A nézőhöz nem kerül el a szerzői üzenet, amiért a darab íródott. Nem a szöveg sikkad el. Egyszerűen nem tulajdonítanak annak elegendő hangsúlyt. A hangsúly a látványon van. „Nem tudtam volna elképzelni Somlay Artúrt bukfencet vetni a színpadon, de Darvas Ivánt sem, vagy Bajor Gizit fetrengeni a padlón” – írta Dániel Károly. /Dániel Károly: Látvány és hallvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
