A budapesti Erdélyi Magyarság folyóirattal rendkívül sokat foglalkoznak a román sajtóban, dühödten támadják cikkeit a román újságok, de a román politikusok is. Irányított kampányról van szó, ezt mutatja az azonos idézetek és kommentárok gyanús egybecsengése. Barabás István bemutatta, hogyan sorakoztak a román sajtóban a folyóiratot elítélő cikkek. Silviu Achim: Az Erdélyi Magyarság határozottan megy a maga útján /Adevarul, máj. 29./. Ebben a szerző elsősorban Jónás Endrének a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló írása miatt háborodott fel. Ion D. Goia /Flacara, jún. 3./ vezércikkében azt állította, hogy a romániai magyar kisebbség örökös elégedetlensége az Erdélyi Magyarság manipulálásának következménye. Az akkor második legnagyobb példányszámú bukaresti napilap, a Tineretul Liber következett: jún. 5-i számában Ioan Lascu Magyarország meg akarja nyerni az első világháborút cikke szerint világszerte évi 1500 irredenta kiadvány jelenik meg Románia ellen. Írásában Jónás Endrének az Erdélyi Magyarság 9-es számában a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló tanulmányát támadta /ugyanazokkal az idézetekkel, mint előbb az Adevarul/. Jún. 10-én újra az Adevarulban Silviu Achim az Erdélyi Magyarságból Habsburg Ottót idézte, aki egyetért Erdély föderalizálásával. A Romanul hetilap jún. 4-i számában két cikk is támadta a folyóiratot Petre Valeriu és Sorin Petrescu tollából. Jún. 15-én a Libertateaban Dorin Suciu budapesti tudósításából megtudhatjuk, milyen keserűséget okoznak neki olyan sovén, szélsőjobboldali irredenta-revizionista kiadványok, mint a Szent Korona, a "Hunya" és "Erdélyi Magyarország" /így!/. A Hunya Hunnia akar lenni. Jún. 15-én a Romanulban Doru Rotaru Zadar Miklós "határtalan arcátlanságát" leplezi le az Erdélyi Magyarság 10-es számából, ahol az inkriminált szerző abszurdnak minősíti a dákoromán kontinuitást. A Romania Mare szélsőséges hetilap jún. 26-i számában Armand Nicolau szintén kikelt a folyóirat egyik cikke ellen. Júliusban a Romanul 27-es számában Sorin Petrescu felhívta a figyelmet arra, hogy az Erdélyi Magyarság szerzői között sok romániai magyar szerző van. Adrian Paunescu hetilapjában /Totusi Iubiera, júl. 23./ Hajdu Győző, a lap munkatársa felhívta a figyelmet a készülő Erdélyi Világtalálkozó hallatlan veszélyére, Zolcsák Istvánnak, az Erdélyi Világszövetség brazíliai társelnökének nyilatkozatára, amelyet az Erdélyi Magyarság is közölt. Júl. 25-én a Romania Mare hetilapban Furo Iuliu Ioan a nyilvánvalóan románellenes Erdélyi Magyarság ellen emelt szót, a kiadvány "gazembersége és alattomossága minden mértéket meghalad, amikor a 10-es számban bizonyos Zadar Miklós tagadta a dák-római kontinuitás elméletet". Júl. 28-án a Romanulban Petre Valeriu "tiszta revizionizmusnak" könyvelte el az Erdélyi Magyarságot. A Totusi Iubiera (Bukarest) júl. 30-i számában Hajdu Győző Irredenta ugatás és böfögés címmel Beke Györgyöt támadta az Erdélyi Magyarságban napvilágot látott írása miatt, mert nem nevezte fasiszta tettnek a bécsi döntést, ugyancsak elmarasztalta Jónás Endrét, akinek szintén ebben a folyóiratban publikált cikke a népszámlálásról nem egyéb, mint "RMDSZ-ugatás". A Romanul aug. 3-i számában Sorin Petrescu kelt ki az Erdélyi Magyarság ellen, majd közölt egy magyarellenes kiáltványt. Raoul Sorban hetilapja, a Timpul aug. 4-i száma fenyegető szalagcímmel újraközölte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámából Jónás Endre terjedelmes cikkét Romániáról, az utolsó gyarmati birodalomról. A Romania Mare aug. 21-i számában jelent meg Furo Iuliu Ioan cikke: szerinte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámában gazemberek, haza- és nemzetárulók intéztek támadást Románia integritása ellen. Amennyiben a román kormány nem intézkedik, ő, mint magyar nemzetiségű román állampolgár a nemzetközi szervezetekhez fordul, hogy rámutasson, milyen alattomos terveket táplál Magyarország. Az aug. 17-i Romanulban két cikk is foglalkozott az Erdélyi Magyarsággal: Petre Valeriu szerint Kreczinger István főszerkesztő nyilatkozata /a békeszerződések alapján létrejött államok széthullásáról/ puskaporszagot áraszt, Sorin Petrescu pedig Pomogáts Béla tanulmányát irredentának minősítette. A Timpul aug. 25-i számában Adria Rizea főszerkesztő feltette a kérdést, ki fedezte az Erdélyi Magyarság különszámának költségeit. Ugyanebben a számban Horea Brestoiu megállapította: "A régi és mai hungarizmus, ez a hivatásos agresszor eszeveszett orkán dühével sújt le Románia. Úgy véli, elérkezett a hazánk elleni roham végső pillanata." Aug. 28-án a Romania Mare közölte, hogy más nemcsak Romániában, hanem Londonban is olvassák az Erdélyi Magyarságot, ugyanis "dr. Michel Titus" kirohant a budapesti folyóirat ellen. A durva, primitív fogalmazásból, abból, hogy ismét intézkedéseket sürget, feltételezhető, hogy a "londoni" szerző nem más, mint Furo Iuliu Ioan. /Barabás István: Az akció fedőneve: "ERDÉLYI MAGYARSÁG". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
1993. október 30.
Az Adevarul okt. 20-i számában sok tárgyi tévedéssel és önkényes értelmezéssel jelent meg Dorin Suciu tudósítása az Egerben tartott tanácskozásról /Erdély jelene és jövője, okt. 16-17./ a következő címmel: Egerben ismét kérték a magyar népet megalázó határok felszámolását. Valójában erről szó sem esett Egerben. A tanácskozás szervezője, az Erdélyi Szövetség elnöksége sorravette Suciu tévedéseit, ezek között szerepel például, hogy Zolcsák István beterjesztette a "határok felszámolására" vonatkozó indítványát. Zolcsák István azonban nem volt is volt jelen Egerben /Zolcsák Brazíliában él/, így a Suciu által idézett szavai nem hangozhattak el. Nem igaz az sem, hogy a Zolcsák vezette Erdélyi Világszövetség rendezte az egri tanácskozást, hanem az Erdélyi Szövetség. A szándékos félrevezetést tartalmazó Adevarul-beszámoló helyett igazi tájékoztatást a tanácskozás anyagát tartalmazó, decemberben megjelenő Erdélyi Tükör különkiadása fogja nyújtani. /Az Erdélyi Szövetség elnöksége: Világos gondolatok Erdélyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./
1993. október 31.
Az Adevarul budapesti tudósítója, Dorin Suciu jelentése alapján foglalkozott a Transsylvania Alapítvány pénzügyi helyzetével, hivatkozva a Mai Nap /okt. 20./ és a Magyar Hírlap /okt. 25./ cikkeiben szereplő súlyos szabálytalanságokra. /Adevarul (Bukarest), okt. 30./ Az MTI tudósítója az Adevarul cikkével kapcsolatban felhívta Tőkés László püspököt, aki közölte, hogy súlyos szabálytalanságokat állapított meg kuratórium, ezért felfüggesztette főtitkári tisztségéből Ábrahám Dezsőt és megbízást adott az érdemi vizsgálatra a Transsylvania Alapítvány pénzügyeiről. Tőkés László a vizsgálat lezárulása után fog bővebben nyilatkozni. /Transsylvania Alapítvány.= Vasárnapi Hírek, okt. 31., Tőkés László a Transsylvania Alapítvány ügyéről. = Magyar Hírlap, nov. 1./
1995. augusztus 11.
Folytatódik a román sajtóban a heves támadás a debreceni tiltakozó nagygyűlés ellen. "Debrecenben az RMDSZ adta meg a revizionista uszítás alaphangját" - hirdette az Adevarul első oldalán Dorin Suciu tudósító. A román sajtó eleve hamis számokat írt: egymillió embert várnak, hogy utána a tiltakozás kudarcáról írhasson. A tudósítások nem foglalkoznak a tiltakozás érveivel, sem az oktatási törvénnyel kapcsolatos 492 ezer aláírással. /Új Magyarország, aug. 11./
1995. augusztus 11.
Folytatódik a román sajtóban a heves támadás a debreceni tiltakozó nagygyűlés ellen. "Debrecenben az RMDSZ adta meg a revizionista uszítás alaphangját" - hirdette az Adevarul első oldalán Dorin Suciu tudósító. A román sajtó eleve hamis számokat írt: egymillió embert várnak, hogy utána a tiltakozás kudarcáról írhasson. A tudósítások nem foglalkoznak a tiltakozás érveivel, sem az oktatási törvénnyel kapcsolatos 492 ezer aláírással. /Új Magyarország, aug. 11./
1996. január 9.
Több román lap is foglalkozott Göncz Árpád köztársasági elnök elnök újévi üzenetével kapcsolatos magyarországi vitával, illetve Kovács László külügyminiszternek a román-magyar tárgyalásokra és a határon túli magyar szervezetek szerepére vonatkozó megjegyzéseivel. Az Adevarul jelentésének címe: "Kovács László külügyminiszter károsnak tekinti a külföldi magyar szervezetek beavatkozását a diplomáciai tárgyalásokba." Dorin Suciu, a lap budapesti tudósítója ismertette a magyar külügyminiszternek az MTI számára adott nyilatkozatát, kiemelve abból, hogy a román-magyar alapszerződésnek tartalmaznia kell azokat a kisebbségi jogokat, amelyeket az ide vonatkozó nemzetközi szerződések rögzítenek, s amelyeket belefoglaltak a magyar-szlovák alapszerződésbe is. Dorin Suciu idézte Kovács László megjegyzését, amely károsnak minősítette, hogy a határon túli szervezetek egyes vezetői csatlakoznak a magyar külpolitika belpolitikai indíttatású bírálatához. Suciu idézte a szlovákiai Együttélés mozgalom vezetőjének, Duray Miklósnak a megjegyzését, miszerint a határon túli magyar kisebbségek kérdését a magyar kormányzatnak belpolitikai kérdésként kellene kezelnie, illetve Markó Béla megfogalmazását, miszerint ez egyszerre bel- és külpolitikai kérdés. - A Vocea Romaniei kormánylap idézte Molnos Lajost, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, aki kifejtette: az a benyomása, hogy a hivatalos Magyarország, beleértve az államfőt is, nem tanúsít szilárd magatartást minden esetben, nem találja meg a hatékony tiltakozási formákat a kisebbségek kérdésében... "Az új oktatási törvény életbelépésekor nem tapasztaltunk semmiféle komolyabb lépést. Csalódást keltett, hogy az anyaország ebben az esetben is hallgatásba burkolódzott, noha tudnia kellene, hogy a kisantant működik." Molnos Lajos azt is nyugtalanítónak ítélte, hogy Horn Gyula csak tízmillió magyar miniszterelnökének tekinti magát. /Csalódtunk az anyaországban - nyilatkozta Molnos Lajos. Lapvélemények a magyar államfő újévi üzenetéről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
1996. január 29.
Több román lap is idézte - eltérő hangsúlyokkal - azt az interjút, amelyet Kovács László külügyminiszter adott az Új Magyarországnak. Az Adevarul budapesti tudósítója, Dorin Suciu írását közölte "Kovács László Romániát vádolja az alapszerződés késedelméért" címmel. A Cronica Romana kiemelése: "Kovács László úgy gondolja, hogy a határon túli magyarság bizonyos követelései irreálisak". /Román lapok Kovács László nyilatkozatáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
1996. március 11.
A márc. 11-i román lapok foglalkoztak az SZKT csíkszeredai tanácskozásával. Az Adevarul "Nyílt konfliktus Markó Béla és Tőkés László között" címmel tudósított a következő alcímmel: "Szőcs Géza pénzügyletei még inkább kiélezik az RMDSZ-en belüli vitákat". Ugyanebben a számban Dorin Suciu, a lap budapesti tudósítója "Inog Szőcs Géza sajtóbirodalma" címmel számolt be a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzügyeiről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
1996. június 6.
A bukaresti Adevarul jún. 5-i száma foglalkozott Trianon évfordulójával kapcsolatos magyarországi megemlékezésrõl. "A magyar parlamentben nyíltan kérik Trianon 'verdiktjének' felülvizsgálatát" címmel ismerteti az Országgyûlés napirend elõtti felszólalásait. Dorin Suciu tudósításának címe: Elítélve Trianont és a szomszédokkal való alapszerzõdéseket, 200 budapesti újságíró és író Magyarország határainak módosítást sürgeti címmel számolt be a MÚK tanácskozásáról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
1997. február 4.
A nagyváradi Crisana román napilap nem változtatott eddigi irányvonalán, azelőtt Iliescu rendszer melletti kormánypárti, most ellenségi szócső. A román ultranacionalista Dorin Suciut visszahívták Budapestről, már nem ő a tudósító. Ki fogja ezentúl ecsetelni a magyar fasizmus, revizionizmus újjáéledésének apokaliptikus rémképeit? A székelyföldi román testvérlapokra viszont nyugodtan támaszkodhat a Crisana, mert azok állami és ortodox egyházi pénzeken a legdurvább magyarellenes kirohanásokat ontják. /Dénes László. A Bihor-Hargita hegyvonulat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./
1997. május 27.
Máj. 27-én, látogatásának harmadik napján a magyar államfő Kolozsváron villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd megtekintette a Szent Mihály katolikus és a Farkas utcai református templomot. A görögkeleti egyház utolsó pillanatban érkezett meghívása következtében a magyar államfő meglátogatta a helyi ortodox katedrálist is. Ezután az időközben Kolozsvárra érkezett Constantinescu államfővel koszorút helyeztek a Biasini-ház falán lévő Petőfi-emléktáblához, valamint a Memorandisták emlékművéhez. A magyar államfőt mindenütt lelkes tömeg fogadta. Göncz Árpád kíséretével Kolozsvárról Marosvásárhelyre érkezett, megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékművét, és beszédet mondott a város főterén.A zuhogó eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország érdeke, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, hiszen akkor biztonságban tudhatja Erdély magyarjait, s nem választja el őket nehezen átjárható határ. Látogatásának célja az együttműködés feltételeinek megteremtése volt. Emil Constantinescu elnök történelminek nevezte ezt a találkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését. Marosvásárhelyen mondott beszédében Göncz Árpád utalt arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi kedvező légkörének kialakulásában nagy szerepet játszott az európai integrációban való részvétel vágya, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke, hogy szomszédja az első körben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyar államfő elmondta, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Románia beilleszkedjen Európába, de kiemelte, hogy ez főleg Románia polgáraitól függ, akik nem kis áldozatokat kell vállaljanak. Göncz Árpád kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy Constantinescu elnökkel végiggondolják a román-magyar együttműködést a csatlakozást illetően, illetve megteremtsék az együttműködés feltételeit. Hozzátette, hogy hite szerint a tavalyi választások után, az RMDSZ részvételével létrejött új román kormány biztosíték a romániai nemzetiségek érdekeinek, jogos igényeinek figyelembe vételét. Kifejezte örömét aziránt, hogy a román kormány szándékában áll az oktatási törvény módosítása, mellyel reméli, hogy a parlament is egyet fog érteni. Göncz Árpád elégedetten nyugtázta, hogy a román kormánynak az önálló magyar nyelvű egyetem létesítése ellen sincs elvi kifogása. A magyar államfő kijelentette, hogy látogatásán meggyőződhetett, hogy a demokráciát igenlő román társadalom, a parlamenti képviselők többsége, Románia minden felelős vezetője elkötelezte magát a román-magyar alapszerződésben foglaltak mellett. Végül a magyar államfő felhívta a Marosvásárhely főterén egybegyűltek figyelmét arra, hogy "ne hagyjuk, hogy bárki, bárhol, bármilyen nagyhangú is, gátat vessen a kétoldalú jó szándéknak, elemi érdekeink érvényesítésének, egymást és Európát gazdagító közös jövendőnknek!". Göncz Árpád Marosvásárhelyen újabb megbeszéléseket és találkozókat tartott meghívójával, Emil Constantinescu román államfő beszédében történelminek minősítette a csúcstalálkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését, olyképpen, hogy Európának ebben a részében államaink stabilitási és biztonsági tengelyt képezzenek. Kifejtette, hogy közös elhatározás, hogy mindkét fél szorítsa háttérbe a szélsőségeseket. A Romania Libera kiemelte a román államfő kijelentését, miszerint Göncz Árpád látogatása érdeklődés és fontosság szempontjából átlépi az ország határait. A lap úgy vélte, hogy a funarista típusú nacionalizmust otthonában győzték le, és megemlíti, hogy Kolozsvár utcáin, valamint a állami hivatalokban lobogtak a román és magyar zászlók. A marosvásárhelyi látogatásról beszámolva, a lap azt írta, hogy hét évvel a tragikus marosvásárhelyi események után a két államfő jelenlétében románok és magyarok kezet nyújtottak egymásnak. A lap megemlítette, hogy a két államfő találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, köztük Fodor Imre polgármesterrel is, valamint Markó Bélával az RMDSZ elnökével és Frunda György szenátorral, később pedig Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Sütő Andrással, a marosvásárhelyi események egyik áldozatával. A lap A magyar vállalkozók hajlandók befektetni tőkét Romániába alcímmel tájékoztat, hogy a két államfő Marosvásárhelyre való érkezése előtt a helyi Kultúrpalotában román és magyar üzletemberek találkoztak. Az Evenimentul Zilei címként kiemeli a magyar államfő kolozsvári beszédéből, "Úgy érzem magamat, mint a román nép testvére". A lap beszámolójának kezdetén azonban Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus és a polgármester közötti nézeteltérést ismerteti kimerítően. Az Adevarul "Elszórt füttyök - tapssal fedve" címmel számol be a magyar államfő kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásáról. A lap közli Adrian Suciu tudósítását is, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre leszedette a román zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A megyei tanács elnöke Ioan Toganel állítólag megmagyarázta a polgármesternek, hogy a 69-es törvény értelmében kötelező a zászlók jelenléte a közhivatalok épületein. Dorin Suciu szerint noha azzal is lehetne érvelni, hogy az eset csak vihar volt egy pohár vízben, nem szabad elfeledni, hogy 1990 márciusa óta a város román lakossága érzékeny az ilyen dolgokra". Az eseménnyel a Cronica Romana is kis terjedelmű cikkben foglalkozik. A Ziua kiemeli Göncz Árpádnak az ortodox katedrálisba való ellátogatását is. A lap úgy tudja, hogy Constantinescu elnök egy telefonbeszélgetésen kérte Funart, hogy a látogatás incidensek nélkül zajlódjon le. Az Azi egyik cikke "Ellenezünk bármiféle szélsőségességet" címmel számol be az eseményről, melynek a lap szinte egyoldalas anyagot szentel. A tegnapi Jurnalul National kiemeli, hogy több mint ezer kolozsvári fütyülte ki a magyar államfőt, azt kiabálva, hogy "Le a Ciorbea-kormánnyal". A lap egy másik cikke szerint a magyar államfő tiszteli Ion Iliescut, a román-magyar alapszerződés aláírásában játszott meghatározó szerepéért. Göncz Árpád elnök romániai látogatása különleges jelentőségű, nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szónak, tájékoztatva a magyar államfővel való találkozón felvetett kérdésekről. Elmondta, hogy Göncz Árpáddal a két ország kapcsolatairól, a Romániában végbement politikai változásokról, az RMDSZ kormánybeli jelenlétének jellegéről és jellemzőiről beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A Romania Libera megemlíti, hogy Göncz Árpád a demokrácia elveit tiszteletben tartva, ideiglenes bukaresti szállásán fogadta Ion Iliescu RTDP-s szenátort, volt román államfőt. A megbeszélés során a román-magyar együttműködés kérdéseit tárgyalták meg. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27., 97. sz./
1997. június 30.
1997. június 30-án, hétfőn Victor Ciorbea miniszterelnök kérésére Remus Opris kormányfőtitkár és Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a Kormány épületében fogadta Marosvásárhely polgármesterét, Fodor Imrét és Maros megye prefektusát, Dorin Floreát. A találkozón a módosított közigazgatási törvény végrehajtása kapcsán felmerült problémákat vitatták meg, és megállapították: a törvény egyértelműen a polgármester hatáskörébe utalja a kétnyelvű feliratok kihelyezését, anélkül, hogy erről a helyi tanácsnak határoznia kellene. Ekképpen beigazolódott és végleg tisztázódott, hogy Fodor Imre teljesen jogszerűen járt el, amikor felállíttatta a város nevét jelző kétnyelvű táblákat Marosvásárhely be-, illetve kijáratainál. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1061. sz./ Előzőleg az Adevarulban Dorin Suciu cikkének címében így minősített: Fodor Imre magyar polgármester törvénytelenül kicserélte a Marosvásárhely bejáratánál található román nyelvű táblákat. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1997. november 3.
Az Adevarul napilap nov. 3-i számában Dorin Suciu hevesen támadta Kádár Gyula /Sepsiszentgyörgy/ történelemtanárt A magyarok története a kezdetektől 1541-ig és Tanulmányok a Székelyföld történetéből című munkáiért. A cikkíró azt rója fel Kádár Gyulának, hogy első könyvében nagy teret szentel a honfoglalásnak, azon belül részletezi László Gyula kettős honfoglalás elméletét, amelynek egyik alapeleme, hogy a magyarok több hullámban Erdélyen át érkeztek a Kárpát-medencébe. Suciu szerint ez románellenes elmélet, majd levonta a következtetést: "a hazai alternatív történelemkönyvek s a Magyarországról érkező kalózszállítmányok eltorzítják Erdély történetét és etnikai szeparatizmust szítanak". /Simó: Tankönyvek a vádlottak padján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./
1998. május 8.
Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a szövetség oktatási főosztályának vezetője Hollanda Dénes marosvásárhelyi professzornak, a városban működő Petru Maior Egyetem mérnöki kara dékánjának nyilatkozatára reagálva kifejtette, hogy a marosvásárhelyi tanári kar szándéka egy önálló magyar felsőoktatási intézmény felépítésére nem mond ellent egy kolozsvári központú erdélyi magyar egyetem létrehozásának. Ezek a tervek ugyanis szerves részét képezik az RMDSZ-nek az erdélyi magyar felsőfokú hálózat kialakítását képező koncepciójának. Az RMDSZ oktatási főosztálya nemrég véglegesítette az erdélyi magyar felsőoktatási hálózatra vonatkozó tervét. Ez egyértelműen leszögezte, hogy az önálló magyar állami egyetemnek Kolozsvárt kell működnie, ami azonban nem zárja ki regionális egyetemek működését a helyi igények kielégítésére. A kolozsvári központi egyetemnek egy Humbold típusú, a kutatást és az oktatást egybefogó egyetemnek kell lennie, ugyanakkor a főiskolák hálózata egész Erdélyt átfogná: máris működnek kihelyezett karok Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben (a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében). A marosvásárhelyiek alapítványi egyetemének megvalósítása viszont Kötő József véleménye szerint olyan óriási összeget igényelne, ami eleve nehézkessé teszi a kivitelezést. Az RMDSZ-illetékes mindazonáltal bízik abban, hogy ezt a koncepciót esetleg állami alapokból lehet majd finanszírozni. - A 36-os számú sürgősségi kormányrendelet értelmében minden típusú, a képzés minden ágazatára vonatkozó tanintézményt létre lehet hozni, a felsőfokú anyanyelvű képzést a rendelet tehát nem korlátozza csak tanárképzésre. Kötő emlékeztet arra a sürgősségi kormányrendeletben az egyházaknak biztosított jogra is, amely szerint azok létrehozhatnak laikus oktatási intézményeket: a romániai magyar oktatási szerkezetben az erdélyi hagyományoknak megfelelően ezek a részleges állami támogatással működő intézmények is jelentős szerepet tölthetnek majd be - mutatott rá. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ A marosvásárhelyi terv felkeltette a román sajtó figyelmét is: az Adevarul című lapban Dorin Suciu - rejtetten vitatva az elképzelést - azt írta, hogy a felsőoktatási intézmény létrehozása üdvös lenne, mert a gyakorlatban is segítene kideríteni, van-e Romániában igény kizárólag magyar nyelven tanuló mérnökökre és orvosokra, és főleg azt, hogy hol találnának munkahelyet: Romániában vagy Magyarországon. /MTI/
1998. május 29.
A román sajtó egy része máj. 29-én figyelmen kívül hagyta, hogy az Orbán Viktornak tulajdonított, és az elmúlt napokban valóságos média- és politikai vihart támasztott, Romániára vonatkozó nyilatkozatokat a Fidesz megcáfolta, és erről maga a román kormányfő is nyilatkozott. A Cotidianul, amely eddig azt fejtegette, milyen veszélyeket támaszt a jobboldali koalíció magyarországi győzelme, máj. 29-én egyetlen szót sem közölt sem a cáfolatról, sem általában a magyar témáról. Az Adevarul közli ugyan a cáfolatot, de eldugja az RMDSZ sajtóértekezletéről szóló beszámolójában. Első oldalon közli viszont a lap Dorin Suciu írását Orbán Viktor és Tőkés László hétfői találkozójáról, a következő cím alatt: "Hogy átvegye fizetségét a budapesti szélsőségeseknek tett szolgálataiért, Tőkés elment Orbánhoz". Az egyre inkább az erdélyi román szélsőségesek fórumaként is működő Transilvania Jurnal a magyar állam és nemzet határaira vonatkozó Orbán-kijelentés félrefordított változatára építő keretes írást közöl "Orbán Viktor destabilizálhatja az Egyesült Államokat" címmel. A szerző ugyanis azt adja Orbán szájába, hogy a "mindenhol lévő magyarok kormányát kell megalakítani", amit azután rögtön úgy értelmez, hogy "más ország polgárait kötelező döntéseket kíván hozni az etnikai azonosság ürügyén". Ugyanakkor a tárgyilagosság igényével fellépő Curentul máj. 29-én két cikkben is foglalkozott az elmúlt napok sajtóriadójával, amelyet az írások szerzői alaptalannak minősítenek. Lia Bejan azt hangsúlyozza, hogy mihelyt Orbán "miniszterelnök lett" (sic!), természetes módon, "a fény sebességével" érkeztek a cáfolatok az ellenzékben alkalmazott retorikára. Magyarország nem engedi meg magának, hogy radikálisan eltérő vonalat kövessen a külpolitikában az elmúlt nyolc évhez képest - hangsúlyozza a szerző. /MTI/
1998. június 24.
A bukaresti Adevarul jún. 22-i számában egy állítólagos Tőkés-Orbán "titkos egyezményről" adott hírt. Ismeretes, hogy ugyanez a lap jún. 20-án "leleplező" írást közölt Tőkés Lászlónak a Securitatével való kitalált együttműködéséről. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jún. 23-án közzétett nyilatkozatában cáfolta az Adevarul mindkét számának állításait, "a Securitate kommunista titkosszolgálattal való kitalált együttműködéséről" szóló cikket és "a valóságtól idegen, képtelen sztorinak" minősítette azt, hogy titkos megállapodást kötött volna Orbán Viktorral, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnökével, amikor a választások után Budapesten látogatást tett nála. Nem véletlen, hogy ugyanebben az időszakban zajlik a másik temesvári, Bárányi Ferenc miniszter lemondatási kálváriája. Nem véletlen, állapította meg Tőkés László, hogy az állítólagos Orbán-Tőkés megállapodásról szóló kitaláció szerzője nem más, mint az 1990. márciusi marosvásárhelyi provokációk egykori hírhedt krónikása, Dorin Suciu. Ion Iliescu volt államfő pártja pedig éppen ezekre a napokra időzítette a Kiáltvány Erdélyhez című jelzését, amely Erdély szétdarabolásának veszélyével riogatja a románságot. Mindezekből kitűnik, hogy "a román politikai hadszíntéren újból a "magyar kérdés" került bevetésre", a céltábla újból az RMDSZ. Éppen ezért Tőkés László "alig érthetőnek" tartja Markó Béla szövetségi elnök egyik megjegyzését, miszerint a lemondásra felszólított Bárányi Ferenccel kapcsolatos eljárásnak nincs magyarellenes természete. Éppen ellenkezőleg, elemzése szerint a román nacionalisták és kommunisták "a demokratikusnak nevezett kormányerők bátorító asszisztenciája mellett" a visszakövetelt magyar tulajdonok és a helyreállítandó magyar egyetem témájában "frontális támadást, koncepciós hadjáratot indítottak a romániai magyarság, az RMDSZ és annak egyes képviselői ellen". A sokadszorra ismételt magyarellenes kampány és ennek szakmai hátterét a - gátlástalanul tovább működő - volt Securitate biztosítja. "Õk azok, akik a titkosszolgálati dossziékat törvényellenes módon kiszivárogtatják. Õk azok, akik egykori áldozataikat továbbra is büntetlenül vádolják és megfélemlíteni próbálják" A tiszteletbeli elnök nyilatkozatában ezért hangsúlyozta, hogy "itt már nem csupán a célba vett személyekről, hanem arról a politikai szándékról van szó, hogy a gyenge lábon álló demokratikus kormányt tovább gyengítsék és megbuktassák, a romló romániai helyzet ódiumát az RMDSZ nyakába varrják, Bukarest és Budapest kapcsolatait tönkretegyék és a magyar-román kapcsolatokat megmérgezzék, a jogtalanul birtokolt magyar egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását megakadályozzák, a magyar nyelvű felsőoktatás helyreállításának ügyét ellehetetlenítsék, az RMDSZ-t végletesen megosszák, még mielőtt közös céljai érdekében újból összefoghatna". A kibontakozó akciósorozathoz - ahogy az 1956-os romániai magyarellenes tisztogatáshoz a magyar forradalom - a változott körülmények között "Orbán Viktor pártjának győzelme, illetve az ún. Orbán-effektushoz kapcsolt RMDSZ-en belüli "radikalizáció" szolgál alkalmas ürügyként". "A kormányba szorult RMDSZ-nek őrizkednie kell attól, hogy netalán akaratlanul is cinkosává váljék az első fokon ellene irányuló, másodsorban pedig a felhasználásával a román demokrácia ellen forduló sötét politikai erőknek" - figyelmeztetett Tőkés László. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1998. július 29.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazás miatt bepereli a bukaresti Adevarul főszerkesztőjét, Cristian Tudor Popescut és Dorin Suciut, a lap szerkesztőjét. Felhatalmazta Kincses Előd ügyvédet, hogy tegye meg az előzetes feljelentést. A szóban forgó újságírók rendszeres kampányt folytatnak Tőkés László ellen, azzal vádolják, hogy a Securitate titkosrendőrséggel együttműködési megállapodást írt alá, titkos paktumot kötött Orbán Viktorral stb. A lapnak küldött válasznyilatkozatait pedig megcsonkították vagy nem vették figyelembe. Emiatt a püspök a napilaptól erkölcsi kártétel címén 200 millió lejt követel. Tőkés László a dokumentációt angol nyelven is a sajtó rendelkezésére bocsátotta, mert az Adevarul hazugságait átvette az Associated Press hírügynökség és annak nyomán néhány jeles európai újság is. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
1998. szeptember 5.
Az őszi egyházmegyei, egyházkerületi választásokról tartott szept. 4-én sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, Szilágyi Aladár főgondnok és Borzási Gyula előadótanácsos. Az 1989 decemberi változások óta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben harmadízben kerül sor általános tisztújításra. Az egyházközségi, presbiteri választásokat 1997 őszén bonyolították le. Tőkés László püspökségének időszaka alatt a közösségi felelősségvállalás szellemének hiányát nevezte a legnagyobb gondnak. Az idei tisztújítás újdonsága, hogy a megmérettetést vállaló lelkészeknek és világi vezetőknek politikai nyilatkozatot kell tenniük. Ennek tartalmaznia kell a Securitatéval 1990 előtt, illetve a Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ 1990 után fennállt kapcsolatokat. A nyilatkozatokat bizalmasan kezelik. A Harangszó (Nagyvárad) munkatársa megkérdezte, hogyan fogadja a több oldalról jövő támadásokat és vállalja-e az újabb püspöki jelölést. Nyilvánvaló, felelte Tőkés László, ha vele szemben felerősödik az ellenséges propaganda, az előbb-utóbb az egyházba is begyűrűzik. Megemlítette a Romániai Magyar Szóban megjelent leveleket, így Károlyi Kovács Imre paptamási lelkész nevében ismeretlen személy által írt rágalmazó levelet és a resicabányai lelkipásztorét, aki lemondásra szólította fel őt. Immár nem is a tisztségért, hanem a becsületért fontos a megmérettetés, válaszolta. Tőkés László a lejárató kampánnyal kapcsolatban közölte, hogy négy peres ügy van folyamatban. Az Aderavul főszerkesztője, illetve egyik munkatársa, Dorin Suciu ellen, továbbá a bukaresti anyagokat ellenőrizetlenül átvevő AP-hírügynökség, valamint a londoni The Times napilap ellen. Előbbivel szemben Kincses Előd, az utóbbi esetében Mark Harvey angol ügyvéd képviseli a püspököt. A The Times egyébként egy régi ügyet rángatott elő, azét a húszezer lejes elismervényét, melyet a püspök 1989 őszén teljes elszigeteltségben adott önzetlen barátai adományának igazolásául, s amit utóbb külföldi kémszervezetekkel való együttműködés honoráriumaként próbáltak feltüntetni. - Tőkés László a magyar egyetemet elutasító parlamenti bizottsági döntéssel kapcsolatban leszögezte: a hatalom gesztusértékű magatartásra sem volt hajlandó az anyanyelvi oktatás vonatkozásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 5-6./ Resicai lelkész: Makay Botond Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz /Romániai Magyar Szó, jún. 23/ című írásáról van szó.
1998. október 5.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke újra elmondhatja azt, amit 1994. jún. 15-i nyilatkozatában rögzített: 1989 óta alaposan átgondolt rágalomhadjárat folytatnak ellene a posztkommunista és szélsőséges nacionalista körök, a volt Securitate és a belső egyházi reakció erői. A CE Szövetség Zilahi Kálvin Szövetség csoportja indított globális aláírási kampányt és Internet-háborút nemcsak személye, hanem egyházkerülete törvényes rendje ellen is. Őket segítették a tiltakozó "erdélyi értelmiségiek" /1998. jún. 2./. Makay Botond resicai lelkész palástja mögé búvó "nagyváradi kollégái" intéztek támadást Tőkés püspök ellen, Makay Botond pedig felszólította a püspököt arra, hogy szíveskedjen tisztségéből távozni /1998. jún. 18./ 1994-ben a bukaresti Tinerama indított támadást, Tőkés Lászlót Szekuritáté-ügynöki múlttal vádolva, 1998 júniusában pedig az Adevarul közölt hasonló sorozatot. Ez alkalommal az Associated Press /AP/ is átvette a képtelen vádakat és világgá röpítette azokat, Emiatt jelenleg négy peres ügyben kénytelen becsületét védelmezni, nevezetesen az Adevarul főszerkesztője és Dorin Suciu nevű újságírója, az AP és a londoni The Times ellen indított perekben. A hollandiai lapokban /Trouw, Nederlands Dagblad stb./ megjelent lejárató cikkekkel szemben odavaló barátai védik meg. Balogh Barnabás egyházkerületi missziói előadó viszont a hollandiai Friesch Dagblad szept. 4-i számában támadta a püspököt. Ábrahám Dezső mocskolódásaihoz, akárcsak négy éve, a Romániai Magyar Szó nyújtott teret /1998. aug. 29-30./. Aczél Endre, a Népszabadság tollnoka erdélyi "magyar gettópolitikával" és irredentizmussal bélyegezte meg őt. Székely Ervin parlamenti képviselő a Medifaxnak adott augusztusi nyilatkozatában szintén a püspök titkosszolgálati múltját feszegette. /Tőkés László: Támadások kereszttüzében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
1999. március 30.
Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének új elnöke funkciójának betöltése előtt átszervezte budapesti ügyvédi irodájának munkamenetét, hogy több időt tölthessen Marosvásárhelyen. Ügyvezető elnöknek Szente Ibolyát nevezete ki, aki évtizedeken keresztül az orvosi egyetem rektori titkára volt. Sürgős teendő a székház használhatóvá tétele, ugyanúgy fontos az RMDSZ májusi kongresszusára való felkészülés. Abszurd helyzet, hogy Marosvásárhelynek nincs önálló magyar középiskolája. A megoldás az lehetne, ha a református egyház visszakapná közel ötszáz éves iskoláját, a Bolyai Farkas Líceumot. - Kincses Előd elmondta, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazása miatt feljelentette a bukaresti Adevarul két munkatársát és főszerkesztőjét, Cristian Tudor Popescut, továbbá Dorin Suciu marosvásárhelyi tudósítót. - Az RMDSZ megújulását a pragmatikus radikális politizálásban látja, a két eltérő /pragmatikus és radikális/ politizálási stílus között állandó kapcsolatnak kell lennie. A jelenlegi RMDSZ erre képtelennek bizonyult. - Fel kell hagyni a reagáló politizálással, hangsúlyozta Kincses Előd. - Megválasztása óta folyamatosan támadja személyét a marosvásárhelyi magyar napilap, a Népújság. /Szentgyörgyi László: Beszélgetés Kincses Előddel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./
1999. október 8.
A Bukaresti I. Körzeti Bíróság október 5-én tartotta annak a két pernek a tárgyalását, melyeket Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazás vádjával indított Cristian Tudor Popescu, az Adevarul című napilap főszerkesztője és Dorin Suciu újságíró ellen. A bíróság kihallgatta a feleket az Adevarul újság 1998. június 21-i, 22-i és 25-i lapszámaiban elkövetett rágalmazás tárgyában, különös tekintettel arra a súlyos külpolitikai vonatkozású koholmányra, mely szerint Tőkés László Orbán Viktor magyar kormányfővel egy titkos egyezséget kötött volna a magyar-román kapcsolatok megmérgezése céljából. A másik rágalom szerint a püspök szoros kapcsolatokat tart fenn temesvári szélsőjobboldali, legionárius körökkel. A további írásbeli bizonyítást rendelt el, bekérve az inkriminált írások alapjául szolgáló bizonyító iratokat. Dorin Suciu állítása szerint egy, az RMDSZ vezető személyiségei köréből származó fax-dokumentumról van szó, melyet mindeddig az adatközlők védelmében kezelt bizalmasan. /Tőkés kontra Adevarul. Írásbeli bizonyítást kér a bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1999. október 27.
Az Adevarul okt. 25-i száma közölte, hogy az 1956-os magyar forradalom évfordulóján rendezett marosvásárhelyi megemlékezésen Ágoston Hugót, "az egyik legismertebb romániai magyar újságírót Securitate-feljelentőként leplezték le". Dorin Suciu részletes beszámolót közölt arról, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezetének rendezvényén egy volt politikai fogoly, Csorvásy Gyula elmondta: 1956-ban akkori tanára, Ágoston Hugó feljelentette a titkosrendőrségen a magyarországi eseményekről tett megjegyzései miatt. Õt, mivel akkor 16 éves kiskorú volt, hét évi börtönbüntetésre ítélték, Ágoston Hugó pedig rögtön ezután A Hét című romániai magyar hetilap szerkesztője lett. Ágoston Hugó az október végén induló új romániai országos magyar nyelvű napilap, a Krónika főszerkesztő-helyettese. - Ágoston Hugó 1956-ban mindössze 12 éves volt, s 1970-ben lett a Hét szerkesztője". Ágoston Hugó nyilatkozatában visszautasította azt, hogy bármi köze lett volna a szekuritátéhoz. Rágalmazásért beperli az Adevarult és a cikk szerzőjét. - A Romániai Magyar Szó telefonon érdeklődött a Szászrégenhez csatolt Radnótfáján élő Csorvásy Gyulától, mi is hangzott el. Csorvásy elmondta, a dátumok nem felelnek meg a valóságnak, mert az ő meghurcoltatása 1970-ben történt. Ágoston Hugó fizikatanára volt. /Egyébként két évvel ezelőtt volt a marosvásárhelyi rádióban Tóth Bélának Élő történelem című sorozatában részletezte ugyanezt./ Csorvásy verseket írt, Ágoston Hugó is, megmutatták egymásnak írásaikat. Csorvásy állította: Ágoston Hugó feljelentette őt, hogy röpcédulákat készített. A mostani 56-os megemlékezésen egy magyar újságíró is megjelent, hogy ő mit fordított a román kollégáknak, nem tudja. Dorin Suciu, aki nem volt jelen, szemenszedett hazugságokat írt. /Az Adevarul Ágoston Hugót rágalmazza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
2000. március 1.
A National bukaresti napilap febr. 16-i száma közölte Virgil Magureanu, a Román Nemzeti Párt elnöke cikkét magyar papok és magyarországi cinkosaik próbálkozásairól, hogy Erdélyt elveszejtsék. Az oldalt Tőkés László fényképe uralta. Ugyancsak február 16-án a Curierul National is közölte Tőkés László portréját, mellette bőven idézte Bodor Pálnak a budapesti 168 Óra című hetilapban megjelent cikkét: a püspökség Partiumi Közlöny című, saját lapjának egyik számában nyolcszor szerepel Tőkés László, lehetne szerényebb és bölcsebb, továbbá sejtelmes utalás történik holmi pesti származású alapítványi forintmilliókra is. - A Tőkés László elleni, máig tartó támadások sorát C. V. Tudor indította el tíz évvel ezelőtt Romania Mare című újsütetű extremista hetilapjának 1990/7-es számában: már akkor azzal vádolta a püspököt, hogy az ország megcsonkítására tör. Virgil Magureanu most a Nationalban Tőkés László "hazaárulását" az egész romániai magyar klérus úgymond irredenta propagandájában próbálta beágyazni. Magureanu vádaskodását hirdette már tíz évvel ezelőtt, 1990-ben az akkor indult Romania Mare hetilap minden száma. Eugen Florescu, a Ceausecu-féle propagandagépezet egykori sajtófőnökének Demokratia című, rövid életű hetilapjának 1990. szeptember 3-i számában Radu Theodoru tartalékos ezredes Riadókészültség című cikkében ez állt: "A hungarizmus offenzívája olyan méreteket öltött, hogy türelmünk végére jutottunk. A készülő genocídium közömbösen hagyja a kormányt, nem talál megoldást a magyar revizionizmusra és Erdély létkérdéseire. A magyarság fegyverkezik Erdélyben, a magyar hadsereg rohamosztagokat készít föl külföldön" stb. Virgil Magureanu ezek szerint még akkor sem mondott újat, amikor pártjának 1999. júliusi konferenciája alkalmából azt nyilatkozta Kolozsváron, hogy "a 90-es évek elején létezett egy forgatókönyv, amelynek alapján a román államot meg kellett volna csonkítani". A most február 16-án közzétett Magureanu-féle Erdély-védő manifesztum összes vádpontjai fellelhetők az általa hat éven át vezetett Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ parlamenti jelentéseiben. - Magureanu azt állította a Nationalban, hogy a magyar cserkészeket románellenes szellemben nevelik, arra biztatva őket, állítsák vissza Szent István Nagy-Magyarországát, e célból papok katonai jellegű kiképzésben is részesítik őket. - Magureanu leleplezőnek szánt adata szerint Tőkés László püspök fennhatósága alatt Nagyváradon nyomda működik, itt készül a Partiumi Közlöny - ez utóbbit a budapesti 168 Óra is támadta, a közlöny Bodor Pál szerint Tőkés László szerénytelenségének megnyilvánulása. Barabás István megjegyezte: "tetszik bizonyos pesti és bukaresti köröknek vagy nem tetszik, tény: a nagyváradi püspökségi közlöny jó szolgálatokat is tesz kiadójának. 1998. június 22-én az Adevarulban Dobrin Suciu, az Iliescu-rendszer budapesti tudósítója cikket közölt a következő szenzációs címmel: Tőkés-Orbán titkos egyezség: a püspök a Romániával való kapcsolatok megmérgezésére kérte a magyar miniszterelnököt. Tőkés László másnap már nyilatkozott a súlyos vád ellen, ezt azonban az Adevarul nem közölte, hanem a Partiumi Közlönyben látott napvilágot, hogy pontról pontra cáfolja Dorin Suciu rendelésre írott koholmányát." Tőkés Lászlót támadni hazafias virtusnak számít: Iosif Veverca exmilicista főtiszt 1998. február 13-án azt nyilatkozta a román sajtónak, szívesen emlékszik vissza arra, hogy 1989. decemberében megütötte Tőkés Lászlót. /Barabás István: A választási hisztéria nyitánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
