|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak ![]() | kinyomtatom ![]() | könyvjelzõzöm ![]() |
Névmutató: Gerencsér Balázs 2006. július 29.A 2005-ös kisebbségi törvénytervezet a fő témája a Magyar Kisebbség társadalomtudományi folyóirat legújabb /35-36./ számának. Márton János és Orbán Balázs vitaindítójára Gerencsér Balázs, Juhász Albin, Kincses Előd, Márton Árpád és Varga Attila válaszolt. A Stúdium rovatban Kiss Ágnes Románia határon túli románság-politikájáról írt, Sárándi Tamás pedig a Magyar Népi Szövetségről és a magyar lakosságot ért sérelmekről értekezett. /Magyar Kisebbség / 35–36. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./2014. november 13.Potápi: az identitás sarkköve a magyar nyelv tudásaA magyar nyelv és identitás kapcsolatának fontosságát hangsúlyozta Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár a Magyar Nyelv Napja és a Magyar Szórvány Napja alkalmából rendezett konferencián csütörtökön a fővárosban. A nemzetpolitikai államtitkár a Magyarság Házában tartott rendezvényen úgy fogalmazott: nem tud még egy olyan nemzetet és népet, amely identitásának a nyelvkérdés ennyire sarokköve lenne. Minden történelmi és egyéb folyamat után és ellenére magyarul beszélünk és gondolkodunk és ez meghatározza mindennapjainkat - fejtette ki az államtitkár. Utalva a számos magyar feltalálóra és díjazottra kiemelte: a kreatív gondolkodás alapja egyúttal a magyar nyelv tudása. 2011-ben született meg a határozat a Magyar Nyelv Napjáról, ünnepléséről - idézte fel az államtitkár. Azt mondta: ma már a magyar nyelv világnyelv és a magyar nemzet világnemzet. Különböző történelmi folyamatok és döntések miatt bárhová megyünk a világon bárhol találkozhatunk magyarokkal és közösségeikkel. Ezek él közösségek és szeretnék identitásukat megőrizni - állapította meg, és azt kérte: mindenki a saját környezetében, közösségében tegyen meg mindent, hogy következő évtizedekben is lehessen Magyar Nyelv Napjáról beszélni. Gerencsér Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáján azt mondta: a nyelvben rejlik egy ország függetlenségének deklarációja. A magyar nyelv kulturálisan, szociológiailag, politikai és jogi szempontból determináló tényez a Kárpát-medencében, ugyanakkor a nyelvhasználat egyúttal kisebbségi identitási kérdés is - mondta, hozzátéve: az ezzel összefügg kérdések Európában folyamatosan napirenden vannak. Az állam és a politikai közösség jogos igénye a közös nyelv, ami lehet az anyanyelv, vagy a többségi nyelv. Kiemelte: a nyelvhasználat alapvető emberi jog. Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Intézetének igazgatóhelyettese egy erdélyi szórvány kutatási program eredményeit ismertette. Elmondása szerint 140 magyar oktatási helyszínt azonosítottak, ahol 2005 és 2013 között megszűnt a magyar tannyelvű oktatás. A 2020-ig terjed időszakban 149 helyszínen szűnhet meg a magyar iskola, ebből 50 helyen akár már 2015 szén - mutatott rá, jelezve: 21 helyen 2016 ősze lesz kritikus. Okok között a demográfiai csökkenést, a városi iskolák elszívó hatását és az etnikai diszkriminációt említette, utóbbinál a gyermekszám csökkenése miatt dönthetik be a magyar tagozatot. Sokszor merültek fel oktatásszervezési és minőségi problémák is. (MTI), Budapest lapozás: 1-2
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||