|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Mátyás Ibolya 2003. július 19.A csángóvidék jellegzetes dalai és marosszéki népdalok csendültek fel júl. 17-én a X. erdőcsinádi táborban. A népviseletbe öltözött csángó gyerekek felsorakoztak a tábor udvarán, szemébe könnyeket csalt, amikor a táborzáró műsor végén a gyerekek a csángó himnuszt énekelték. Ötvennyolc klézsei, budai, forrófalvi csángó gyermek és a petrozsényi szórványból érkezett öt társuk töltött tíz napot a marosmenti településen Lukácsy Szilamér református lelkész, felesége, félezernyi helybeli lakos, meg a tábort kiszolgáló huszonkét fős személyzet jóvoltából. Magyar nyelvet, bibliaismeretet tanultak, Both Gyula, a Családok és Nagycsaládok Egyesületének elnöke vezetésével pedig megismerkedhettek a falusi bútorfestés mesterségével, faragást tanultak. "Tíz éve minden esztendőben megrendezzük a csángó gyerekek anyanyelvi táborát a dél-erdélyieknek, mezőségieknek. Számításaim szerint ez alatt az idő alatt mintegy kilencszáz gyermek tanult meg itt magyarul. Erdélyben rajtunk kívül már csak a szászrégeni Pakó Benedek katolikus lelkész tartott ki a csángó gyerekek anyanyelvi oktatásának ügye mellett. Annak ellenére, hogy a csángószövetség rendezvényeire soha nem hívtak meg, hogy a marosvásárhelyi csángószervezet is csak annyiban segít, hogy elhozza a gyerekeket, mi kitartunk, s minden anyagi nehézség, az olykori zaklatások, nemtetszés-nyilvánítások dacára is tovább folytatjuk ezt a megmaradásunkat, nyelvi továbbélésünket segítő tevékenységet" - magyarázta Lukácsy. Két fiatal tanítónő Mátyás Ibolya és Gáll Csilla önkéntesen vállalták a tanítást. /Bakó Zoltán: Magyarul tanultak, csángóul énekeltek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./lapozás: 1-1
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||