|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Erdõ Péter 2011. június 14.Felelõsek vagyunk népünk és kultúránk sorsáértFelelõsek vagyunk népünk és kultúránk sorsáért, nekünk nem mindegy, hogy kihal-e a magyarság, és a kultúránk értékei megmaradnak-e - mondta Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Karizmák ünnepe a család évében elnevezésû pünkösdhétfõi rendezvényen tartott pódiumbeszélgetésen a fõvárosi Máriaremetén. Tudatosan kell azon fáradoznunk, hogy túléljen a magyar közösség, és nyíltszívû, egészséges, a történelmi realitásnak megfelelõ nemzeti tudattal rendelkezzék. A keresztény és katolikus magyarság életérzése az, hogy mi a magyarságunkban értékesek vagyunk, és merhetünk szeretni mindenki mást is - fogalmazott a bíboros. Erdõ Péter hangsúlyozta: meg kell becsülni a közösségi értékeket, tisztelni kell a többi népet is, valamint vallalni kell kiegyensúlyozottan identitásunkat. Rámutatott: a globalizáció keretei között egy kis ország próbálhat megoldásokat keresni anyagi, emberi problémákra, de a nemzetközi pénzügyi összefüggések ennél jóval erõsebbek. Minél nagyobb a kísértés, annál kevesebben tudnak erkölcsileg szilárdnak megmaradni - jegyezte meg. Kifejtette: a mai világban azt sugallja minden, hogy az élet legfõbb értéke a pillanatnyi jó közérzet. Ha valaki így tekinti a saját életét, akkor nem számít számára családjának vagy nemzetének múltja, jelentéktelenebbé válik számára a jövõ, és a felelõsségérzete is csökken - húzta alá. A keresztények azonban nem a pillanatnyi jó közérzetet tartják a legnagyobb örömnek, hanem azt, hogy ha értelmesen élnek, ha megfelel az életük annak az isteni bölcsességnek és szeretetnek, amelyik a világot megalkotta, mert Istennek a mi saját, személyes életünk számára is tervei vannak - fogalmazott. Pünkösd kapcsán a bíboros beszélt arról is, hogy a Szentlélek minden nyelven szólni akar, az új kommunikációs eszközökkel is. A család válságának hívott jelenséget a kulturális, antropológiai válság részének nevezte, mert az emberek sokszor rettegnek a jövõtõl, amikor a pillanatnyi jó közérzetet keresik; ezért nem mernek házasságot kötni, mert hátha anyagi nehézségeik lesznek, nem mernek gyermeket vállalni, mert hátha gond lesz azzal a gyerekkel. Ha azonban sosem vállalunk semmit, az élet akkor is eltelik, csak éppen azok az értékek fognak hiányozni belõle, amelyek miatt Isten nekünk ajándékozta a saját életünket. A család nem puszta társadalmi kreatúra, hanem a teremtett valóságnak a része, a teremtõ Isten szándéka fejezõdik ki benne - fogalmazott. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-1
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||