Megjelent egy négy nyelvű kiadvány Maros megyéről. Több mint 500 város, község és falu leírása szerepel a jó minőségű, térképekkel, fényképekkel bőven teletűzdelt kalauzban. A kiadvány 1500 példányban jelent meg. Pop T. Simion, a helyi 24 Ore Muresene napilap főszerkesztője, és Pop Ágnes a szerzőpáros. A kötet hemzseg a magyartalan mondatoktól, a helyesírási hibáktól és a tévesen fordított szövegektől. /a Teleki Téka neve a könyvben: teleki Könyvtár, a Toldalagi-ház: Toldalgi gáz stb./ Kocsis Francisk elmondta, hogy ő csak a nyers fordítást készítette. Nem árulta el, hogy milyen végzettséggel rendelkezik, csak annyit, hogy újságíró és a marosvásárhelyi Vatra irodalmi folyóirat munkatársa. /(Máthé Éva): Díszes kiadvány Maros megyéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2006. június 27.
Megjelent a Tirgu-Mures oras al artelor (Marosvásárhely, a művészetek városa) című kötet, szép, igényes kiadvány. A polgármesteri hivatal és a Vatra folyóirat közös munkája közel félszáz tanulmányt, szakdolgozatot, esszét foglal magába több mint háromszáz oldalon. A könyv Marosvásárhely művelődési létesítményeit, művészeti jelenségeit felmutatja, a múltat is érintve. Magyar szerzők dolgozatai is olvashatók a kötetben. A bemutatón elhangzott, hogy előkészületben van a könyv magyar és angol nyelvű változata. Rövidített tartalmi kivonat a cikkekből angolul már ebben a változatban is van. Az lenne helyes, ha a várható magyar kötetben a város múltját, az itteni magyarság szellemiségét, annak alakulását nem a most közölt tanulmányok egyszerű fordításával tükröznék, hanem a témában szakosodott, éveken át elmélyült helyi magyar kutatók írásaival rajzolnák ki. A román nyelvű könyvből ugyanis hiányoznak a város meghatározó kulturális értékei, mint például az Aranka György-féle Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, a Kemény Zsigmond Társaság, a Székely Színház, a Színművészeti Egyetem, a művészeti középiskola által létrehozottak, többek között. /( nk ): A művészetek városa. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./
2006. szeptember 18.
Gálfalvi György, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője közölte, a fejük fölött döntöttek, nem közölték velük, hogy fedél nélkül maradnak. A döntést csak a fellebbezési határidő letelte után közölték a Látó szerkesztőségével. A körülmények az 1999-ben történtekkel azonosak. Ekkor a Látó és a Vatra szépirodalmi folyóiratokkal együtt a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét, a Romániai Magyar Szó fiókszerkesztőségét és más országos román nyelvű lapok és hírügynökségek tudósítóit törvényszéki döntés alapján kiköltöztették a Városháza utcai székházból. A korántsem megnyugtató helyzet ellenére a Látó Irodalmi Színpada évadot kezdett a hét végén. Marosvásárhely és a folyóirat vendége volt a zalaegerszegi Pannon Tükör szerkesztősége. A zalai szerkesztők elmondták, a folyóirat a világban és a Kárpát-medencében élő és alkotó magyar írók fóruma, szerző- és szerkesztőgárdájához tartozik a Párizsban élő Nagy Pál, a kárpátaljai Balla D. Károly, a kolozsvári Lászlóffy Aladár, a muravidéki Bence Lajos, az írországi Newcastle-ban alkotó Kabdebó Tamás és a chicagói Makkai Ádám, munkatársa volt a nemrég elhunyt Major-Zala Lajos Svájcban élt költő is. /Lokodi Imre: Batyut köthet a Látó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
2007. január 4.
Kilakoltatástól tart Gálfalvi György, a Marosvásárhelyen megjelenő Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője. A lakásgazdálkodási hivatal december 27-én már kilakoltatást helyezett kilátásba. 2000-ben hasonló helyzetbe került a folyóirat. Akkor a Látót, akárcsak a román nyelvű Vatra szépirodalmi folyóiratot, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét és a Romániai Magyar Szó Maros megyei fiókszerkesztőségét a Városháza utcai székházból lakoltatták ki. Két évig tartó huzavona után, 2001 végén utalták ki a számukra a jelenlegi, Tusnád utcai székhelyet. Csegzi Sándor alpolgármester reménykedik, hogy erre nem kerül sor. /Antal Erika: Két szék közt a Látó. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./
