|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3 találat | lapozás: 1-3 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Marton Ferenc 2005. március 21.Az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezetének két vezetője, Makay Botond elnök és Seres Péter alprefektus, alelnök részt vett Újmoldván a március 18-án megtartott alakuló gyűlésen. Újmoldován (az Ómoldovából és Újmoldovából összetevődő kisvárosban) már esztendők óta folytak próbálkozások az RMDSZ szervezetének megalakítására. Most a több mint harminc résztvevő Szikszai Olti Csabát választotta elnökké, az öttagú választmány tagjai András Ignác és Marton Ferenc alelnökök, Crisan Emese titkár, illetve András László és Ghancea Miklós tagok lettek. /Szakmáry Károly: RMDSZ-szervezet alakult az Al-Dunánál. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./2016. augusztus 31.Vas megyeiek keze nyomán újul meg a Téglás aulájaHétfőtől javában folyik a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum aulájának felújítása. A „mesteremberek” több száz kilométerről érkeztek mindenféle festő eszközzel és jókora segítőszándékkal felszerelkezve. – A Vas megyei Ikervár, Győrvár és Jánosháza községekből érkeztünk, összesen 13-an – mutatja be a csapatot Fehér Ferenc, Ikervár polgármestere, aki maga is festőhengerrel a kezében segédkezik az aula megújulásában. – Vas és Hunyad megye között immár több mint két évtizede működik a testvérmegyei kapcsolat, melynek megteremtésében magam is bábáskodtam 23 esztendővel ezelőtt az első Vajdahunyadra érkező szombathelyi küldöttség tagjaként. Így örömmel csatlakoztam Marton Ferenc, a Vas megyei Közgyűlés elnökhelyettesének, valamint Fehér Ferenc ikervári polgármester kezdeményezéséhez, hogy újabb két Vas megyei község keressen testvértelepülést Hunyad megyében. Négy héttel ezelőtt történt az első találkozás ez ügyben, és akkor a Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatója említette, hogy az iskola aulájára nagyon ráférne egy kis felújítás, hiszen ez biztosít teret a helyi magyar közösség számos rendezvényének. A testvértelepülés-nézőben lévő küldöttség ott helyben felajánlotta segítségét – ismerteti az aula felújításának a történetét a szombathelyi Kovács Jenő, aki immár bő két évtizede járja Alsó-Fehér és Hunyad megyét, kutatja ennek történelmi emlékhelyeit, és aktívan részt vállal emlékművek helyreállításában, évszázados temetők kitisztításában is. Ezúttal ő is része az iskolajavításra érkezett Vas megyei csapatnak. A négy héttel ezelőtti dévai látogatást követően, Ikerváron és Győrváron toborzás kezdődött. – Csupán a mi községünkben 16 civilszervezet működik. Miután Erdélyből hazautaztunk, szóltam néhány szervezetben arról, hogy önkéntes munkával segíteni kéne a dévai iskolának. Elsősorban a polgárőrök és a motoros egyesület tagjai jelentkeztek, eredetileg jóval többen, de sajnos a munkahelyi kötöttségek miatt végül hatan tudtunk eljönni Ikervárról, négyen Győrvárról, illetve jánosháziak is csatlakoztak hozzánk. A csapat legifjabb tagja a 8 éves Koroknai Lilla, aki szüleivel együtt vállalkozott az útra, és nagyon lelkesen segít a munkában – meséli Ikervár polgármestere. Mint kiderül, mindhárom településről egy-egy hivatásos festőt is magukkal hoztak, hogy szakszerű irányítás alatt végezhessék a munkát. Terveik szerint hétfőtől szerda délig sikerül kimeszelni az aulát. A festéket, mázolóeszközöket maguk hozták, Ikervár és Győrvár önkormányzatának jóvoltából. Helyi szinten csupán állványt kellett szerezni, hogy a 9 m magas falakat szép egyenletesen lefesthessék. Hétfői helyszíni szemlénken igen jó hangulatban és eredményesen folyt a munka. – Az alsó szinttel már meg is volnánk. Nagyon remélem, hogy szerda délig sikerül teljességében kifesteni az aulát. Esténként még szeretnénk egy kis helyismereti sétát is beszorítani a programba, hogy a több száz kilométerről érkezett társaink is megismerjék Vajdahunyad és Déva várát – mondja Fehér Ferenc polgármester. A testvértelepülési kapcsolatra kiszemelt Piski és Csernakeresztúr képviselőivel valószínűleg nem sikerül találkozni e pár nap alatt. – Részünkről azonban elhangzott a határozott meghívás. Szeptember 24–25-én tartjuk a szüreti rendezvényünket Ikerváron, melyre tisztelettel meghívtuk az említett települések küldöttségeit. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2017. szeptember 27.Hunyad Megyei Magyar Napok„Haza jött” a Vas megyei nagykövetség A több mint egyhetes rendezvénysorozatot már nyolcadik alkalommal szervezték meg, az időpont mégis újdonság, mivel a korábbi években mindig május–június táján került rá sor. Sporttal, vallásos dalokkal és testvérvárosi kapcsolatokkal kezdődtek. Vajdahunyadon a Corvin-Savaria magyar házban a magyarországi Vas testvérmegye küldöttségét fogadták a helyi magyarok. „Haza jöttetek”, így fogadta Ferenczi István, a májusban megválasztott új vajdahunyadi RMDSZ-elnök köszöntötte a népes Vas megyei küldöttséget, amely immár harmadik alkalommal jött el a Hunyad Megyei Magyar Napokra. Az együttműködés hosszú múltra tekint vissza, Vas és Hunyad megyék, illetve Szombathely és Vajdahunyad már a rendszerváltás utáni első hónapokban testvérmegyei, illetve testvérvárosi kapcsolatot alakítottak ki, az együttműködés mégis az utóbbi években élénkült meg, hangsúlyozta Marton Ferenc, a Vas megyei közgyűlés alelnöke. Korábban ugyanis a kétoldalú kapcsolat inkább hivatalos, intézményi szinten zajlott, az utóbbi években viszont lejutott az emberekhez is, mindenekelőtt a civilszervezetek együttműködése révén. Megtisztelő Vajdahunyadra jönni, már itthon érzik magukat és feltöltődnek, kitartással, a nemzetbe vetett hittel és mindenekelőtt az összefogás felemelő példájával, hangsúlyozta Marton Ferenc, aki fontos fejleménynek tartja, hogy Magyarországon a szórványra is egyre jobban felfigyelnek, nem csupán a Székelyföldre. Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke is köszöntötte a magyarországi vendégeket, amolyan jelképes Vas megyei nagykövetségnek nevezve a kétoldalú kapcsolat nevét viselő Corvin-Savaria magyar házat. A kohászvárosi magyarság kulturális és közösségi központjaként szolgáló ház ugyanis jelentős Vas megyei támogatással épült meg több, mint egy évtizeddel ezelőtt. A magyarországiak nemzeti zászlót ajándékoztak a házigazdáknak, utóbbiak pedig Fazakas Tibor vajdahunyadi képzőművész alkotásaival ajándékozták meg a vendégeket. A hat csapat részvételével zajlott focibajnokság pénteken kezdődött el, de csak a szombati mérkőzések után ért véget. A csernakeresztúriak nyerték meg a tornát, megelőzvén a másik két Hunyad megyei csapatot, a dévait és a lupényit, illetve a kolozsvári, szegedi és mezőkövesdi vendégeket. A magyar napok hivatalos megnyitójára szombaton került sor, ráadásul nem is valamelyik jelentősebb városban, hanem Lozsádon, az alig 200 lakosú, fele-fele arányban magyar–román faluban. A helyszín kiválasztása nem volt véletlen, mivel 2020-ban a település első okiratos megemlítésének 700. évfordulóját ünnepli, az RMDSZ falu-revitalizációs programot indított el. Akárcsak annyi más erdélyi falu, Lozsád népessége is folyamatosan csökken, a fiatalok elvándorolnak és főleg az idősek maradnak. Az életkörülmények javításával (aszfaltozás, közművesítés kibővítése) révén a folyamat megállítását, sőt, remélhetőleg visszafordítását célozzák. A Hunyad megyei magyar napok szombati hivatalos megnyitójára Lozsád úgy megtelt élettel és pezsgéssel, hogy már az öregek sem igazán emlékeztek hasonlóra. A helyiek is szép számmal gyűltek össze a kultúrotthonnál, de dévai, vajdahunyadi, magyarországi és hollandiai vendégek is eljöttek. A megye két nagyvárosából sokan mentek el Lozsádra, és nyílván, hogy a Vas megyeieket is elhozták, sőt, Zsargó János, a vajdahunyadi református egyházközség lelkipásztora az éppen látogatóba lévő hollandiai testvérgyülekezet küldöttségét is elvitte Lozsádra. Aligha bánták meg, nagyszerű élményben volt részük. A Martinyesdi községházán folytatott megbeszélés után (Lozsád oda tarozik) Székely Attila helyi tanácsos köszöntötte az egybegyűlteket, majd Adinel Botescu községi polgármester a parányi magyar közösség felkarolásának közös szándékát hangsúlyozta. Vetési László, a kolozsvári erdélyi református püspökség szórványigazgatója a belső összetartás fontosságát hangsúlyozta. A várak – melyek terén Hunyad megye kimagasló helyet foglal a Kárpát-medencében – megvédik a közösséget a külső támadásoktól, a belsőktől azonban már nem. A nemzeti megmaradás tartópilléreit, a templomot és az iskolát a közösségnek kell megőriznie. Marton Ferenc a testvérvárosi kapcsolat fontosságáról beszélt, Laczkó Albert, a Hargita megyei Gyergyóremete polgármestere pedig a szórvány és Székelyföld közötti kapcsolat kiépítésének lehetőségét említette fel a szórványfalú esetében. Sípos Szabolcs a Lozsádra beszolgáló szászvárosi református lelkipásztor a hit fontosságát ecsetelte, Winkler Gyula pedig 3 nyelven köszöntötte az egybegyűlteket: magyarul, románul és angolul. A kultúrotthonban ugyanis helyi románok is eljöttek együtt ünnepelni a magyarokkal, a holland vendégeket viszont nem tudta anyanyelvűkön, hanem csak a nemzetközi közvetítőnyelven megszólítani. Az igazi látványra azonban az ünnepi beszédek után került sor, amikor a dévai szivárvány nyugdíjas-kórus, a martinyesdi néptánccsoport és a csernakeresztúri hagyományőrző egyesület lépett fel. Utóbbiak nagyszerű teljesítményét vastaps fogadta. Közben kint az udvaron mindhárom üstben elkészült a finom gulyás, melyet a helyiek és a vendégek sokáig falatozták, kellemes beszélgetések mellett és magyar nóták kíséretében. Chirmiciu András / Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-3
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
