" lapnak nyilvánította. Ez már ízléstelenség. Időközben folyamatosan jelentek meg más érintettek magyarázkodásai a befolyt és elköltött meg állítólag visszautalt pénzek sorsáról. Előbb Kuszálik Péter "tisztázta" a Markó lapjának számos támogatója közé sorolt, látszólag "ártatlan" Aranka György Alapítványt (Krónika, aug. 24.), majd Borbély László mentegette a Communitast és a forintnyelő automataként működő Bernády Alapítványt (uo., aug. 31.). /Dénes László: Megindult a maszatolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./
2002. szeptember 14.
A Transindex internetes újságban az olvasók Kelemen Hunornak tettek fel kérdéseket, és közölték válaszát. Az egyik kérdés: tételesen melyik médiaorgánumoknak nem nyert a pályázata?; hogyan állt össze a sajtószaktestület?; kik döntötték el és milyen alapon, hogy az EMKE-től a Communitas átveszi a pénzosztás jogát? Kelemen Hunor válasza: A sajtóbizottság 1 milliárd 410 millió lejt osztott szét. A Hét 150 milliót, a Bányavidéki Új Szó 20 milliót, a Bemondó 10 milliót, a besztercei magyar elektronikus média 20 milliót, a Besztercei Híradó 60 milliót, a Brassói Lapok 10 milliót, a bukaresti Magyar Közlöny 30 milliót, a Cimbora 15 milliót, a Csernátoni Füzetek 10 milliót, a Csigalépcső 10 milliót, a Dalbimbó 7 milliót, az Erdélyi Gyopár 20 milliót, az Erdélyi Gazda 20 milliót, az Erdélyi Híradó - Szabadság 15 milliót, az Erdélyi Kórus 15 milliót, az Erdővidék 10 milliót, az Erdővidéki Lapok 10 milliót, a Filmtett 15 milliót, a Firka 12 milliót, a Függöny 10 milliót, a Helikon 80 milliót, a Hírhordó - Kovászna 10 milliót, a Hunyad Megyei Hírvivő 20 milliót, a Kalotaszeg 10 milliót, a Kellék 10 milliót, a Keresztmetszet-Temesvári Új Szó 15 milliót, a Kis Küküllő 10 milliót, a Korunk 100 milliót, a Közbirtokossági Hírvivő 5 milliót, a Kraszna 5 milliót, a Látó 60 milliót, az Lkkt 10 milliót, a Lugosi Hírmondó 10 milliót, a Matlap 30 milliót, a Moldvai Magyarság 15 milliót, a Művelődés 40 milliót, a Nagykároly és Vidéke 25 milliót, a Napsugár/Szivárvány 70 milliót, a Népújság-Múzsa 40 milliót, a Nyugati Jelen 20 milliót, a Perspektíva 8 milliót, a Pont 15 milliót, a Pulzus 10 milliót, a Református Szemle 15 milliót, a Hírlevél 10 milliót, a sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító 10 milliót, Szászrégen és Vidéke 10 milliót, Szatmári Figyelő 15 milliót, Székelyföld 50 milliót, Szigeti Turmix 20 milliót, Szikulusz Rádió 30 milliót, Szilágyság 60 milliót, Tálentum 3 milliót, Tasnádi Tükör 5 milliót, Törvénytár 80 milliót, Udvarhelyszéki Tájékoztató 10 milliót, Unitárius Közlöny 10 milliót, Várad 15 milliót kapott. - A sajtószakbizottság tagjait erre a feladatra a Kuratórium elnöke kérte fel. Gondolom a többi szakbizottság esetében is így történt. - Az EMKE és az RMDSZ között volt megegyezés arról, hogy addig, amíg nem lesz más megoldás, a Kisebbségi Tanács pénzeinek a kezelésével az RMDSZ az EMKÉ-t bízza meg. Az EMKE közben ellátott és ellát más feladatokat is, például kezeli a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által nyújtott támogatásokat. Az RMDSZ vezetősége az EMKE vezetőségével megegyezett arról, hogy a pénzek kezelését, a pályázatok lebonyolítását átveszi a Communitas Alapítvány. Azt, hogy ki bonyolítja le a pályázatokat, és ki kezeli a támogatásokat, mely kezelés egyszerű pénzátutalást jelent, azt 2000 előtt is, és ma is az RMDSZ dönti el és javasolja a kormánynak. Ez minden bizonnyal ezután is így fog történni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2002. szeptember 30.
Szept. 28-án díjkiosztással zárult a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ hagyományos őszi tábora. Az Árkoson tartott szakmai tanácskozásra látogatott szept. 28-án az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla, aki megerősítette, hogy a MÚRE és az RMDSZ között nem alá-fölérendeltségi viszony, hanem partnerkapcsolat létezik. Markó megígérte, hogy ezentúl az RMDSZ szakemberei révén idejében eljuttatja a sajtónak az őt közvetlenül érintő jogi szabályozásoknak a tervezetét, lehetőséget teremtve arra, hogy a szakma előterjeszthesse javaslatait a készülő jogszabályozások kapcsán. A MÚRE és az RMDSZ korábban megállapodott abban, hogy az Illyés Közalapítvány pályázatokat elbíráló romániai alkuratóriumának sajtószaktestületébe fele-fele arányban küld szakembereket, Markó ezt most megerősítette. Kelemen Attila, a Transindex c. internetes újság főszerkesztője a világhálós lapkészítés világát vázolta. Gáspárik Attila az Országos Audiovizuális Tanács tagja a testület munkáját ismertette. Kövér Tamás a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében, Iván Károly a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében tolmácsolta jókívánságait. Csép Sándor elnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök nyújtották át a következő elismeréseket: közéleti újságírás-díj: Ágoston Hugó (Krónika), életmű-díj: Vári Marianna (Marosvásárhelyi rádió), művelődési-díj: Ferenczes István (Székelyföld), fotós-díj, egész életpályája elismeréseként: Nagy P. Zoltán (Hargita Népe), rádiós-díj, egyéni teljesítményért: Oláh Gál Elvira (Bukaresti rádió), csapatmunkáért, a Rejtett világok c. műsorukért: Gergely Zsuzsa és Szuszámi Zsuzsa (Kolozsvári rádió), televíziós díj, egyéni teljesítményért: Balázs János (Román televízió magyar adása), csapatmunkáért, a Forgóajtó c. műsorukért: Gelmacean Vígh Emese, Sebesi Karen Attila, Kovács Zoltán, Kovács Ilonka, Pintican Tibor (Román Televízió kolozsvári stúdiója), Tomcsányi-díj: Sármási Bocskai János (Marosvásárhelyi rádió), riport-díj, sokévi faluriportjaiért: Kisgyörgy Zoltán (Háromszék), különdíj: Huber András (Dés), Pro Amicitia-díj: Mircea Toma (Academia Catavencu). /(benkő): Árkoson találkoztak az újságírók. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept.30./
2002. október 16.
Az RMDSZ-en belüli szimpátiák alakulása és ennek funkcióbeli megnyilvánulása néha úgy tűnik, hogy kiismerhetetlen, öntörvényű folyamat. A szenátusi frakció a tisztújító első ülésen titkos szavazással újra Verestóy Attila szenátort választotta meg a frakció elnökének. Ez furcsa, figyelembe véve Verestóy megnyilvánulásait vagy a sajtó által megszellőztetett ügyeit, amelyek megbotránkoztatók még akkor is, ha csak a fele igaz a leírtaknak. A Transindex internetes újság által meghirdetett, több hónapig tartó választáson például ebben az időszakban messzemenően Sógor Csabát, a legfiatalabb RMDSZ-es szenátort választották meg a legnépszerűbb szenátornak. A magyar tömegeknek szükségük volna arra, hogy vezetőink elmondják a román politikum, a román társadalom képviselőinek a sérelmeket. Nemcsak a román többség lehet érzékeny, hanem a kisebbség is. Hasonlóan váratlanul alakult a Campus diáklap oldalain 1999 februárjában leleplezett Borboly Csaba pályája. Ha a Campusban leírt, magyar közösségi pénzek sikkasztásának csak a tizede is igaz, akkor az illetőnek már rég el kellett volna tűnnie a közéletből. Az illetőnek azonban csak indult felfelé a pályája. Az általa indított és elvesztett rágalmazási per után Hargita megyei tanácsos lett, majd az RMDSZ csúcsvezetőségének bábáskodásával létrehozott MIÉRT fórum egyik vezető személyisége. A Transindex internetesben Markó Béla és Kelemen Hunor védelmébe vette őt. Ezek után felmerül a kérdés: mi az az értékrend, amely alapján egyeseknek felfelé, illetve másoknak lefelé ível a pályájuk az RMDSZ-ben? A két említett, felfelé ívelő pályafutású személyben egy közös dolog van: jelentős pénzforrások által a hatalom birtoklása. Úgy tűnik, az erkölcsi tőke egyre kevesebbet számít. /Herédi Zsolt: Öntörvényű pályaalakulások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2002. december 4.
Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványt (ERMACISZA) 1999 őszén az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) hozta létre. Küldetése elősegíteni az erdélyi magyar civil társadalom fejlődését. Az alapítvány lapja, a Civil Fórum tájékoztatja a civil szervezeteket a rájuk vonatkozó aktuális történésekről. A Civil Fórum 2500 példányban jelenik meg. A lapot ingyenesen juttatják az olvasókhoz egész Erdély területén. A lap megtalálható a https://www.transindex.ro/civilforum honlapon is. /Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2002. december 12.
Balázs D. Attila a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban két éve záródolgozatát az erdélyi magyar internetes újságok történetének szentelte. Összegzésében az Élő Erdély, a Hunorpress, a MÚRE online hírügynöksége, a Transindex, az Erdély.com, a Hírek.ro, az Udvarhely.ro és Csík.ro szerepelt. Emellett említhető a váradi születésű Szűcs Tamás Erdély-honlapja (https://erdely.web.com), a több ezer erdélyi linket tároló Transylvania.info, ami négy nyelven olvasható, és persze a nyomtatott sajtó internetes változatai is. Ezek többségének a Magyar Emberi Jogok Alapítvány szervere biztosít helyet (https://hhrf.org), viszont olyanok, mint a Krónika, a Nyugati Jelen, az Erdélyi Riport már saját domain-nel is rendelkeznek. Balázs D. Attila Nagyváradon lakik, jelenleg Budapesten tanul és a Transindex budapesti tudósítója. /Gergely Tamás: Bolondokeneke.hu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12., Postafiók rovat/
2003. február 27.
A XI. Mátyás Napok keretében febr. 26-án a sajtó napja volt, előadások hangzottak el a Györkös-Mányi Albert Emlékházban /Kolozsvár/. Kelemen Attila bemutatta a Transindex internetes újságnak a Szabadság közvetítésével folyamatosan zajló kérdezz-felelek sorozatát, Orbán István a Mátyás király szoborcsoport százéves kolozsvári kultuszáról beszélt. /Ö. I. B.: XI. Mátyás Napok. A Sajtó Napja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2003. március 10.
A Kárpát-medence magyar ifjúságának együttműködési lehetőségeiről, útkereséséről tárgyaltak magyarországi, erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki ifjúsági szervezetek küldöttei és az ifjúsági kérdések iránt érdeklődő fiatalok Torockón. Az Együttműködés és útkeresés című szakmai beszélgetésen többek között a magyar-magyar ifjúsági párbeszéd lehetőségeiről vitázott a mintegy negyven fiatal. Márc. 7-én Kucsera Tamás, a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) Állandó Bizottságának volt elnöke előadásában áttekintette a MIK szerepét, a testület alakulását és kifutási lehetőségeit. Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője az erdélyi magyar írott és elektronikus sajtóról beszélve hiányolta ennek dinamikus fejlődését. Sántha Attila és Szálinger Balázs költő a határon inneni és túli irodalom új frontjairól, a politikai irányvonalak és az irodalom kapcsolatáról beszélt. /Lepedus Péter: Fiatalok párbeszéde. A Kárpát-medencei ifjúság gondjairól tárgyaltak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./
2003. március 29.
Márc. 29-én Nagyváradon erdélyi magyar diákújságírók találkoztak.Négy sajtóorgánum szerkesztői értekeztek a harmadik alkalommal megrendezett erdélyi magyar diákújságíró-találkozóra. A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete Praxis című lapjának meghívására idén az Érted Szól (kiadja a Temesvári Magyar Diákszervezet), a Sapientia Satelit (csíkszeredai Sapientia-EMTE), valamint a Perspektíva (Kolozsvári Magyar Diákszövetség) munkatársai jöttek el. A találkozó Kelemen Attilának, a Transindex főszerkesztőjének előadásával kezdődött. Simon Judit, az Erdélyi Riport főmunkatársa a mélyinterjú-készítés, Demeter Szilárd, a Korunk munkatársa a jegyzetírás, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője pedig a tényfeltáró riport rejtelmeiről beszélt. Ezután a politikai újságírás volt a fórum témája. Két, különböző értékrendet felvállaló hetilap képviselői válaszoltak az érdeklődők kérdéseire: a kedden 600. számát megjelentető polgári hetilap, az Erdélyi Napló, illetve a tavaly novemberben indult baloldali és liberális Erdélyi Riport. /Ferenczi Róbert: Tollforgató-találkozó. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./
