|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Szilágyi István Róbert 2006. augusztus 8.A román–ukrán határ szomszédságában lévő 350 lakosú Dabolcon nyugalmas az élet. Dabolc kisnemesi település volt, mesélte Szilágyi István Róbert református lelkész. A dabolciak káposztatermesztéssel foglalkoznak. Nagy volt annak idején az összetartás. — Ha valaki építkezett, annak az egész falu segített. Kalákában építették fel a házat. 1945-ben hirtelen jött a határlezárás. Az egyik gazda anyósa például hozzájuk jött látogatóba, és már nem engedték vissza a mostani Ukrajnába. Az anyja temetésére sem mehetett el. /Fodor István: A dabolciak valamikor kalákában építettek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 8./lapozás: 1-1
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||