Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Portik Erzsébet

2005. május 4.

Április 29-én a gyergyói kézművesek egy csoportját tömörítő, közelmúltban megalakult Portéka Egyesület nyitott kiállítást Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban, Nagy Julianna ruhakreációit, a Páll Etelka növényi festékekkel színezett gyapjúfonalait, s a belőle készített szőtteseket, Portik Erzsébet munkáit, Péter Julianna gyöngyfűzéreit mutatták be. Csergő Tibor múzeumigazgató a tárlatmegnyitót Portéka-keresztelőnek nevezte, utalva a frissen megalakult egyesületre. /Portéka a múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2016. április 26.

Felhőtlen jókedv, tánc és napsütés
Kicsik és nagyok egyaránt nagyon jól szórakoztak a Rekettye Kulturális Egyesület által szervezett Nagykárolyi Gyermek és Ifjúsági Néptánctalálkozón, amelyet immár harmadik alkalommal rendeztek meg.
A rendezvény családi nappal egybekötött, táncházzal, kézműves foglalkozásokkal fűszerezett esemény, amelynek záróprogramja a délutáni gálaműsor volt.
A nap a kézműves foglalkozásokkal indult, az egyesület berkeiben tanuló gyerekek és szüleik festhettek, papírforgót készíthettek, origamizhattak, gyöngyöt fűzhettek, képeslapokra leveleket és magokat ragaszthattak, bőrkarkötőt készíthettek és még sok mást kipróbálhattak. A program helyszíne a Szent László Közösségi Ház volt, a jó időnek hála az asztalok kinn voltak az udvaron, így a gyerekek kedvükre szaladgálhattak és játszattak ha elfáradtak alkotás közben.
Az udvaron az íjászatot is ki lehetett próbálni, ami nagy népszerűségnek örvendett a kicsik körében.
Délben játékos táncház várta az apróságokat, melyet Benedek Árpád vezetett, és a Csillagocska zenekar kísért. A gyerekek nagyon élvezték a sok mókát és lelkesen vettek részt a játékokban, és a tánclépések szórakoztató elsajátításában.
Rövid ebédszünet után következett a várva várt gálaműsor a Városi Színházban, mely nagyon színes és változatos volt. A nézők láthatták és hallhatták az egyesület hangszeres növendékeit: citerásokat, furulyásokat, hegedűsöket, valamint a táncosait, óvodásoktól a felnőttekig. Vendégszereplőként mutatkozott be a börvelyi Bekek Néptánccsoport. A fináléban pedig a Rekettye táncosai előadták a Bikaütés című produkciót, ahol eladásra került volna a „fársángi bika". A jeleneteket felcsíki táncokkal fűszerezték. A műsor végén három generáció táncolt együtt a városi színház színpadán.
A szervezők ezúton szeretnének köszönetet mondani a szülőknek a sok segítségért és támogatásért, az Aranykapu Kulturális Egyesületnek, Szolomájer Timinek, Portik Erzsébetnek a kézműves foglalkozásokon nyújtott segítségért, Kovács Péter Zoltánnak a fényképekért, a nagyváradi Csillagocska zenekarnak és a magyarországi Tönköly zenekarnak a zenélésért, valamint oktatóinak, Agárdi-Nauner Évának, Bíró István Ferencnek, Szabó Adriennek, Székely Sárának és Varga Norbertnek, és mindenkinek, aki eljött, hogy részese legyen a gyerekfesztiválnak.
Főtámogató a Communitas Alapítvány, valamint a Steiger Kft., társszervező a Nagykárolyi Művelődési Ház és a szatmárnémeti Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ.
szatmar.ro

2016. július 7.

Örömzenéléssel ér véget a népzenetábor
Pénteken lesz a zárónapja a Nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tagjai által szervezett III. Nagykárolyi Népzenetábornak. A rendezvény hatalmas érdeklődés mellett zajlik hétfő óta.
Bár a szervezők eleinte hetven gyermekre számítottak, végül nyolcvanra bővítették ki a résztvevői keretet, így ennyien vesznek részt a III. Nagykárolyi Népzenetábor foglalkozásain. Tartalmas és nagyszerű időtöltés ez a tábor, melynek öt napja alatt minden résztvevő megtalálhatja magának azt a foglalkozást, mely kedvére való. A hangszeres zenélés elsajátítása mellett a gyermekeket különböző érdekes foglalkozások is várják: papírhajtogatás, agyagozás, festés, gólyalábon járás, szövés. A hagyományőrző tevékenységek mellett a klasszikusabb játékok is népszerűek: a fiúk előszeretettel fociznak, de a kötélhúzás, fára mászás is sokakat érdekel. A lányok „háziasszony-sarkot” is berendeztek. Főznek, mosnak takarítanak, mint mondják, csak azt teszik, amit otthon anyukájuktól láttak.
Székely Sára, a Rekettye Kulturális Egyesület vezetője kalauzolt minket végig a tábori helyszíneken. Minden részét kihasználják a Szent László Közösségi Háznak, csakúgy mint a tavalyi évben, magyarázza. A tábor lebonyolításában fontos szerep jutott a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpontnak, mely társszervezője ennek a tábornak. Rajtuk kívül a Communitas Alapítvány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., támogatja a rendezvényt, de a szervezők még számtalan Nagykárolyi cég és magánszemély támogatását is élvezik.
„Két éve már, hogy egyesületünk intenzívebben is foglalkozik a hangszeres oktatással. A tapasztalatunk azt mutatja, hogy mostanra kezd beérni az a munka, amit eddig ebbe belefektettünk, most látszik az, hogy ez a sok munka nem volt hiábavaló, hisz a gyerekek lelkesedése nem lankad, hanem épp ellenkezőleg, egyre többen jönnek, egyre lelkesebbek. Nagyon ügyes gyermekek járnak a foglalkozásainkra, akik nagyon szívesen vesznek részt a hangszeres foglalkozásokon. Olyannyira érdekli őket mindez, hogy önállóan, maguktól hoznak új dalokat, sőt, hallás után többen már le tudják játszani a dallamot is, és ez jelenti azt, hogy tulajdonképpen zenésszé lett az illető. Így nemcsak a kottában szereplő dalokat tudja lejátszani, hanem azt is, amit meghall. Ez is volt a célunk mindezzel, hogy olyan zenészeket neveljünk itt ki, akik hosszútávon, az egyesületünkben a táncosok kísérőzenekaraként tudnak majd közreműködni. Ez a tábor azért is szerencsés, mert a gyermekek nagyon sok mindent kipróbálhatnak. Olyasmiket is, amikhez egyébként nem lenne hozzáférésük. Nagyszerű tanárokkal dolgozhatunk ismét, ami külön öröm számunkra. Itt van velünk Bodó Emese, aki népiének-oktató, a hegedűoktatással Szabó Adrien foglalkozik, Bíró István furulyaoktatót és Agárdi Éva citeraoktatót visszatérőként üdvözölhetjük táborunkban, míg Lőrinczi Zsolt a kobzát, a gardonyt és a moldvai dobot oktatja a gyerekeknek. Kis létszámú csoportokban foglalkoznak a hangszeroktatással, míg nagyobb létszámú csoportokban történik a szabadtéri népi játékok lebonyolítása” — mondta Sára.
Külön öröm számunkra, hogy az egyesületünk tagjai is odaértek, hogy a szervezői munkából már ők is ki tudják venni a részüket és ezáltal igazi csapatmunka alakulhat ki. A tánccsoport működtetése is energiabefektetés a részükről, viszont ahhoz, hogy a hangszeres képzést is hosszútávon vinni tudjuk, szükség van a segítségükre s nagyon örülök, hogy partnerre találtam bennük. A táborban a napok mindig közös énekléssel kezdődnek, s a gyermekek lelkesedése egészen elképesztő: az ének végén meg is tapsolják a foglalkozást. Ezt reggeli követi, majd kezdődnek a kézműves foglalkozások és a hangszeres oktatás. Egész héten segítségünkre van Lázin Csaba rajztanár, Portik Erzsébet, aki papírhajtogatást és origamit oktat, Hompoth Mária, aki a szövést tanítja a gyerekeknek, de várjuk még Reis Ágit is, aki szalvétatechnikát oktat majd, és Lászlóffy Csabát is, aki íjászatot tanít. Külön előnye a tábornak, hogy a gyermekek nem kényszerből, hanem saját kezdeményezésükre próbálhatnak ki mindent, ami felkelti az érdeklődésüket. A tábor pénteken közös örömzenéléssel ér véget, majd pár napos pihenőt követően, hétfőn kezdetét veszi az első Nagykárolyi Néptánctábor, ami iránt szintén nagy az érdeklődés” — tette hozzá a főszervező.
Tőtős Tímea
frissujsag.ro



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998