Nagyvárad központjában 1748-ban már állt Szent László szobra. A kőből készült, mintegy három méteres szobor azonban nem nyert el a polgárok tetszését, ezért eltávolították a szobrot és helyébe emelték 1892-ben azt a Szent László szobrot, amely most a székesegyház előtt áll. A "kimunstrált" szobor az egykori Papnevelde udvarán állt, a negyvenes évek végén átszállították a Városi Múzeum udvarába. A hatvanas években híre terjedt, hogy a szobor napjai meg vannak számlálva. Ezért Jurcsik Tibor akkori múzeumigazgató elásatta a szobrot. 1989 után Jakobovits Miklós képzőművész és Sasianu Alexandru muzeológus lettek a szobor felszínre hozásának legfőbb szószólói, megszerezték az ásatási engedélyt. Remélhetően ősszel felszínre hozzák a szobrot és akkor felállíthatják újra. /Pengő Zoltán: Szent László király feltámadása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./
