Nyolcvanegy évesen Budapesten elhunyt Reusz György, aki élete felét választott hazájában élte le, de elszakadni Aradtól sose tudott. Évente – olykor többször is – visszajárt, minden érdekelte, ami kedves városában történt, mindig akadt egy-egy hasznos ötlete szülővárosa érdekében. Aradon, a Római Katolikus Főgimnáziumban végezte tanulmányait, majd gépész- és villamosmérnöki oklevelet szerzett és édesapja gyárában, az aradi Flora likőr- és sörgyárban kezdte a pályát. Később az Indagrara főmérnökeke lett. 1956-ban egyik kezdeményezője volt a Szabadság-szobor visszaállításának. Húgát a Szoboszlay-féle koncepciós perben több évi fegyházbüntetésre ítélték, jogász végzettségű édesapja is megjárta a rendszer börtöneit. Főmérnök bátyját száműzték. Ezt követően telepedtek át Budapestre. Reusz György a Budapesti Rotary Klub vezetőségi tagjaként rendszeresítette kapcsolatait az aradi és romániai klubokkal. Fia, ifj. Reusz György neves orvosprofesszor. /Puskel Péter: Az elit mérnök prototípusa volt. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./
