Hatalmas tempóban emelkednek a bérek Romániában, így csökken a romániai munkavállalók magyarországi álláslehetőségek iránti érdeklődése, másrészt pedig a romániai cégek Magyarországról toboroznak segéd- és szakmunkásokat – írta a budapesti Világgazdaság. Romániában januárban 30,7 százalékkal volt magasabb a havi nettó átlagjövedelem, mint egy évvel korábban. Ez 21,8 százalékos nettó reáljövedelem-emelkedésnek felel meg. Az átlagjövedelem még mindig elmarad a magyarországitól: januárban nettó 82 400 forintnak megfelelő volt Romániában, s 125 100 Magyarországon. /Csökken a román– magyar bérkülönbség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2008. június 18.
Magyarországon Békés megye déli részén számos üres ház talált gazdára, sok román állampolgár költözött a határ menti településekre, s onnan járnak dolgozni Romániába, írta a budapesti Világgazdaság. Ugyanakkor a települések lakói nem járnak át dolgozni Romániába a magas munkanélküliség ellenére, mert alacsonynak tartják az ottani fizetéseket. Mezőkovácsházán már alig van eladó ház. A határ közeli Battonyán az elmúlt két-három évben több mint háromszáz házat vettek meg romániaiak. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2009. január 9.
Megoldás helyett csak újabb gondok forrását jelenti a privát előtakarékosság több országban – írta a Világgazdaság című budapesti lap. A kelet-közép-európai térségben működő privát nyugdíjalapok összesen 9 milliárd eurót „olvasztottak el” egy év leforgása alatt a pénzpiaci válság közepette. Ennek legnagyobb része, közel 6 milliárd euró a régió legnagyobb piacának számító Lengyelországra jutott, míg Magyarországnak sikerült „ezüstérmet” szereznie a maga 2,2 milliárd forintos veszteségével. A piacok méreteit tekintetbe véve, Magyarország arányosan még a lengyelnél is nagyobb veszteséget ért el. A Magyarországon működő alapok jóval a pénzügyi válság kirobbanása után is folytatták kockázatos ügyleteiket, amiben a gyenge szabályozás nem tudta megakadályozni őket. Magyarországi becslések szerint a tavalyi évet a magánnyugdíj-kasszák 15–20 százalékos veszteséggel zárhatták, ez azt jelenti, hogy a 2008-ban befizetett mintegy 350 milliárd forintnyi tagdíj egy az egyben köddé vált. Elemzők már korábban is fenntartásokkal viszonyultak a magánnyugdíj-pénztárak biztonságához. /Pénznyelő magánnyugdíj-pénztárak? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
