A kommunista rendszer nemzetiségpolitikája cinikusan egyszerű volt: az erőszakos asszimiláció. Meglepő, hogy egy bukaresti román napilap, a Cotidianul kétoldalas összeállítását kísérő adatközlését vezeti be ezzel a megállapítással, s a folytatás hasonlóképpen objektív leírást ad az 1944 után történtekről. A grafikonok, amelyek a Romániában élő magyarok, németek, romák és más nemzetiségi kisebbséghez tartozók számának alakulását jelzik (1930-tól 2002-ig), ugyancsak beszédesek. A szerző (Alexandra Badicioiu) jelzi, hogy hol egyik, hol másik számított többségnek, illetve kisebbségnek – és ennek megfelelően csonkították egyik vagy másik jogait a nyelvhasználatban, a kulturális és politikai reprezentációban. Az olvasó elgondolkodik ezen az objektivitáson, mert nem szoktatták hozzá a román sajtótermékek, állapította meg Kántor Lajos. /Kántor Lajos: A normalitás felé? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
